Fejezet
1 1 | õhozzá merjen fordulni, akit annyiszor megsértett hányaveti
2 1 | abroszos teremben elsõ volt, akit megpillantott egy nagyobb
3 3 | mint egy halálra ítélt, akit most mindjárt szíven lõnek.~
4 4 | kis Kopereczkyt hozott, akit természetesen Izrael Izsák
5 4 | megfelelõ férfiút találok, akit az úgynevezett Noszty-klikk
6 4 | itcé«-ben, minthogy valaki, akit Malinkának hínak, semmiféle
7 5 | makacs kálvinista ember, akit el akarok csapni, mert nem
8 5 | fölszisszent ettõl a szótól, mint akit a kígyó csípett meg.~- A
9 6 | Podjebrád-kisasszonynak ajándékozott, akit a király Trencsénben vett
10 6 | Motesiczky Klára egészségéért, akit ez annyira meghatott, hogy
11 6 | kicsoda, micsoda az az ember, akit magával hozott és mit akar
12 7 | ott lesznek s Homlódy úr (akit a kaszinóból ismer a báró
13 8 | Noszty Pál képezett kivételt, akit kezdettől fogva politikusnak
14 8 | likõrös üvegek közt trónolt s akit végigudvarolt négy évig
15 9 | lenni, mert a vitéz ezredes, akit közönségesen »beretvált
16 10| De Feri olyan borotva, akit már többször végighúztak
17 10| egy ismeretlen valakije, akit homályos sejtelmekbõl mindenféle
18 10| teljesítem, mint egy jó katona, akit háborúba vezényelnek. De
19 11| pajtások. Az ifjú Strommot, akit idõközben katonaiskolába
20 11| közbe hátulról a jó barát, akit nyúlszemeivel szeretett
21 11| Ejh, valami vagabundus, akit a hatóság azóta sem bír
22 12| valami hitbuzgó ifjoncnak, akit a fagyos szent vonz ide,
23 14| képet látott, egy alakot, akit várt - és íme, megjelenik
24 14| rögeszméjét, hogy õ rút, akit csak a hozományáért szeretnének
25 14| Patkó volt, a rablógyilkos, akit kilenc vármegye pandúrja
26 16| tapasztalatlan, nagylelkû mágnást, akit mindenre rá lehet venni,
27 16| óriási termetû tót lelkész, akit »luteránus Kapisztrán«-nak
28 16| nekem kedves állatom volt, akit órákig elnézegettem, mikor
29 16| amint a hajdú megsúgja, akit a háziasszonyok eziránt
30 17| szeretetre méltó férfiú vagyok, akit ki akar tüntetni, vagy akibe
31 17| mutatta be magát mosolyogva -, akit most sokan szidnak.~De még
32 18| követe áll most maga elõtt, akit azzal bízott meg küldõje,
33 18| olyan jön szembe az utcán, akit nem akar megismerni, kiveszi,
34 18| csak õ nem mutatkozott, akit Tóth Mari várt. Különös
35 18| közben az utolsó ételnél, akit mindig csak parancsszóval
36 19| húgával, a fõispánnéval, akit még nem látott, mióta itt
37 19| büszke szavával. Vente, akit lófõ székelynek mondanak,
38 20| a pozsonyi Kempelennek, akit Tóthné még ismert kis leányka
39 20| igazgató, Uhl Timotheus, akit a kapunál csípett el Malinka.
40 20| meg vagyok gyõzõdve, hogy akit elvesz, boldoggá fogja tenni.~
41 21| nem ez a hadnagy-e az, akit Velkovicsék emlegettek?~-
42 21| vöröshajú primadonnával, akit hogy Feri egy-kétszer megpezsgõztetett,
43 26| szüreten megfordult vadászról, akit akkor Patkónak hittek, és
44 26| elutazott, Tinka leányom, akit érdekelt a vadász (mert
45 26| inasoktól, szobaleányoktól, akit házbelit elõtalál, mennyire
|