Fejezet
1 1 | közt a legszebb fiú volt Noszty Ferenc huszárhadnagy: vidám,
2 1 | címzett vendéglő nagytermében. Noszty hadnagy a polgármester leányába,
3 1 | csörgedezik a segítség. Az öreg Noszty Pálnak magának is le van
4 1 | Velkovics, ne okoskodj! Ha Noszty megkéri a leányt, legyen
5 1 | legyen inkább a Nosztyé. Noszty nagy család; viceispáncsalád.
6 1 | egyik nagybátyja, a bécsi Noszty, excellenciás úr, egy másik
7 1 | excellenciás úr, egy másik Noszty kanonok. Milyen dolog lesz
8 1 | eljegyzése, sem pedig a Noszty hadnagy felülkerekedése;
9 1 | Kozsehuba csak sört ivott. Noszty sem volt bizonyos gyõzelmében,
10 1 | határozottan szükség van.~Noszty hadnagy minden hitele kimerült,
11 1 | leány miatt, és egyébként Noszty félvállról vette a zsíros
12 1 | eleget hallott a városban a Noszty pénzzavarairól, s gondoskodott
13 1 | legyen a váltón. Érted-e?~Noszty vörös lett erre, mint a
14 1 | a pokolba vele - tört ki Noszty -, annak olyan szép kalligrafikus
15 1 | kell majd írásszakértõ.~Noszty összerezzent.~- Mit mondtál? -
16 1 | együtt megyünk, leányom!~Noszty Pál és Vilma leánya 9-ikén
17 1 | bérszolgát, keresse fel Noszty hadnagyot.~A hadnagy nemsokára
18 1 | cinizmussal a fiatalabb Noszty. ~Az öreg eltûnõdött, miféle
19 1 | Ohó! Hohó! Hiszen ez Noszty! - kiáltott fel a báró kitörõ
20 1 | nagyokat kacagott az öreg Noszty, de Vilmának határozottan
21 1 | gyerek! - szólt közbe az öreg Noszty. - Micsoda dolog az, Vilma?
22 1 | felelt félálmosan az öreg Noszty. - Csakhogy Izrael barátunk
23 3 | foglalkoztatta az éjjel Noszty képviselő úr gondolatait.
24 3 | mégse mutatkozott az utcán. Noszty tűkön ült a várószobában,
25 3 | mellékutcába, míg az öreg Noszty Kopereczky elé lépegetett.~-
26 3 | jó, hát legyen a Máriáé.~Noszty idegesen húzta ki az óráját.~-
27 3 | a negyedórában.~Az öreg Noszty mindig úgy egyenlített ki
28 3 | elnökhöz jöttem - vágott közbe Noszty türelmetlenül.~- Úgy? Az
29 3 | kell. Megelégszem vele.~Noszty kordiálisan12 belecsapott
30 3 | földterületrõl.~Ezen a tréfán aztán Noszty is jóízûen nevetett, s bevárván,
31 3 | Alighogy az utcára ért Noszty, megkondult a déli harangszó
32 3 | fizetni fognak, hanem a Noszty kisasszony jelenléte olyan
33 3 | kérdezte nyugodtan.~- Noszty hadnagy úr.~- És hát most
34 3 | aláírótól, s amennyiben Noszty úr ma délig nem fizetett,
35 3 | nem vártál be. Édesapám, Noszty Pál országgyûlési képviselõ. (
36 3 | hogy arcul üti.~Az öreg Noszty elébe állt, nem engedte.~-
37 3 | tárgyilagos magaslatról az idõsb Noszty. - Ne ingerelje. Nem látja,
38 3 | lakik.~Ezzel aztán az öreg Noszty elindult jobbra, a hadnagy
39 3 | krapeci erdõben, az mind Noszty Pál címére megy a fõvárosba.~
40 3 | forintért, és elhozta a zálogot.~Noszty Pál tréfára fogta a dolgot.~-
41 3 | leányt, így volt az alku.~Noszty arca olyanra gömbölyödött
42 3 | én a zálogot követelem.~Noszty melegen megrázta a kezét,
