Fejezet
1 1 | kisvárosi emberek laknak és végre is Vilma kiérezte apja modorából,
2 1 | sokáig kotorász a zacskóban, végre kirántja a három számot
3 2 | költött és rimánkodott, míg végre csakugyan megváltoztatták
4 3 | zöldre festett kapujára.~Végre kijött az öreg.~- No, mi
5 3 | várta az asztalbontást, míg végre okos szót válthat az apjával.~-
6 6 | de nekem is van eszem, és végre is… szó ide, szó oda, nem
7 7 | beszélgetés alatt s örült, mikor végre nagy ásítások között szobájába
8 7 | melyiket vigye be a reggelihez.~Végre kiválasztott egyet s dudorászva
9 7 | hisznek az effélékben. És hát végre a báróné is bizony csak
10 7 | csigányokat látná a méltóságos úr?~Végre is akkép egyezett meg a
11 7 | a szem kiválasztani, míg végre elõbukkant kis táskájával.~-
12 7 | szegényesen festettem. Egy titkár végre is tartozik ezzel a fõispánjának.~-
13 8 | majd aranytollú fõjegyzõ és végre alispán. A Findzsa asszony
14 8 | ruhájában.~- Ej, az ember végre is tudni akarja, hogy mi
15 8 | mint egy bakancsos. Míg végre az alispánnak sikerült egy
16 8 | az õ embere vagy - mondta végre kielégített bosszúérzettel. -
17 8 | cselédekkel hasztalanul, míg végre hazajött, leült az íróasztalhoz,
18 9 | védelmezték Tóth Mihályt. Végre is azt teheti a pénzével,
19 9 | csak beszüntette és van végre nagy csomó állampapírja.
20 9 | megelégedéssel -, hogy ím végre már hozzálát a fiú valamihez.~
21 9 | hivatalos iratokat, míg végre elõkerült a kulcs. Vitte
22 10| erre való gondolat, míg végre rendesen abban nyugodtak
23 10| megtetszettem neki. Íme, végre valaki, aki szemet vetett
24 10| báránybõrbe bújt oroszlán leveti végre a báránybõrt. A patikárius
25 11| az anyóka is osztozván, végre sok hánytorgatás, keresgélés
26 11| a holnapi napra nézve, végre is nem volt más választásom,
27 11| erre határoztam magamat. Végre is könnyû volt választani
28 11| egész Bécs róla beszél. Végre egy öregúr azt tanácsolta,
29 11| Eb gondol ilyenre. És hát végre is ott leszünk, ahol voltunk.
30 11| három volt odahaza), mikor végre megnyilatkozott Velkovics
31 11| ott nem érdemes megállni.~Végre hát abba az országba jutott,
32 12| darabon s õ is utánok, míg végre a Martay-féle pléhfedeles
33 12| sopánkodás? Az embernek végre is meg kell házasodnia,
34 12| amint a kanyargó gyalogút végre kilátást nyitott a szõlõhegy
35 13| vagy lépesmézet? Méresd meg végre, mit nyomnál a mázsán pénzed
36 13| váltig csökönyös maradt, míg végre tömérdek huzavona, fenyegetés,
37 14| Lassan-lassan elõkullognak, végre már nem hiányzott más, csak
38 14| sokáig, késõ estig, míg végre megérkezett a »Griff«-vendéglõ
39 15| kocsisa, a vincellérje és végre itt vannak a puskák - neki
40 15| szövetségese lett Marinak és végre magáról az esetrõl is lehullt
41 15| Patkót még értettem, Patkó végre is legény lehet a talpán
42 15| semmi bajom.~A dologhoz végre, mint legfelsõbb fórum,
43 16| jár nagy veszedelemmel és végre némi kapzsi üzleti vér is
44 16| festékével. Noszty Feri végre is csak egy tacskó, Herbert
45 16| darálva mondókáját, míg végre feltörte s belepillantott.
46 16| kedves barátaim - mondá végre nagy kedvetlenül, az õ parasztos,
47 16| remények ringatták. Most végre megfogta a szerencse anyját.
48 16| Bubenyikot és Malinkát, míg végre megsokallta Feri.~- Ugyan,
49 17| észrevétlenebbül lehetett kicserélni. Végre is ki tehet arról, hogy
50 17| felelni is kell az ilyenre és végre csupa tréfa az egész. A
51 17| macska fél, de én nem félek.« Végre aztán csakugyan elhajította
52 18| fonódnak, mint a szederindák.~Végre azonban mégis fölemelkedik
53 18| és sok kérdezõsködés után végre ráakadt a szobalabirintusban
54 19| szenvedélyes vitatkozója végre abbahagyta az évekig tartó
55 21| megtapintja az ütõeret s mikor végre kiürül az elõszoba s fáradtan
56 22| roppant boldogok lesznek, hogy végre Mariban is megmozdult az
57 22| jegyezte meg a tatár hercegnõ.~Végre fölérkezett Kopereczky,
58 23| kanapé-processzusok után, hogy végre huszadikára kitûzhették
59 23| kis lovat (csikót) jelent.~Végre elkészült volt a jelentés,
60 23| föl a ruhámat - hörögte végre ziháló mellel.~Feri azonnal
61 24| folytonos előnyomulásban végre erőt vettek rajtok s ropogva,
62 24| verejtéke gyöngyözött. Majd végre hangos sírásban tört ki.
63 24| is semmi bizonyíték rá és végre megfizettem.~- Mit beszél?
64 25| karácsony másodünnepén, végre kijött a gazda, mint a medve
65 25| lassanként elfelejtik, aztán végre is csak abba a matrikulába
|