1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1792
Fejezet
1001 16 | írnok is, ha fõispán lenne és nem tudnák róla, hogy írnok
1002 16 | magyarosítás mellett van és az se lehetett titok, hogy
1003 16 | összehasonlítások történtek a rokon- és ellenszenv festékével. Noszty
1004 16 | csak egy tacskó, Herbert és exlajdinánt. Kell a kutyának!
1005 16 | Kell a kutyának! Ha cs. és kir. kamarás, maradjon veszteg
1006 16 | magunkszõrû ember, nem félmágnás. És fonák is volna, hogy hosszabb
1007 16 | elég szépen volt kigondolva és a végén nem ártott senkinek.
1008 16 | szolgabíróságra.~A rokonságot és a főispáni aula bennfentes
1009 16 | karzat alatt állván, bõsszé és türelmetlenné tettek az
1010 16 | illatok a hölgyek hajából és keszkenõibõl. Az öregúr
1011 16 | fokhagymáét a rostélyosokon és pirítósokon; minden egyéb
1012 16 | már a bajok nagyra nõnek és magára az államra nézve
1013 16 | esti lapokra dolgoznak. És ezt nem lehet rossz néven
1014 16 | pillanatnyi légzésre szükséges és annyi vizet iszik, amennyi
1015 16 | míg a miniszterén négyszáz és néhány púp van.~Popolniczky
1016 16 | körülmények között a társadalomra és a megyére szorul a magyarság
1017 16 | neveztek vakmerõségéért és gyújtó szónoklatáért. Ijesztõ
1018 16 | valóságos dobpergéssé dagad és fölrázza a lelkeket. Nincsen
1019 16 | Isten, egy csomó szászt és oláhot is adott a nemes
1020 16 | pillanatban számította össze a pro és kontra szavazatokat, midõn
1021 16 | odadugva a fejét a fõispán és az alispán feje közé. Szõke
1022 16 | eredj, vegyülj el köztük és gondolj ki valami okos fortélyt,
1023 16 | Bubenyik, a képébõl kikelt és alkalmasint becsípett Bubenyik
1024 16 | el, hogy hátha megveszett és harapni fog.~Valóságos káosz
1025 16 | hogy akkor adósodtak el.~- És hát igaz volna az?~- Isten
1026 16 | csak egy kicsit megijedt és mindjárt itt lesz, mihelyt
1027 16 | nyújtott át neki. Ritka idegek és ritka ékesszólás bírnak
1028 16 | Beleveszi magát az ember fejébe és fúr ott, mint egy szú, a
1029 16 | mint egy szú, a kíváncsiság és a rettegés bizonytalanságában
1030 16 | órai vonattal megérkezik és hozzászáll.~Minthogy pedig
1031 16 | amellett sokba vette a püspököt és nagy megtiszteltetésnek,
1032 16 | Huh, mindjárt tizenegy óra és még otthon semmit sem tudnak,
1033 16 | a kisebbfajta stréberek és az okvetetlenkedõk, akiknek
1034 16 | kiáltások fonódtak össze fül- és idegbántó hangzavarrá. Még
1035 16 | elvétve lehetett megérteni egy és mást: Ohó! Nem oda Buda!
1036 16 | vagyunk, vannak füleink és vannak még gentlemanok.
1037 16 | már az õszinte sajnálkozás és megbánás külsõ jeleit vette
1038 16 | villámgyorsan, mint a tisztelet és tekintély, ha egyszer az
1039 16 | nem tótul tárgyalt velem és társaimmal méltóságod a
1040 16 | tótul tárgyaltam az urakkal és azonfelül sokszor és sokakkal
1041 16 | urakkal és azonfelül sokszor és sokakkal beszéltem tótul,
1042 16 | ismétlem uraim, ezt a ruhát (és meggyszín bársony mentéje
1043 16 | darabnyit látok, a magyar hazát és minden nyelvet elfelejtek,
1044 16 | nyomott kedélyek fölengedtek és a másik túlságba csaptak,
1045 16 | fölszabadulva, hatalmasabb erõvel és lendülettel vágódnak fel
1046 16 | rögtön kicsinyek lettek és meglapultak, mint a siket
1047 16 | Timotheus, mint egykor Rakovszky és Okolicsányi az ónodi országgyûlésen,
1048 16 | Jelölöm Noszty Ferencet és Kaby Józsefet.~Kaby, Kaby,
1049 16 | Kaby« kiáltásokkal. Száz és száz Kaby zúgott, hömpölygött
1050 16 | nemzetiségek összeharapták ajkaikat és kezdtek a terembõl kivonulni,
1051 16 | kivonulni, odakünt fenyegetõzve és lármázva, mert bent most
1052 16 | határozott, kihívó hangon és szemeibõl zöld fény lövellt
1053 16 | után kapkodtak a magyarok és mindössze egy általános
1054 16 | szó esett errõl ezután is és ha Noszty Feri annyit csuklott
1055 16 | emlegették a nemesi kúriákon és egyebütt, nem éppen hízelgõ
1056 16 | éppenséggel nem csuklott és teljesen egészséges volt,
1057 16 | rokonszenves gibic, aki a kezei és a szemöldökei mozgatásával
1058 16 | hozza. Fellengõs tervek és remények ringatták. Most
1059 16 | meg nyugodtan, míg kikel és megnõ, hogy széna legyen
1060 16 | kastélyból. Fehérruhás leányok és a helybeli úrnõk Bécsbõl
1061 16 | hogy engem molesztáljon és most vége van. Jól van Bubenyik,
1062 16 | hogy megvagyok.~- Világos és természetes. Napóleonon
1063 16 | az elõkelõbb embereknél és igyekszel szeretetre méltó,
1064 16 | mondani. Ahhoz fogat kell és csinos hajdú a kocsiülésre.