43 3 | leánykérésnek a részleteit a Noszty rokonság sósabb nyelvû tagjai.~
44 3 | özvegy Ilvánczyné született Noszty Erzsébettel, aki a háztartást
45 4 | feljött Krapecre az öreg Noszty is, s a díszes ünnepély
46 4 | Rossz közmondás - felelte Noszty kedvetlenül. - Ha az almafa
47 4 | rendezte a dolgokat, hogy amint Noszty hazaért a keresztelõ után,
48 4 | zavarokat?~- Olyan - felelte Noszty.~- Hm, az a baj - vallotta
49 4 | iskolatársa szeme közé, mert Noszty ezen a réven bírt roppant
50 4 | Úgy szándékozom.~- Ugye, Noszty leány?~- Az.~- No, az ott
51 4 | utcában találkozik a sógorral, Noszty Ferivel. Csinos fickó, vasalt
52 4 | a fõispán. - Ért engem?~Noszty Feri helyeslõleg intett
53 4 | ördögbe, Birner! - pattant fel Noszty megbotránkozva. - A sógorom
54 4 | asszony.~- Jó - felelte Noszty.~- Azért kérdeztem, kérem
55 4 | juthatott volna be a gõgös Noszty Pál szalonjába, Ferenc úr
56 4 | mindkettõjüket kinevezték hadnagynak. Noszty elfoglalta helyét, s elment
57 4 | híres ügyvéd, odaállhasson Noszty elé egy szép reggelen. Hej,
58 4 | Özvegy Ilvánczyné szül. Noszty Erzsébet, a Vilma nagynénje,
59 4 | aki a háztartást vitte Noszty Pálnál, szigorú asszony
60 4 | mikor Kopereczky elvette a Noszty leányt, búskomor lett, nem
61 4 | izgatottan kapta meg a Noszty karját.~- Õ akarja?~- Nem,
62 4 | Fájdalmat? Miért? - csodálkozott Noszty.~- Mert nekem fájdalmas
63 4 | sógort az Angol Királynõben.~Noszty fütyürészve távozott, gondolván
64 5 | legfelül egyet Bontóvárról, a Noszty Pál írásával. Ez érdekelte
65 7 | Bubenyik kiadta Malinkának a Noszty Pál részére járó összeget,
66 7 | kost neveztette volna ki Noszty úr fõispánnak, mintsem méltóságodat.~-
67 7 | parasztbizottsági tagok, akiknek Noszty úr napidíjat fizet, hogy
68 7 | tartja most a beszédet?~- Noszty úr az alispán urat, Poltáry
69 7 | Azt mi is gondoltuk, s Noszty úr megbízott engem, hogy
70 7 | kettõ, Homlódy János és Noszty Károly, a méltóságod apósának
71 7 | küldöttség, ebben benne lesz Noszty képviselõ úr is, aki nekünk
72 8 | miniszter lova, csak az öreg Noszty Palié. Kopereczky együgyû
73 8 | kis zenebonát csinálnak.~A Noszty atyafiság szállingózott
74 8 | politikus varga.~Híre megy, hogy Noszty képviselő meg akarta kardlapozni
75 8 | megnősülni, minden vagyona a Noszty gyerekekre, Vilmára és Ferire
76 8 | volt esendő (mert az anyja Noszty Pál testvére), mikor egyszer,
77 8 | kamarások. Ez alól csak Noszty Pál képezett kivételt, akit
78 9 | fõispán szobáiban. Ott van Noszty Pál és még vagy öt Noszty (
79 9 | Noszty Pál és még vagy öt Noszty (a reggeli vonattal Feri
80 9 | micsoda keze van!~Az öreg Noszty odaintette fiát egy ablakmélyedésbe.~-
81 9 | nem lehet - szólt az öreg Noszty elgondolkodva -, mert Tóth
82 9 | sürgönyt hoztak a fõispánnak. Noszty beszólt hozzá a küszöbrõl;
83 9 | kérlek, és írd alá helyettem.~Noszty felbontotta: a belügyminisztertõl
84 9 | hallották, elmosolyodtak. Noszty pedig ajkaiba harapott.
