Fejezet
1 1 | szomorú, mert otthonról ugyan vékonyan csörgedezik a segítség.
2 1 | nászom beszélt a Házban, ugyan okosakat mondogatott oda
3 1 | rokonszenves hangja volt.~- Ugyan? - csodálkozott Kozsehuba.~-
4 2 | mozog a föld«, mert az ugyan meglehetősen közömbös volt,
5 3 | helyre jöttél. Kopereczky ugyan nem adhat neked egy grislit
6 3 | hadnagy elhalványodva.~- Ugyan ne tettesd magad - tört
7 3 | elkövettél és nem öl meg ugyan, de megszabadítja tõled
8 3 | pedig megbecsülhetetlen. Ugyan tegye csak fel rá a lábacskáit,
9 3 | hogy a kosarat ki lehet ugyan kerülni asszonyi dolgokban,
10 3 | jelentõsebb célzást, ha ugyan tartogat ilyet számára.
11 4 | Báró Kopereczky Izrael.~- Ugyan eredj - pattant fel a miniszterelnök -,
12 5 | Kopereczky nem engedte:~- Ugyan ne okoskodjék; megkapja
13 5 | pedig elfogy.~- Emiatt ugyan elfogyhat. Ezt az erdõt »
14 5 | méltóságod a birtokot.~- Ugyan hagyjon békét! Kinek adjam?
15 5 | engem is, ha bent vagyok.~- Ugyan eredj, te golyhó! Van is
16 6 | magyar király. Rossz nyelvek ugyan azt állítják, hogy Kopereczkyné
17 6 | tõlem? A kulcsot? Abból ugyan nem eszel! Hát azt hiszed,
18 6 | levegõbe. Elgondolkozott, hogy ugyan megérzi-e Kopereczkyné az
19 6 | borból egy pohárkát.~- No, ugyan kóstolja meg, mit szól hozzá?~
20 6 | elhoztuk a kulcsokat is…~- Ej, ugyan mit képzelnek rólam, hogy
21 7 | balszerencse!… A báróné ott volt ugyan, de háttal az ablaknak,
22 7 | mert ránézni.~- No, maga ugyan szép gyerek - támadt rá
23 7 | családi események miatt.~- Ugyan eredj, még nagyobb bolondnak
24 7 | kell, botrányokkal is.~- És ugyan mi kifogásuk van ellenem?~-
25 7 | hintómat nem.~- Azt se; mert az ugyan ott vár az indóház elõtt,
26 8 | éjjeli őr jelezni fogja ugyan, mikor a vasút bekanyarodik
27 8 | Eredj, költsd fel azonnal.~- Ugyan, minek háborgatod a szegényt! -
28 9 | visszamondja. No, minket ugyan bolonddá tettek. Hiszen
29 9 | ezt kell elfújnia, akkor ugyan a fõispán agyon volna ütve,
30 10| stádiumában.~- Kineveztessem? És ugyan minek?~- Hát én megkínáltam
31 10| Nono, ne menjen apa! Ugyan apa! Legyen hát esze. Szereti
32 10| katonák lesznek ezekbõl, ha ugyan meg nem ölik magukat nagykorúságuk
33 10| csinos kis fruska. Én még ugyan nem láttam, de szavahihetõ
34 10| mert a dolog nehéz lesz ugyan, de éppen azért szép eset
35 10| foglalna magában a hirdetés.~- Ugyan, ugyan, mit gondol kedves
36 10| magában a hirdetés.~- Ugyan, ugyan, mit gondol kedves néni! -
37 11| hogy hasznomat veheti.~- Ugyan ne izélj, te bolond!~De
38 11| iránta. Egy kicsit elrontotta ugyan a könnyû élet, a gróffal
39 11| mondá Gyuri. - Hogy az?~- Ugyan ne bolondozz, Gyurka, gyere
40 11| sõt karcolás se.~- Ej, ugyan ne okoskodj, legyen eszed,
41 11| beszennyezett, magam elõtt ugyan nem, de mások szemében mindenesetre.~-
42 11| nagybátyámat, dr. Protokot, aki ugyan rideg agglegény és fösvény,
43 12| érinteni a leírásban (ha ugyan Máli néni szükségesnek találja),
44 12| tiszteletteljesen szólítá meg:~- Ugyan kérem szeretettel bácsi,
45 13| kis virágszálam.« Ejh, ugyan melyik anya nem tartja szépnek
46 13| meg nem mondhatom.~- És ugyan miért? - pattant fel a kardos
47 13| van. Szép ember jön, engem ugyan el nem kápráztat, hiszen
48 13| Ami nem csoda, mert igaz ugyan, hogy a szép arc nagy segítség
49 13| nehézséggel jár. Ezúttal ugyan nem virtus; ott fogja el,
50 13| veheti már hasznát.~- No, ugyan maga meg nagy hasznát veszi -
51 13| mosolyogva mondá:~- A fej ugyan az enyém, de úgy érzem,
52 13| Hiszen megenni való.~- Ugyan menjen! Talán mézeskalácsos,
53 13| Ejnye, de csinos fiú! De ugyan hova tette a szemét? Az
54 13| kisbíró száját bedugta. Ejh, ugyan mi van abban? Hiszen ki
55 13| hiszen az lehetetlen.~- És ugyan miért volna lehetetlen?
