Fejezet

1501 17 |               nõ be már a fejed lágya? Hogy nem szégyenled magad megpirítani
1502 17 |                a vállai közé s látván, hogy Tóth Mari fut el onnan,
1503 18 |             Feri -, most azt gondolja, hogy a voglányi szolgabíró áll
1504 18 |              szerecsenfejét fogta meg, hogy el ne essék, mert szédült,
1505 18 |              azzal bízott meg küldõje, hogy engesztelje ki, hogy bocsánatot
1506 18 |          küldõje, hogy engesztelje ki, hogy bocsánatot kérjen elõbbi
1507 18 |            mert azzal ijesztették meg, hogy maga megneheztelt. S ezt
1508 18 |              ezt úgy akarja jóvátenni, hogy ezt a szép rózsát küldi.
1509 18 |               küldi. Azzal bízott meg, hogy engesztelés jeléül tûzzem
1510 18 |            akarja betûzni? Hát még mi? Hogy a hajam közt babráljon?
1511 18 |             tett, mintha megrestellné, hogy olyan céltalan okvetetlenkedésbe
1512 18 |                bolondság. Nem érdemes, hogy beszélgessünk róla. Biztosítom,
1513 18 |                Biztosítom, kisasszony, hogy nem érdekli.~- Ohó, követ
1514 18 |                már mindenáron kívánja, hogy megmondjam - szólt Noszty
1515 18 |           volna egy félórai magányért, hogy átgondolja, meghányja mindazt,
1516 18 |                nem lenne olyan csacsi, hogy rám ne ismerne. Nem, õ nem
1517 18 |                õ nem a vadász.«~»Azaz, hogy mit beszélek - felelte kisvártatva
1518 18 |              csak olyan csacsi vagyok, hogy nem ismerem fel határozottan.
1519 18 |            határozottan. Lehet biz az, hogy a vadász.«~»Igaz azonban,
1520 18 |                vadász.«~»Igaz azonban, hogy én mégis legalább ismergetem
1521 18 |                ha õ volna, lehetetlen, hogy ne gyanakodnék, mert az
1522 18 |     olyasvalamit kívánt az istenektõl, hogy inkább ne legyen hát a vadász.)~
1523 18 |                és fejtörésbõl nemcsak, hogy semmi haszon nem volt, hanem
1524 18 |        játszott és ferdén felelgetett, hogy mindennemû ékszereit, karperecét,
1525 18 |                 Mondani is fölösleges, hogy óriási vacsora következett,
1526 18 |               egészségére zengett, úgy hogy Fruzina mama alig gyõzött
1527 18 |               általános nevezetessége, hogy a Palojtayné nem tudom hányadik
1528 18 |             esemény dagadt meg naggyá, hogy a malacpecsenyénél, amint
1529 18 |           tekintete is Mari felé (vagy hogy mindig ott kujtorgott már
1530 18 |               annál az ékes mondatnál, hogy tekintsünk vissza a múltba,
1531 18 |             Egyetlenegy trükk van, az, hogy Zsigmond királyt becsuktuk
1532 18 |             várába - disputált Kaby. - Hogy jött ki onnan, azt szeretném
1533 18 |            mely abban csúcsosodott ki, hogy a modern kornak másféle
1534 18 |        munkájukkal és azt úgy mívelik, hogy a legöregebb gazdák is bámulják.~
1535 18 |             köpût Brazíliába s látván, hogy ott örökös nyár van, gondolták
1536 18 |          általánossá vált -, mi lelte, hogy ma így antalkodik? Elõbb
1537 18 |                tudattal kell viselnem, hogy más, alkalmasabb, erõteljesebb
1538 18 |            egyet ismerj el, brúderkám, hogy huncut a német. Amiért viszont
1539 18 |           Amiért viszont én elismerem, hogy az a jó, mert ha a német
1540 18 |                 Erre aztán úgy illett, hogy Noszty, mint fiatalabb,
1541 18 |             pislogva. - Azt hallottam, hogy egy kicsit lacsuha természetû.
1542 18 |       rabszolgái várják gyámoltalanul, hogy melyik szobát teszi meg
1543 18 |            ilyenkor, mert az idõ pénz, hogy folytonossági hiány ne legyen
1544 18 |                skíz szürke híveit vagy hogy talán tudta és azért nem
1545 18 |           Ámbár iszen azok se olyanok, hogy szégyenkeznie kellene miattok,
1546 18 |                egész. Úgy rémlik neki, hogy a csárdástáncról holt bizonyossággal
1547 18 |       ritmusban igazodik a muzsikához.~Hogy ez a kívánsága nem teljesült,
1548 18 |               Hát mibõl következteted, hogy rosszul állnak az ügyeid?~-
1549 18 |         kiáltottam közbe a vacsoránál, hogy Zsigmond királyt valamelyik
1550 18 |    jelentkeztél?~- Majd bolond vagyok, hogy felaprított volna az a tigrispofájú.~-
1551 18 |             Legalább eltagadtad volna, hogy te kiáltottál közbe.~- Az
1552 18 |         fölkelt és fölkereste Tóthnét, hogy fia ügyét megfeljebbezze
1553 18 |          beszélgetett, igen jól esett, hogy a báróné bizalmasan félrehívta
1554 18 |               bizalmasan félrehívta és hogy az egész világ látja, amint
1555 18 |            csipke. Csak azt nem értem, hogy miért hiányzik elöl a két
1556 18 |                a két felsõ szemfoga és hogy nem csináltat helyettük
1557 18 |              rúgta ki s nem föltehetõ, hogy a ló tudta volna a divatot…
1558 18 |                azt mondta a komornyik, hogy igen magasvérû ló volt.
1559 18 |                gyertyák. Azt gondolod, hogy Worth úr ingyen adja a ruhákat?
