Fejezet

   1 1  |               ELSŐ FEJEZET~CSODÁLATOS, HOGY AZ EMBEREK RENDESEN ~TÖBBET
   2 1  |             Annyi tiszt lődörgött itt, hogy még a szeplős asszonyoknak
   3 1  |        Mindebből aztán az következett, hogy roppant szerencséje volt
   4 1  |           öregről itt csak az tudatik, hogy oszlopos tagja a kormánypártnak
   5 1  |               tagja a kormánypártnak s hogy az őseinek valamikor pallosjoga
   6 1  |               iránt és a vak is látta, hogy a zsinóros dolmányhoz húz,
   7 1  |           leányotokat úgy adjátok oda, hogy az aztán szégyenkezik hozzátok
   8 1  |           úrnak. Ami pedig azt illeti, hogy egy érsek is volt a Nosztyakból,
   9 1  |             bosszúságában az égieknél, hogy vonják meg ettõl a házasságtól
  10 1  |               betapasztani, Zsuzsanna, hogy kanonok rokona van a hadnagynak,
  11 1  |              én azt mondom, Zsuzsanna, hogy a papok ideje lejárt és
  12 1  |               No, mit rázod a fejedet? Hogy nem ebül gyûlt szerzedék?
  13 1  |               barátocskám. Azt mondod, hogy én se lapoztam? No hát nem
  14 1  |              értem rá, de azért tudom, hogy mit jelent az a »holt kéz«,
  15 1  |             jelenti, Zsuzsanna lelkem, hogy a papok annak idején szörnyen
  16 1  |                 tett nekik ígéreteket, hogy birtokokat kapnak, csak
  17 1  |            ebben. Senki sem mondhatja, hogy az aláírás nem az István
  18 1  |           iszen az mindegy, a fõdolog, hogy Velkovics a Kozsehuba pártján
  19 1  |            tudja mondani Velkovicsnak, hogy »kedves Gyuri bácsi« s olyan
  20 1  |              olyan szeretettel néz rá, hogy attól az õ szíve is megolvad. »
  21 1  |            amúgy is. Kozsehuba érezte, hogy roppant veszedelmes ellenfele
  22 1  |            most már azon a fokon járt, hogy a kamerádjaitól kért apró
  23 1  |          megvívatnia. Az apja megírta, hogy nem adhat most egy garast
  24 1  |            megszorult hadnagy fejében, hogy akinek nincsen puskapora,
  25 1  |    pénzzavarairól s gondoskodott róla, hogy Velkovics uram fülébe is
  26 1  |            megszorultnak mégsem hitte, hogy éppen õhozzá merjen fordulni,
  27 1  |             szemtelenség. Akkora nagy, hogy megzavarta Kozsehubát. Ilyesmire
  28 1  |  megbotránkozására. Azon gondolkozott, hogy a szemébe kacagjon-e, kigúnyolja-e,
  29 1  |                 Mire kell az a pénz?~- Hogy némely apró dolgaimat rendbehozzam,
  30 1  |                kapok.~(Nem mondta meg, hogy Rajecre akar menni a pénzzel.)~-
  31 1  |         összevissza csókolni. Tudod-e, hogy boldoggá teszel?~- No csak
  32 1  |             megcsókolással. Mert igaz, hogy adok neked ezer forintot
  33 1  |               benned, mert azt hittem, hogy nem fogod megadni. Ha most
  34 1  |           megadni. Ha most azt hinném, hogy megadod, másodszor csalódhatnám.
  35 1  |              kezeit.~- Nem mondtam én, hogy szaladj valaki után, én
  36 1  |              után, én csak azt mondom, hogy legyen a váltón jótálló.
  37 1  |               legyen a váltón jótálló. Hogy hol veszed, miképp veszed,
  38 1  |          törõdöm, én csak azt kívánom, hogy jótálló legyen a váltón.
  39 1  |             úgy látszik, elfeledkezel, hogy egy Nosztyval beszélsz!~-
  40 1  |              ember), nem állhatta meg, hogy meg ne szólítsa:~- Nagyon
  41 1  |     pecséteddel s ráírni a borítékára, hogy csak azon és azon a napon
  42 1  |              illeti, majd meggondolom, hogy mit lehetne benne tenni.~(
  43 1  |               kalligrafikus írása van, hogy ha a nyakam vágod el, sem
  44 1  |        félszemmel pislogott rá, látta, hogy rendben van; a Noszty név
  45 1  |                tán, magától értetõdik, hogy volt most hegyen-völgyön
  46 1  |               Velkovics Rózsika körül, hogy a világ bámult. Meg kell
  47 1  |           világ bámult. Meg kell adni, hogy mutatósan tudott költeni.
  48 1  |             szívben. A hadnagy érezte, hogy itt az ideje huszárosan
  49 1  |                  hanem annyit mondott, hogy »aludjunk rá egyet, hadd
  50 1  |                az is milyen nagy öröm, hogy életben van) s töredelmes
  51 1  |        famíliánkban, de most már késõ, hogy emiatt neked szemrehányást
  52 1  |              már csak annyi idõnk van, hogy mentsünk, amit lehet. De
  53 1  |                Annyira megijesztettél, hogy rögtön jöttem. Hol vegyek
  54 1  |      Kopereczky Izrael Izsák is, igaz, hogy önzõ tót ember, de lehet
  55 1  |            hanem aztán azt se halljam, hogy apád vagyok.~Ezzel a mennydörgéssel
  56 1  |               imádandó fitos orrocska, hogy az ember szeretné megenni.~-
  57 1  |               az asztalhoz a kalapját, hogy szinte zúgott.~- Szervusz
  58 1  |                 Ejnye, de derék dolog, hogy látlak!~Kopereczky felugrott,
  59 1  |            olyan pompás társalgó volt, hogy mindjárt át tudta melegíteni,
  60 1  |              Így elõkelõ az a vidéken, hogy a plebs ne tudja, mit isznak
  61 1  |                rákényszerítvén Vilmát, hogy húzzon a zacskójából három
  62 1  |              megmustrálta a kucsébert, hogy csal, kiszedte a számait,
  63 1  |        kiszedte a számait, megolvasta, hogy kilencven-e, mindez igen
  64 1  |               kiérezte apja modorából, hogy Kopereczky ez idõ szerint
  65 1  |               fõzött ki. Az a mûvelet, hogy az aranyakat a Vilma hajából
  66 1  |            Vilma hajából fogdosta ki s hogy az elálló hajszálak érintése
  67 1  |         mancsával, de volt annyi esze, hogy a zacskóban nem a begöngyölített
  68 1  |                bolond is kitalálhatta, hogy a zacskóban mi történik,
  69 1  |                vagy mi?~- Úgy látszik, hogy csakugyan bolond vagyok,
  70 1  |          kezemet. Haragszik?~- Persze, hogy haragszom - felelte és elfordította
  71 1  |           egész. Még csak az hiányzik, hogy felhívjátok rá a közfigyelmet.