85 9 | történt semmi csoda, csak Noszty Feri keserítette el még
86 9 | játékot ûztek vele; az öreg Noszty nem minden fennhéjázás nélkül
87 9 | nevezte õ zászlónak.~Ezalatt Noszty Feri is ráakadt Homlódyra,
88 9 | másutt röpködtek.~Az öreg Noszty megszólította Homlódyt:~-
89 9 | Bontó megyében.~Maga az öreg Noszty is el van ragadtatva.~-
90 9 | mesterség a fõispánság”, azalatt Noszty Pált a megfejtetlen kormánysürgöny
91 9 | nem fogytak, szaporodtak Noszty Ferivel, ki a Kék Golyó
92 9 | idegenek voltak. Csak a két Noszty, az apa és fiú arcában volt
93 9 | megelégedés érzése elröppent.~Noszty Pál a hasát simogatta kezeivel.
94 9 | kenyérre lehetne kenni.~Noszty Pálnak, aki hallotta ezt
95 10 | tisztelője, Horth.~Az öreg Noszty jól érezte, hogy semmi se
96 10 | Ostobaság! - szisszent fel Noszty Pál, és fölemelte fejét
97 10 | titkárság! Mit gondolsz te? Egy Noszty titkár legyen nálad? Tudod-e
98 10 | Milyen föltételeket?~Noszty az előbbi fölgerjedés után
99 10 | Eltaláltad - szakítá meg Noszty gúnyosan. - Az csak nálatok,
100 10 | rokonságunkhoz csatoljuk - érvelt Noszty.~- Hát igen, ha a dolog
101 10 | Feri nagyon léha fráter.~Noszty neheztelõ arcot vágott erre,
102 10 | mosolyogva fordult vissza Noszty, s most már mint egy diadalmas
103 10 | igaz lehet - örvendezett Noszty -, hagyjuk Málikára.~- Eredj,
104 10 | részletet a Lohengrinbõl.~Noszty a gyors cselekvés embere
105 10 | Amália ugyanis nõvére volt a Noszty Pál megboldogult nejének,
106 10 | kán-családból, hogy például Noszty Pálra kell szavazni, az
107 10 | halála után felerészben Noszty Pál örökölt, felerészben
108 10 | fõispán négy lova röpíté Noszty Ferit Voglány felé az országúton,
109 10 | maga, az illetõ szeladon.~Noszty Feri élénken vetette fel
110 10 | szerepébõl visszavedlik Noszty Ferenc úr azzá, ami volt.
111 10 | magától kell történnie. Noszty Ferenc udvarolni fog ezentúl
112 12 | felkiáltott:~- Kriszti Gott, Noszty, te vagy az, vagy a lelked?~
113 12 | ezzel fölment a lépesõn, Noszty pedig lejött, s érdeklõdni
114 12 | az egyik javában füstölt.~Noszty alkalmas leshely után nézett.
115 12 | Ezt a helyet választotta Noszty, ez volt a legalkalmasabb
116 12 | hálóban. Ezt nézi érdeklõdve Noszty. A pók fel s alá szaladgál
117 12 | valóban utánozták-e egymást? - Noszty fejében váltig erõsbödõ
118 12 | Majd ismét nyájasan fordult Noszty felé.) Irtani kell az ifjúság
119 13 | isten hírével...~Ezalatt Noszty felakasztotta puskáját egy
120 13 | szeretném látni! - tréfálkozott Noszty.~- No, nézze meg az ember,
121 13 | meghúzni, hogy elsüljön?~Noszty megmutatta neki, mire elsült
122 13 | is esett!~Lehajlik érte Noszty hirtelen, de csak azt a
123 13 | Mari vállat vont, mire Noszty Feri az inge hasadékán át
124 13 | halkan -, sem kisasszony.~Noszty ijedten látszott fölszisszenni:~-
125 13 | bánik a mézes szavakkal?~Noszty kitért a felelet felõl,
126 13 | megálljon, látok valamit...~Noszty észrevette a pónit, a Répási