1560 18 |         fejedet. A bárónõ panaszkodik, hogy rosszul bánsz a fiával.~-
1561 18 |             hozzád húz. Én nem mondom, hogy borulj az ölébe és ez nem
1562 18 |          elegáns dolog, azt se mondom, hogy menj hozzá férjhez, mert
1563 18 |             hozzá férjhez, mert tudod, hogy az apád milyen bogaras,
1564 18 |          mindenesetre megtiszteltetés, hogy egy arisztokrata…~- Pakfon
1565 18 |                A mama küldött, apuska, hogy már haza akarna menni.~-
1566 18 |                leány ráemelte szemeit, hogy hol van rajta az a két ultimó,
1567 18 |                   mondd meg a mamának, hogy várjatok még. És talán te
1568 18 |              kergesd el! Mondjad neki, hogy »csiba te!«~- Hiszen kértem
1569 18 |            fruska! - nevetett Tóth úr, hogy a szemei is belenedvesedtek. -
1570 18 |              szem megrészegszik.~- Hát hogy hova lett a kamélia, kérdi?
1571 18 |             nyugtalanul mozdult meg.~- Hogy lehet az?~- Megharagudott
1572 18 |               készen vagyok.~- Vagyis, hogy most már én következem.~-
1573 18 |                elõtt azt mondta nekem, hogy nem nézhet rám…~- Nem, nem
1574 18 |        beszéden növekedtem fel. Tudom, hogy maga indokolta, miért szomorítja
1575 18 |                szó. Magát azt a tényt, hogy engem nem szeret látni,
1576 18 |              elégedve? Sõt megengedem, hogy hunyja be, ha akarja, a
1577 18 |             kíváncsivá. Ön azt mondja, hogy ismert vagy ismer valakit,
1578 18 |             hasonlít hozzám. Lássa be, hogy ez engem felbirizgált és
1579 18 |             közömbös a maga hasonmása, hogy is mondjam csak, Doppelgängerje
1580 18 |             úgy szeretném tudni, ki õ, hogy hívják, merre van hazája,
1581 18 |         vonatkozik, mert úgy képzelem, hogy az nekem egyedüli testvérem
1582 18 |               egyet-mást. De mi lelte, hogy úgy elszontyolodott?~Feri
1583 18 |              bosszankodom, kisasszony, hogy olyasvalami csúszott ki
1584 18 |              mint a fal és úgy érezte, hogy a szíve hevesen ver, míg
1585 18 |              kissé összeszedte magát s hogy a megindulását palástolja,
1586 18 |                  Mindjárt gyanítottam, hogy nem egy fiatal zerge vagy
1587 18 |             medvebocs.~- Úgy értettem, hogy lehetett volna menyecske
1588 18 |               vesztettem s nem hiszem, hogy valaha megtaláljam - felelte
1589 18 |              csak a fejével bólintott, hogy kereste.~- Ej, Noszty, Noszty! -
1590 18 |               vegye tõlem rossz néven, hogy pártját fogom az én kis
1591 18 |       Doppelgängeremnek, mire való az, hogy keresi? Minek bántja szegénykét?~-
1592 18 |         méltatott, mi célja van azzal, hogy keresi? Mit tenne például,
1593 18 |              mindenfelé kereste Marit, hogy indulnak-e vagy nem.~- Apa
1594 18 |          suhant el, az elégedetlenség, hogy zavarják.~- Jó, jó, de hát
1595 18 |            voltál, mindig azt mondták, hogy szakasztott olyan vagy,
1596 18 |          némelyek ellenben esküdöztek, hogy színrõl színre engem látnak
1597 18 |          kikérem. Ámbár nem mondhatom, hogy csúnya ember lett volna,
1598 18 |            kékek voltak, sõt meglehet, hogy most is kékek. Tehát még
1599 18 |              szorosan a falak mellett, hogy a táncoló párok fel ne lökjék,
1600 18 |                írnák a magyar újságok, hogy a királyné megjelent ma
1601 18 |              újságok vadul cáfolnának, hogy ez nem igaz, mert a királyné
1602 18 |         nekimelegedett a Noszty szíve, hogy a jóság harmatját izzadta
1603 18 |          izzadta ki; restellni kezdte, hogy ilyen alattomos tõrt vetett
1604 18 |                ha meg nem vigasztalja, hogy nini, hiszen Mari is komédiázik.
1605 18 |          különbség azonban mégis volt, hogy Mari nem láthatta a Noszty
1606 18 |              somlyói leányt említette, hogy itt vagyok, ragyogok, én
1607 18 |             Egyszerûen nevettem volna, hogy maga milyen tréfás kedvében
1608 18 |                 mint mikor nem tudtam, hogy hol van s legalább gondolkozhattam
1609 18 |                megjegyzésem.~- S ez?~- Hogy aki mivel tartozik a másiknak,
1610 18 |      természetesen adta a meglepetést, hogy egy nagy színésznek is becsületére
1611 18 |             párok közé.~- Hiszi-e már, hogy én vagyok?~- Igen - felelte
1612 18 |               állapítva.~- Mégis igaz, hogy csak a hegyek nem találkoznak -
1613 18 |                titokban és ne feledje, hogy magának is sok van a rováson.
1614 18 |        kutatott utánam?~- Igazán.~- És hogy?~- Újsághirdetésekben.~-
1615 18 |           fejét rázta.~- Hiszen tudja, hogy nem tudok olvasni.~Édesdeden
1616 18 |                is õ most, alig várván, hogy újra a táncosához jusson.
1617 18 |             ezen aztán olyat kacagott, hogy a csipkefüggönyök mozogni
1618 18 |                hát olyan nevettetõ is, hogy ez az életunt, törékeny,
1619 18 |         otthonról, most megköti magát, hogy azt mondja, õ nem akar még
1620 18 |             nevettél - mondá Tóthné -, hogy kiment az álom a fejembõl.~-
1621 18 |                 mert ezt azért mondod, hogy a leányod akarata meglegyen.