  72 1  |                fölvillanyozta a bárót, hogy egész vidáman fölkiáltott:~-
  73 1  |           évtizedben egyszer történik, hogy egy-egy nábob vagy tékozló
  74 1  |         Engedje meg, Vilma kisasszony, hogy önnek ajánlhassam fel.~Olyan
  75 1  |                abban a meggyõzõdésben, hogy a Madonna mégis csak segített
  76 1  |              neheztelt meg Kopereczky, hogy hát az õ ajándékát így becsülte
  77 1  |           szívében olvasni tud, látja, hogy az milyen tiszta és õszinte
  78 1  |           poharakból.~Nosztyék látván, hogy a bárón mindjobban erõt
  79 1  |     jelentették magukat s elbúcsúztak, hogy a szobájukba vonulnak.~Koperczky
  80 1  |       ellenkezett.~- Ej no, restellem, hogy jobban nem mulattattalak.
  81 1  |               bátyácskám, barátocskám, hogy jössz. Fogattam volna galócát
  82 1  |               enni. »Várom - mondta -, hogy elõbb talán a Szózatot is
  83 1  |           fogja énekelni.«~Erõsködött, hogy galóca nélkül nem eresztheti
  84 1  |              engedte õket a szobáikba, hogy holnap még nála jelentkeznek.~
  85 2  |               a papája, tudták ők azt, hogy mitől hízik a légy. Az Izrael
  86 2  |      hagyománynak a gróf Nádasdyaknál, hogy minden házukat mindenkoron
  87 2  |               amit annyira betartanak, hogy mikor a pesti palotájukat
  88 2  |               keresztnévnek az az oka, hogy Kopereczky Károly a múlt
  89 2  |           bolondos végrendeletet tett, hogy vagyonának kamatait és mindennemű
  90 2  |              nyelvmester volt szóban), hogy Isten neki, kereszteljék
  91 2  |              koráig, de akkor belátta, hogy ezzel a névvel nem lehet
  92 2  |              nevezik a szerencsétlent (hogy ti. Két »i« van a neve után:
  93 2  |                 I.). Kéti báró érezte, hogy ettől az átkozott névtől
  94 2  |               pedig csak egy mód volt, hogy főbelőjje magát s ezzel
  95 2  |             bebizonyította apja előtt, hogy mégis igazi Kopereczky volt.
  96 2  |                a tekintetben legalább, hogy nagy szamár volt - amiről
  97 2  |                már nem Galilei mondta, hogy »mozog a föld«, mert az
  98 2  |          mondta - hanem az volt a baj, hogy most már Kozsehuba János
  99 2  |             kezdte mondogatni tótosan, hogy »mozogja a föld«. Lehetett
 100 2  |               ábrázataiból.~Nem csoda, hogy ebben a helyzetben az egyik
 101 2  |       rávetette magát arra az eszmére, hogy ő megváltoztatja a nevét »
 102 2  |             azóta a prágai örökségnél, hogy ez már maga roppant garmada,
 103 2  |                 de a bíróság kimondta, hogy néhai báró Kopereczky Móric
 104 2  |         szeméről, kezdték már belátni, hogy hohó, hiszen ez a név voltaképpen
 105 2  |             Izsák lett már most; igaz, hogy az örökségben csak egy ült,
 106 2  |          hívták a családban rövidesen, hogy »szenior«, pedig még csak
 107 2  |                a boldogulás felé. Úgy, hogy idők folytán szívettépő
 108 2  |             Kopereczky-szülőkre nézve, hogy csak az egyik fiúszülöttüket
 109 2  |             Izsákok. Bizony vérlázító, hogy a papok nem engednek több
 110 2  |         micsoda szívfájdalom az aztán, hogy a megmaradottakban egy se
 111 2  |             már volt Izrael Izsák fia, hogy a következő fiacskáját megfordítva:
 112 2  |             Izrael (XII. Benedek fia), hogy azt mondja, ő négy egész
 113 2  |                No hát majd megmutatom, hogy mindegy. Két karakterisztikus
 114 2  |              olvasni megtanult (csoda, hogy megtanult) az apja közbelépett,
 115 2  |        megtanult) az apja közbelépett, hogy nem engedi tovább kínozni
 116 2  |             tovább kínozni a gyereket. Hogy mit csinált, mivel töltötte
 117 2  |              ki szeretetreméltó abban, hogy jó képpel tűri a gúnyolódást
 118 2  |          miután az a hír is keringett, hogy a Prágában elhelyezett tőkéket,
 119 2  |       körülmény adta meg az impulzust, hogy a takarékpénztár Kozsehuba
 120 2  |               Mindent el fogok követni hogy az önök dolgát megkönnyítsem.