1065 16 | aprópénz a borravalókra és a kártyára, mert azt csak
1066 16 | se beszélt különben. Méz és színbölcsesség csurog ajkaidról.~-
1067 16 | szolgabíró a járásában mászkál és mindenütt etetik, mint a
1068 16 | szépen kitartanak a kúriák és a kastélyok a hajdúval együtt,
1069 16 | áradozott Noszty Feri - és a legkörültekintõbb fõispán.~-
1070 16 | kell lenni, hogy folytatod. És arra fölséges egy ócska
1071 16 | Bubenyik, úgyhogy jobb az újnál és újból ki van lakkozva, olyan
1072 16 | minthogy otthon Krapecen tyúkok és másféle házi szárnyasok
1073 16 | házi szárnyasok tanyáztak és költöttek benne.~Feri urat
1074 16 | meglehetõsen lehangolta és szinte az egekbõl rántotta
1075 16 | No, hát mondom. Megjön és egy nagy bál lesz nálam
1076 16 | fõispánnál jelentkeztél és a sógort találtad, úgy is
1077 16 | másszor, egyben vagy másban és a fõispánt találod magad
1078 16 | golyó«-ba, ahol a lovai és a cselédei vannak. Fizesse
1079 16 | Fizesse ki a számlájukat és menjen a járásba egyelõre
1080 16 | fordult elöljárója szavára és a kéznyújtást se várva,
1081 16 | eltaláltad a helyes ösvényt és nem akarsz visszaélni a
1082 16 | Felváltva szidta Bubenyikot és Malinkát, míg végre megsokallta
1083 16 | Elnevette magát Kopereczky és kedélyesen hátbaütötte a
1084 16 | világon. Látni kell tudni és parancsolni, ez az egész.
1085 16 | kezdve a fejük tetejéig és arról szól, fráter, az én »
1086 16 | tanuld meg, mint a bibliát és kövesd, hogy hosszú életû
1087 16 | járásban lakó elõkelõbb és szájasabb családokról, valamint
1088 16 | azokkal való diplomatikus és célirányos viselkedésrõl
1089 16 | célirányos viselkedésrõl és bánásmódról, ilyenformán:~
1090 16 | Török Gábor nagybirtokos és nagy szamár, dicsérni kell
1091 16 | dicsérni kell a juhait és rendelni a saját készítésû
1092 16 | portentum. Buzgó katolikus és erõs antiszemita. Ámbár
1093 16 | tagokról. Némely helyütt kényes és sikamlós instrukciók is
1094 17 | divatból kiment csézák és bricskák álltak a kocsiszínben,
1095 17 | karban, mert mindent kímélt és soha semmit se változtatott.
1096 17 | voltak, egy bérese száz és két tavaszt számlált (arcképe
1097 17 | említett tajtékpipából) és nyáron a gyümölcsösre ügyelt,
1098 17 | gyümölcsfák is elaggottak és nemhogy gyümölcsöt hoznának,
1099 17 | Bent a házban is ócska és kedves volt minden, a kályhák,
1100 17 | minden, a kályhák, a bútorok és maga az asszony is, jóval
1101 17 | mégis a kisebb nemesekkel és lateinerekkel barátkoztak,
1102 17 | népszerűség, mely Palojtayt és Fruzina mamát környezte.~
1103 17 | hóbunda takarta a mezõket és az utakat, csak a varjak
1104 17 | feketéllettek a csillogó fehérségen és a falvak szélein a disznópörkölési
1105 17 | füleit. Minthogy Palojtay és felesége egy kicsit nagyot
1106 17 | bajusszal, kivörösödött fülekkel és orral.~- Kívántam tiszteletemet
1107 17 | tenni kedves urambátyámnál és édes asszonynénémnél - szólt
1108 17 | S ezzel megölelte Ferit és egy atyafiságos csókot cuppantott
1109 17 | valamikor az apáddal - szólt és szemtõl-szembe figyelmesen
1110 17 | tettette magát, hogy haragszik, és el is kezdte legottan indokolni.~-
1111 17 | odabent a másik szobában és minthogy ez tilos cselekedet,
1112 17 | hogy iszik, hogy kártyázik és hogy táncol.~- No, hát jól
1113 17 | vacsoránál. Megpróbáljuk az ivást és egy kicsit kártyázhatunk
1114 17 | gavallér csak talán vagy és itt annyi szép leány és
1115 17 | és itt annyi szép leány és menyecske lesz a környékrõl
1116 17 | értük két béres-szekeret és tizenkét bundát, hogy meg
1117 17 | pörköltet, töltött káposztát és túrós csuszát.~- Úgy beszélsz -
1118 17 | hogy él, csak az ásításából és a pillái rezgésébõl látszott.