1622 18 |                azt mondják az orvosok, hogy az ember minden hét évben
1623 18 |                embertõl hallottam ezt, hogy már szinte azt hiszem, én
1624 18 |           magam találtam ki. Gondolod, hogy nem így van?~- Ostobaság! -
1625 18 |        húzódott a leánya után, de úgy, hogy az ne lássa, ne tudja, meg-megállt
1626 18 |                föltéve lornyettjét is, hogy azt a bizonyos bajuszt fölfedezze.~
1627 19 |              olyan korsó van ráfestve, hogy beleférne három akó sör,
1628 19 |           Pázmár Anzelmus azt állítja, hogy törvényileg meg kellene
1629 19 |        magyarnak). Azt mondja ugyanis, hogy egy országot csak a kémények
1630 19 |          szeretném tudni, a ponciusát, hogy ki tisztogatja azt mind!)~
1631 19 |       amelyeken beszalad a pénz. Igaz, hogy ilyen kürtői csak az egy
1632 19 |             Csak abban nem volt igaza, hogy a hasznot ő teszi zsebre.
1633 19 |        ösztönből, azért az élvezetért, hogy ő magát jó embernek és hasznos
1634 19 |                leszedte. Innen van az, hogy a parvenük humánusabbak,
1635 19 |              úr, aki csak azt célozta, hogy lázároknak és ügyefogyottaknak
1636 19 |           artézi kutat fúratott nekik, hogy jobb ivóvizük legyen, örökké
1637 19 |             kifesteni, azon az alapon, hogy hadd hulljon a férgese.~-
1638 19 |     jelenthetjük, mint például tavaly, hogy kétszáztíz beteget bocsátottunk
1639 19 |                éppen ön nem érezhet.~- Hogy én? - dadogta Tóth úr, részben
1640 19 |               fölhajtotta egyszerre.~- Hogy érti ön azt? - kérdé Tóth
1641 19 |               A dolog valóban úgy áll, hogy körülbelül kétszáz beteget
1642 19 |             vezetek magánstatisztikát, hogy az ön gyáraiban hány ember
1643 19 |             igen. Ön meggyõzött engem, hogy az effajta humanizmus öncsalás,
1644 19 |               egy évig hálából, azért, hogy fölvilágosított.~Pázmár
1645 19 |             mennyre-földre esküdözött, hogy õ csak tréfált tegnapelõtt,
1646 19 |                hacsak azt nem vesszük, hogy a »Nagy Korsó« két szenvedélyes
1647 19 |             mind a ketten megegyeztek, hogy Tóth Mihálynak az egyik
1648 19 |               a gyárak megszüntetését, hogy nem jövedelmeztek eleget (
1649 19 |              folytatta, nem azt nézte, hogy õ mit szeret, hanem hogy
1650 19 |               hogy õ mit szeret, hanem hogy mit szeret a föld; egy ötszázholdas
1651 19 |    nekiszilajodott mámoros jókedvében, hogy valami újat mutathat.~A
1652 19 |               éppen abban van az erõm, hogy ezt tudom magamról, s olyanokra
1653 19 |              egyik titkom. A másik az, hogy jól fizetem az embereimet,
1654 19 |              napjaikra, ezzel érem el, hogy jól viselik magukat és együtt
1655 19 |     kiflikirályt. Már mindjárt furcsa, hogy a kastélyban, mely egykor
1656 19 |              az ajtónál, tele ocsúval, hogy amikor a nemzetes asszony
1657 19 |             lesz.~S ezzel maga rohant, hogy a kötényt megoldja.~- De
1658 19 |               tapintatosan jegyzé meg, hogy csak az az igazi úr, aki
1659 19 |             vendéget, Bocsánatot kért, hogy elõbb nem jött, de nem vette
1660 19 |      huruttyolnak. Ámbár elõre érezte, hogy ma kedves vendég lesz.~-
1661 19 |             bontóvári piacon hajdúval, hogy siket vagyok? Tudhatnád,
1662 19 |               siket vagyok? Tudhatnád, hogy minden asszony asszony,
1663 19 |      kikürtölik.~- Nem akarom, szívem, hogy elszeressenek tõlem - tréfálózott
1664 19 |                Noszty úr szabadkozott, hogy az õ kedvéért ugyan ne fáradjon
1665 19 |              világért se kér semmit, s hogy megakadályozza, mert Mari
1666 19 |          ürüggyel szaladtam maga után, hogy megakadályozom a pogácsahozatalt.~
1667 19 |           minden magyar házban szokás, hogy mért nem marad ott ebédre,
1668 19 |              sértettet, fenyegetõztek, hogy sohase bocsátják meg, csábították,
1669 19 |            bocsátják meg, csábították, hogy õzgerinc lesz és balatoni
1670 19 |              azonban kibeszélte magát, hogy most csak rövid, tiszteletteljes
1671 19 |           utoljára abban egyeztek meg, hogy a jövõ héten eljön egy egész
1672 19 |                eljön egy egész napra s hogy azután is mindig ideszáll,
1673 19 |                  Annyit leszek én itt, hogy még rám is unnak asszonynénémék -
1674 19 |              meg sem mutattam magának, hogy mim van.~- Hát ugyan mije?~-
1675 19 |                és megkérdezte:~- Neked hogy tetszik, kisleányom?~Elbiggyesztette
1676 19 |         felejthetetlen benyomást tett, hogy adjon magáról életjelt e
1677 19 |             idegen lovakkal. Az a baj, hogy a kocsisok is ott voltak,
1678 19 |            mutattak a szemnek. Kisült, hogy a Vitnyédy Pali négy szürkéje
1679 19 |              is bizony csak arra való, hogy sebesebben elérje rajtuk
1680 19 |               kezére s úgy tekintette, hogy egy szavától függ, hanem
1681 19 |           állítva a jámbor Tóthék elé, hogy mint portéka óriási áron
1682 19 |           Krackner báró. Igaz viszont, hogy Krackner csak német báró,
1683 19 |              uborkaorrát a kártyákkal, hogy a vér eredt meg belõle.
1684 19 |              másfél messzely vér, úgy, hogy mindnyájan meg voltak már
1685 19 |                s õ maga is megrettent, hogy azt mondja, ez igen veszedelmes
1686 19 |         veszedelmes dolog a Ventéknél. Hogy miért, kíváncsiskodott Tóthné,
1687 20 |           sértette s ürügyet keresett, hogy belekössön az új vetélytársba.
