Fejezet

 501 12 |              csápjaival a kibonyolódásra s ilyenkor szakadnak a fonalak,
 502 12 |       szempillantás alatt igazít valamit s újra be van bagyulálva a
 503 12 |    cigarettafüstöt a kis semmiházi pókra s azzal mulatja magát, hogy
 504 12 |                is a saját hálójának nézi s minduntalan bele akar szaladni
 505 12 |             pókokkal incselkedõ vadászra s elégedetlenül rázza fejét,
 506 12 |                 vad méh mászott a fülébe s ott döng, vagy mert az a
 507 12 |             mesterségben dolgoznak most.~S mint ahogy a póknak egyik
 508 12 |              megindul a szobaleánya után s alkalmasint látván, hogy
 509 12 |             mennek? - töprengett magában s messzirõl követte õket,
 510 12 |                megint mentek egy darabon s õ is utánok, míg végre a
 511 12 |              középbarázdán, tanácskozva, s Mari nagyobb volt, holott
 512 12 |                  most a fején pipeskedik s mégis kisebb a szobaleánynál.
 513 12 |                 mert akkor egész alakjuk s egymást mímelõ taglejtéseik
 514 12 |             ruhát cseréltek a kunyhóban. S mi következik ebbõl? Az,
 515 12 |                 világosabban« - mormogta s megbiztatván egy kicsit
 516 12 |             bivaly.~Feri úr köszönt neki s tiszteletteljesen szólítá
 517 12 |            taplósipkás ember körülnézett s noha csak egy helyen mutatkozott
 518 12 |       köszönettel fogadta el a meghívást s késznek ajánlkozott, hogy
 519 12 |              ruhamérnök szája egyre járt s fejtegetései folyamán az
 520 12 |               ajtajának kilincsén lógott s taplósipkáját felcserélte
 521 12 |              szabó. Szótfogadott az inas s kellõ ügyességgel gurigázta
 522 13 |                  Biz ez így volt egészen s Tóth Mari e percben valóban
 523 13 |                 uramnak ezt az eljárását s odaszól az urának:~- Miféle
 524 13 |       felakasztotta puskáját egy diófára s egy pár szót váltott a Brozik-leányokkal,
 525 13 |              neki, mire elsült a fegyver s nagy sikoltozás, ijedelem
 526 13 |                  melyet otthonról hoztak s víz gyanánt hörpengettek.
 527 13 |               gavallérok a táncosnõiknek s apró bögrékben szaladoztak
 528 13 |                  sorba állnak a pihentek s hop-hop, húzzad Rupi, hajrá
 529 13 |                  táncot, szüretelni ment s a venyigék között bujkálva,
 530 13 |              lábaikat, görbére a hátukat s valami elkényszeredett,
 531 13 |            gavallér, ki nem fér a bõrébe s égõ szivarral táncolja a
 532 13 |         fölszisszen a leány a fájdalomra s beáll a gyors beavatkozás
 533 13 |              tartanak szemlét a legények s sokszor fumigative int egyik-másik
 534 13 |                másünnen kell elõkeríteni s ez, mint a birka az úsztatóba,
 535 13 |                 sor elõtt terem a vadász s félreérthetetlenül feléje
 536 13 |                minden vér arcába szökken s elhomályosul elõtte a természet,
 537 13 |              elõtte (mert rend van elöl) s mintegy öntudatlanul tántorog
 538 13 |                  meglendíti piciny lábát s azok szárnyakká válnak azon
 539 13 |                 kacérkodó incselkedéssel s elvegyülni idegen párok
 540 13 |             elvegyülni idegen párok közé s mikor már-már megfogná legyeskedõ
 541 13 |               Harmatozik immár a homloka s lóbálódzik hajában a sárga
 542 13 |                  vadász válláról az övét s a rózsa után nyúl.~- Nekem
 543 13 |            mentegette magát bosszúsan -, s nekem sincs itten ismerõsöm.~-
 544 13 |                felhajtott egy pohár bort s nagy lendülettel felelte:~-
 545 13 |             voltam (a kántor leánya volt S.-Vásárhelyrõl), aztán milyen
 546 13 |           szeretne, ha volna rá alkalom, s ha nem lennél cseléd, hanem
 547 13 |             mégis szép vagyok valakinek…~S egy kedves, szelíd mosoly
 548 13 |              ismerõs neki a fiatalember. S e végbõl ismét fölkereste
 549 13 |          érdeklõdésen, fülig pirult, de (s ez a gyanús) azon nyomban
 550 13 |         szikraszemû, megösmerkedett vele s egy darabig beszélgettek,
 551 13 |                  is rátévedt a tekintete s kísérte mindenüvé, látta,
 552 13 |               már áthaladt, fordult meg, s mintha csak történetesen
 553 13 |       selyempántlikás kalapját a diófára s az ott maradt lógva fent
 554 13 |                  fölmászott a kalapjáért s ha már egyszer ott volt
 555 13 |          megrázta a szép fejét tagadólag s álmatag tekintetét lesütötte.~-
 556 13 |                  dacosan szegte le fejét s elfordította táncosnéjától.