1119 17 | hogy olyan kedélytelen és semmivel sem bírom felrázni,
1120 17 | elfelejtsem, kihúzom a ceruzámat és az ing-mandzsettára jegyzem
1121 17 | kiáltott fel - sehr gelungen« - és megint csak kacagott, hogy
1122 17 | kacagott, hogy a ház is rengett és a könnyei potyogtak. Ezzel
1123 17 | elõszedtem hajdani diákcsínjeimet és a másokéit, ostoba, sületlen
1124 17 | professzorok húzták a rövidebbet és amelyeken senki se nevet
1125 17 | nem mulatott még ilyen jól és nem talált ilyen kitûnõ
1126 17 | minden ember, a nagyuraktól és államférfiaktól kezdve az
1127 17 | csak kellemeset mondott és tett, kivévén gyerekkorában
1128 17 | gyerekkorában a nevelõk és professzorok, ezek az õ
1129 17 | Minélfogva minden epe, harag és rosszakarat, amely egy emberi
1130 17 | borocska mellett, országos és megyei közügyekrõl, ahogy
1131 17 | közt, szidták a németet és a zsidót, majd kifogyván
1132 17 | csinálta a hatvanasokat és kilencveneseket, már szinte
1133 17 | kopogtat már harmadízben és nem lehet meglátni, mert
1134 17 | tájékozást szerezhess, hogy ki az és mit akar?~Az inas kicammogott
1135 17 | le. Add rám a bekecsemet és keresd elõ a kulcsokat,
1136 17 | eredj közelebb a kályhához és melegedj meg.~Az öregúr
1137 17 | aranyszínû folyadékot -, és nehogy egyszerre találd
1138 17 | menten táncra kerekedik és férjhez megy.~Ha már egyszer
1139 17 | áldásának. Még mikor lefeküdt és a gyertyáját eloltotta is
1140 17 | úgyhogy keresztülfolyik rajtuk és hûsen tartja õket; nyáron
1141 17 | hanem bezzeg télen nyirkosak és mohtól zöldek, fölfelé pedig
1142 17 | rendre a különféle bundákból és prémes csurapékból, melyeket
1143 17 | szobában. Amennyi csókot és kézcsókot ezektõl kapott
1144 17 | jegyzõ is, tanítók leányzói és baronesszek (Mezernyérõl
1145 17 | voltak az érkezõk: vörösek és fehérek - vagyis vörösre
1146 17 | csípõs hideg minden orrt és minden arcot s fehérre meszelt
1147 17 | meszelt minden bajuszt, hajat és szakállt a zúzmara. Csakhogy
1148 17 | ellenben maradtak hajak és szakállak, melyek megtartották
1149 17 | szükség nagy tanítómester és »sok jó ember elfér együtt«,
1150 17 | kidomborítására kitalált vatta és egyéb mesterséges töltelékek.
1151 17 | A vendégek már tudják és magukkal hozzák a fiatalok
1152 17 | míg csak be nem sötétedik és megjelenik a hírnök: »tessék
1153 17 | whistezõ öreg hölgyeknek és uraknak. A ferbli majd csak
1154 17 | fiatalság, a strucctollas és virágos nõi kalapok színpompája,
1155 17 | mint egy illanó, összefolyó és szétszakadozó virágerdõ.~
1156 17 | Megállt a jégtábla szélén és az összképben gyönyörködött,
1157 17 | porzó tükörlapon.~Odasietett és kezét nyújtotta, hogy fölemelje. »
1158 17 | kérdé.~- Oh, nem - rebegte és reszketett. - Egy kicsit
1159 17 | törvényszéki elnök; csinos ember és nagy stréber. Azonfelül
1160 17 | kuporodott, féltérdre ereszkedve és igazgatni kezdte a szíjakat,
1161 17 | emlékeztetés a somlyói vadászra. És a hang is, csodálatos, mintha
1162 17 | volna a pápai csizmadiák és mesterlegények közt? Bolondság
1163 17 | Bolondság ilyesmit elképzelni és mégis sokért nem adta volna,
1164 17 | a két »zsandár« megfogta és erõszakkal utaztatta fel
1165 17 | erõszakkal utaztatta fel és le a nagy jégmezõn. Csak
1166 17 | egy kicsit kifújja magát és hogy õk egy kicsit udvarolhassanak.
1167 17 | ért, ahol a vendég urak és hölgyek, parasztmenyecskék,
1168 17 | nem nagyon találékonyak és hogy én meg már nagyon fáradt
1169 17 | lesznek, akiknek csak lábuk és gyomruk van.~- Hahaha! -
1170 17 | kelt fel, szép kisasszony és sapristi, az epécskéjét
1171 17 | mind szépek, keskeny lábaik és piciny füleik vannak.~-
1172 17 | kitalálhatja a keskeny lábáról és a kicsiny füleirõl, melyek
1173 17 | Istvánné) egy hógomolyát gyúrt és megdobta vele a viceispánt,
1174 17 | felelni is kell az ilyenre és végre csupa tréfa az egész.
1175 17 | is gyúrt egy hógalacsint és a daliás Ulrik János fõcsendbiztost
1176 17 | szállnának, kergetõznének és egymást kereszteznék a levegõben,
1177 17 | leverte mellényérõl a havat és tovább folytatta a beszélgetést
1178 17 | ugrifüles által a házba és ott leült a mamája mellé,
1179 17 | instanciával kell járulni és nem hógolyókkal. De ha látták
1180 17 | mindenféle mentségeket talált és amint ezek már teljesen
1181 17 | kedvetlenül.~A gyertyák és lámpák kigyúltak bent, az
1182 17 | estével a szél is felkelt és belevegyítette dúdolását
1183 17 | ezek maradtak pletykázni és disputálni a balra esõ szobákban,
1184 17 | rosszul öltözött vidéki majmok és falusi bakfisok közt, kikkel
1185 17 | a múlt héten a szánkóval és Matild baronesse-nek az
1186 17 | mert a baba beteg lett és alighanem rámegy a szegény
1187 17 | mulattatta Fruzina mamát és környezetét, a »századokat«.