127 13 | csónakjához. Az általános figyelem Noszty és Mari felé fordult. A
128 13 | ugyanis rézmûves volt.)~Úgy Noszty, mint Mari, semmit sem sejtettek
129 13 | sejtettek e fenekedésekrõl. Noszty leültetvén a kisasszonyt,
130 13 | leült Süvegjárató Ágnes. Noszty elkezdett táncolni, de alig
131 13 | kérdeztem, hogy hívják - kérdé Noszty.~- Találja ki!~- Juliskának?~-
132 13 | asszonyság lehet - jegyezte meg Noszty vidáman -, csak nem valami
133 13 | levelet.~Mari nem felelt, de Noszty örömét találta õt ebben
134 13 | Mari szabadabban lélegzett, Noszty azonban a boldogtalan szerelmest
135 13 | és méltó terhét közvetlen Noszty mellett, miközben barátságosan
136 13 | halunk meg, vadász uram! ~Noszty dühösen fordult meg, hogy
137 13 | azt mondja...~- dalolta Noszty tovább, miközben megfogta
138 13 | ha elég vállalkozó akad.~Noszty a táncosnéjához fordult.~-
139 13 | kiegyengették a tánchelyet.~Noszty ezalatt elbocsátván táncosnéját,
140 13 | kutya mérges teremtette.~Noszty is felugrott, sietett megkeresni
141 13 | fölvetette fejét az idegen nõ, s Noszty lábai megdermedtek, arcát
142 13 | vesszen, mint a remény.~Noszty tehát arra határozta magát,
143 14 | s ismert rá a közeledõ Noszty).~- Úgy látszik, alkalmatlan
144 16 | lieber Klementy, a sógorom, Noszty Ferenc mellett, és önnek
145 16 | titok, hogy szolgabírónak Noszty Ferencet óhajtja, mégis
146 16 | és ellenszenv festékével. Noszty Feri végre is csak egy tacskó,
147 16 | egész választás csak forma. Noszty Feri le se jött rá Pestről,
148 16 | könyökével a mellette ásítozó Noszty Pált.~- Hm. Ez nekünk szól.
149 16 | Popolniczky Ambrus, s újra megdöfi Noszty Pált -, ne cáfoljuk meg?~-
150 16 | inté türelemre környezetét Noszty Pál -, ne szóljatok közbe,
151 16 | egyik üvege el is tört. Noszty a fejét csóválta. A fõjegyzõ
152 16 | szolgabírói állás. Jelölöm Noszty Ferencet és Kaby Józsefet.~
153 16 | szórványosan potyogott egy-egy „Noszty” s az is szerényen, elenyészõn.~
154 16 | lövellt ki -, hogy a többség Noszty Ferencet óhajtja, ezennel
155 16 | ezennel kijelentem, hogy Noszty Ferenc választatott meg!
156 16 | voglányi járás szolgabírája Noszty Feri.~Persze suba alatt
157 16 | esett errõl ezután is, és ha Noszty Feri annyit csuklott volna,
158 16 | Feri -, õsök érdeme s a Noszty név nimbusza.~- Nos, úgy
159 16 | legédesebb sógora - áradozott Noszty Feri -, és a legkörültekintõbb
160 16 | egyelõre csak ismerkedni.~Noszty engedelmesen sarkon fordult
161 17 | pusztán a voglányi járást, Noszty Ferenc is hasznát vehette.~
162 17 | elsején estefelé, mikor a Noszty Feri kocsija befordult a
163 17 | voltaképpen ki vagy.~- Noszty Ferenc, az új szolgabíró
164 17 | hát jól van - hagyta rá Noszty, hetykén belevetve magát
165 17 | alkalomra a szolgálóink.~Noszty tehát ott maradt éjszakára
166 17 | nyüzsgés-mozgásra ébredt Noszty Feri. Talpon volt az egész
167 17 | immúnis hely) sem védte meg Noszty Ferit.~- Eredj ki, öcsém.