 121 2  |                s abból a szelességből, hogy nem tudta a tudatlanságát
 122 3  |          Valami titkos érzés megsúgja, hogy ettől vagy attól az embertől
 123 3  |           tisztviselők azt újságolták, hogy a báró még nem jött be,
 124 3  |                olyan kedvre szottyant, hogy éji zenét adott először
 125 3  |               pedig azzal az ürüggyel, hogy menjenek galócát fogni,
 126 3  |               a cimbalmost a folyamba, hogy azok majdnem belevesztek,
 127 3  |       bátyácskám, Isten hozott. De jó, hogy megszólaltál, mert bizony
 128 3  |             Igazán kapitális! Tudod-e, hogy egy jó prókátor talán ki
 129 3  |          perelni részetekre. Az a baj, hogy mindössze csak kettõ volt;
 130 3  |               Mert úgy nézz meg engem, hogy én most egy nagyobb összeget
 131 3  |       beszédjén látszott az igyekezet, hogy a voltaképpeni beszélgetési
 132 3  |               Odaadták neki a fecskét, hogy az legyen a Mária madara,
 133 3  |            egyenlített ki adósságokat, hogy kétakkorát csinált. Ez olyan
 134 3  |                  szólt derülten (jele, hogy mentõgondolat jutott eszébe). -
 135 3  |               meg nekem mindenekelõtt, hogy kihez jöttél most, kedves
 136 3  |          jöttél most, kedves bátyám?~- Hogy értsem azt?~- Báró Kopereczkyhez-e,
 137 3  |        Kopereczky olyat kacagott erre, hogy a falak is rengeni látszottak
 138 3  |                végsõ emberi ösztönnel, hogy bár minden cél nélkül, de
 139 3  |             Ugyanis az jutott eszembe, hogy van nekünk egy határozatunk
 140 3  |        nagyszerû? Mit is mondtál csak? Hogy mindjárt kiváltod, mihelyt
 141 3  |               Helyes.~- De tegyük fel, hogy ki nem váltod s ebben az
 142 3  |              barátjától, ki megígérte, hogy feketekávéra felkeresi õket
 143 3  |           Annyira meg volt semmisülve, hogy az apját se vette észre,
 144 3  |                 aki el van ragadtatva, hogy régi barátját és képviselõtársát
 145 3  |             madár se jár, összeszidja, hogy nem hozzá szállt, de még
 146 3  |           valamikor Szvatopluk király, hogy azt mondják, ott volt a
 147 3  |               Úgy nézd meg a cipõidet, hogy a nagyapáid pora van rajtok.~-
 148 3  |                percet is. Tudta már õ, hogy megjött a hadnagy apja tegnap (
 149 3  |             hír). S nemcsak attól fél, hogy fizetni fognak, hanem a
 150 3  |              azt üzente nagy gúnyosan, hogy õ nem mókus. Ez ütött szeget
 151 3  |   megborzongott a háta, ha elgondolta, hogy fog az mérgében ugrani,
 152 3  |              Azt lehetett volna hinni, hogy egy kartács süvít a levegõben.~
 153 3  |                Azt már mindenki tudta, hogy az ezredest nem szabad csibukozás
 154 3  |              most azt akarja ön, ugye, hogy én fizessem ki?~- Igenis
 155 3  |                 Hát nem azért jött ön, hogy kifizessem? Hiszen úgy értettem.~-
 156 3  |         Bizonyos ön abban, ezredes úr, hogy ezt a váltót aláírta?~-
 157 3  |              váltót aláírta?~- Persze, hogy bizonyos vagyok. Hiszen
 158 3  |              tesz, mintha gyanakodnék, hogy az én írásom.~- Bizonyosan
 159 3  |            írásom.~- Bizonyosan tudom, hogy nem az ezredes úré! - kiáltott
 160 3  |              pattant fel az ezredes. - Hogy meri ön kétségbevonni, amire
 161 3  |           amire én egyszer azt mondom, hogy így van? Egy szót se többet.
 162 3  |               a pitvarban meghallotta, hogy vendégei vannak, akikkel
 163 3  |                 Könnyû volt kitalálni, hogy Nosztyék méltatlankodnak,
 164 3  |         örvendezve a hadnagy -, de jó, hogy jössz. Már szinte megharagudtunk,
 165 3  |             Már szinte megharagudtunk, hogy nem vártál be. Édesapám,
 166 3  |        haragosan -, mintha nem tudnám, hogy össze voltatok beszélve,
 167 3  |               össze voltatok beszélve, hogy az ezredes is csak olyan…
 168 3  |      hozzáugrott és felemelte a kezét, hogy arcul üti.~Az öreg Noszty
 169 3  |               Ne ingerelje. Nem látja, hogy kard van az oldalán? Ahelyett,
 170 3  |       megcsinálta a bonyodalmat azzal, hogy be nem várt bennünket, hanem
 171 3  |              mondott?~- Azt mondta rá, hogy õ írta alá.~Apa és fiú mély
 172 3  |             ezer forintot. Nem akarta, hogy a világ megtudja, ki vagy,
 173 3  |                tehát konstatálni? Azt, hogy úriember és jóakarattal
 174 3  |             blattra tartozik. A fõ az, hogy a konkrét esetbõl szûrjük
 175 3  |              Elsõ dolgunk kipuhatolni, hogy ez a jóakarat mekkora és
 176 3  |             azt is konstatáltam, ugye, hogy úriember. Ez a második.
 177 3  |                 Itt megint az áll elõ, hogy nagyon úriember-e, vagy
 178 3  |      megcsinálom. Csak azt mutasd meg, hogy hol lakik.~Ezzel aztán az
 179 3  |             nem bírta sokáig megállni, hogy egy jelentõségteljes oldalpillantással
 180 3  |                Oh, ezek a politikusok! Hogy tudnak magukon uralkodni!)~-
 181 3  |              magukon uralkodni!)~- No, hogy dagadjon meg - gondolta
 182 3  |             elszomorodva.~Képzelhetni, hogy milyen unalmas volt neki
 183 3  |       kijelentéseit. Éppen magyarázta, hogy õ sohasem hallgatott a tanítóira,
 184 3  |              az angyalbõr elveszett.~- Hogy érted azt?~- Úgy, hogy a
 185 3  |                 Hogy érted azt?~- Úgy, hogy a váltómanipulációdról csak
 186 3  |     lemondásodat, az ezredes követeli, hogy le a mondurral, lépj ki
 187 3  |               hozna róla némi híreket, hogy köhécsel, hogy azért hagyta
 188 3  |                híreket, hogy köhécsel, hogy azért hagyta el a katonai
 189 3  |               katonai pályát, majd meg hogy vért hány. (»A mi vérünk
 190 3  |             abból is lehet kombinálni, hogy valahányszor Kopereczky
 191 3  |        meglássátok.~Hát az fõtt benne, hogy egy félév múlva azzal állított
 192 3  |               vendég volt egy idõ óta, hogy a terminus lejárt, eljött
 193 3  |               kár olyan lármát csapni, hogy a cselédek azt hiszik, verekszünk.