1188 17 | elértette Kaprinczy Balázsné és fölvette a kesztyût az érettebb
1189 17 | illata, forgós teremtette és az öreg pemetefû is jó orvosság
1190 17 | következõ nap elutazik Monacóba és felteszi a krupiénél a mindennapi
1191 17 | mondta, testének minden izma és porcikája mozgott, a szemei
1192 17 | szája szélesre szétnyílt és a tömött bajusza szálanként
1193 17 | bajusza szálanként élni és ingerkedni látszott.~Feri
1194 17 | folytatá ezután elábrándozva és a nyelvével csettentve, -,
1195 17 | gondolata az volt, hogy felugrik és arcul üti a tisztes hajú
1196 17 | csengett-bongott az elevenségtõl és a kandallóban is azon mód
1197 17 | mintha az õ szavait kísérnék és vele együtt pajkoskodnának.~-
1198 17 | együtt pajkoskodnának.~- És honnan tudja azt maga? -
1199 17 | vagyok az édesapád, ebugatta és ebadta.~A vér lassanként
1200 17 | bravó! Kitört a derültség és a taps mindenünnen. Az egész
1201 17 | összedugták a fejeiket és úgy dicsérték. Szellemesen
1202 17 | ütött ki, apagyilkos se lett és megmaradt mégis gentleman.
1203 17 | akkor megyei aljegyzõ volt, és még egy csomó ügyes-bajost.
1204 17 | helyemet.« Megköszöntem neki és körülbelül így szóltam: »
1205 17 | kényelmesebb.« Be is ment a lurkó és örömtõl sugárzó arccal lépett
1206 17 | utána a fõispán elé járulok és ünnepélyesen megkérem tõle
1207 17 | fel, hogy menjek be elõbb és ha szót fogadok neki, most
1208 17 | az ember észben tartani. És mennyi tömérdek takarítás
1209 17 | Davenportban van az a gyár, és ha jól emlékszem, nem gombostûket
1210 17 | Vagy pedig ráült valaki és te hirtelen fölkeltél. Kétségtelenül
1211 17 | úr?~Mari gyöngén elpirult és egyetlen mozdulatra se volt
1212 17 | nagyságos asszony leánya.~- Ah, és hol?~- A jégen.~- Szeretem,
1213 17 | te szerencsétlen gyermek! És ezt meg sem mondod nekem.
1214 17 | De Tóthné mégis megrémült és a kezeit kezdte tördelni.~-
1215 17 | egy béka van a gyomrában és mindennap elájult kétszer-háromszor
1216 17 | voltaképpen egér volt a gyomrában és ez megzavar most, mert most
1217 17 | hozzá, bent érezte az egeret és váltig jajveszékelt, hogy
1218 17 | jajveszékelt, hogy mardossa és harapja. A doktor persze
1219 17 | gyomrában, bármennyire elõkelõ és tiszteletre méltó hely légyen
1220 17 | is nyugodott az asszony és semmiféle marást vagy harapást
1221 17 | leszakította nagyhamar a rózsát és intett a szemöldjeivel Nosztynak:~-
1222 17 | Szaladj csak utána, kérlek és add át nevemben, engeszteld
1223 18 | röpült, mint a nyíl, utána és még előbb érte utol, mintsem
1224 18 | megállt szó nélkül, elsápadt és mereven bámult rá.~- Talán
1225 18 | hajam közt babráljon? No, és még mivel bízta meg a kedves
1226 18 | rózsát, betûzöm a hajamba és otthon esetleg le is préselem.~-
1227 18 | esetleg le is préselem.~- És nem haragszik?~- Sõt. Egyebet
1228 18 | Nincsenek ismerõseim és nem is szokásom a játékból
1229 18 | szíve hangosan dobogott, és olyan ügyetlennek érezte
1230 18 | Csak a szemeivel intett és az ajkszögleteit vonta össze
1231 18 | csekély benyomást tettem rá.«~(És szinte már olyasvalamit
1232 18 | folytonosan s ezer apró dolgot és megfigyelést rakott a serpenyõkre,
1233 18 | hol amoda, megint átrakta és a mérleg szüntelen hullámzott,
1234 18 | szüntelen hullámzott, mozgott és nem állt meg eredményt mutatni.