 557 13 |                  Brozik uram is beugrott s éppen Répásiné asszonyommal (
 558 13 |               mer, de meglátván Brozikot s eszébe jutván, hogy hol
 559 13 |              áram futott erein keresztül s szenvedélyesen magához szorította -
 560 13 |              titokban a prímás tenyerébe s parancsoló mozdulattal kiálta
 561 13 |                  Ácsi more! Ez jön most.~S dalolni kezdte, táncosnéjára
 562 13 |              eleinte puszta szónak vette s inkább lesütötte a szemeit,
 563 13 |              hanem a legény nem engedte, s addig ismételte a dal első
 564 13 |               mondását, hogy õk nem urak s hangulatot kezdett csinálni
 565 13 |          okvetlenül imponálna a bandának s nagyra nevelné a mulatság
 566 13 |                  hogy ki tud, ki nem tud s hány pár állna ki a döntõ
 567 13 |                sorba vette a fiatalságot s így jutott el Nosztyhoz
 568 13 |                  tudtak négyest táncolni s marcangoló lelkiismeretfurdalással
 569 13 |                fölfüggesztették a táncot s újólag kisöpörték és kiegyengették
 570 13 |            fölvetette fejét az idegen nõ s Noszty lábai megdermedtek,
 571 13 |                 Önkénytelenül megfordult s mindenekelõtt belevetette
 572 13 |         észrevétlenül a puskájáig jusson s minél elõbb elhagyja ezt
 573 13 |               ott hagyja vadászkészségét s mögéje kerülvén nagy ügyesen
 574 13 |            árokban egy csöpp víz se volt s minthogy kétrét meghajolva
 575 14 |             erõsködött Krisztina asszony s el sem hitte addig, gyanúsan
 576 14 |                csak úgy pattogott a bõre s hamuszín szõrébõl egész
 577 14 |               Mister Bligi mégis odajött s megismervén õt tavalyról,
 578 14 |                  Mari ment volna délután s mindenütt szaglászva, szimatolva,
 579 14 |                 az eb egész biztonsággal s Róza utána mindenütt, noha
 580 14 |             mehetett Mari ilyen messzire s nem minden szepegés nélkül
 581 14 |                  nélkül, tehát ment õ is s egyszer csak ott találta
 582 14 |           kikeményített, különbözõ színû s szerves összefüggésbe hozott
 583 14 |     összefüggésbe hozott szoknyák között s egyszer csak mit csinált
 584 14 |                  nem gyanító Tóth Marira s kiöltött veres nyelvével
 585 14 |             borítá el vékony arcocskáját s úgy reszketett, mint a nyárfalevél.~-
 586 14 |                Mi történt veled, édesem? S mit jelent rajtad ez az
 587 14 |             haragosan, kevélyen Rozália (s ismert rá a közeledõ Noszty).~-
 588 14 |              elõbb Velkovics kisasszonyt s megrémülve, hogy minden
 589 14 |                  itt van az egész család s rögtön most »letelik az
 590 14 |               ismerõsei, ruhát vált vele s beáll a sorba a leányok
 591 14 |                  mégis jó, hogy eljöttem s figyelmeztetlek effélékre.