 194 3  |            Mért nem szóltál már elõbb, hogy szereted? Hát így szokás
 195 3  |         rectissime, kedves apósocskám, hogy az öcsém János, IX. János,
 196 3  |             kosarát annyira restellte, hogy beugrott a Vágba és belefúlt.
 197 3  |            ágyán megeskettetett engem, hogy sohasem kérem meg a kezét
 198 3  |               ekkoráig. Mindig vártam, hogy valaki rám köti magát, valami
 199 3  |         megölelte.~- Látom, Kéti fiam, hogy a formulák embere vagy.
 200 3  |          kaphatnék. Isten ments attól, hogy én szóljak. Inkább a nyelvemet
 201 3  |                apám szelleme az égbõl, hogy a kosarat ki lehet ugyan
 202 3  |          témának ígérkezett. Elmondta, hogy újonnan rendezte az õsi
 203 3  |                utat egyenget Vilmának, hogy minden szemérem nélkül elejthessen
 204 3  |            pedig tudhatja már apjától, hogy azok az õ kedvéért folynak.~
 205 3  |             annyit kérdezhetett volna, hogy miért, kinek újíttatja a
 206 3  |                 Nem mondta Pali bácsi, hogy mikor jön haza?~- Az a »
 207 3  |                már. Azt mesélte nekem, hogy ön házasodik. Igaz?~- Nem
 208 3  |            Igaz?~- Nem hitte?~- Persze hogy nem. (Felbiggyesztette ajkait,
 209 3  |             Dehogy nem. Azt is mondta, hogy engem akar feleségül venni.~
 210 3  |                szinte fitymálva szólt, hogy Kopereczky hátgerincén halálos
 211 3  |              miközben ásított egyet -, hogy hozzámegyek.~- Vilma, édes
 212 3  |               meg nekem, hiszen tudja, hogy én az állatok tanítványa
 213 3  |              az aranytanácsot tanulta, hogy aki gyalog van, az ne válogasson
 214 4  |               Nosztyak azt állították, hogy Vilma különb szerencsét
 215 4  |             pedig azt hajtották egyre, hogy a szeniorjelölt bolondot
 216 4  |          Kopereczky maga is restellte, hogy neje nem kapott rendes kelengyét
 217 4  |              Magam kértem az apósomat, hogy ne vegyenek semmi limlomot.
 218 4  |         Ugyanaznap észrevette a halál, hogy a Kopereczkyek létszámán
 219 4  |                olvasnál, akkor tudnád, hogy a Bontó megyei fõispán megbukott.
 220 4  |               Bontó megyei képviselõt, hogy ajánljak neki valakit, vagyis
 221 4  |          ajánljak neki valakit, vagyis hogy gondolkozzam egypár napig
 222 4  |              Éppen az a kérdés. Félek, hogy a prágai örökség dolgában
 223 4  |       ajánlatomnak ára van.~- És az?~- Hogy te meg a sógorodat teszed
 224 4  |             Vilmának kell nyélbe ütni. Hogy miképpen lehet, azt megtudjátok.~-
 225 4  |            engedni. Add rá a szavadat, hogy ha Bontó megyei fõispánná
 226 4  |               úgy rendezte a dolgokat, hogy amint Noszty hazaért a keresztelõ
 227 4  |                egyszersmind jót állsz, hogy simán megszünteti a Gyik-szabályozásnál
 228 4  |           lassankint a kegyelmes úr -, hogy már Topsich gróf is volt
 229 4  |            Bismarckra is azt mondanák, hogy szamár, ha nálunk pályázna
 230 4  |             születik, az se szokatlan, hogy valakije meghal, akitõl
 231 4  |              akitõl örökség nyílik, de hogy Trencsénbõl vegyenek kölcsön
 232 4  |                No, most mondjátok már, hogy Kopereczkyné csak négy szoknyát
 233 4  |             majd meglássátok, meglesz. Hogy hol veszi, az Isten tudja,
 234 4  |              nagy õ most, úgy képzeli, hogy a föld is érzi, ahol a lábát
 235 4  |               ennek, mint a tífusznak, hogy kodifikálni lehet õket.~
 236 4  |           kinevezését tudatja és kéri, hogy minél rövidebb idõ alatt
 237 4  |                tör ki:~- Ejnye, de jó, hogy találkozunk, éppen azon
 238 4  |                küldi fel a kormánynak, hogy lássa, mennyire dolgoztok
 239 4  |              veszitek észre magatokat, hogy ahol azelõtt béke volt,
 240 4  |                ezt, hanem megfordítva, hogy ti. magyar vignetták legyenek
 241 4  |               intézkedésem tudódik ki, hogy a francia pezsgõre tetettél
 242 4  |               is, úgy is célodat éred, hogy csalod õket s hogy ti ínyencek
 243 4  |               éred, hogy csalod õket s hogy ti ínyencek fent az asztalfõn
 244 4  |                Igazad lehet. Köszönöm, hogy figyelmeztettél. Én nem
 245 4  |             nagy szamár, aki ne tudná, hogy szamár. Én tudom és érzem
 246 4  |                a miniszter azt akarja, hogy minél gyorsabban foglaljam
 247 4  |             irodában van.~- Hát kegyed hogy érzi magát, kedves Malinkáné
 248 4  |            mondjak neki, ha hazajön?~- Hogy kerestem, fontos beszélnivalóm
 249 4  |               neki, Malinkáné asszony, hogy eljövök délután, várjon
 250 4  |             már abban a hírben állott, hogy koszt dolgában csak a »Kis
 251 4  |                most se múlta divatját, hogy a jobb házból való leányok
 252 4  |           konyhájú vendéglõbe adattak, hogy egypár hónapig déltájban
 253 4  |              egyrõl-másról, elannyira, hogy bizonyos idõ múltán a konyhabeli
 254 4  |              hamar forrtak. Elannyira, hogy már szûk volt nekik a konyha.