1235 18 | kombinálásból, találgatásból és fejtörésbõl nemcsak, hogy
1236 18 | oly szórakozottan játszott és ferdén felelgetett, hogy
1237 18 | megtalálta az ízléséhez és a gyomra állapotához való
1238 18 | francia konyha mártásai és könnyed omlette souflèe-i
1239 18 | félig véres angol húsokat és pudingokat, valamint a szokásos
1240 18 | melyek magyar embernek és isteneknek valók, de inkább
1241 18 | menyecske, Pázsith Gusztiné és Gyurtsányiné között, éppen
1242 18 | Mari azonfelül elpirult és a tányérjára nézett, mint
1243 18 | Valaki mostan kõbe hágott. (És háborgó tekintetét körülhordozta
1244 18 | csóválta a fejét Kaby Jóska és röhögött.~Klementy ezentúl
1245 18 | szereznek becsületes munkájukkal és azt úgy mívelik, hogy a
1246 18 | magukban minek dolgozzunk - és nem dolgoznak többé.~- Ejnye,
1247 18 | két kezével megvakarva - és csak Noszty úrra értettem,
1248 18 | Feri némi keserûséggel - és ezentúl bizony már nekem
1249 18 | átsétáljon a túlsó oldalra és a Kaby Józsi poharát megérintse
1250 18 | se egészen kóser ember. És milyen gõgös, kivált az
1251 18 | beletemeti a fizimiskáját és az olvasást mímelve megy
1252 18 | efféle semmiségek mondattak és történtek az asztalnál s
1253 18 | bort töltött a játékosoknak és kiszolgálta õket. Szóval
1254 18 | híveit vagy hogy talán tudta és azért nem hagyta ott.~A
1255 18 | nagyrészt már kifáradtak és újak szilajodtak neki. A
1256 18 | Bizonyosan befogatott már és elment. Amennyire az udvarlóitól
1257 18 | párolgott a fejébõl, nem is akar és nem is fog, talán örökkön-örökké
1258 18 | örökkön-örökké megmarad a gyanúja és bosszantani fogja. Mert
1259 18 | valamivel, duzzogva befogatott és hazament, a kis báró pedig
1260 18 | kerüljek többé a szeme elé.~- És miért?~- Amiért, azt mondja,
1261 18 | megbékültök.~S ezzel fölkelt és fölkereste Tóthnét, hogy
1262 18 | báróné bizalmasan félrehívta és hogy az egész világ látja,
1263 18 | elöl a két felsõ szemfoga és hogy nem csináltat helyettük
1264 18 | mondom, hogy borulj az ölébe és ez nem is valami elegáns
1265 18 | valahol a kártyázók közt és figyelmeztesd a hazamenetelre.
1266 18 | Mari végigment a szobákon és sok kérdezõsködés után végre
1267 18 | Mert két ultimó van rajtam és egy szóló.~A leány ráemelte
1268 18 | mamának, hogy várjatok még. És talán te is fordulj még
1269 18 | küszöbén. Olyan csúnya! És rám vicsorítja a fogait,
1270 18 | elmosolyodott a célzásra és elkapta ügyesen.~Nemsokára
1271 18 | felelgettem a »haragszom rád«-ban. És ez még semmi se volna, hanem
1272 18 | hanem elvették a brossomat és gyûrûmet is.~- Ki vette
1273 18 | vette el?~- Egy fiatalember. És ez se volna még semmi, ha
1274 18 | Megharagudott valamiért és hazament, a tárgyakat pedig
1275 18 | pedig a zsebében felejtette. És ezzel most már én készen
1276 18 | leány vagyok, szabad levegõn és szabad beszéden növekedtem
1277 18 | hogy ez engem felbirizgált és folytonosan csiklandozza
1278 18 | milyen a lelke, a sorsa és mindent, mindent, ami rá
1279 18 | látott, hiszen már tudta és mégis a szédület fogta el,
1280 18 | ami csak sejtelem volt és késõbb valószínûség. Sápadt
1281 18 | Sápadt lett, mint a fal és úgy érezte, hogy a szíve
1282 18 | álmodozva tette hozzá: - No és?~- Egy fiatal leány volt
1283 18 | Természetesen nagy lábakkal és vörös kezekkel - kötekedett
1284 18 | Ej, Noszty, Noszty! - és szemrehányólag fenyegette
1285 18 | de tegye szívére a kezét és ne vegye tõlem rossz néven,
1286 18 | dolgom - válaszolta hûvösen és felkelt a székrõl.~- No,
1287 18 | volna, inkább csinos volt és a szemei is kékek voltak,
1288 18 | vagy mit beszélek, királyné és volna ilyen hasonmásom,
1289 18 | a református templomban és együtt énekelte a hívekkel
1290 18 | beszélgetésbe, akár egy bakfis és egy gimnazista; napsugárból,
1291 18 | ártatlan, kedves leánykának. És talán vissza is riad az
1292 18 | milyen tréfás kedvében van.~- És nem hitte volna el?~- Nem
1293 18 | parkban, a réten, az árokban és mindenütt, de a pálma csak
1294 18 | csak a maga levegõjében és földjében.~- És hátha nemcsak
1295 18 | levegõjében és földjében.~- És hátha nemcsak mondanám,
1296 18 | leány?~Hangja reszketett és mereven nézett a Noszty
1297 18 | halkan; visszaült a székébe és a szemeit lehunyta.~- Mert
1298 18 | különbség, uram, a szegények és gazdagok közt, azért mégis
1299 18 | odanyújtotta a karját Marinak és szépen beálltak a sorba
1300 18 | gondolnának. Tartsa örök titokban és ne feledje, hogy magának
1301 18 | mosolyog, megfogja a kezöket és egy-egy könnyed, finom fordulatot
1302 18 | kutatott utánam?~- Igazán.~- És hogy?~- Újsághirdetésekben.~-
1303 18 | az árnyéknak, aki volt és nincs többé.~- Ejnye, Noszty!
1304 18 | ért. Mikor pedig véget ért és Noszty a helyére vezette
1305 18 | mintha a szél lengetné. És minden nevetett körös-körül.
1306 18 | rubintok a fülbevalókban és násfákban, a buzogányos
1307 18 | a buzogányos Palojtayak és a Stuart Mária-galléros
1308 18 | kiment az álom a fejembõl.~- És belement a ravaszság, mert
1309 18 | meg-megállt valamely a hátak és vállak által védett helyen,
1310 19 | SZT. SEBESTYÉN-PIHENŐHÁZ ÉS A REKETTYÉSI KÚRIA, VALAMINT
1311 19 | itt a kenyérpusztítókat és a rossz szervezetű utódokat;
1312 19 | kockagyár roppant kürtője és a fűrészmalomé az erdő alján,
1313 19 | azonfelül téglagyár a birtokon és Isten tudja mi minden. Egyszóval
1314 19 | kiknek alagcsövezett rétjeit és füstölgő gyárait megmutogatta: »
1315 19 | munkát nyújtok a népnek és - tette hozzá - magam teszem
1316 19 | pénzt, de ő nem volt kapzsi és haszonleső (amerikai részvényei
1317 19 | hogy ő magát jó embernek és hasznos polgárnak tudja.