1688 20 |               Vagyis ez azt jelentené, hogy a nagybátyám csaló volt?~-
1689 20 |                   Én csak azt állítom, hogy élõ ember volt a gépben -
1690 20 |               Palásthy jobb kezét úgy, hogy harmadnapra amputálni kellett. (
1691 20 |      rokonszenvét Noszty még azzal is, hogy midõn néhány nap múlva látogatást
1692 20 |                állottak, már azért is, hogy az asszonyok elõtt mindig
1693 20 |                Háborgott a gondolatra, hogy a leányát valami idegen
1694 20 |             azonban nem volt rávehetõ, hogy a természet rendjét õ maga
1695 20 |             Tekintetbe kellene venned, hogy egyszer mi is meghalunk,
1696 20 |           mérgesen maga után az ajtót, hogy a mennyezet vakolata is
1697 20 |               mint neje. Feltûnt neki, hogy a megyei közigazgatás egyszerre
1698 20 |           szolgabíró ezer módját ejti, hogy valami dolga legyen a faluban,
1699 20 |               de ez csak annak a jele, hogy a szolgabíró érdeklõdik
1700 20 |              jel, amit Tóth észrevett, hogy a gavallérok eddig mindig
1701 20 |            elmaradozni. Világos ebbõl, hogy már valamit észrevettek,
1702 20 |               a sanszaikat összetörte, hogy már van valami, ami a szimat
1703 20 |             után az a kitüntetés érte, hogy a fõispán magánál marasztotta
1704 20 |              Tóth úr szabódni próbált, hogy még egy kis megbeszélni
1705 20 |             ember vagy, lehetetlen az, hogy eszedbe ne jusson.« Pedig
1706 20 |              hanem azt el nem felejti, hogy az asszonyok igen nyájasak
1707 20 |         teremtés), kilátásba helyezte, hogy legközelebb megtekinti a
1708 20 |              én öcsémet, Noszty Ferit, hogy az most felém se néz, hanem
1709 20 |                én meg vagyok gyõzõdve, hogy akit elvesz, boldoggá fogja
1710 20 |              ennyi is elég volt untig, hogy a közönség közé kiszivárogva,
1711 20 |                szemvakító karbunkulus, hogy el fogja venni Tóth Marit.
1712 20 |            természetesen azt gondolta, hogy az bizony nem lenne rossz
1713 20 |               Több apró jel árulta el, hogy rokonszenvezik vele s közeledik
1714 21 |         estefelé úgy jött Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak
1715 21 |            különben is kedvetlen volt, hogy Marit nem találta itthon -,
1716 21 |    meghálhatnának benne most, föltéve, hogy a vihar tartós lesz, ha
1717 21 |                biz az, el is feledtem, hogy azelõtt katona volt.~- Úgy
1718 21 |                csakhamar megrestellte, hogy ilyet mondjon, hiszen hektikusnak
1719 21 |               s Ferit is bosszantotta, hogy olyan esetlenül viselte
1720 21 |            részleteit, kik voltak ott, hogy voltak öltözve, mit beszélt
1721 21 |        irányozta a beszélgetés rúdját, hogy még egyszer visszatérhetett
1722 21 |            akarok lenni, azt felelném, hogy húszéves koromtól harmincig
1723 21 |              pedig egész végig püspök, hogy leimádkozhassam a bûneimet.~-
1724 21 |                 Egyébiránt attól függ, hogy hol van az ember, Majlandban-e,
1725 21 |            Róza már másodszor jön elõ, hogy a mulatságát tönkretegye.~-
1726 21 |               Tóthné -, és azt hallom, hogy neki is egy huszár hadnagy
1727 21 |           levet. Zsuzsanna azt mondja, hogy tetszett neki a fickó. Oh,
1728 21 |          eleresztette õket a ligetben, hogy éjjel szépen énekeljenek
1729 21 |             énekeljenek a királynénak. Hogy énekeltek-e neki, nem tudom,
1730 21 |              volt Krisztina asszonyra, hogy a sok szóbeszéddel mintegy
1731 21 |              koronként egy csipetnyit, hogy legalább az sajtoljon ki
1732 21 |         Szégyen, gyalázat egy férjtõl, hogy annyi fájdalmat se tud mutatni
1733 21 |           szobaleány bejön és jelenti, hogy hatan várják. »Hat ötforintos« -
1734 21 |        megfogamzott az az elhatározás, hogy a trencséni ismerõsöknél
1735 21 |           magától is ki nem találhat - hogy ti. Noszty könnyelmû fráter
1736 21 |          Noszty pedig arra jött ma rá, hogy ezt a veszedelmes pontot
1737 21 |          Figyelmeztetni akarja-e csak, hogy »vigyázz és siess«, vagy
1738 21 |         gondviselés!~Feri azt találta, hogy nem jó lesz a dolgot sokáig
1739 21 |          vöröshajú primadonnával, akit hogy Feri egy-kétszer megpezsgõztetett,
1740 21 |              városban.~Félni lehetett, hogy valami bolondot csinál.
