Fejezet

 1 4 |         hogyne! Nagyon is értem a méltóságos urat. Méltóztassék benne
 2 5 |      módon a szájába vegye, míg a méltóságos báró színe elõtt áll.~-
 3 5 |            Elég nem igazságos az, méltóságos uram - okvetlenkedett Malinka. -
 4 5 |          hogy van az asszony?~- A méltóságos asszony ma kelt fel elõször
 5 5 |      napokban ásták ki, mialatt a méltóságos úr Pesten volt.~- De hiszen
 6 5 |    komforthoz.~- Nagyon köszönöm, méltóságos uram, de én nem vagyok finnyás
 7 5 |         azt kétszeresen valahol a méltóságos úr bõrén, úgy, hogy észre
 8 6 |           nehézségtõl.~- Meglesz, méltóságos uram, ha nagyon kell.~Kopereczky
 9 6 |     várták, hogy tálalhassanak. A méltóságos asszonynak még csak néhány
10 6 |            miközben megbiztatta a méltóságos urat: »Minden jól megy,
11 6 |        értem, miért küldött ide a méltóságos úr?~Aha! Kezdte már érteni
12 6 |        más egyébre; hogy volt-e a méltóságos asszonykának sok almája
13 6 |          De honnan tudja ezeket a méltóságos asszonyka - hüledezett még
14 6 |      gyûjtötte.~- Hát hány éves a méltóságos asszonyka? - csodálkozott
15 6 |         semmi.« Mondja már most a méltóságos asszonyka, nem azt kellett-e
16 6 |           tudnék is valamit, ha a méltóságos asszonykának négyszemközt
17 6 |          s adok egy jó tanácsot a méltóságos asszonynak, de soha senkinek
18 6 |        semmit. Csókolom a kezeit, méltóságos asszonyka!~Kopereczky majdnem
19 7 |        titkárral.~- Felkelt már a méltóságos úr? - kérdezte ez.~Koleszár
20 7 |         fejét.~- Még alszik, de a méltóságos báróné már felkelt.~- Mirõl
21 7 |      kérem Bubenyik, hívassa ki a méltóságos urat és mondja meg neki,
22 7 |     reménylem, felvilágosította a méltóságos asszonyt.~- Föl most már.
23 7 |           vagyok kíváncsi, hogy a méltóságos báróné mit mondott?~- Hát
24 7 |            De há úgyis elásátjá á méltóságos úr, kezsit-lábát csókolom.~-
25 7 |        vesett csigányokat látná a méltóságos úr?~Végre is akkép egyezett
26 7 |        kellett keresni és a saját méltóságos kezeivel dugdosta be a Bubenyik
27 7 |         Malinka:~- Hát az a terv, méltóságos uram - suttogta -, hogy
28 8 |         nagy álmosan.~- Megjött a méltóságos úr? - kérdezte az alispán.~-
29 8 |         sor fölött, melyet leírt:~Méltóságos báró úr,~Szeretve tisztelt
30 9 |      híres, ezüstcsengésû hangja:~Méltóságos báró úr!~Szeretve tisztelt
31 9 |       Különleges a mi helyzetünk, méltóságos fõispán úr. Nem rózsákkal
32 9 |          Bizony nem hittem volna, méltóságos uram.~- Hát ugye értünk
33 9 |         én azt otthon is, mikor a méltóságos úr tanulta.~- Bent vannak
34 9 |        csak olyan fõispán volna a méltóságos úr, mint az aranygombokkal,
35 9 |              Hiszen nem volt az a méltóságos báró úr beszéde otthon -
36 9 |        Hiszen világos.~- És ezt a méltóságos báró úr helyesli?~- Hogy
37 16|     költségek?~- Ötszáz forintra, méltóságos uram.~- Az sok, nagyon sok.~
38 16|           a mû napjainkig terjed, méltóságos uram, egészen napjainkig,
39 16|       Klementy úr.~- Higgye meg a méltóságos báró, hogy túl fog engem
40 16|           szólott:~- Nézzük csak, méltóságos uram… egy kis számvetést
41 16|        van…~- Nem igen fog menni, méltóságos uram, megmondom õszintén,
42 16|        dolmány, hogy a szolgabíró méltóságos úr legyen, az alispán pedig
43 16|        nem lehet rántottát sütni, méltóságos uram.~- Hátha olyan csodaszakács
44 18|             Nem szakad meg abba a méltóságos úr - nevetett a szerkesztõ.~-
45 18|   császári királyi kamarás, tehát méltóságos.~(Hm, tehát kamarás - sóhajtott
46 18|     Mindössze táncolni szeretne a méltóságos kamarás úrral. Egy kis ártatlan
47 18|          Úgy, ahogy eljuthatott a méltóságos kamarás úr.~- Hja, az más.
48 20|      figyelmesek voltak iránta; a méltóságos asszony (de micsoda takaros,
49 20|           üszöggel egy lapáton. A méltóságos báróné személyesen beejtett
50 20|            Bizony nem lehetetlen, méltóságos uram, mert mikor annak az
51 23|       igen hálás azért is, hogy a méltóságos báróné szegény házukhoz
52 23|          azt, amit rendelek, ez a méltóságos fõispán úr akarata is. Mit
53 23|            Dehogy mennek, dehogy, méltóságos asszonykám, míg én egy kis
54 23|     raknak, megkövetem alássan, a méltóságos asszony gyomrára. Az szokott
55 24|          kisasszony várja künn és méltóságos Noszty Ferenc úr, hozza
56 24|       mennie Voglányba, Homlódyné méltóságos asszony megbetegedett.~Míg
57 24|             Itt majd elkészítem a méltóságos urat, hogy még az édesanyja
58 25|           Nem jár nekem az a cím, méltóságos uram, nincs diplomám - szabadkozott
59 25| meglátogatott.~- Dologban jöttem, méltóságos uram.~- No, ugyan? - kérdé
60 25|          Hát biz én azért jöttem, méltóságos uram - kezdte Tóth Mihály,
61 25|       bizonyítá a gróf.~- Ej, ej, méltóságos uram, hogyan beszélhet úgy
62 25|       akárhogy kinevet is engem a méltóságos gróf úr. Reparáció! Gyönyörû
63 25|           a harmincnak a felét. A méltóságos úr és Palojtay barátom azonban
64 26|           magyar fõkötõt viselt a méltóságos asszony, apró aranypikkelyek
65 26|   Amerikában. S ihol ni, most már méltóságos asszony lesz a leányából.