168 17 | Megengedi, hogy megigazítsam? Noszty Ferenc vagyok, az új szolgabíró -
169 17 | mire az ehhez készülõdõ Noszty Ferenc szerényen félreállott.~-
170 17 | ûznek vele csalfa játékot. Noszty Ferencnek, az új szolgabírónak
171 17 | ezt a nevet. S maga ez a Noszty Ferenc, mint a náluk megfordult
172 17 | Úgy? A fõispánné tehát Noszty leány? - kérdé Mari.~- Noszty
173 17 | Noszty leány? - kérdé Mari.~- Noszty Vilma.~- Úgy gondolom, egyetlen
174 17 | is van. Az új szolgabíró, Noszty Ferenc.~- Miféle ember?~-
175 17 | Hát biz az szerencsésen a Noszty Feri mellét érte, talán
176 17 | hogy olyan jól tud célozni.~Noszty elmosolyodott, leverte mellényérõl
177 17 | nevetett Palojtay -, mert Noszty öcsém még nem krákogó salabakter.~-
178 17 | nem krákogó salabakter.~- Noszty? - rikkantott bele Podwolski
179 17 | Podwolski gróf. - Hohohó Noszty! Melyik Noszty! Mert annyi
180 17 | Hohohó Noszty! Melyik Noszty! Mert annyi Noszty van,
181 17 | Melyik Noszty! Mert annyi Noszty van, mint ahány tarka kutya
182 17 | nyert, akár vesztett.~- Noszty Ferenc vagyok - felelte
183 17 | teste volt az anyádnak!~Noszty Ferenc minden vére fejébe
184 17 | Azon gondolkozom - felelte Noszty epés humorral, a szemöldjeit
185 17 | ott találom azt a tacskót, Noszty Palit, akkor megyei aljegyzõ
186 17 | éppen most ígértem oda Noszty Palinak a leányomat. Hogy
187 17 | tudtam volna biz én, sõt maga Noszty ajánlotta fel, hogy menjek
188 17 | kötekedett az öreggel Palojtay -, Noszty Pál különb legény volt ám
189 17 | arról beszéltünk, hogy a Noszty Pál arcképe melyik szobánkban
190 17 | kérlek. Leányom, Mari; Noszty Ferenc, új szolgabíránk...
191 18 | játékból való harag - felelte Noszty szomorúan.~- Pedig olyan
192 18 | hogy megmondjam - szólt Noszty látható kedvetlenséggel -,
193 18 | Pista bácsival? - szólt Noszty, mintegy az elbocsátást
194 18 | lelkét foglalkoztatta. A Noszty legutolsó szavai mint valami
195 18 | abban a pillanatban röpült a Noszty tekintete is Mari felé (
196 18 | Bizonyosan valamelyik Noszty eresztette ki jó pénzért -
197 18 | rátartó urak közül, még Noszty is.~- Noszty szolgabíró
198 18 | közül, még Noszty is.~- Noszty szolgabíró vagyok.~- Azt
199 18 | kezével megvakarva -, és csak Noszty úrra értettem, aki nyári
200 18 | kriptának szól - felelte Noszty szerényen -, a családi csontoknak.
201 18 | Erre aztán úgy illett, hogy Noszty, mint fiatalabb, átsétáljon
202 18 | Zsigmond királyt valamelyik Noszty bocsátotta ki a siklósi
203 18 | jó pénzért, s aztán mikor Noszty fenyegetõleg jelentkezésre
204 18 | hidegen biccentett a fejével Noszty felé, sarkon fordult, szoknyái
205 18 | megkontrázott Palojtay. - Eredj, Noszty öcsém, vezesd ki a húgomat.