 592 14 |               magukat, hogy haragusznak, s gyakran hallani a fölháborodott
 593 14 |                az ilyfajta merényleteket s akin ilyenek nem estek napközben,
 594 14 |               lehetett volna ezen csapni s ki is számították legottan,
 595 14 |                 mert képes újságot járat s látta abban a mappát az
 596 14 |                nem vagyok özvegyasszony.~S ezen aztán elkezdett keservesen
 597 14 |             Rozália tartja a karjai közt s Klári friss vizet loccsant
 598 14 |            nyögte halkan, leheletszerûen s feje bágyadtan esett a Róza
 599 14 |               Répásiné asszonyom közlése s a modora még inkább lesújtólag
 600 14 |              gyilkos tartotta karjaiban. S éppen akkor jött e borzalmas
 601 14 |                 hogy Marit szórakoztassa s gondolatait széthessegesse
 602 14 |       elbeszélései, talán oda se figyelt s kis kezét, melyet a magáéban
 603 14 |          pillantott meg Róza a dombtetõn s felküldte a szobaleányt:
 604 14 |            villámlottak a szõlõleveleken s otthon Tóthné nagyasszony
 605 15 |             szerint itt járt ma a hegyen s a Findura szőlőjében táncoló
 606 15 |                szedte fel ezt az újságot s halálra rémült képpel jött
 607 15 |               ezalatt remegve ült székén s úgy dobogott a szíve, mint
 608 15 |                 bagoly se látott ez este s azonfelül a házigazda is
 609 15 |              hûséges, mint egy vén kutya s azonfelül itt van a Bligi
 610 15 |          fölfogadott borsos áron hármat. S ellátván õket puskákkal,
 611 15 |                 Velkovics fölébredt erre s polgármesteri becsületére
 612 15 |                asszonytól tyúklevesekre, s baromfiól hiányában abba
 613 15 |               vén ládába, ahol maga hált s nagy örömömben, mikor délután
 614 15 |       gondolatszabadság futárja mindenik s ma már a gyerekek madzagján
 615 15 |                 volna tudni, ki lehetett s miért jutott abba a hírbe,
 616 15 |            csirkecsontokkal foglalkoznék s oda se figyelne, pedig mohón
 617 15 |             olyan is, aki megmámorosodik s egyszerûen ezért marad el.
 618 15 |        puskájáért, meghált a »Griff«-ben s ma reggel annak módja és
 619 15 |              emberek, hogy mit beszélnek s nem pazarolnák a szókészletüket
 620 15 |                 hogy nem hozott élesztõt s most már se kenyeret nem
 621 15 |                  a levegõben, mint a köd s maradt megint a csinos vadász.~
 622 15 |                 holdvilág bágyadt fénye, s mint héjából a csiga, kijön
 623 15 |                  léleknek a másik ágyban s két titkos világnak a nyíló
 624 15 |                  De, de - hagyja rá Mari s magára húzza a paplant,
 625 15 |                    No, látod, hogy tudod s elõttem mégis eltitkoltad
 626 15 |            aminek az eleje ébren történt s mikor reggel fölkelnek és
 627 15 |                 volna olvasni a leveleit s felelni azokra. Ha más egyebet
 628 15 |          keresztülment ezen a betegségen s minden szimptomáját ismeri.
 629 15 |               hogy sokat sugdos Klárával s mert Klári elõtte való nap
 630 15 |          elzárkózott. Ez ismét új titok. S minden diót külön kell feltörni.~
 631 15 |               nekik, hogy Mari búslakodó s arcába valami fájdalmas
 632 15 |                   tehát nincs jó étvágya s mert nincsen jó étvágya,
 633 15 |            megijedt valamely látománytól s el kellene búcsúra vinni
 634 15 |                szemtõl jött Marira a baj s legjobb lesz szárított levendulával
 635 16 |              adományra számítanak tõlem (s ez a kicsiny becslés némi
 636 16 |         vagyonomhoz és a nevemhez mérve (s itt a gõg önté el vonásait),
 637 16 |                 kedvetlenül kérdezvén:~- S mennyire rúgnának a költségek?~-
 638 16 |               Clementnek is írta a nevét s valószínûleg ez volt az
 639 16 |             engem élni a fõispáni széken s ez esetben…~- Nos, ez esetben
 640 16 |              elvész az emberiségre nézve s ezt méltóságod nem akarhatja.~-
 641 16 |                sok pénz, nagyon sok pénz s arra gondoltam, hogy talán
 642 16 |          számvetést csináltam a fejemben s úgy látom, szigorún megszorítva
 643 16 |           kijönnék négyszáz forinttal.~- S azt persze tõlem várná ön?