1318 19 | volt munificens templomok és papi dolgok iránt (amiért
1319 19 | akik az ápoláshoz értettek és a fõzéshez, doktor csak
1320 19 | kórház s tele lett betegekkel és szimulánsokkal (mert híre
1321 19 | mutatta ki iránta szeretetét és nagyrabecsülését, úgyhogy
1322 19 | célozta, hogy lázároknak és ügyefogyottaknak vigasztalást
1323 19 | legnagyobb vigasztalást és gyönyörûséget. Jobbnak,
1324 19 | lassankint minden javítási és cselekvési szenvedélye erre
1325 19 | s hallgatta a dr. Pázmár és a Holics József disputáit
1326 19 | disputáit a kéményekrõl és a beteg emberekrõl. Néha
1327 19 | alanyt tekintették a királyok és oligarchák.~- Ejh, menjenek
1328 19 | saját mûködését törpíti le és egy kicsit az enyimet is.~-
1329 19 | úr - rikácsolta a doktor és az egész pohár puncsot fölhajtotta
1330 19 | én goromba ember vagyok és ha már annyira jutottunk,
1331 19 | hány ember betegszik meg és nyomorodik el évenként,
1332 19 | napon gyáraiban az üzemet és bezárná a Szent Sebestyént,
1333 19 | humanizmus öncsalás, istencsalás és népcsalás. Egy szájból hideget
1334 19 | népcsalás. Egy szájból hideget és meleget fújni s bezsebelni
1335 19 | gyárakat szüntetem meg.~- És az én gyári prakszisom és
1336 19 | És az én gyári prakszisom és fizetésem?~- Az is megszûnt
1337 19 | azonban nemsokára tudtán és akaratán kívül is alaposan
1338 19 | Be is állított másnap és leolvasott nekik a pulpitusukra
1339 19 | Nem tudok én semmit. És éppen abban van az erõm,
1340 19 | dûlõkbõl a talajt, õ vegyelemzi és megírja, melyik milyen növénybe
1341 19 | hogy jól viselik magukat és együtt éreznek velem. A
1342 19 | jól érzik magukat nálam és fizetésen felül bizonyos
1343 19 | valamennyien, sõt azonfelül nekem és vendégeimnek is jut.~Még
1344 19 | Még ez is túlságosan bõ és fényes nekem - mentegetõzött
1345 19 | tükör alatt egérfogó masina és egy kosár, amelyben az anyamacska
1346 19 | mutatja. Minden elõkelõ és értékes, ami Mari kisasszonyra
1347 19 | kanavásszal behúzott szék és ugyanolyan kelméjû hepehupásra
1348 19 | tajtékpipákat csinál a cselédeinek és a tiszteknek.~Azaz van,
1349 19 | kalendárium az én testem és szibilla-könyv - folytatá
1350 19 | asszony is elmosolyodott és rászólt a hallgatag Marira,
1351 19 | asztalra egy kis szilvóriumot és pogácsát.~Miközben még mindig
1352 19 | szaladt a szomszéd szobába és ott hirtelen átadott neki
1353 19 | csúsztatta a fakó újságot.~- És most már jöjjön vissza,
1354 19 | ezek után csakhamar felkelt és búcsúzott. Sopánkodtak,
1355 19 | csábították, hogy õzgerinc lesz és balatoni fogas, délután
1356 19 | tarokkistáknak Magyarországon és a kapcsolt részekben. Noszty
1357 19 | az összes jókívánságokat és a viszontlátogatási biztosítékokat,
1358 19 | kell lenni, hisz azért falu és azért fekszik Magyarországon.
1359 19 | fénylenek, mint a rubint és a berzenkedõ bajusza szinte
1360 19 | gyermeknek.~- Nem, soha - mondá és egész lelkével belemerült
1361 19 | Tóthné hozzá toldta:~- És milyen kedves, elõkelõ.~
1362 19 | Tóth Mihálynak feltûnt és megkérdezte:~- Neked hogy
1363 19 | terítette ki a lapokat, és miután ráakadt, éldelegve
1364 19 | halványították azt a jólesõ pompát és fényt, melyet a szép kocsik,
1365 19 | kocsik, cifra szerszámok és lovak mutattak a szemnek.
1366 19 | mondogatni: »Csak egy Isten és egy Palásthy van, csakhogy
1367 19 | portéka óriási áron keljen el. És Tóthné tényleg a származás
1368 19 | titkos terveivel, Palásthy és Krackner közt habozva, mert
1369 19 | fiákeren járt ki Bontóvárról és már nem is volt elég fiatal,
1370 19 | szituációban nagyobb szórakozást és mulatságot találva, mint
1371 19 | fordult a Tóthné érdeklõdése és figyelme. Orronverõsdit
1372 19 | vele bírni, olyan komolyan és lendülettel ütögette nagy
1373 19 | istenért, hamar egy lavórt és vizet! Kifolyt abból vagy
1374 19 | restaurációkon.~Az orrvérzés elállott és a Vente Laci értéke nagyban
1375 20 | neki beszélt, õrá figyelt és kurtán bánt el a többiekkel,
1376 20 | gépben - felelt kitérõleg és gunyorosan -, se többet,
1377 20 | orgonabokrokon. Minden izgalom és nagyobb esemény nélkül történt
1378 20 | a fifikák, a »griff«-ek és finták, melyekkel a leányoknak
1379 20 | dolgokat a maga módja szerint és máris többet látott, mint
1380 20 | szolgabíró a helyszínen és elrendeli a megcsináltatását,
1381 20 | dolga legyen a faluban, és felüti a maga székhelyét
1382 20 | van valami, ami a szimat és megfigyelés erejével megállapítható,
1383 20 | parádé. Egy kis levesünk lesz és egy kis húsunk.~Tóth úr
1384 20 | elhagyta a tanácskozási termet és lefelé sietett a lépcsõkön.~-
1385 20 | magát hirtelen a fõispán -, és hívja meg nevemben õt is.
