Fejezet

 1 1  |        levágták a szent király jobb kezét s abba szorítván be a kalamust,
 2 1  |    kisasszony bedugta a keskeny kis kezét, mire a selyma Kopereczky
 3 1  |        durcásan Vilma és kirántotta kezét a zacskóból. - Meg van maga
 4 3  |       Nyájasan nyújtotta mind a két kezét Nosztynak.~- Isten hozott,
 5 3  |          hozzáugrott és felemelte a kezét, hogy arcul üti.~Az öreg
 6 3  |            hogy sohasem kérem meg a kezét anyától született teremtésnek.
 7 3  |           Noszty melegen megrázta a kezét és megölelte.~- Látom, Kéti
 8 4  |         odanyújtotta a nagy csontos kezét. A sors pedig, mintha egyéb
 9 4  |        szomorúan nyújtotta feléje a kezét. Feri hasonlított Vilmához.
10 6  |            áll, a csípõjére teszi a kezét, toppant a lábával:~»Hát
11 6  |          vállat vont, szájára tette kezét, jelezve, hogy hallgatni
12 8  |          ott megkérte és megkapta a kezét (megjegyzendő, hogy gyönyörű
13 8  |        közönséges halandó ráteszi a kezét és az ég nem horpad össze.
14 11 |               kérdém. Fölemelte bal kezét, amelyben nem volt kártya
15 11 |    feketekávénál, megkérte Zsuzsika kezét.~A kékfestõ nyájasan bólintott
16 11 |            és vadul rázta a barátja kezét -, meglásd, hogy ha itt
17 12 |             ablak s kinyújtja fehér kezét a várúrnõ, hogy oda szálljanak.~
18 13 |           aki gyöngéden fogja meg a kezét (pedig nagy bolondság, mert
19 13 |             hirtelen, de csak azt a kezét fejti le a leány derekáról,
20 13 |          volna, elbocsátotta a Mari kezét.~- Nem gondoltam volna -
21 13 |         senkit, eleresztette a jobb kezét, mellyel inteni szokás és
22 13 | mozdulatokkal, daliásan, mind a két kezét a csípõjére téve. Addig-addig
23 13 |            miközben megfogta a Mari kezét: ~- No, hát mondja már,
24 13 |             mint a kényes paripa, a kezét is úgy lóbázza, nem minden
25 13 |        volna ott lenni, a Mari puha kezét fogva, édes vallomásokat,
26 14 |         veres nyelvével megnyalta a kezét.~- Bligi, te cudar! - kiáltott
27 14 |  öntudatlanul ökölbe szorította kis kezét. De sokért nem adná most,
28 14 |          talán oda se figyelt s kis kezét, melyet a magáéban tartott,
29 16 |       gyöngéden megérinté a fõispán kezét, mire az fölrezzent.~- A
30 16 |           fõispán, megrázva a sógor kezét.~- Nem az én érdemem - szerénykedett
31 17 |           tükörlapon.~Odasietett és kezét nyújtotta, hogy fölemelje. »
32 17 |            Még nem vagyunk annyira! Kezét mérgesen ökölre szorította.
33 17 |          nem figyelik, õ is kihúzta kezét a nyakán lógó muffból s
34 17 |    beszélgetett.~Már-már meglóbázta kezét, mikor az az ötlete támadt,
35 17 |           lelkesedéssel, mind a két kezét barátságosan, bensõségesen
36 17 | ünnepélyesen megkérem tõle a leánya kezét, természetesen a nagyobbikét,
37 18 |           nekem, de tegye szívére a kezét és ne vegye tõlem rossz
38 19 |       megrázta a jöttnek mind a két kezét.~- Mint a járás új tisztviselõje,
39 20 |             átlõtte a Palásthy jobb kezét úgy, hogy harmadnapra amputálni
40 23 |              szelíden visszahúzta a kezét.~- Hol beszélhetnék magával?~-
41 24 |        hangosabban s kezébe vette a kezét.~Mint a megriasztott madár,
42 24 |           az ajtóhoz lépve, rátette kezét a kilincsre.~- Ne, ne -
43 24 |            mehessek, hálám jeléül a kezét megcsókolni.~- Egy tapodtat
44 25 |            melegen rázta meg a Tóth kezét), de ha a vételrõl van szó,
45 25 |             s újból megkéri leányom kezét.~- Brávó! - kiáltá Topsich.~-
46 26 |        hozzásimult, vállára tette a kezét -, de az emberek vagy hisznek
47 Uto|   kompozícióján s anyagán is az író kezét és ízlését, holott csak