1741 21 |             mennyre-földre esküdözött, hogy nem teszi többé.~- Ha teszed,
1742 21 |          segéljen. Különben azt látom, hogy a te kezedben olyan a pénz,
1743 21 |            amit tehetsz.~- Oh, Izrael, hogy tudsz olyan kegyetlen lenni! -
1744 21 |             ezen. Az én föltételem az, hogy még e héten dûlõre viszed
1745 21 |             volna óhajtásom, de félek, hogy még zöld gyümölcs az egész -
1746 21 |                Noszty amellett érvelt, hogy a fennforgó esetben alig
1747 21 |             szétnéznének… Egy kis izé, hogy is hívják katonanyelven,
1748 21 |       gondoltam már erre, de…~- Tudom, hogy nehezére esik a kevélységednek,
1749 21 |              tojások.~- Mondom, Vilma, hogy borzasztó vagy a hasonlataiddal.~-
1750 21 |        összeráncolva -, nem szeretném, hogy háztûznézõnek látszassam,
1751 21 |        hölgyekkel, megígértette velök, hogy legközelebb õk is eljönnek
1752 21 |             elõttük a felvonóhíd. Kár, hogy már nem tartanak kürtöst
1753 21 |               nagyurak, mint hajdanta, hogy kürtszó jelentené a vendégek
1754 21 |               mi összekeltünk, Mihály, hogy egy ilyen helyre megyünk
1755 21 |             hanem most már gondoskodj, hogy illõ módon jelenhessünk
1756 21 |           szokás. Mit rázod a fejedet? Hogy nem engeded, mert nem szereted
1757 21 |        legalább bennünket s ne engedd, hogy úgy állítsunk be Voglányba
1758 21 |               most búza termett benne. Hogy tehát az erdõfoltot megközelítsék,
1759 21 |              ágya alá, a lábaknál úgy, hogy a beteg feje alantabb essék,
1760 21 |                nehéz útja van eleinte, hogy megy neki egy kõnek s hogy
1761 21 |             hogy megy neki egy kõnek s hogy hull vissza gyöngyözve,
1762 21 |                hull vissza gyöngyözve, hogy téved bele egy gödörbe,
1763 21 |           erecskét, sõt fel is állott, hogy tovább láthassa, egyszerre
1764 21 |               egy bokor mögé húzódott, hogy a róka észre ne vegye, szidván
1765 21 |              szidván Pimpósit magában, hogy még mindig nincs itt a puskával.
1766 21 |               fenyegetésféle lehetett, hogy: »most én elmegyek, gyerekek,
1767 21 |               kiáltani akart Tóthékra, hogy »Hopp, hopp, ott szalad
1768 21 |         szoknyáját váltig lehúzogatva, hogy a szép kis lába ne legyen
1769 21 |     visszamegyek. Félek, nagyon félek, hogy meglát valaki. Képzelje
1770 21 |              Ejh, mitõl fél?~- Furcsa. Hogy hírbe hoznak.~- Hiszen lehet
1771 21 |               és lehajolt a bokor alá, hogy egy cikláment letépjen,
1772 21 |         közelebb vonta a sûrû bokorba, hogy a róka ne lássa. A leány
1773 21 |               a látvány izgalmai közt, hogy még azután is ott maradt
1774 21 |            rókafiak azonban, ahelyett, hogy rávetették volna magukat,
1775 21 |                után, mintha restellné, hogy ilyen élhetetlen kölykei
1776 21 |          derekáról, fölkapta puskáját, hogy célba vegye az öreg rókát.~
1777 21 |              kopácsolt abban a hitben, hogy bogaraknak kell lenniök
1778 21 |              csak akkor jutott eszébe, hogy hiszen nem is volt megtöltve.~
1779 21 |               mentén s nézték, nézték, hogy nõ, hogy szélesedik. A nap
1780 21 |               nézték, nézték, hogy nõ, hogy szélesedik. A nap már lent
1781 22 |           Malinka. No, de beszélj már, hogy volt, mi volt?~- Hja, ha
1782 22 |            valahogy úgy jött ki a sor, hogy rendbe jöttünk.~- Gratulálok,
1783 22 |             jöttem legelsõbben hozzád, hogy fölkérjelek, légy szíves
1784 22 |            Szóval, te elég ügyes vagy, hogy a körülmények és az ott
1785 22 |           azután csapunk olyan lagzit, hogy a macskák is pezsgõt isznak.
1786 22 |           Vilma termeiben. Értesülvén, hogy a fõispán Rekettyésen van
1787 22 |                úgy fogta fel a dolgot, hogy a szülék roppant boldogok
1788 22 |              roppant boldogok lesznek, hogy végre Mariban is megmozdult
1789 22 |               van, olyan gyorsan nõtt, hogy olyan gyorsan nem fogyhat
1790 22 |              olyan jó kedve szottyant, hogy egy kis ferblit indítványozott,
1791 22 |           Trencsénbe, sürgönyt kapott, hogy a sógorát, Velkovicsot megütötte
1792 22 |          Kopereczky.~Elbeszélte aztán, hogy az asszonyok elõtt nem titkolta
1793 22 |                 mire õk megnyugtatták, hogy Mari még tegnapelõtt este
1794 22 |                és azt is kijelentette, hogy vagy Ferihez megy férjhez,
1795 22 |              férjhez, vagy senkihez és hogy az öregúrnak nem volt ez
1796 22 |             ellenkezõleg kijelentette, hogy Feri neki rokonszenves és
1797 22 |            Ferit nyomta az a gondolat, hogy Velkovicsot megütötte a
1798 22 |              Sehogy sem tetszett neki, hogy éppen Trencsénbe kellett
1799 22 |          Tóthné olyasvalamit említett, hogy õszre szeretné.~- Az messze
1800 22 |              szemedbe, ha meggondolom, hogy milyen paráznaság lakik
1801 22 |               gondod, mert megígértem, hogy mihelyt hazajön, felkeresem.