206 18 | se bántja, penzióban van.~Noszty kikísérte Marit, pedig szükség
207 18 | fáradt vagyok. Ugyan, kedves Noszty, vállalja addig ezeket az
208 18 | elefántcsont legyezõjét. Noszty elmosolyodott a célzásra,
209 18 | visszatért lihegve, ahol Noszty állt, a nagy terem ajtajához.~-
210 18 | Ugyan mire? - érdeklõdött Noszty.~- Tudja mit - indítványozta
211 18 | Természetesen azt se.~Noszty nyugtalanul mozdult meg.~-
212 18 | félig becsukódó pillák alól Noszty vonásait.~- Maga a vacsora
213 18 | úgy értettem - tiltakozott Noszty azzal a fölényes mosolygással,
214 18 | csak bosszankodom - szólt Noszty szembetûnõleg kelletlenül,
215 18 | mozdulattal.~- Ej - pattant fel Noszty éles hangon, melynek ércét
216 18 | valaha megtaláljam - felelte Noszty szomorúan, csendesen, mintegy
217 18 | veregette a szék lábait.~Noszty csak a fejével bólintott,
218 18 | bólintott, hogy kereste.~- Ej, Noszty, Noszty - és szemrehányólag
219 18 | hogy kereste.~- Ej, Noszty, Noszty - és szemrehányólag fenyegette
220 18 | Egy szobaleányt? Egy Noszty?~- Megtették ezt már nagyobb
221 18 | témába.~- Valami titok?~- Noszty úr beszél nekem valakirõl,
222 18 | Mari pedig az elmélázó Noszty felé fordult.~- Mondja csak,
223 18 | útközben úgy nekimelegedett a Noszty szíve, hogy a jóság harmatját
224 18 | hogy Mari nem láthatta a Noszty hamis játékát, Noszty elõtt
225 18 | a Noszty hamis játékát, Noszty elõtt ellenben Mari minden
226 18 | Mari felkelt a székrõl, Noszty elé állt, s meghimbálván
227 18 | reszketett, és mereven nézett a Noszty arcába; még csak egy pillája
228 18 | közé.~- Klára! - hebegte Noszty elkábulva. - Ó, istenem,
229 18 | vagyok?~- Igen - felelte Noszty zavartan, mintha még most
230 18 | elõlem?~Éppen felelni akart Noszty, de nem lehetett, a francia
231 18 | kacagott hozzá; erre aztán Noszty is elnevette magát, mintha
232 18 | Isten tudja - felelte Noszty -, inkább csak annak a másiknak,
233 18 | és nincs többé.~- Ejnye, Noszty! Ne legyen olyan szemtelen.~
234 18 | Mikor pedig véget ért, és Noszty a helyére vezette táncosnéját,
235 19 | ajtón, s az új szolgabíró, Noszty lépett be.~- Isten hozta,
236 19 | milyen szép idõk voltak azok!~Noszty tapintatosan jegyzé meg,
237 19 | dörzsölte a viszketõ bal szemét.~Noszty úr szabadkozott, hogy az
238 19 | megakadályozom a pogácsahozatalt.~Noszty ezek után csakhamar felkelt
239 19 | és a kapcsolt részekben. Noszty azonban kibeszélte magát,
240 19 | valaha ilyen gyönyörûséget?~Noszty elmosolyodik, mint mikor
241 20 | HUSZADIK FEJEZET~Noszty Ferenc emelkedőben~E hivalkodó,
242 20 | léha társaságot találta Noszty Rekettyésen, mikor a következõ
243 20 | volt benne elrejtve - mondá Noszty. - Nem lehet másképp.~-
244 20 | Nyugodtan ráemelte a szemeit Noszty.~- Én pedig megtanítom önt
245 20 | a bontóvári Nyirjésben, Noszty Ferenc átlõtte a Palásthy
246 20 | igazságos lévén, inkább a Noszty pártját fogta:~- Õ volt
247 20 | bajt.~Fokozta rokonszenvét Noszty még azzal is, hogy midõn
248 20 | vezeklõnek. Az asszonyok is Noszty mellé állottak, már azért
249 20 | boszorkányozta meg azt az én öcsémet, Noszty Ferit, hogy az most felém
250 20 | hályog, s tisztán láthassa Noszty Feriben a felkelõ napot.
