Fejezet

 1 1  | bizonyosban s csodáért imádkozik: »Oh Santa Madonna, segíts«.
 2 3  | felszaladtak a homloka tetejére. - Oh, én Istenem, milyen kellemetlenség
 3 3  |            egész közömbös hangon. (Oh, ezek a politikusok! Hogy
 4 3  |            maguknál a természet?~- Oh igen, a krapeci kertemben
 5 3  |     Eresszen el! Maga szemtelen!~- Oh Vilma, Vilma! - lihegett
 6 4  |           mi minden vár ott engem. Oh jaj, már csak átestem volna
 7 4  |            Hisz az már nõtt azóta! Oh, hogyne! Egy hete, hogy
 8 5  |        Bubelnyicsek, Bubelnyicsek, oh, de csókolni való gazember
 9 6  | szabadkozott, õ nem gondol semmit, oh, a világért sem, õ csak
10 6  |           Hát van Isten, Marcella? Oh, szegény Orsolya néni, szegény
11 6  |           fakadtak e leleplezésre. Oh, hiszen ez teljesen világos!
12 6  |          Ah, moja zlata nyanyika! (Oh, aranyos nénikém.) Milyen
13 7  |           förmedt rá Kopereczky.~- Oh, miért ne?~- És kedves asszony.
14 7  |          szót se, csak ajánlotta« »Oh, a gyalázatos lélekkufár!
15 8  |         kapkodtam. Te vagy az oka. Oh, jaj nekem. Milyen nehezen
16 9  |       akkor is nyugodt lehetnél.~- Oh, édes papa - szólt mórikáló
17 9  |         testvérek vagyunk-e azért? Oh nem. Úgy állunk szemben
18 9  |            hallja, nem tud felõle. Oh, jaj, Demosthenes óta nem
19 9  |           vajon testvérek-e azért? Oh, nem. Úgy állnak szembe
20 9  |         csinálta olyan hosszúra.~- Oh, te jerikói ökör, te. Hát
21 11 |         mert Protok dr. meghalt.« »Oh istenem, és mikor halt meg?« »
22 11 |           tudok vele mit csinálni. Oh, én egy cseppet se sokallom,
23 13 |          látszott fölszisszenni:~- Oh Istenem! Hát már férjnél
24 13 |            fölkereste a tekintete. Oh, csakis evégbõl. Hopp, megvan,
25 13 |           szólt a leány ijedten. - Oh, hiszen az lehetetlen.~-
26 13 |        kérem, nem tudok olvasni.~- Oh, szegény kicsikém! Szegény
27 14 |          ijedten Rozália.~- Semmi, oh semmi - mondá bágyadtan
28 14 |     látszik, alkalmatlan vagyok.~- Oh, dehogy - ellenkezett Mari,
29 14 |            Láttam én, amit láttam. Oh, Istenem, Istenem, és az
30 14 |     harapott meg valamelyiteket?~- Oh, dehogy, bácsi - sietett
31 15 |         javította ki magát Róza.~- Oh, te macska! Hogy képzeled
32 15 |             valótlan fecsegésre.~- Oh, szegény Zsuzsannám, akkor
33 15 |            hát nekik igen könnyen… Oh, leányok, leányok, ne bolondozzatok,
34 16 |        Ismered Klementyt?~- Nem.~- Oh, bár csak én se ismerném.
35 16 |           hátbaütötte a sógorát.~- Oh, jaj, te golyhó! Miféle
36 17 |   visszariadt, mikor megkóstolta, »oh Istenem - szólt -, olyan
37 17 |       ütötte meg magát? - kérdé.~- Oh, nem - rebegte és reszketett. -
38 17 |            semmi se történt volna. Oh, Istenem, milyen borzasztók
39 17 |            sokáig beszélsz bent?« »Oh, semmi esetre sem« felelte. »
40 17 |            nem is a vizitszobában. Oh, hogy romlik, mohosodik
41 17 |      tömérdek takarítás jár azzal! Oh, Istenem, Istenem, minek
42 17 |         Tóthné.~- Elestem, mama.~- Oh, te szerencsétlen gyermek!