1802 22 |                 Ámbár Mari azt mondta, hogy nem okvetlenül szükséges,
1803 22 |              forintra volna szükségük, hogy nagy dologgal ajándékozzák
1804 22 |         megtagadni, már csak azért is, hogy valahogy ki ne írja lapjában
1805 22 |             érdekes hímen-hírt (azért, hogy majd kiírja annak idején,
1806 22 |             gyõzné sorban elszámlálni, hogy az ilyen szerencsének mivel
1807 22 |               jött a »dinnye«-távirat, hogy egy kis pénzmûveletre használja
1808 22 |               nem jött haza, azt írta, hogy a megboldogult Velkovics
1809 22 |              hozva. Mindig közte volt, hogy az öreg tekintetes úr még
1810 22 |              napról napra halasztotta, hogy elõbb Tóthtal végez - s
1811 22 |          vasúton azonban azt hallotta, hogy egy másik grófnak eladó
1812 22 |         Balatonon dangubáló jachtja és hogy most éppen meg van szorulva,
1813 22 |              dunántúli útnak Siófokra.~Hogy ím távol volt Feri, most
1814 22 |            rekettyési állomásfõnökhöz, hogy az naponként értesítse,
1815 22 |                az naponként értesítse, hogy megjött-e már Tóth Mihály
1816 22 |              is történt, de mindig az, hogy még nem érkezett meg.~Még
1817 22 |            szivart és konyakot. Mondd, hogy öt perc alatt rendelkezésére
1818 22 |               a kezébe s megrázva azt, hogy szinte ropogott erõs markában
1819 22 |            állomásfõnöknek meghagytam, hogy értesítsen a megjövetelérõl,
1820 22 |               még ma is azt sürgönyzi, hogy ön nem érkezett meg. Nem
1821 22 |           méltóságodnál. Nem is tudom, hogy és hol kezdjem…~- Kezdheti,
1822 22 |              mert a feleségem megírta, hogy megtisztelte méltóságod
1823 22 |                és arról is értesített, hogy újólag készül hozzám bizonyos
1824 22 |        Trencsénbõl.~- Igen szép öntõl, hogy meg akart a fáradságtól
1825 22 |               a színt adni a dolognak, hogy a fõispán úr, illetve a
1826 22 |              hatni a szolgabíró úrnál, hogy a leányomat, kinek bizonnyal
1827 22 |              cselekedni.~- Nem fél ön, hogy a sógorom hasba lövi?~-
1828 22 |               nekem azt mondta a neje, hogy ön örömmel veszi tudomásul
1829 22 |          rohant s olyat rántott rajta, hogy a bojtos zöld zsinór leszakadt,
1830 22 |           Kopereczky hatalmas tenyere, hogy künn az elõszobában is meghallhatta
1831 22 |          ordíts, marha! Hát nem látod, hogy ez csak forma, hogy ezt
1832 22 |             látod, hogy ez csak forma, hogy ezt voltaképpen Tóth helyett
1833 23 |        katasztrófa volt ez. Szerencse, hogy még el lehetett egy darabig
1834 23 |             toppant be azzal a szóval, hogy jachtot vett Mari számára.~-
1835 23 |               Annyira a szívére vette, hogy eleinte az öngyilkosságtól
1836 23 |           dzsentri ésszel. Szörnyûség, hogy ilyesmi történhetik egy
1837 23 |        egyszerû volt. Csak az történt, hogy nem sikerült nekik egy jól
1838 23 |               õk azt az oldalt látták, hogy egy Nosztynak röviden kiadták
1839 23 |                a kosár. Isten mentsen, hogy házasságkötések a lovagiasság
1840 23 |                 Az ezredes azt mondta, hogy õ igenis lát bizonyos szubtilis
1841 23 |            mert õ körülbelül sejtette, hogy milyen magyarázatot adhatna
1842 23 |                  ennélfogva úgy vélte, hogy teljesen csatlakoznék a
1843 23 |              azt csak Tóthné csevegte, hogy ura nem tett kifogást, õk
1844 23 |              személyesen tett s ez az, hogy nem adja a lányát - ezért
1845 23 |               mindamellett azt hitték, hogy legalábbis megeszi.~Morgott
1846 23 |        leginkább amiatt szidták Ferit, hogy a gyûrûket itthon csináltatta,
1847 23 |                mind megegyeztek abban, hogy nincs mit keresgélni többé.
1848 23 |               bizonyos különösségeket; hogy õ nem szüntette meg az érintkezést
1849 23 |      észlelhetõ volt, kivált késõbben, hogy Vilma, Homlódyné és Feri
1850 23 |              azért szövi az õ vásznát, hogy kereskedésben eladja, szövi
1851 23 |                szövi a tizenegyediket.~Hogy azonban lehetett valami
1852 23 |                Egy napon kijelentette, hogy unja magát Vilmánál, elmegy
1853 23 |            számára, melyben arra kéri, hogy helyezze át egy más járásba,
1854 23 |                a levelek árulói annak, hogy ami történt, abban nagyrészt
1855 23 |                 nota bene nem állítom, hogy a bányát is Homlódyné döntötte
1856 23 |           szerkesztõt és kifõzte vele, hogy a szerencsétlenül jártak
1857 23 |             bevonatott s elhatározták, hogy egy nagy bált adnak, pompás
1858 23 |          Mihályról maradt fenn a mese, hogy a fejedelemségét egy órára
1859 23 |      feleségének, Bornemissza Annának. Hogy mit csinált ez egyetlen
1860 23 |               közremûködésre, mondván, hogy õ fogja ábrázolni az erdélyi
1861 23 |            fõispánné és érezni kezdte, hogy õ most Istennek tetszõ dologban
1862 23 |            köszönte a nagy szerencsét, hogy az õ leányára gondoltak,
1863 23 |        gondoltak, igen hálás azért is, hogy a méltóságos báróné szegény
1864 23 |            hozom a mamájához, föltéve, hogy még akkor a mama nem lesz
1865 23 |        kihúzott a zsebébõl egy ezrest, hogy amennyiben nem találna akkor
1866 23 |     felülfizetéssel. Azt a körülményt, hogy a fõispán Nosztyt elhelyezte
1867 23 |              kanapé-processzusok után, hogy végre huszadikára kitûzhették
1868 23 |               legfürgébb, ki amellett, hogy Tóth Marit gardírozta, behozta
1869 23 |          Ferinek pénzre volt szüksége, hogy magát ideig-óráig a hitelezõk
1870 23 |              okvetlenül sikerül.~- Ej, hogy lehetsz olyan következetlen,
1871 23 |                hercegnõ -, azt mondod, hogy Bubenyikkel sikerül s mégis
1872 23 |            elfogultságát, biztos volt, hogy ezzel feltüzeli, kihívja
1873 23 |        említette a fõispánné:~- Félek, hogy a Gyík befagyott az éjjel
1874 23 |             Annyira be nem fagyhatott, hogy a jég egy kocsit megbírjon.