1386 20 | csak Homlódyné volt ott és a takarékpénztári igazgató,
1387 20 | élesíteni, sarkantyúzni és korbácsolni az emlékezõtehetségét. »
1388 20 | asszonyok igen nyájasak és figyelmesek voltak iránta;
1389 20 | báróné -, de jó szíve van, és én meg vagyok gyõzõdve,
1390 20 | Lesz még abból miniszter is és legyen, mert azelõtt mindig
1391 20 | lehunyódtak a hibái fölött és csak az a hír világított,
1392 20 | Legyünk örökös barátok és ha egy hû szívre van szükséged,
1393 20 | pillanatban, a cél elõtt, és talán nem rossz volna, miután
1394 20 | az bizony nem lenne rossz és igénybe vette a sógora tárcáját,
1395 20 | Mindenütt csak elõzékenységet és szeretetreméltóságot tapasztalt,
1396 21 | Rekettyésre, hogy Tóthné és Mari nem voltak otthon,
1397 21 | asztalfiókból egy kulcsot és átnyújtotta Nosztynak.~-
1398 21 | Belekóstoltam a gyöngyéletbe is.~- És miért vált meg tõle?~- Egészségi
1399 21 | udvaron. Tóth felugrott és az ablakhoz futott.~- Megérkeztek
1400 21 | a hölgyek átöltözködtek és magukhoz térve az ijedtségtõl,
1401 21 | egyszer születnék a világra és ha a teremtõ megkérdezné,
1402 21 | Öcsémuram hol szolgált?~- Pesten és Trencsénben - felelte Feri
1403 21 | leánya - magyarázta Tóthné -, és azt hallom, hogy neki is
1404 21 | ostoba katonakabátgombok és csillagok! Ámbár iszen nekem
1405 21 | Pozsony tele van katonákkal és fülemilékkel. Mária Terézia
1406 21 | Terézia ott hált egy éjszakára és arra az alkalomra néhány
1407 21 | fogatott a városi magisztrátus és eleresztette õket a ligetben,
1408 21 | Pozsonyban, mint fülemile és katonatiszt. Hát ott nem
1409 21 | erre a nem várt kérdésre és arca sápadt lett, mint a
1410 21 | a szemeibõl a tisztesség és illedelem okáért. Szégyen,
1411 21 | agyonütött szúnyog érdemel. És micsoda dísztelen volt minden,
1412 21 | cséplés új öröm, ha jól fizet, és csak mikor már a gazda a
1413 21 | ráadás, nem sokba veszi és könnyen kiadja. Ezért a
1414 21 | betegek. A szobaleány bejön és jelenti, hogy hatan várják. »
1415 21 | megszûnt a tormaszagolástól és az elfogulatlanságát is
1416 21 | lehetett, sok leányt megcsalt és sok hitelezõt szerzett Trencsénben -,
1417 21 | aki valaha hadnagy volt és nem képzelte magát kisistennek!~
1418 21 | akarja-e csak, hogy »vigyázz és siess«, vagy pedig a bûnhõdést
1419 21 | megegyezett a Kopereczky és az öreg Noszty véleményével
1420 21 | Gyakran utazott le a fõvárosba és néha napokig ott kártyázott.
1421 21 | megmosta a fejét apja, nõvére és Homlódyné jelenlétében.~-
1422 21 | célnál vagy. Még egy lépés és nagyúr lehetsz örökre. S
1423 21 | Kopereczky nyomban ellágyult erre és így szólt:~- Egy föltétel
1424 21 | Mily megható szerelem és állhatatosság - kiáltott
1425 21 | lényébõl csodálatos sikk és elõkelõség áradt ki, méltóságteljes
1426 21 | ki, méltóságteljes volt és mégis szeretetre méltó,
1427 21 | szeretetre méltó, nyájas és mégsem leereszkedõ, természetes
1428 21 | leereszkedõ, természetes és mégis ravasz, kiszámító.
1429 21 | nem szereted a hivalkodást és kapaszkodást? Hát mit bánom
1430 21 | messzirõl fölismerte Feri és az ostora nyelével tisztelgett.
1431 21 | nyitva. »Good by!«~Kocsis és Pimpósi, a hajdú, mind nem
1432 21 | fel itt a Horka-erdõben.~- És ön, doktor, napernyõt visz
1433 21 | kiirtatta a közbül esõ részt és most búza termett benne.