43 17 |      tördelni.~- Mit tudod te azt? Oh, jaj, hogy is küldhettelek
44 18 |      ábrándosan rázta meg fejét:~- Oh, dehogy, inkább félek magától.~-
45 18 |          gondolatok.~Nincs, nincs. Oh, dehogy! Semmi sincs. Mindössze
46 18 |        alakoskodik a kamarás úr? S oh, milyen bosszúság, az õ (
47 18 |         szerkezetû ketyegõ órát.~- Oh, Istenem - mondta a befejezett
48 18 |         csakhamar visszafordult:~- Oh, nem, nem. Talán mégsem
49 18 |            meglõtte szegény párát… Oh, még most is sírhatnék,
50 18 |             de nem akar elmenni.~- Oh, te bolondos kis fruska! -
51 18 |            értem.~- Kíváncsi rá?~- Oh, hogyne.~- No, lássa, én
52 18 |    valamennyi emberi lénye között. Oh, mondjon nekem róla egyet-mást.
53 18 |       keresésem hasztalan azóta.~- Oh, szegény ember! - sopánkodott
54 18 |          Mit tetszik kérdezni? Õt? Oh, igen. A megszólalásig sõt
55 18 |   fölemelte a fejét, mint a páva. (Oh, de gyönyörû nyaka volt) -,
56 18 |       hebegte Noszty elkábultan. - Oh, Istenem, csakugyan maga
57 18 |          hét múlva.~- Hol lakik?~- Oh, maga golyhó! - nevetett
58 20 |            Mintha ti nem tudnátok. Oh, szegény kis tudatlankák!
59 21 |        hogy tetszett neki a fickó. Oh, ezek a leányok, ezek a
60 21 |         sápadt lett, mint a fal.~- Oh, bizonyára - felelte rekedtes
61 21 |        legokosabb, amit tehetsz.~- Oh, Izrael, hogy tudsz olyan
62 21 |        megyünk vizitet visszaadni. Oh, Mihály, nem dolgoztál hiába
63 21 |         vezet öldöklõ férfiakat?~- Oh, azokról ilyenkor is gondoskodva
64 21 |          gyermekes elképedéssel. - Oh, be szeretném õket látni!~-
65 21 |      Hiszen lehet azon segíteni.~- Oh, dehogy lehet.~- Én tudok
66 21 |           nem bánom… A felesége.~- Oh, kis bohó! - kiáltott fel
67 23 |         egy kicsit el is pirult.~- Oh, gonosz, gonosz nénike…
68 23 |         kéjjel nyilallott végig.~- Oh, Mari, Mari, hát így kell
69 23 |       valóságos ostrom alá fogta. »Oh, a szemtelenek!« gondolta
70 23 |          gyomorgörcseim kezdõdnek… Oh, rettenetes az.~- Igyék
71 23 |        megigazítani a lábzsákot?~- Oh, nem, nem. Ne nyúlkáljon!
72 23 |  megvacogott. - Talán zsiványok.~- Oh, dehogy.~- Alkalmasint valami
73 23 |           marcona, ijesztõ alakok! Oh Istenem, Istenem! Megölnek
74 24 |     beszélt hozzá:~- Bocsássa meg, oh, bocsássa meg, hogy idejöttem.
75 24 |            úgyszólván összetört.~- Oh, Mari, ne legyen olyan kegyetlen -
76 24 |      nyújtott, gúnyolódó hangon. - Oh, szegény ember!~- Képzelje
77 24 |       kérjem tettemért bocsánatát. Oh, Mari, édes Mari, itt vagyok
78 24 |         egy megsebzett vadállat.~- Oh, édes kisasszonykám, mi
79 25 |          kettõig se tudna olvasni! Oh, Jézuskám, Jézuskám, de
80 Uto|            az életbõl van ez véve? Oh Istenem, az élet nem olyan