251 20 | látsz. No, mit gondolsz?~Noszty Feri természetesen azt gondolta,
252 21 | volna, ha ott hálnának meg.~Noszty nem volt azon a véleményen.~-
253 21 | vendéglõ gyalázatos - fakadt ki Noszty, aki különben is kedvetlen
254 21 | köptem - akarta mondani Noszty, de csakhamar megrestellte,
255 21 | nem kerülte el figyelmét a Noszty zavara, s Ferit is bosszantotta,
256 21 | sokszor - felelte ímmel-ámmal Noszty.~Az öregek jelentõségteljesen
257 21 | ismeri Stromm ezredest.~Noszty összerezzent erre a nem
258 21 | elõbbi kényes beszélgetést, Noszty egy kis levegõhöz jutott,
259 21 | nem találhat - hogy ti. Noszty könnyelmû fráter lehetett,
260 21 | képzelte magát kisistennek!~Noszty pedig arra jött ma rá, hogy
261 21 | a Kopereczky és az öreg Noszty véleményével is, kik aggódva
262 21 | redõkbe szemöldjét az öreg Noszty.~- Vesztettem kártyán, becsületszóra.~-
263 21 | kacagással a fõispán.~Az öreg Noszty amellett érvelt, hogy a
264 21 | semmiségekrõl, beleszõve Noszty Ferit is, amennyire a szükség
265 21 | éppen a Gyík hídjánál, a Noszty fogatával. Baldachinos kis
266 21 | pedig puskát vitt a vállán.~Noszty odadobta a gyeplõt a kocsisnak,
267 21 | mentek, beljebb a sûrûbe. Noszty pedig leült egy fatörzsre,
268 21 | nesztelenül - gondolta magában Noszty -, holott odább már zsémbelni
269 21 | verdesi haragos habjaival.~Noszty a figyelmét erre irányítva,
270 21 | jót uzsonnálhatott a koma.~Noszty egy bokor mögé húzódott,
271 21 | major volt az erdõszélen). Noszty megfordult, utánabámult,
272 21 | is - mondá fojtott hangon Noszty, és lehajolt a bokor alá,
273 21 | ijedten tekingetve körül.~Noszty hozzálépett vakmerõen. A
274 21 | ott jön - susogta most Noszty és a tekintetével mutatta
275 21 | félénken közeledtek felé.~Noszty e pillanatban vette le karját
276 21 | Egy csókot, Mari - lihegte Noszty.~- Nem lehet, az nem lehet -
277 21 | kis bohó! - kiáltott fel Noszty örömittasan. - Hát jól van,
278 22 | nélkül felrántotta az ajtót Noszty Feri.~- Nos? - kérdé a főispán
279 22 | kivette részét, csak az öreg Noszty volt nyugtalan. Nem biztos
280 22 | Legkellemetlenebb volt az öreg Noszty, kit (de köztünk maradjon
281 22 | jachton! Ilyet még egyetlen Noszty sem produkált. Fogta magát,
282 22 | jönni méltóságod.~- Én a Noszty sógorom ügyét értem - lihegte
283 22 | örömmel veszi tudomásul a Noszty szándékát.~- Ez akkor volt;
284 23 | nem történt vele soha; még Noszty Pál sem cselekedte volna
285 23 | bozontos szemöldjeit, és noha Noszty igen tapintatos formában
286 23 | terveiben, arra is volt jel, a Noszty Feri gyors kiépülése kedélybetegségébõl.
287 23 | titokzatos összeesküvésbe. Noszty Feri ritkán jött be a székvárosba,
288 23 | Mi lehet az? - tûnõdött Noszty Feri.~- Odaadom kölcsön
289 23 | Malinka keserûen mosolygott. Noszty Feri Marinak intett jóestét,
290 23 | érzem magamat. Majd idehívom Noszty Ferit.~Mari egy szót sem
291 23 | szokás így megnyugtatni.~- Noszty hozzánk, Voglányba jön hálásra,
292 23 | hajtson a kocsis - rendelte Noszty.~Csakugyan hallatszott már
293 23 | zsebében.~- No, mi az? - kérdé Noszty.~- A híd fel van szedve,
294 23 | lábzsákból.~- Mari - könyörgött Noszty érzelgõsen, megfogván a
295 24 | várja künn és méltóságos Noszty Ferenc úr, hozza el a kulcsot
296 24 | mosolygott is. Mikor pedig Noszty megsürgette a doktort, hogy
297 24 | kastély udvarán felköltötte Noszty, bekísérte a Máli tante
298 24 | Már mindegy - felelte Noszty. - Benne vagyunk.~Megállították