1875 23 |             gazdatisztje volt, s most, hogy Krapecet bérbe adtuk, ide
1876 23 |         intézzen hozzám egy jelentést, hogy a rekettyési híd meg van
1877 23 |      íróasztalhoz és írta a jelentést, hogy rossz a híd, miközben csurgott
1878 23 |                Távolról se gyanította, hogy a »kiszló« kis lovat (csikót)
1879 23 |               a rekettyési hidat, úgy, hogy az éjszakán át járhatatlan
1880 23 |       közigazgatás érdeke. Megjegyzem, hogy ez estig a legszigorúbb
1881 23 |              valahogy úgy mesterkedni, hogy hivatalos eljárás címén,
1882 23 |          otthon, csak másnapra várták. Hogy férfi legyen a háznál, Igali
1883 23 |               az a rossz szokása volt, hogy fennhangon gondolkozott.
1884 23 |          mondani: »grácia a fejemnek«, hogy lehetetlen volt rá haragudni.~
1885 23 |               mellett s erõsen bízott, hogy a jótékonysági nagy bálra
1886 23 |                 Igali a szájára ütött, hogy »grácia fejemnek«, de már
1887 23 |             azért van itt Igali bácsi, hogy ne tudná, mi jár egy ilyen
1888 23 |    melegíttetek a lábuk alá, tudom én, hogy mi kell az olyan kis lábaknak.
1889 23 |       nyugtalankodjék, kedves Tóthném, hogy késõn hozom haza a báránykámat -
1890 23 |            emberei; megnyugodva látta, hogy a hivatalos akarat szerint
1891 23 |          jelenet már fel lesz állítva, hogy teljes legyen az illúzió.~
1892 23 |            társaság meg volt örökítve.~Hogy Vilmával történt valami,
1893 23 |            csak abból lehet gyanítani, hogy miután a szereplõk levették
1894 23 |             azt hámozta ki Kopereczky, hogy voltaképpen Feri csókolta
1895 23 |              meg a húgát. Elég csacsi, hogy nem egyebütt kereskedik.~
1896 23 |     fõispánnénak volt annyi tapintata, hogy nem ültette õket egymás
1897 23 |                 hol üres kezet látnak. Hogy történt, hogy nem történt,
1898 23 |            kezet látnak. Hogy történt, hogy nem történt, egyszer csak
1899 23 |               elhomályosuló szemekkel, hogy keze a Feriében pihen. Melyik
1900 23 |            tudom.~És ellépett mellõle, hogy elkeverõzhessék a sokaságba.~
1901 23 |                és úgy elröpült az idõ, hogy senki észre se vette, éjfélre
1902 23 |               meg akarom neki mondani, hogy fogasson, legalább férfi
1903 23 |                ült egy kuckóban, talán hogy onnan messzirõl Marit láthassa,
1904 23 |             fájt, de úgy fájt a szíve, hogy azt ki sem lehet mondani.~
1905 23 |             kis idõ múlva jelentették, hogy a kocsi elõállott.~Csakhamar
1906 23 |      bebagyulálta nagykendõbe a fejét, hogy csak a szeme látszott és
1907 23 |               indult kocsival szemben, hogy bár lóhalálban eresztette
1908 23 |                 támadt rá Homlódyné. - Hogy megijesztettél! Mit akarsz?~
1909 23 |      beszélgetni, abban a föltevésben, hogy unatkozni méltóztatnak.~-
1910 23 |            máris olyan rosszul vagyok, hogy azt se tudom, mit csináljak.~-
1911 23 |                érte.~- No lássa, ugye, hogy mégse vagyok fölösleges -
1912 23 |               sarokban; csak az a baj, hogy kevés kátyú volt. (Kár volt
1913 23 |            lehet.~- És azt is mondják, hogy ha valaki kitalálja a maga
1914 23 |              vannak-e?~- Úgyis tudjuk, hogy messze vannak.~- De legalább
1915 23 |        tüdõgyulladás.~- Azt gondoltam, hogy talán a míder szorítja…~
1916 23 |              szintén le akart szállni, hogy itt marad ápolni.~- Nem,
1917 23 |                éppen tiltakozni akart, hogy egyedül sem fél elmenni,
1918 23 |            csak néhány órával ezelõtt, hogy õk ma éjjel együtt fognak
1919 23 |               kettesben, egyedül, úgy, hogy csak a csillagok fogják
1920 23 |        véletlen szült, csak azt tudta, hogy õ a gyenge és Feri az erõs.~-
1921 23 |              de most már látható lett, hogy emberek rezsegnek a tûz
1922 23 |              erdõ.~- Bizonyosan tudja, hogy jó úton vagyunk?~- Bizonyosan.~-
1923 23 |              úgy megzavarják a dolgok, hogy azt kellett hinnem, amit
1924 23 |       szomorúan.~- Mit mondott?~- Azt, hogy maga nem becsületes ember
1925 23 |              elindulna úgy a világnak, hogy soha a hírét se hallanák.~
1926 24 |                Pázmár orvost Bubenyik, hogy jöjjön azonnal, Tóth kisasszony
1927 24 |          Noszty megsürgette a doktort, hogy jöjjön már, mert Máli tante
1928 24 |         Voglányban, Mari is tuszkolta, hogy csak menjen, menjen, ő egészen
1929 24 |               a zárba, figyelmeztette, hogy kétszer fordítsa meg.~-
1930 24 |     mellénykéjét, ekkor jutott eszébe, hogy nincsen hálóréklije. Gépiesen
1931 24 |             Úgy elfacsarodott a szíve, hogy sírva borult az ágyra s
1932 24 |          elkészítem a méltóságos urat, hogy még az édesanyja se ismerne
1933 24 |             patriárka lesz - mindjárt, hogy a Sebestyénbeli anyókák
1934 24 |              olyan közelrõl lehelt rá, hogy az ajkait érinté, csóknak
1935 24 |                arra kérte az ápolónõt, hogy az õ ágyát messzebb jelölje
1936 24 |              az új beteg kijelentette, hogy semmire nincs szüksége,
1937 24 |          letette a padlóra maga mellé, hogy a fény ne bántsa az alvókat,
