Fejezet
1 1 | modorú fiú, olyan szépen tudja mondani Velkovicsnak, hogy »
2 1 | útközben egerészõ macska, Isten tudja, mikor érkezik meg, enged
3 1 | olyan rossz a gondolat. Ki tudja, mi baja a fiúnak, de legyen
4 1 | vidéken, hogy a plebs ne tudja, mit isznak az urak.~Egyébként
5 1 | aki a pezsgõben lakik.~- Tudja mit, Vilma kisasszony, se
6 3 | ki vagy, de õ maga már tudja. Mit lehet ebbõl tehát konstatálni?
7 3 | merengve.~- Azt csak az Isten tudja - sóhajtá.~- Nos, akkor
8 3 | Az a »mesterek«-tõl függ. Tudja, azoktól a mesterektõl,
9 3 | Bocsássa meg nekem, hiszen tudja, hogy én az állatok tanítványa
10 4 | Hogy hol veszi, az Isten tudja, de meglesz valahogy, amint
11 4 | irkáltak és mit reméltek, isten tudja (de hisz a szerelem legjobban
12 4 | volt, hogy nem volt, isten tudja, csak az bizonyos, hogy
13 4 | nyomorult ember fölfogni se tudja. És mégis õ van felfuvalkodva!
14 4 | de hogy a történelmet is tudja, a matézist, a filozófiát,
15 6 | Hát mi az?~- Hm. Ez úgy tudja meglékelni a vasat, mint
16 6 | homályába.~- Az uraknak, tudja, sok tarka macskájuk van
17 6 | harag nélkül kisiklani.~- Tudja mit, Koleszár Mária, én
18 6 | zongorahangolót, vagy isten tudja, kit. Bubenyik azonban bizonyosan
19 6 | világért sem, õ csak azt tudja, hogy teremt pénzt… mert
20 6 | a sírodban!~- De honnan tudja ezeket a méltóságos asszonyka -
21 7 | mendegél az ég kék boltozatján. Tudja, hogy semmit sem kell többé
22 7 | báróné már felkelt.~- Mirõl tudja?~- Mert látom az ablakon.~-
23 7 | öltözködik szépen?~- No, tudja, úgy értem, ha a sok selyem
24 7 | gondolhattam volna-e ilyesmire?~- Tudja, ilyenkor idegesek és képzelõdõk
25 7 | legnagyobb egyedüllétben tudja magát fent az emeleten,
26 7 | elküldte a titkárját, õ tudja hova, valamelyik tanácsoshoz,
27 7 | ígért neki. Ad vocem beszéd! Tudja a beszédét?~- A beszédet
28 7 | volna bejönni. Majd iszen tudja a többit Homlódy úr.~- Körülbelül
29 8 | azt felelte, hogy õ nem tudja, mert csak most nem régen
30 9 | markába nevet, mert jól tudja, hogy nélkülözhetetlen a
31 9 | erre felelni.~- Az isten tudja! - szólt szemeit égnek fordítva.~-
32 9 | a fejét rázta, hogy nem tudja, nem is nézett arrafelé,
33 9 | hasznot. A fõispán nagyon jól tudja, hogy más beszédet nem tud,
34 9 | Nem tudom.~- Dehogynem tudja. Olyan vén sas, mint maga,
35 9 | nevettek gúnyosan, hogy nem tudja, mi a kulcs, egy óra elõtt
36 9 | szegfûvel gomblyukában (de iszen tudja Bubenyik a dörgést), mindjárt
37 9 | történt és már mindenki tudja, csak még õ nem. Csodálkozást,
38 9 | derék spéci, jövõje van. Tudja az arcát fékezni s hozzá
39 10| el van bûvölve, maga sem tudja, honnan szedte fel a benyomásokat,
40 10| van mindennel, hogy már tudja, ki vagy.~- Bravó, tantika! -
41 11| bolond ésszel bolond és nem tudja, hogy bolond, míg én józan
42 11| asszonyok kezébe kerülhet. Isten tudja, mennyit fog rontani jellemén
43 11| szeretne kezdeni, csak azt nem tudja, mihez, éppen abban fõ a
44 11| élõlényekké válnak és az ember tudja, hogy az egyik hönigli beteg,
45 12| amit fejébe vett.~- Hát tudja mit, tartson kend egy házirókát
46 12| szaladgáltam benne.~- Nem tudja, itt van-e már Tóth úr?~-
47 13| Most jön a kopogós. Ejh, de tudja. Majd átkapja a Mari derekát
48 13| azaz csak állt. Ámbár ki tudja? Hiszen miért ne jöhetne
49 13| felelte akadozva -, mert tudja meg az igazat, mert, de
50 13| szikrákat csalni ki belõle. Ki tudja, mi minden történhetnék
51 14| ötlet, csak a nénike ne tudja meg. Talán én magam is megcselekedtem
52 14| a koronáikkal, aztán ki tudja, meddig nem érzett semmit,