1434 21 | felizgatta õket. Egyhangú és mégis szép volt minden,
1435 21 | aztán elõbukkant odább és újra elrejtõzött. Még hangja
1436 21 | odább már zsémbelni fog és morogni, valahol pedig talán
1437 21 | talán harsogó folyam lesz és a sziklákat verdesi haragos
1438 21 | egyszerre két villogó szem és egy rõt fej bizseregtette
1439 21 | tehát visszament a lyukhoz és sajátságos hangot hallatott.~
1440 21 | ugrott ki erre a lyukból és elkezdett a lyuk elõtti
1441 21 | egyik rókakölyök elkapta és elkezdett vele szaladni
1442 21 | utolérték, egymáson hemperegtek és az inkriminált nyúlláb hol
1443 21 | megállt a lyuk szájánál és onnan nézte gyönyörködve
1444 21 | visszaszaladt a lyukhoz és megint hallatott valami
1445 21 | szépen viseljétek magatokat és ki ne jöjjetek semmi zajra,
1446 21 | megfordult, utána bámult és éppen kiáltani akart Tóthékra,
1447 21 | megzörrennek a gallyak, hátrafordul és elnyeli a szándékolt kiáltást,
1448 21 | egyet perdült, mint az orsó és szétnézett.~- De hol az
1449 21 | szétnézett.~- De hol az apa és az orvos?~- Azok elmentek
1450 21 | nagyon elszontyolodott erre és az erdõ is szomorú lett.~-
1451 21 | szeretném õket látni!~- Üljön le és várjuk meg.~- Leüljek és
1452 21 | és várjuk meg.~- Leüljek és hová?~- Talán a gyepre.
1453 21 | mondá fojtott hangon Noszty és lehajolt a bokor alá, hogy
1454 21 | jön - susogta most Noszty és a tekintetével mutatta az
1455 21 | Feri, majd átfogta derekát és közelebb vonta a sûrû bokorba,
1456 21 | iramodással megint elfogta és megint elõhívta a gyerkõcöket.~
1457 21 | magát, kilépett a sorból és a szájába vette a tollat.
1458 21 | megvillantak apró, éles fehér fogai és ham, egyetlen harapással
1459 21 | Nem elég, nem elég - és a keze a kakashoz nyúlt.~-
1460 21 | lehet, az nem lehet - szólt és reszketett. - Hova gondol?
1461 21 | a föld alatti palotájába és semmi sem maradt a tisztáson
1462 22 | midőn minden bejelentés és kopogtatás nélkül felrántotta
1463 22 | Nos, megkértem Marit és igent mondott.~Kopereczky
1464 22 | abban valami nevetséges és ostoba. Az akkori hangulat
1465 22 | az erdõben voltunk tegnap és valahogy úgy jött ki a sor,
1466 22 | te ezeket is érintheted és dûlõre viheted az öregúrnál.~-
1467 22 | pénze hever itt Bontóvárott és egyebütt takarékpénztáraknál,
1468 22 | vagy, hogy a körülmények és az ott fújdogáló szelek
1469 22 | De most gyere át Vilmához és mondd el neki az eset poétikus
1470 22 | meg a sürgönyt, megértette és legott vonatra ült; sõt
1471 22 | is megtudták falujokban és másnap úgyszólván az egész
1472 22 | érdeklõdéssel várták megérkezését és az új híreket. Feri egy
1473 22 | az öregeknek unoka kell és ha egy fiú találna jönni,
1474 22 | párának látszott e gõgös urak és hölgyek elõtt, kik e füstalakzatokból
1475 22 | Kopereczky nagy léleknyugalommal és egy kis mûvészi szünetet
1476 22 | guta, elment a temetésére és a családi ügyek rendezésére.~
1477 22 | erdõben történt jelenetet és azt is kijelentette, hogy
1478 22 | megy férjhez, vagy senkihez és hogy az öregúrnak nem volt
1479 22 | hogy Feri neki rokonszenves és ha egy kicsinyt megkomolyodik,
1480 22 | kellett utaznia Tóth úrnak.~- És miben maradtatok? - kérdé
1481 22 | hullottak le róla a réklik és a szoknyák…~- Utálatos vagy
1482 22 | ezüstmûvesnél, a kezdõbetûket és az évszámot vésette belülre.
1483 22 | állapotokat tud teremteni. És hát csak maradjon, nem hiányzik
1484 22 | nagyuraknál! Ott a kanalak és kések is másképp csörögnek,
1485 22 | júliusi nagy hõségek beütöttek és Tóth még mindig nem jött.
1486 22 | Balatonon dangubáló jachtja és hogy most éppen meg van
1487 22 | sürgönyt hozott be ezüst tálcán és egy névjegyet. A fõispán
1488 22 | szobába s vigyél be szivart és konyakot. Mondd, hogy öt
1489 22 | méltóságodnál. Nem is tudom, hogy és hol kezdjem…~- Kezdheti,
1490 22 | tetszik, kedves Tóth bácsi és nem is olyan különös már,
1491 22 | egyszer csak megnõ a szárnya és hess, elröpül a fészkébõl.
1492 22 | megtisztelte méltóságod a házamat és arról is értesített, hogy
1493 22 | dörzsölve.~- Meg akartam elõzni és otthon ki sem szállva, egyenesen
1494 22 | Ezzel meghajtotta magát és távozott. Az ajtóban egymást
1495 23 | pisztolyt gondosan elzárt és a kulcsot magánál tartotta.~
1496 23 | röviden kiadták az utat. És ha már ebbõl az ügyletbõl,
1497 23 | beleegyezett a házasságba és csak most, miután Trencsénbõl
1498 23 | csatlakoznék a János úr helyesen és finoman kidomborított nézetéhez,
1499 23 | rángatta bozontos szemöldjeit és noha Noszty igen tapintatos
1500 23 | a fejét horgasztotta le és sóhajtott.~- No, ugyan mit
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1792 |