 255 4  |               szerelmesek levelezését.~Hogy minek irkáltak és mit reméltek,
 256 4  |      táplálkozik a reménytelenségbõl), hogy találkoztak-e valahol a
 257 4  |           felületes és könnyelmû volt, hogy ne törõdjék vele. Az önkéntesi
 258 4  |               beállott ügyvédsegédnek, hogy minél elõbb letehesse az
 259 4  |              vonatkozása sincs ezzel), hogy gyakran jött fel hordár,
 260 4  |             leselkedtek, azt állítják, hogy az utca sarkán egy elfátyolozott,
 261 4  |               várakozott reá olyankor.~Hogy volt, hogy nem volt, isten
 262 4  |               reá olyankor.~Hogy volt, hogy nem volt, isten tudja, csak
 263 4  |               tudja, csak az bizonyos, hogy azokban az idõkben, mikor
 264 4  |             mint egy testetlen árnyék. Hogy miért, senkinek se mondta,
 265 4  |         akárhányszor rajtakapta húgát, hogy keservesen sírt ott, ahol
 266 4  |                 Alig várta a délutánt, hogy fölkeresse régi önkéntes
 267 4  |    Vállalkozol-e rá?~Azok a jégszemek, hogy kezdtek egyszeribe villogni,
 268 4  |         mintsem arra is gondolt volna, hogy éppúgy lehet szomorújáték
 269 4  |              nem állhatom, azt hiszem, hogy valami hivatalos okmányt
 270 4  |               a kakas, ha meglóbálják. Hogy mi a teendõje? Hm, azt nehéz
 271 4  |         névsorát. Ugyancsak megígérte, hogy megküldi a jegyzõkönyveket
 272 4  |          észrevette és váltig morgott. Hogy még be se tette a lábát
 273 4  |       méltóságodat.~- Hiszen éppen az, hogy még nem ismernek. Azért
 274 4  |             Cicero, Kölcsey beszédeit, hogy azokból ihletet merítsen,
 275 4  |         szónoklatot alexandrinusokban, hogy öröm volt azoknak a pattogását
 276 4  |          beszédét vitte haza Krapecre, hogy betanulja.~A beiktatásig
 277 4  |           azóta! Oh, hogyne! Egy hete, hogy eljött hazulról. Azóta talán
 278 4  |                 A portásnak meghagyta, hogy minden érkezõ levelét rögtön
 279 4  |            ostoba hivalkodás, barátom, hogy mi, emberek magunkat a legtökéletesebb
 280 4  |            Önkényes ráfogás. Meglehet, hogy a birkák is azt gondolják
 281 4  |          igazság pedig alkalmasint az, hogy az Isten egyenletesen osztotta
 282 4  |              hord csõrében a fészkébe, hogy erõsítse. Elbújhatnak elõle
 283 4  |              ez olyan isteni tehetség, hogy a nyomorult ember fölfogni
 284 4  |           vélünk sorozhatónak. Tudjuk, hogy a macska karmolni, dorombolni
 285 4  |              az egeret, de nem tudjuk, hogy még mi mindent tudhat ezenkívül?
 286 4  |             álláspontjából vizsgáljuk, hogy mit tud az ember. Hát tud
 287 4  |              prüszkölni és böfögni; de hogy a történelmet is tudja,
 288 4  |                matézist, a filozófiát, hogy könyveket ír és szellemes
 289 4  |          megyek is, azt merem mondani, hogy az állatok többet kaptak
 290 4  |               Hát a pók, amice? A pók! Hogy tud az szõni! Mi ahhoz képest
 291 5  |               erős pej, olyan kövérek, hogy szinte rengett rajtuk a
 292 5  |               báró. - Hiszen éppen az, hogy semmit se lát, hogy tiszta
 293 5  |                az, hogy semmit se lát, hogy tiszta maradt a keze. Ez
 294 5  |             tesz, barátja az erénynek, hogy a lovaim mosott zabot esznek.
 295 5  |                a múltakba téved. Hejh, hogy mindennek el kell múlni,
 296 5  |              akart szállni a hintóról, hogy azokat följegyezze, mert
 297 5  |              is útba ejtjük.~- Hát ezt hogy nevezik?~- Ez a Szedres.~-
 298 5  |       veszedelem az erdõbõl fát hozni, hogy barom és ember szinte bizonyosan
 299 5  |              Egy fél óráig hajtogatta, hogy milyen talpraesett megjegyzés,
 300 5  |           Malinkának útközben -, igaz, hogy nagyon rosszul megy a gazdaság
 301 5  |          vagyok én olyan nagy szamár), hogy éppen azért megy jól a gazdaság.
 302 5  |              mibõl éljek?~- Úgy értem, hogy ha talán bérbeadná méltóságod
 303 5  |               olyat, barátom! Örüljön, hogy nincs semmije. A vagyontalanoké
 304 5  |          Kopacskának az az elõnye van, hogy semmije sincs s ha egyszer
 305 5  |         akiknek nincs semmijök, kisül, hogy õk a többség. Félek, hogy
 306 5  |              hogy õk a többség. Félek, hogy észreveszik egy napon és
 307 5  |             maga mégis elég könnyelmû, hogy két pusztát akarna! Hát
 308 5  |             megnövelte.~- No, Ancsura, hogy van az asszony?~- A méltóságos
 309 5  |              golyhó! Van is kit nézni! Hogy téged nézeget, hahaha. Hallja
 310 5  |                 csak olvasson!~- És te hogy vagy, édesem?~- Köszönöm…
 311 5  |                miniszterelnök kívánta, hogy siessek.~- De hiszen az
 312 5  |           Aztán eljövök érted.~- Atyám hogy van?~- Atyád jó ember, Vilma,
 313 5  |             szobájába, de nem anélkül, hogy vággyal, szeretettel teli
 314 5  |        fõispánnak, mindent elkövetnek, hogy a közvéleményt ellened hangolják.