53 14| fiatalemberbe, kirõl nem tudja, nem is kérdezi, mi a foglalkozása,
54 15| vannak, meg azért, mert tudja, hogy egy szõlõbeli nyaralóban
55 15| hírével elutazott.~- Nem tudja a bácsi, hogy hívták?~-
56 15| Az ilyesmit minden leány tudja minden táncosáról és rendszerint
57 15| ráösmernek-e egymásra? Honnan tudja a kakukk, hány évet él az
58 15| elutazott harmadnapra, Isten tudja, hova.~Mindez nyilván megint
59 16| voglányi járásban, mint tudja, megüresedett egy szolgabírói
60 16| Ugyan mivel?~- Azzal, hogy õ tudja a legszebben énekelni a
61 16| vármegyét. Hogy mivel? Isten tudja. Épp olyan titok ez, mint
62 16| fõispán komornyikja? Ki tudja? Ki hallotta? Valami borzasztót
63 16| hát igaz volna az?~- Isten tudja. Nehéz volna az ellenkezõt
64 16| már ennek az egész világ tudja az ellenkezõjét, fõispán
65 17| megyebeli úri ember mind tudja, hogy holnap kell jönni.~
66 17| vendégek elbeszéléseibõl tudja, elõkelõ, finnyás úrfi,
67 17| gépiesen.~- Hogyan? Maga nem tudja, ha valakit keres, hogy
68 17| jobb család a megyében, tudja, egy afféle »jó kabátok
69 17| pajkoskodnának.~- És honnan tudja azt maga? - kérdé a fiatalember
70 17| lehetett hallani.~- Na! Honnan tudja?~Mindenki érezte a puskaporral
71 18| Tóth Mihály háta mögé (ki tudja, mire lesz az jó valamikor).
72 18| Fruzina mama bizonyosan tudja, mert õtõle nyilván elbúcsúzott,
73 18| érdeklõdött Noszty.~- Tudja mit - indítványozta Mari -,
74 18| vitatkozzunk, kérem, errõl. Tudja, én amerikai leány vagyok,
75 18| venné el feleségül?~- Ki tudja!~- Egy szobaleányt? Egy
76 18| rossz szeszély, de õk, ki tudja, mit gondolnának. Tartsa
77 18| a fejét rázta.~- Hiszen tudja, hogy nem tudok olvasni.~
78 18| Hiszen nekem szóltak.~- Isten tudja - felelte Noszty -, inkább
79 18| Tóth Mari. - Még azt se tudja? Alsó-Rekettyésen.~De mindezeket
80 18| úgy, hogy az ne lássa, ne tudja, meg-megállt valamely a
81 19| téglagyár a birtokon és Isten tudja mi minden. Egyszóval Tóth
82 19| embernek és hasznos polgárnak tudja. De a jótékonysága egészen
83 19| úr, aki a kezével is meg tudja a kenyerét keresni, nemcsak
84 19| Amit ígértem, kisasszony. Tudja, a somlyói tündérrõl.~-
85 19| elmosolyodik, mint mikor valaki nem tudja, mit feleljen egy bohókás
86 20| Palásthynak, de a család se tudja a világ e legcsodálatosabb
87 20| mosolygott a fõispánné.~- Isten tudja - mondta a kérdett kitérõleg.~-
88 21| értelme a halasztásnak. Õ úgy tudja, Feri most elõnyben van
89 21| a kedves meglepetést.~- Tudja, a mama nincsen otthon,
90 22| ön veszve, édes Tóth? Hát tudja ön, mit cselekszik?~- Amit
91 23| dzsidás ezredes.~- Vagy ki tudja, kedves János bátyám? Láttam
92 23| mennem Voglányba. Hiszen tudja. Odarendeltem az útibiztost.
93 23| nyúlt a másikhoz elõbb, ki tudja? Csak nagyon édes volt az
94 23| melyik a maga csillaga?~- Ki tudja azt? - sóhajtott fel Mari. -
95 23| sehol erdõ.~- Bizonyosan tudja, hogy jó úton vagyunk?~-
96 24| bátorított, s végül, hiszen tudja, ebben az alakban is majdnem
97 24| Nem értem.~- Hát iszen tudja, aláírtam az ezredesem nevét,
98 24| legyen hozzám kegyelmes. Õ tudja, miért nem adott nekem több
99 24| elhallgattak, a tûzbe merengtek.~- Tudja, mit mondok - törte meg
100 24| csakugyan elküldött volna. Tudja a történteket az inasom,
101 25| egyik tud, azt a másik is tudja, de amit én tudok felõlük,
102 25| azt még eddig senki sem tudja.«~Hopp, milyen új perspektíva
103 25| leányaim s az ember nem tudja, milyen gazembernek neveli…
104 25| ördögbe is, ennek örülök. Tudja mit, Tóth úr, legyünk ezentúl
105 26| mind azt mondta, hogy nem tudja, hol van. A Leviczky kifent
|