 644 16 |       hunyorított szõrtelen szemöldjével s kihúzott a zsebébõl egy
 645 16 |              megfogott! Megadom magamat.~S ezzel, fogván a tollat,
 646 16 |               méltatlankodott Kopereczky s dühösen nyomta meg a csöngettyûgombot,
 647 16 |               ezt a váltót. Õ is jól jár s te se jársz rosszul.~Ezekben
 648 16 |     szubvenciószámba ment a helyi lapnak s hogy õ (Kopereczky) azonfelül
 649 16 |                ötven forintot. Adakozott s ezzel kielégíté gavalléros
 650 16 |                elméje finom cérnaszálain s lehet, elkormányozná jól
 651 16 |                  nem okosok is akarnának s ez már magában is nagy baj.
 652 16 |   életbeléptetése volt tárgyalásra tûzve s a már említett szolgabírói
 653 16 |           pihenés elkellett a torkának - s azonfelül nagy rangra emelték
 654 16 |           főjegyzőnek (nem kerül semmibe s neki örömet csinál); aztán
 655 16 |            magyarosító szabályrendeletet s nem csekély ékesszólással
 656 16 |               szétfolytak a nyelve alatt s bizonyos sípoló vagy sziszegõ
 657 16 |              erõsítésének szent feladata s ezt az iskola útján érhetjük
 658 16 |                  a nemzetiségek részérõl s nyomban felállt Padák Sámuel,
 659 16 |              politikája ebben sarkallott s az ilyen diplomatizálás
 660 16 |              Sámuel úr beszélni kezdett, s sietve robogott az emelvényre
 661 16 |            egykedvûen rágcsálta bajuszát s Poltáryhoz fordult:~- Mit
 662 16 |           eszközöket.~Horth Pista eltûnt s mint valami pajkos manó,
 663 16 |                  újra Popolniczky Ambrus s újra megdöfi Noszty Pált -,
 664 16 |               karzatról való közbeszólás s pláne, hogy a fõispán totum
 665 16 |                  egy éles »Jaj!« kiáltás s minden figyelem a sikoly
 666 16 |              mintha ott tört volna ketté s aztán gomolyaggá zsugorodva,
 667 16 |                  a zöld asztal legszélén s gyorsírással jegyzi a beszédeket.
 668 16 |                  csak magyar öltözetben) s már mint ilyet veti papírra.~
 669 16 |                közbeszólás.~Tudta bizony s nyomban felolvasta a hiteles
 670 16 |                  a keresztvízre tartotta s hogy akkor adósodtak el.~-
 671 16 |            akarta kihasználni az alispán s figyelmeztette Kopereczkyt,
 672 16 |           lehetne záratni a teremajtókat s a statutum sorsa biztos
 673 16 |          bontóvári téglagyár tulajdonosa s német nyelven támadta a
 674 16 |           mondókáját, míg végre feltörte s belepillantott. Arról értesíti
 675 16 |             presbitere volt az egyháznak s amellett sokba vette a püspököt
 676 16 |             váll-lapockái közé volt esve s ezeket mondta kemény, ropogós
 677 16 |             zúgással mozdulnak meg a fák s gallyaik egymásba kavarodva,
 678 16 |                szinte pépszerû levegõben s kivehetetlen kiáltások fonódtak
 679 16 |               kirúgta maga alól a széket s le akart szállni az emelvényrõl,
 680 16 |                 pillantást vetett feléje s haragosan csapott a leoldott,
 681 16 |              különben az egész világ tud s ami annyi szem közt történt,
 682 16 |            hátravetette a fejét kevélyen s kócsagtollas kalpagját magasra
 683 16 |                tótul beszélni, de uraim (s itt egyszerre kigyúlt az
 684 16 |                partnere a tarokkjátéknál s Uhlon kívül még csak egy
 685 16 |               potyogott egy-egy »Noszty« s az is szerényen, elenyészõn.~
 686 16 |         lótottak-futottak, szörnyûködtek s fejvesztve keresték a fejüket,
 687 16 |              véne volt Bontó vármegyének s mérges ember, mint a paprika,
 688 16 |                  élénk levelezésben állt s akinek még Pápáról a vendéglõbõl
 689 16 |              szerencsés kópé megérkezett s nyomban a megyeházába ment,
 690 16 |                némi szertartásos ízzel - s mindenekelõtt hálás köszönetemet
 691 16 |        szerénykedett Feri -, õsök érdeme s a Noszty név nimbusza.~-
 692 16 |            vetnek, fegyelmikbe mártanak, s pokol lesz az életed már
 693 16 |            mondom, ne tarts gazdasszonyt s egyáltalán ne vigy háztartást,
 694 16 |         tekintetben nézetet nyilvánítson s olyan változatos kosztod
 695 16 |             adtam, mind föl van jegyezve s fizeted utána a kamatokat,
 696 16 |             tetszett ez az engedelmesség s nyájasan szólította vissza.~-
 697 16 |              kutatott, kotorászott benne s káromkodott, hogy nem találja.