299 24 | Bubenyik visszament a kocsihoz, Noszty pedig elõrejött a Szent
300 24 | idébb, és leheljen rám.~Noszty, nehogy a lámpafénynél meglássa
301 24 | szellõ ingatná ide-oda.~Noszty csak erre az elcsendesedésre
302 24 | csak remegve mert odanézni Noszty - a fehér párnákba besüppedve
303 24 | a csöngettyû a bárányén.~Noszty szíve hangosan vert. Hallotta
304 24 | Jaj, azok a szemek!~És Noszty nem karolta át, amint akarta,
305 24 | Én vagyok - ismételgette Noszty hangosabban, s kezébe vette
306 24 | hangos sírásba tört ki. Noszty pedig csak egyre ismételgette,
307 24 | nyúlt.~- Hasztalan - felelte Noszty -, a zsinórt elvágtam.~-
308 24 | ablakpárkányon termett.~Noszty csak az alsószoknyák sustorgását
309 24 | kezdte az ablak kilincsét.~Noszty ijedten fordult meg. ~-
310 24 | Csak semmi okoskodás.~Noszty a kályhához ment, amit azzal
311 24 | elítél, Mari? - fakadt ki Noszty, és olyan tompa volt a hangja,
312 24 | az volna! - sóhajtott fel Noszty.~- Micsoda, maga azt oly
313 24 | imént - a lázas szerelmet.~Noszty nevetett.~- Nem volt az
314 24 | követ hempergetett volna el Noszty a szívérõl, s ez most meglágyult,
315 24 | mondta ünnepélyes pátosszal Noszty -, megyek, Mari, ha elküld,
316 24 | megvillanó revolvercsövet Noszty kezében, ki az ajtóhoz lépve,
317 24 | boldogságom! - olvadozott Noszty. - Hát nem küld el?~- Nem,
318 24 | rebegte el azt az imát, amit Noszty kívánt tõle.~- Engedje meg,
319 24 | Isten ments! - ellenkezett Noszty.~- Szeretném tudni, miért?~-
320 24 | kedves Marim - suttogta Noszty biztatón, miközben kezdte
321 24 | Rekettyésrõl. Nyissa ki az ajtót!~Noszty megfordította a kulcsot
322 24 | tekintete Nosztyt kereste, de Noszty már akkor nem volt ott.
323 25 | nem adták?~- Vagy talán õ, Noszty, nem akarta elvenni - vélték
324 25 | szorgalmasan fölcsipegették, hogy Noszty Ferenc még akkor reggel
325 25 | elrejtve, amely többé-kevésbé a Noszty malmára hajtotta a vizet (
326 25 | úgy is csöppenhet, hogy Noszty kényszerítve lesz elvenni
327 25 | levelet húzott ki a zsebébõl.) Noszty úr már tegnapelõtt írta
328 25 | egy garnitúra. Nos tehát, Noszty Ferenc úr is kéri ebben
329 25 | Tíz (ennyire mérlegelem Noszty urat, de annyi sincs), közbejön,
330 25 | a tanácsot adják, hogy a Noszty ajánlatát el kell fogadni.~-
331 26 | apródonként, hogy õ nem lehet a Noszty neje; kímélni kell a gyermeket,
332 26 | mondtam már neked, hogy Noszty váltót hamisított Stromm
333 26 | kifejtette nézeteit. Kiszínezte a Noszty léha lelkületét, könnyelmû
334 26 | Tóth Marit veszi feleségül Noszty Ferenc. Ez volna nekünk
335 26 | vonult, megírta a levelet Noszty Ferencnek, melyben röviden,
336 26 | a tekintendõkre - vélte Noszty -, csendben tartani az esküvõt.~-
337 26 | Mihály rögtön felismerte Noszty betûit. Tényleg egy levél
338 26 | villogó-csillogó szerszámokban. Elöl Noszty Ferkó jött a négyesen, a
339 26 | telepedett. A tatár hercegnõ Noszty Ferivel ütõdött össze.~-
340 26 | Klári, keresd meg valahol.~Noszty Feri egyre türelmetlenebb
341 26 | bajusza idegesen rángatózik. Noszty Pál unatkozva csórikálja
342 26 | készül.~- Nem értem - mondta Noszty Feri tompán, s látszott,
343 26 | falak is rengtek belé.~- Ön, Noszty Ferenc úr, olyan gyalázatosan
344 26 | hangon:~- Akar ön valamit?~Noszty Ferenc hátrahõkölt az ismerõs
345 26 | és ismétlé:~- Mit akar?~Noszty karjai lankadtan estek le,
346 26 | menyasszonyt.~A magányos kocsiban Noszty Ferenc ült. Elõbb osont
347 Uto| igazaim mellett felhoznám a Noszty fiú esetét Tóth Marival,
|