 315 5  |              szövetnek minden vonalon. Hogy mi a céljuk, nem tudom,
 316 5  |               a funkcionáriusok közül, hogy azt mondja, õ nem tud tótul,
 317 5  |                ítélem meg a helyzetet, hogy nekünk is tenni kell valamit,
 318 5  |            kifejteni. Hiszen te tudod, hogy megy az ilyen, okos ember
 319 5  |             már mi szerintünk), tudod, hogy ehhez pénz kell. Azért hát
 320 5  |          gúnyolódással, fenyegetéssel, hogy a megyébe ne próbálja a
 321 5  |          útitáskája mellett várakozva, hogy hát õvele mi lesz?~- Nini.
 322 5  |             fizetésébõl. Az a látvány, hogy õ ahhoz milyen pofát vág,
 323 5  |           viselt. Ancsura kiáltásaira, hogy megjött az úr, lihegve futott
 324 5  |               legott megértette ebbõl, hogy mi légyen a báró udvari
 325 5  |            Bontó megyében s mi az oka, hogy nem sokáig maradhat itt?
 326 5  |         macskák, szavamra, alig várom, hogy valahol macskakiállítás
 327 5  |           Bimbó tett a Szedrespusztán, hogy kilépett a papucsaiból.
 328 5  |              méltóságos úr bõrén, úgy, hogy észre se veszi.~- Majd vigyázok
 329 5  |                  Hát mondtam én neked, hogy csináld? (Mérgesen toppantott
 330 5  |        Mérgesen toppantott a lábával.) Hogy mersz engedelmem nélkül?~-
 331 5  |        engedelmem nélkül?~- Említette, hogy jó volna egy jégverem.~-
 332 5  |         újonnan oly dühbe hozta magát, hogy a fogait csikorgatta.~-
 333 5  |             csikorgatta.~- Nem mondom, hogy ingyen, mert…~- No látod.~-
 334 5  |                  Mert még õk fizettek, hogy engedjem meg.~- Meg vagy
 335 5  |             mely a kastélyhoz fûzõdik, hogy ugyanis a török világban
 336 5  |             közben, gondoskodván róla, hogy ezt a csacska cselédségbõl
 337 5  |            mondá -, nem vagyok bolond, hogy megengedjem.« A parasztok
 338 5  |           szemben - így történt aztán, hogy tegnapelõtt éjjel kiásták
 339 5  |         csináld meg, Bubenyik, de úgy, hogy minél kevesebb bajom legyen.
 340 5  |                 Bubenyik! Úgy csináld, hogy meg ne öljenek.~
 341 6  |            nyelvek ugyan azt állítják, hogy Kopereczkyné nem a Lajos
 342 6  |        rosszabb nyelvek ezt se hiszik. Hogy azt mondják, mese az egész.
 343 6  |             mondják, mese az egész. És hogy a Kopereczkyek még abban
 344 6  |               vasládában. Kétségtelen, hogy a főkötő szövetje most már
 345 6  |               erre Kopereczky Kristóf, hogy ezt a tizenhármas szám okozza
 346 6  |             akit ez annyira meghatott, hogy utána szaladt a megmaradt
 347 6  |             csináltatott s elrendelte, hogy a családi főkötő gyöngyeihez,
 348 6  |        megeskettette őket, meghagyván, hogy csakis végszükség esetén
 349 6  |        megválasztva. Ha neszét vették, hogy a bárónak nincs pénze, az
 350 6  |             lepte meg őket Kopereczky, hogy éppen otthon voltak, akkor
 351 6  |                 jajveszékelni kezdett, hogy a báró őt tönkre akarja
 352 6  |                őt tönkre akarja tenni, hogy immár a végső gyöngyökhöz
 353 6  |               veti magát a báró előtt, hogy ne kívánja tőle ezt az áldozatot,
 354 6  |              vagy te kergülve, Izrael, hogy szándékosan rohansz a vesztedbe?
 355 6  |            szégyenled magad, te ember! Hogy van szemed a szemembe nézni.
 356 6  |             nem eszel! Hát azt hiszed, hogy nadragulyát ettem? Mire
 357 6  |             Kártyázásra, devernázásra. Hogy meg akarsz nõsülni? Mi közöm
 358 6  |              közöm nekem ahhoz? Azért, hogy te élvezz az új feleségeddel,
 359 6  |           feleségeddel, nem szükséges, hogy én az egzisztenciám egy
 360 6  |             nyúlni. Majd ha azt látom, hogy éhenhalásban vagy, akkor
 361 6  |            gondolj az Istenre és arra, hogy ha megnõsülsz, neked is
 362 6  |          Kopereczky Orsolya fõkötõjén, hogy még a te torkodon leereszkedhessék
 363 6  |               hangtól félt Kopereczky. Hogy milyen is lehet hát az a »
 364 6  |              Itthon vannak.~- Vigyázz, hogy meg ne szökjenek. Seprûnyélre
 365 6  |            aztán ott is marad.~- És én hogy jövök vissza?~- Magaddal
 366 6  |              szerkezetét (azt mondják, hogy ez a tudomány ilyen semmiségeken
 367 6  |          falujokban, azon ürügy alatt, hogy a kapcáskodó kutyáikat csitítják,
 368 6  |                és megvan a nyílás, úgy hogy egy emberi kéz befér rajta (
 369 6  |          szájára tette kezét, jelezve, hogy hallgatni kénytelen, de
 370 6  |            tudni, mit csinálnak. Hanem hogy mire jó ez a mesterség,
 371 6  |              már éppen csak õt várták, hogy tálalhassanak. A méltóságos
 372 6  |              megörült, mikor hallotta, hogy az úrnõ nem ebédel velök.
