Fejezet
1 1 | lovagot - ajánlta Kozsehuba.~- Eredj a pokolba vele - tört ki
2 1 | halasztani a mûveletet.~- Eredj most a szemem elõl, ne lássalak,
3 3 | hadnagy. - Ez vért kíván.~- Eredj a pokolba, az igazat mondta.~
4 3 | lesújtó tekintettel.~- Eredj már, kérlek, itt úgyis borzasztó
5 3 | az én feladatom. Most te eredj a húgodhoz a vendéglõbe,
6 3 | legközelebbi teendõket illeti, eredj fel a szobámba és írd meg
7 3 | sóhajtá.~- Nos, akkor eredj, beszélj vele!~Búsan rázta
8 3 | ne menj a Dunának, hanem eredj szépen a vendéglõdbe és
9 4 | Kopereczky Izrael.~- Ugyan eredj - pattant fel a miniszterelnök -,
10 5 | ha bent vagyok.~- Ugyan eredj, te golyhó! Van is kit nézni!
11 5 | kikergette urát a szobából.~- Eredj, fölébreszted! Úgy tudsz
12 5 | Ne prézsmitálj annyit, eredj már. Majd utánad küldöm
13 6 | Kopereczky! Bújj a föld alá! Vagy eredj, kapard ki õseid csontjait
14 6 | minden csontomat összetöröd. Eredj már, ne okoskodj. Lenmagkötés
15 7 | események miatt.~- Ugyan eredj, még nagyobb bolondnak tartanának.~
16 8 | Poltárynak kártyát.~- Te pedig eredj a kötelességed után.~Így
17 8 | várnagy elõszobájában.~- Eredj, költsd fel azonnal.~- Ugyan,
18 8 | mint a haldokló vadállat.~- Eredj már most panaszra a császárodhoz,
19 8 | akarsz? Hát mit csináljak?~- Eredj, végy magadhoz lámpásos
20 9 | Tóth uram a fülébe súgta:~- Eredj velök a »Kék golyó«-hoz
21 10| Noszty -, hagyjuk Málikára.~- Eredj, beszélj vele magad, nagy
22 11| meg az apja kifogásolta:~- Eredj, te golyhó, hiszen a papnak
23 11| köpenyegedet kitettem az ajtó elé, eredj Isten hírével, amerre a
24 11| hallgatsz.~- Jó. Végezzünk. Eredj ki az utcai ablakhoz, én
25 12| napernyõjével a kutyát. - Eredj vissza, Bligi. Ahova mi
26 13| szobaleányod gúnyáját és eredj arra a mesterbálra, állj
27 14| mentegetõzött Velkovicsné -, mert… Eredj csak ki egy kicsit, Rozália,
28 14| különben itt volna már.~- Eredj ki Rozika, keresd meg!~-
29 14| is már a hordó alján.~- Eredj, te Lucifer! - förmedt rá
30 14| hátranézett.~- Jól van, jól, csak eredj elõre. Ne félj no. Megyek
31 14| kellemetlenségbe kerülhetek. Eredj kérlek, keresd meg valahol
32 15| sóhajtá Mari.~- Ugyan eredj! Te csak rámondod.~- De
33 16| Egyelõre csak annyit, hogy eredj ki és jöjj be kopogtatás
34 16| keresztül is be tudok röpülni.~- Eredj az ostoba kifogásaiddal
35 16| öcsém - mondá ez -, csak eredj, vegyülj el köztük és gondolj
36 17| urát a fiatalember elõl.~- Eredj, te hóhér! Még bizony nem
37 17| keveset egy üres üvegbe.~- Eredj, siess velök, aztán jó volna,
38 17| kortyot. Így, most jól van. Eredj elõre, világíts a gyertyával!
39 17| ez a zsidófiúnak szólt), eredj közelebb a kályhához és
40 17| védte meg Noszty Ferit.~- Eredj ki, öcsém. Jégre magyar! -
41 17| felelte nyeglén a fiatalúr.~- Eredj, te rossz fiú! Mindig áldozatokat
42 17| tõle valamit.« »Akkor hát eredj be elõbb te, nekem az kényelmesebb.«
43 17| hogy mit mondott? Hogy nem? Eredj, golyhó, tudod te jól, csak
44 18| volna, ha hazamennénk.~- Eredj hát, keresd meg az apádat
45 18| igen, egyszer-másszor.~- Eredj csak, fiacskám, innen a
46 18| megkontrázott Palojtay. - Eredj, Noszty öcsém, vezesd ki
47 18| leányod akarata meglegyen. No, eredj hát még vissza, te kis korhely,
48 21| szagolni - vélte Tóthné. - Eredj leányom, reszeltess hamar
49 23| meg ne hûljön. Visszafelé eredj el az orvosért.~Mari éppen
50 25| alkalmazni szobacicáknak?~- Eredj a pokolba - bosszankodott
51 26| nagyon megfogott engem. Eredj most lefeküdni Krisztina.
52 26| csendbiztos.~- Ha nem tudod, eredj fiam, Klára, kérdezd meg.
|