Fejezet
1 1 | volnék, mint Rozália, de minthogy én férfi vagyok és nem vagyok
2 2 | találja meg rövid időn. Minthogy az utódlási igény még a
3 4 | keserves.~Vilma kisasszony, minthogy az utcájukban volt, a »Cinkotai
4 4 | tanfolyamot a »Cinkotai itcé«-ben, minthogy valaki, akit Malinkának
5 4 | belemelegedett feladatába s minthogy úgyis értelmes koponya volt,
6 6 | főkötő-őr a másik kettőt.~Minthogy a vasládát most már csak
7 6 | kulcstulajdonos egy akaraton van s minthogy történetünk idejében Omode
8 8 | alispán.~Megindultak hárman, minthogy sár volt és csak a házak
9 9 | szerencsétlenül, hogy rögtön meghalt. Minthogy úgy tudom - fejezi be a
10 10| idõtájban odajárnak szüretre s minthogy berendezett házikójuk van
11 11| már korábban elhalt), s minthogy egy kis leányka is maradt (
12 11| a pipámat, mint azelõtt, minthogy pedig te azt mondod, hogy
13 11| Krisztinát.~Mi természetesebb, minthogy most már a leányok is megismerkedtek
14 11| vásárolt közben Trencsénben, de minthogy nem értett a gazdálkodáshoz,
15 11| kényszerhelyzetbe jutott, s minthogy semmihez sem értett a világon,
16 11| napon a somlyói szõlõbe. Minthogy éppen õsz volt, bár még
17 13| egy csöpp víz se volt s minthogy kétrét meghajolva mendegélt
18 14| Marienbadba küldtek. De minthogy Zsuzsi engem félt, én meg
19 16| megérkezik és hozzászáll.~Minthogy pedig Wolf úr buzgó presbitere
20 16| kardját a hóna alá fogva:~- Minthogy úgy veszem ki - mondta határozott,
21 16| eresztik útnak tél közepén. Minthogy azonban éppenséggel nem
22 16| Korona«-beli kártyaszobában; minthogy azonban a szerencse istenasszonya
23 16| legközelebb feküdt a valósághoz, minthogy otthon Krapecen tyúkok és
24 17| jóval öregebb az uránál, minthogy Palojtay az első felesége
25 17| nyugtalanul hegyezte a füleit. Minthogy Palojtay és felesége egy
26 17| odabent a másik szobában és minthogy ez tilos cselekedet, ilyenkor
27 17| teendõm jutott eszembe s minthogy rossz a memóriám, nehogy
28 17| asszony nevezte el így, minthogy a háziasszony körül a legidõsebb
29 17| miképpen került bele az egér - minthogy azt, természetesen, be nem
30 18| formája. De már megtörtént, s minthogy úgy állapodtunk meg, hát
31 23| átmenni.~A kocsi megállt minthogy nem is mehetett tovább,
32 24| vánszorogtam az úton és minthogy ismerem Pázmár doktor urat…~
33 24| Még mit nem akar!~De minthogy se bor-, se pálinkaszagot
34 24| szokott csacsogásával -, minthogy én most már kompromittálva
35 26| Lehetne, ha mi örökké élnénk. Minthogy azonban ez nem valószínû,
36 26| szeretett volna szóvá tenni, de minthogy nagy volt a feszesség, nemigen
|