Fejezet

 1 1  |          Mit mondtál? - kérdé sötét arccal, rekedten.~- Semmit.
 2 4  |       Elviszik õket, mondjuk, sötét kalitkában vasúton, mondjuk,
 3 5  |  nekem tíz forintot.~Haragos, sötét arca szinte kiengedett,
 4 5  |   finom szálon, azután tompa, sötét hangon egyezett bele mindenbe.~-
 5 6  |     az úr? - ereszkedett be a sötét mélységekbe nagy óvatosan
 6 8  |       ember volt.~- De látod, sötét van, a lámpák már kialudtak,
 7 11 | Százéves Hollóhoz, a kapualja sötét, a lépcsõk hepehupások,
 8 15 |       szerepével és arcával a sötét fátyol, az éj, melyet gyöngén
 9 16 |     kifogásra, míg a magyarok sötét hallgatásba takarództak,
10 17 |  fojtott, tompa hangon. Olyan sötét, nehéz volt minden szava,
11 21 |      süt a nap. Mit akar ez a sötét árnyék? Figyelmeztetni akarja-e
12 23 |     idõ megenyhült. Egy csomó sötét rongy úszott volt imitt-amott
13 23 | láthatatlan kéz, míg egyetlen sötét fátyollá formálódott.~-
14 23 |    hirtelen elbújt a hold is, sötét lett. Amellett csendes,
15 Uto|      a babona, a miszticizmus sötét rengetegeit, tehát szükségképpen