 373 6  |            csöppet, csak éppen annyit, hogy a szemét elbolondítja.~-
 374 6  |              hiszen mondtam már önnek, hogy én az állatok tanítványa
 375 6  |              levegõbe. Elgondolkozott, hogy ugyan megérzi-e Kopereczkyné
 376 6  |              Feltette eközben magában, hogy történjék bármi, uralkodni
 377 6  |         macskák törekvéseit, annyiban, hogy õ is érdeklõdéssel, szinte
 378 6  |         megjelenését. De hol is lehet, hogy nem mer elõjönni a kis gyáva!
 379 6  |             gondoltam volna, tekintve, hogy amint mondja, már szoptatósdajka
 380 6  |            megfordult.~Malinka érezte, hogy nevetséges helyzetbe hozta
 381 6  |             lecsendesedik tőlük, jele, hogy katona lesz belőle. A tót
 382 6  |             törvényszékekkel évelődik, hogy ti. a három fórum háromféle
 383 6  |               végezte. Arra számított, hogy azóta a két főkötő-őr, kiket
 384 6  |                éles elmével kitalálta, hogy a kék szoba vasládájából
 385 6  |                is kombinálta Bubenyik, hogy amelyik asszony előbb hallja
 386 6  |      napernyőjét és szalad a másikhoz, hogy a közös veszélyben egy kis
 387 6  |            Azért hát ürügyet keresett, hogy a tanácskozókat meglephesse.
 388 6  |               a tekintetes asszonyhoz, hogy egy kis gyökeret kér, mert
 389 6  |          Bubenyik ti. keze után nyúlt, hogy megcsókolja.) Mi jót hozott
 390 6  |                nyúlé, eléggé mutatták, hogy a faluban szállingó pletykát
 391 6  |          Mindamellett nincsen kizárva, hogy az egész csak üres pletyka.
 392 6  |         gyanújuk s képessé teszi őket, hogy valamihez kezdjenek.~- Hát
 393 6  |            engem pofozott fel, de úgy, hogy még most is szikrázik a
 394 6  |                  kiáltott fel, jeléül, hogy nagyszerű bor.~- A váci
 395 6  |             szó oda, nem azért mondom, hogy egy vagy más, de (zavartan
 396 6  |             éneklõ, kenetes hangján -, hogy most sok pénze van az új
 397 6  |              nincs. A kocsis beszélte, hogy a kártyában derekasan megkefélték
 398 6  |               kell félteni az ördögöt, hogy hol talál rossz lelket.~-
 399 6  |        világért sem, õ csak azt tudja, hogy teremt pénzt… mert hát no -
 400 6  |               átfordítani más egyébre; hogy volt-e a méltóságos asszonykának
 401 6  |               tartózkodva -, csak azt, hogy reggel visszautazik. Én
 402 6  |            ispánhoz és meg van hagyva, hogy ott maradjak éjjelre. Nem
 403 6  |              kívánja az úr mindenáron, hogy ott háljak, mikor nélkülem
 404 6  |           mintha csak most eszmélne.~- Hogy a gyöngyöket… hogy kiveszik,
 405 6  |         eszmélne.~- Hogy a gyöngyöket… hogy kiveszik, feltörik a vasládát? -
 406 6  |           csodaszép gyöngyöket! Tudom, hogy megfordulsz a sírodban!~-
 407 6  |            Tudom, mert tudom. Mondjuk, hogy magától Orsolya nénitõl
 408 6  |         szelleme, az árulta el nekünk, hogy mi fog történni. Igaz-e,
 409 6  |         például egy percre azt hittem, hogy fogorvos az idegen, mert
 410 6  |              nem azt kellett-e hinnem, hogy a báró úrnak négy rossz
 411 6  |                pedig arra kapacitálja, hogy ki kell húzni mind a négyet
 412 6  |               Kopereczky gyáva és fél, hogy a fõkötõ-õrök megszimatolják
 413 6  |               ellenében figyelmezteti, hogy legjobb, ha már semmi sem
 414 6  |             Igaza van az imposztornak, hogy a mennydörgõs istennyila
 415 6  |            magát s hazament - anélkül, hogy a mindenható gyökerekbõl
 416 6  |               szõnyegen levõ kérdésbe, hogy voltaképpen észre se vette
 417 6  |            távozását, még kevésbé azt, hogy a gyökereket elfelejtette.~
 418 6  |                báróné?~- Azt gondolom, hogy odamegyek és összetöröm
 419 6  |          asztalról s a padlóhoz vágta, hogy ezer darabra tört össze.~
 420 6  |              megint beáll az a kérdés, hogy honnan vesz pénzt az installációhoz
 421 6  |            egyszer hozzákészül.~- Mit? Hogy kiszedi? Azt szeretném én
 422 6  |              ha olyan szakálla van is, hogy a térdéig ér. Leülök a vasládára
 423 6  |             Aztán meg hiszen hallotta, hogy talán nem is fogják helyettesíteni
 424 6  |             akkor be kellene vallania, hogy feltörette a ládát - ami
 425 6  |                 galambocskám Marcelka, hogy fogja az magát kivenni az
 426 6  |           Bubenyik, nagy vigyorgással, hogy itt felejtette a gyökereket.~-
 427 6  |               kapitányné oly zavartan, hogy csak megerõsítette azt,
 428 6  |          Természetes az, kérem alásan, hogy ilyenkor, veszedelem idején,
 429 6  |           dolgaikat. Bocsánatot kérek, hogy visszaszaladtam és zavarom.