56 13| a jó! Mi az a poharában? Ugyan öntse ki azt a lõrét! Eh,
57 14| szólt közbe Tóth sógor.~- Ugyan, hadd el kérlek. Éppen azért
58 14| ingerrel. A leányok sivalkodnak ugyan, teszik magukat, hogy haragusznak,
59 14| mappát az ábrázatáról. Maga ugyan nagy szerencsét csinált,
60 14| mennyire szégyenlem.~- No, ugyan - vigasztalta Róza. - Szóra
61 14| mosoly jelent meg, mert azt ugyan még soha senki sem állította,
62 14| Tóth Mihály uram.~- No, ugyan messze elmentetek - feddette
63 15| polgármester úr is osztotta, mert ő ugyan nem fél az ördögtől sem,
64 15| csak Rózánál nyilvánult.~- Ugyan, ne nyugtalankodjék papa,
65 15| szeretném én látni. Hát ugyan mért ne lehetett volna?~-
66 15| az volt - sóhajtá Mari.~- Ugyan eredj! Te csak rámondod.~-
67 16| van állapítva a jövõje.~- Ugyan mivel?~- Azzal, hogy õ tudja
68 16| Bubenyik kiment és bejött, nem ugyan nesztelenül, mint valami
69 16| könnyelmû embertõl, mint te, ha ugyan volna, egy másik hétszázat
70 16| végre megsokallta Feri.~- Ugyan, ne fáradj, kérlek alássan,
71 17| ÖREGEKNÉL~Ez az egész elaboratum ugyan a főispán részére készült (
72 17| a sok jókívánat!~Rangra ugyan nem volt egyforma a társaság,
73 17| igazítom, az királyné.~- Ugyan, ugyan! Szégyeneljék magukat!
74 17| igazítom, az királyné.~- Ugyan, ugyan! Szégyeneljék magukat! Hát
75 17| Bárcsak királyné volnék!~- No, ugyan mit csinálna?~- Nyomban
76 17| apádnak, ha megtudja?~- Ugyan, ugyan, legyen eszed, édes
77 17| apádnak, ha megtudja?~- Ugyan, ugyan, legyen eszed, édes Tóthném -
78 18| mégis a vadász, no, akkor ugyan csekély benyomást tettem
79 18| az én arcom látása, hát ugyan minek nézeget?~A Feri környékén
80 18| közbemordult Kaby Józsi:~- Én ugyan nem tekintek, mert ott minket
81 18| nevetett a szerkesztõ.~- Ugyan hagyja, kedves szerkesztõ
82 18| mert már fáradt vagyok. Ugyan, kedves Noszty, vállalja
83 18| amit csak ön mondhat meg.~- Ugyan mire? - érdeklõdött Noszty.~-
84 18| sarjadzhatnának ebbõl!~- Ugyan.~- Két személyben volnék
85 19| Tóth Mihály birtoka öntötte ugyan a pénzt, de ő nem volt kapzsi
86 19| több volt. No, már most…~- Ugyan, ugyan - vágott közbe Holics
87 19| No, már most…~- Ugyan, ugyan - vágott közbe Holics uram,
88 19| szabadkozott, hogy az õ kedvéért ugyan ne fáradjon a kisasszony,
89 19| magának, hogy mim van.~- Hát ugyan mije?~- Jöjjön no, nézze
90 19| macskákat az anyjukkal.~- Ugyan, Mari, de gyerekes vagy -
91 19| közt habozva, mert Palásthy ugyan csinosabb fiú, de Krackner
92 21| leimádkozhassam a bûneimet.~- Ugyan apa! - mosolygott Mari.~-
93 22| A hitelezõk elhallgattak ugyan, sõt új pénzeket jöttek
94 23| Inkább elmegyek otthonról.~- Ugyan, ugyan, mit bántod a szegény
95 23| elmegyek otthonról.~- Ugyan, ugyan, mit bántod a szegény fiút,
96 23| horgasztotta le és sóhajtott.~- No, ugyan mit nevettek? Hát a színdarabokban
97 23| egy kis kiindulási pont.~- Ugyan súgja meg - rimánkodott
98 23| Kölcsönt hiszen adok, nem ugyan pénzben, hanem ami sokkal
99 23| unatkozni méltóztatnak.~- No, ugyan jó helyre jöttél. Mari kisasszonynak
100 23| legalább eltelik az idõ. Ugyan no, válasszon!~- Jól van,
101 24| hangon.~- Mondom, hogy ez.~- Ugyan menjen! Maga engem még e
102 24| itt szó, tisztelt úr.~- Ugyan mirõl?~- Én azt hittem,
103 24| hibámat színezte ki, ha ugyan hibának nevezhetõ, hogy
104 25| gyorsan csináltat, lehet ugyan - de még eddig sohasem történt.~
105 25| irányba van a rúd fordítva.~- Ugyan ne hallgasson rá, kedves
106 25| szivart vagy csibukot? Ugyan, ne hallgasson rá.~- Köszönöm,
107 25| méltóságos uram.~- No, ugyan? - kérdé a gróf várakozó
108 25| volna… Az egész emberiség.~- Ugyan hagyd el - csacsogott Podwolski -,
109 25| roncs, akkor elhajítja - ha ugyan már hamarabb nem hagyta
110 26| fogok.~Mindezt nem vették ugyan szentírásnak, de mégis feltûnt
111 26| hála Istennek. Most még ugyan neheztel rá, az látszik,
112 26| lakodalomnak örül, pedig ugyan nincs minek. S ezzel mennek,
113 26| Tóthné -, egy kis frissítõt. Ugyan, kérem, falatozzanak egy
|