Fejezet

 1 1 |                 éjek és a napok egyszerû fehér és fekete kockák, mint a
 2 1 |               rekeszre osztva a vörös és fehér abroszok számára.~A fehér
 3 1 |                fehér abroszok számára.~A fehér abroszos teremben elsõ volt,
 4 1 |                  magas termetével, finom fehér arcával, melyen valami költõi
 5 1 |          hajszolta, hanem mohón kapott a fehér kezecske után, megszorongatva
 6 3 |                 vánszorog az udvaron egy fehér gebe, talán éppen az a bizonyos.)
 7 5 |           elõtûnt a hitvány Krapec falu, fehér szalmafödeles házikóival
 8 8 |               benzin - Poltáryné ezentúl fehér liliom lesz. S mindez azért,
 9 9 |                 a másikhoz.~Kopereczky a fehér nyakkendõjét kötözgette
10 10|            nincsen kizárva. Mert egészen fehér liliomok csak a kertekben
11 11|                 hogy valami tárgy, amely fehér, sárgának, sõt feketének
12 12|               mint apró csillagok, a kis fehér borházak ablakaiból gyertyafény
13 12|                 meg az ablak s kinyújtja fehér kezét a várúrnõ, hogy oda
14 12| foulard-selyemruhát viselt, finom vonalú fehér patkókkal mintázva s széles
15 12|                  van. Könnyû selyemruha, fehér patkókkal, szalmakalap margaréta-virágokkal.
16 13|                 jelzi a kapós leányt - a fehér ingváll piszkos a sok izzadt
17 13|        kegyelmetek, hogy milyen harmatos fehér keze van; nekem is ilyen
18 14|                    Istenem, mi lelt? Oly fehér vagy, mint a kréta! - kiáltá
19 15|              mikor esténként levetkeztek fehér függönyös hálószobájukban,
20 16|                  morzsolgatta a szokásos fehér fityegõket a nyakán.~- Sõt,
21 17|         szakállak, melyek megtartották a fehér színeiket azontúl is.~Úgyszólván
22 17|             röpködtek a hólabdák, mintha fehér galambok szállnának, kergetõznének
23 17|                életerõs öregurak. A feje fehér volt, mint a friss hó, az
24 17|              csettentve, -, huj, de szép fehér teste volt az anyádnak!~
25 20|            báróné személyesen beejtett a fehér kezecskéjével a findzsájába
26 21|                  megvillantak apró, éles fehér fogai és ham, egyetlen harapással
27 23|                áthajtott Voglányba.~Szép fehér világ volt odakünn. Millió
28 23|              csillogott a fákon s vakító fehér bunda alatt aludott a föld.
29 23|               csak a szeme látszott és a fehér homlokából egy csöpp. A
30 23|                 idõ volt, azokból a szép fehér éjszakákból való, mikor
31 23|       éjszakákból való, mikor a végtelen fehér szemfedõn, mely a földet
32 23|                az arcára verõdött. Olyan fehér volt, mint a halotté.~Feri
33 24|                 dugta ki a fejét, melyen fehér bodros fõkötõ pipeskedett,
34 24|           lámpafénynél meglássa valahogy fehér fogait, óvatosságból olyan
35 24|               egy fél könyökére emelkedõ fehér alaknak, egy másik üvegbõl
36 24|        lassan-lassan bóbiskolni kezdett, fehér fõkötõs feje lazán mozgott,
37 24|                 mert odanézni Noszty - a fehér párnákba besüppedve a Mari
38 26|              medvebõr kalpagban, melyrõl fehér kócsagtoll lengett (hej,