Fejezet

 1 2 |          takarója van - a nyelv; minek azt minduntalan mozgatni?~
 2 3 |       nyöszörgött elkeseredve.~- Minek siet, mikor olyan jóízûen
 3 4 |    Szoktál te lapokat olvasni?~- Minek volna az nekem? - csodálkozott
 4 4 |    szerelmesek levelezését.~Hogy minek irkáltak és mit reméltek,
 5 4 |   szemeivel.~- Mit bánom én azt? Minek nekem a pénz? Hitványság
 6 5 |  kérdezte csodálkozva Malinka. - Minek gazdálkodik akkor méltóságod?~-
 7 5 |  gazdálkodik akkor méltóságod?~- Minek? - förmedt fel a báró némileg
 8 6 |      Mire õ megint azt felelte: »Minek? Olcsóbb a semmi.« Mondja
 9 7 |           egy ismeretlen valami.~Minek volt ezt meglátni, ilyen
10 7 |      magát. De ha már elkövette, minek volt most elhirtelenkedve
11 8 |     költsd fel azonnal.~- Ugyan, minek háborgatod a szegényt! -
12 9 |    Szégyenlem magamat miattad.~- Minek hoztál ide, te hóhér? -
13 9 |          Ne szemtelenkedjenek! - Minek jött ide? - Kopereczky sicc
14 9 |       némelyek megbotránkoztak: »Minek a királyt bántani?« Mások
15 9 |          volna.~- Nem hiszem, de minek is adták volna ide?~- A
16 9 |           mikor tanulgatta, hogy minek csinálta olyan hosszúra.~-
17 10|          Kineveztessem? És ugyan minek?~- Hát én megkínáltam magam
18 10|        meg minden dibdáb szóért. Minek tanácskozik akkor, ha azt
19 10|         oly mély benyomást tett. Minek kellene itt a laphirdetésekhez
20 11|      adjak be neked egy írást.~- Minek nekem a te írásod?~- Elolvasod,
21 13|    megszurkálta. (Úgy kell neki, minek hagyja nyitva a testét.)
22 13|     adhatná - mondja a vadász.~- Minek az magának? - feleli az
23 13|          de hát a vezetékneve?~- Minek azt tudni? - vélte Tóth
24 15|     felhõket, vajon hova mennek, minek mennek, ki küldi õket? Hát
25 16|      szól. Ne válaszoljunk rá?~- Minek? Hisz igaza van.~Ezek után
26 16|    látható a magyarság veresége (minek is volt azt elõrántani?),
27 16|       Pált -, ne cáfoljuk meg?~- Minek? Hisz nincs igaza.~Ingerült
28 16|      nagy patáliát csapott, hogy minek pusztították el a szobájában
29 17|  székedet - mondá a bárónõnek.~- Minek az neked? - kérdé a tábornokné,
30 17|     azzal! Oh, Istenem, Istenem, minek is élünk? Talán csak azért,
31 18|          arcom látása, hát ugyan minek nézeget?~A Feri környékén
32 18|          van, gondolták magukban minek dolgozzunk - és nem dolgoznak
33 18|       mire való az, hogy keresi? Minek bántja szegénykét?~- Az
34 18|        nekem egyszer! Elhozza?~- Minek?~Lomhán húzogatta a vállait,
35 20| történendõk iránt a börzénél is. Minek törné tehát az eszét Tóth
36 24|             Ha elfordulok, akkor minek hunyjam be a szememet, ha
37 24|       pedig behunyom a szememet, minek forduljak el?~- Csak semmi
38 24|     gyötrelmemben: Isten, Isten, minek tetted azt? Legalább hagytad
39 24|       tudom, mint jött be ide és minek? Azt állítja, becsületes
40 25|    született. Vagy ha született, minek született? Nem nagy látszatja
41 26|        pékné kívánta úgy. Ó jaj, minek köhög a légy, mikor tüdeje
42 26|          örül, pedig ugyan nincs minek. S ezzel mennek, megkerülve