1938 24 |                fölemelte a csapóajtót, hogy zörejt ne okozzon s most
1939 24 |              minden porcikája, érezte, hogy nem bír többé magával és
1940 24 |        Bocsássa meg, oh, bocsássa meg, hogy idejöttem. Ne haragudjék,
1941 24 |                 Csak azért vagyok itt, hogy meghallgasson és igazat
1942 24 |               Ajkai mozogtak, látszott hogy beszélni akar, de nem tud,
1943 24 |               csak egyre ismételgette, hogy ne haragudjék és ne féljen
1944 24 |                csak akkor vette észre, hogy voltaképpen mi történt,
1945 24 |               csöppet se félt, érezte, hogy õ van felül.~- Jöjjön vissza,
1946 24 |         visszamegyek. És esküdjék meg, hogy nem közeleg az ágyhoz, esküdjék
1947 24 |              és esküszöm az õ sírjára, hogy mindenben engedelmeskedni
1948 24 |                 amit azzal konstatált, hogy fölemelte a piszkálóvasat
1949 24 |               Hát mármost, mondja meg, hogy jutott ide és mit akar?~-
1950 24 |               sorsunk összehoz, kisül, hogy ideálom dúsgazdag kisasszony,
1951 24 |                Mindjárt éreztem akkor, hogy szerencsétlenség ért. Vissza
1952 24 |            sógorom elõtt kijelentette, hogy mindennek végeszakadt. Képzelheti
1953 24 |              is elég lett volna nekem, hogy keressem, hogy gondoljak
1954 24 |            volna nekem, hogy keressem, hogy gondoljak rá, tudjam, hogy
1955 24 |             hogy gondoljak rá, tudjam, hogy megvan valahol, de mért
1956 24 |                a fáskosárra -, vártam, hogy talán jelt ad, csak egy
1957 24 |              más-más vízbe kell tenni, hogy éljenek. Maga engem sohasem
1958 24 |             volt.~Mari észre se vette, hogy megint fordult a kocka,
1959 24 |           Megparancsoltam a szívemnek, hogy: »ne mozogj«, megparancsoltam
1960 24 |                és magának úgy látszik, hogy szót fogadtak, de én tudom,
1961 24 |            szót fogadtak, de én tudom, hogy nem egészen. Magamat kell
1962 24 |            apámnak a kijelentése után, hogy ön nem becsületes ember
1963 24 |              föld alól jönne. - Értem, hogy az apja ilyen, de hogy egy
1964 24 |                 hogy az apja ilyen, de hogy egy szerelmes leány szerelmét
1965 24 |                nem öltem embert. Igaz, hogy bûnös vagyok, meggyónom
1966 24 |             fitymáló hangon.~- Mondom, hogy ez.~- Ugyan menjen! Maga
1967 24 |              akar tenni. Mit bánom én, hogy mit firkált maga alá, mit
1968 24 |                mirõl?~- Én azt hittem, hogy az unokatestvéremrõl, Velkovics
1969 24 |               azt oly csekélybe veszi, hogy egy leánynak megzavarja
1970 24 |           tetteti a nagy, az észbontó, hogy is mondta csak az imént -
1971 24 |               ugyan hibának nevezhetõ, hogy a bûnömet ne kelljen említenie.
1972 24 |                másik. Hát azt állítja, hogy nem igaz? Hogy nem szereti
1973 24 |                állítja, hogy nem igaz? Hogy nem szereti Rozálit?~- Nem.~-
1974 24 |              volt szép tõle (Maritól), hogy olyan gyorsan alávetette
1975 24 |                ez az egy reményem van, hogy hozzám adja az apja, ha
1976 24 |             gyõzõdve. Igenis bevallom, hogy ez mind azért történt. Azért
1977 24 |              titkon onnan osontam fel, hogy itt a lábaihoz borulva kérjem
1978 24 |                olyan nagyon szerettem, hogy mindent mertem érte.~Mari
1979 24 |                neheztelek, higgye meg, hogy én is… de ne beszéljünk
1980 24 |                ha elküld, megesküdtem, hogy elhagyom szobáját, ha követeli,
1981 24 |                mondjon egy miatyánkot, hogy elszálló lelkem a maga imájába
1982 24 |            kívánt tõle.~- Engedje meg, hogy oda mehessek, hálám jeléül
1983 24 |               felelt rá, mibõl kisült, hogy hangosan mondta:~- Lehet-e
1984 24 |                miért?~- Mert sokat ér, hogy akik ide jönnek, együtt
1985 24 |           minket, de még többet ér az, hogy maga ne legyen felöltözve.~-
1986 24 |                most csak az van hátra, hogy minél több hasznot húzhassunk
1987 24 |              órásnak adta ki magát? De hogy jut ilyesmi az eszébe?~-
1988 24 |           ilyesmi az eszébe?~- Tudtam, hogy akkor bebocsát, mert sok
1989 24 |            Sebestyénben s arra számít, hogy majd megreparálom.~S ezen
1990 24 |              kabátját. - Kérdezze meg, hogy ki az?~- Nincs hangom -
1991 24 |                   Levetem a kabátomat, hogy stílszerû legyen a látvány.~-
1992 24 |         vakarni - amirõl az azt hitte, hogy valami modern gyógyítási
1993 25 |          Jézuskám, de nagyot hibáztál, hogy megváltottad ennek a világnak
1994 25 |               belõlük.~Onnan kezdõdik, hogy Tóth Mari nem jött haza
1995 25 |               is érte. Ki hitte volna, hogy az udvarból egyenest a chambre
1996 25 |                az felvilágosítja õket, hogy a kisasszony jó helyen van,
1997 25 |                is adják elõ némelyek), hogy Homlódynénak kellett volna
1998 25 |             úgy lesz azonban valahogy, hogy a pintyõke se csipogott
1999 25 |               kérdés merült fel. Vajon hogy jutott hát a Mari szobájába?
2000 25 |    megbetegedése - ami ahhoz is ürügy, hogy a doktort eltávolítják Mezernyérõl.