 430 6  |                zavarom. Mert tudom én, hogy zavarom. Hiszen van nekem
 431 6  |           gyere, gyere). Meggyõzõdvén, hogy nem emberi hang, egész közel
 432 6  |         kapitányné sárga arcához, úgy, hogy az finom orrával kiérezte
 433 6  |             megmondani a kútforrást.~- Hogy gondol olyat, kedves Bubenyik,
 434 6  |                a kiadását, biztosítom, hogy megelégszik vele és rögtön
 435 6  |                midõn jelentették neki, hogy a kapitányné és a kulcsárné
 436 6  |               közt ment be, gondolván, hogy Bubenyik már megbolygatta
 437 6  |           Kedves Izrael öcsém! Tudjuk, hogy neked most sok költséged
 438 6  |             családodra. Azt gondoltuk, hogy dicsõült jó anyád szellemében
 439 6  |                jövünk ide megkérdezni, hogy nem kívánsz-e nyúlni a gyöngyökhöz?~
 440 6  |     gyöngyökhöz?~Kopereczky azt hitte, hogy vagy õ bolondult meg vagy
 441 6  |              elérzékenyült e szavakra, hogy odarohant a trabális öreg
 442 6  |             ugyan mit képzelnek rólam, hogy én két ilyen szeretetreméltó
 443 6  |               vetette ki neki kártyán, hogy bent fog égni a házban;
 444 6  |        bentégett, abban pusztulván el, hogy a mértéktelen ivás miatt
 445 6  |           piszok és mindenféle gizgaz, hogy most alig lehetett látni,
 446 6  |          megsérteni, legyen hát kettõ, hogy úgy vésõdjék a szívembe,
 447 6  |                mert csak zálogba adom, hogy kiválthassam.~- Beszéd ez
 448 6  |         elkísérte. - Azon gondolkozom, hogy el ne csapjalak-e? Félni
 449 7  |               nagyon gyönge. Sajnálom, hogy nem láthatja. Pedig szép
 450 7  |          találkoznánk, abban maradunk, hogy 14-én Barátházára elémbe
 451 7  |                Mintha hallottam volna, hogy valaki valamikor kavicsot
 452 7  |               volt, de az azért tette, hogy a dadogástól elszokjék.~-
 453 7  |          bölcsõje fölött, addig-addig, hogy szóról-szóra megragad az
 454 7  |           Bontóváron, mint a folyóvíz, hogy »Tisztelt Köztörvényhatósági
 455 7  |             minden arra figyelmezteti, hogy Vilma már a másé. Hogy ez
 456 7  |                 hogy Vilma már a másé. Hogy ez már nem is az, aki volt.
 457 7  |              megfordította a párnáját, hogy el tudjon aludni. Pedig
 458 7  |            feléje, mintha fenyegetnék, hogy mit keres ebben az õsi kastélyban. »
 459 7  |            Föltette magának a kérdést, hogy mit akar, mit vár ettõl
 460 7  |         fordult (a mesékben legalább), hogy a végén övék lett az asszony.
 461 7  |                De kinek mi köze hozzá, hogy õneki jól esik ez a tobzódás
 462 7  |           annyira elgyötörte az agyát, hogy megszakadt a fonál… amit
 463 7  |                úgy is lehetne mondani, hogy a gyötrõdés folytatása beleömlött
 464 7  |                kék boltozatján. Tudja, hogy semmit sem kell többé érlelnie.
 465 7  |               útra, amennyi arra elég, hogy föligya a harmatcsöppeket
 466 7  |           mutatkozott élõ lélek. Azaz, hogy a kert veteményes részében
 467 7  |               kopogtatta, szagolgatta, hogy melyiket vigye be a reggelihez.~
 468 7  |        megnyálazta a külsõ burkolatát (hogy tovább tartson), rágyújtott
 469 7  |          takarta el édes termetét, úgy hogy se az arcot, se az alakját
 470 7  |       reggelinél elújságolta Bubenyik, hogy nagy ribillió volt odafönn,
 471 7  |          föléleszteni ecettel, vízzel, hogy azt mondják, valami látománya
 472 7  |              nem beszélhette volna el, hogy látománya volt.~- Miféle
 473 7  |           egész testében reszketett.~- Hogy azt mondja, valami kedves
 474 7  |              felveszi élõkori alakját, hogy ezt kedvesének mintegy tudtára
 475 7  |               urat és mondja meg neki, hogy az a látomány én voltam;
 476 7  |              tûkön ült s megbánta már, hogy a csigán felhúzatta magát.
 477 7  |             Feri.« - »Megmondta neked, hogy ki az?« - kiált majd föl
 478 7  |            lélekkufár! Tudd meg tehát, hogy ez az én fiatalkori udvarlóm,
 479 7  |          szemtelen, azzal a célzattal, hogy feldúlja családi boldogságunkat…
 480 7  |                derülten. - Nem tudtam, hogy olyan kitûnõ kísértet.~Malinka
 481 7  |               föllélegzett, tudta már, hogy a fõveszedelem elmúlt.~-
 482 7  |     ismerõséhez. Gondolja el már most, hogy mikor õ a legnagyobb egyedüllétben
 483 7  |             címerrel. Nem tudta tehát, hogy idegen ember van a háznál,
 484 7  |          idegen ember van a háznál, se hogy a csiga dolgozik odakünn.~-
 485 7  |             kinézését. Kíváncsi, ugye, hogy mit mondtam?~- Sokkal inkább
 486 7  |                inkább vagyok kíváncsi, hogy a méltóságos báróné mit
 487 7  |              Malinka megértette ebbõl, hogy nincsen számûzve, hogy az
 488 7  |                 hogy nincsen számûzve, hogy az asszony számot tart rá.
 489 7  |          kifogásolta õket a szemtelen, hogy nem elég feketék és nem
 490 7  |            személyesen járt jelenteni, hogy az »Isten útja« erdõben
 491 7  |       közelsége. Mert mégis furcsa az, hogy mikor az ember zsebében
 492 7  |          beszédet betanulni, ahelyett, hogy bemenne Trencsénbe egy kis
 493 7  |            tanácskozott a feleségével, hogy nem volna-e jó elhalasztani
 494 7  |              fizikust, aki dühbe jött, hogy õt állathoz hívják, persze
 495 7  |                de azt mégis meghagyta, hogy a kost agyon kell ütni és
 496 7  |            egyezett meg a cigányokkal, hogy a Jóskát átadja nekik megfigyelés
 497 7  |              veszettséget s megengedi, hogy Isten hírével megehessék.
 498 7  |                 csak arra tart igényt, hogy ha aztán ettõl a hústól
 499 7  |            belügyminiszter azt mondta, hogy ideküldi és anélkül ne induljak
 500 7  |           államtitkárral beszélhetett, hogy még nem kapta meg a kulcsot,