 698 16 |                 kis paksamétát húzott ki s abból kikereste a voglányi
 699 16 |              ember, pertu kell szólítani s tehetsz vele, amit akarsz.~
 700 16 |                szokta hívni vadászataira s ilyenkor vendégül is betér
 701 17 |      regimentjében szolgált, mint huszár s mutogat is őkelme egy makrapipát,
 702 17 |                mamá«-nak hítta feleségét s példás szeretetben éltek
 703 17 |              Horthoknak fittyet hányva - s innen az óriási népszerűség,
 704 17 |        felköltötték benne a rossz démont s azt jártatta mindenek felett
 705 17 |             híres vizsla morogni kezdett s nyugtalanul hegyezte a füleit.
 706 17 |                 vizsla mindig velök volt s õ jelezte, ha valaki érkezett
 707 17 |                 ráterítettek egy abroszt s azzal a vendég elé siettek
 708 17 |           öcsémet a részeges Kaby miatt.~S ezzel megölelte Ferit és
 709 17 |              hadd csókoljam meg magamat.~S most már õ is összecsókolta
 710 17 |               szerint, szidta a zsidókat s szóba hozta a fõherceg látogatását,
 711 17 |                  volt ennél az asztalnál s Fruzina mamát arra kérte,
 712 17 |                 szóról szóra a könyveket s ebédnél vagy vadászat közben
 713 17 | elhalaszthatatlan teendõm jutott eszembe s minthogy rossz a memóriám,
 714 17 |        kitaláltam, mi kell a fõhercegnek s sorra elõszedtem hajdani
 715 17 |            hanyatt vágta magát a kanapén s kijelentette, hogy egész
 716 17 |    meghosszabbította nálam való idõzését s azzal búcsúzott el, hogy
 717 17 |                  eltaláltam a gyengéjét. S az õ gyengéje is bizonyos
 718 17 |          kártyázol, ráérsz felöltözködni s kimenni, hogy tájékozást
 719 17 |        kicammogott kedvetlenül, dörmögve s elmúlt vagy negyedóra, míg
 720 17 |           flegmával.~- Mit? Nem teszed - s villámok jelentek meg a
 721 17 |       megbetegedett, talán a halálán van s borostyán-csöppeket jött
 722 17 |                 ugye, aki némi fûszerrel s nyáron gyümölccsel kereskedik?~-
 723 17 |                gyümölccsel kereskedik?~- S úgy tartja fenn az apró
 724 17 |              ilyen expedíciók, öreg vagy s ha teleszopod magadat, két
 725 17 |                  a sziklába vájt pincébe s felhozni egy kis itcés üveg
 726 17 |               megtöltött két kis poharat s koccintott a vendégével.~-
 727 17 |                szorulnak, nem haragszom.~S hogy ím így kivágta magát,
 728 17 |                 Babilon-tornyát építenék s valamennyi fölött, mint
 729 17 |              távolabb a kamra elõtt õzet s nyulakat nyúztak az ambituson.
 730 17 |           építtette; nagy fantaszta volt s talán Perzsiában is járt,
 731 17 |               szoba jutott a vendégeknek s amint egyre gyûltek, mindig
 732 17 |                székeknek van becsületük. S egyetlen professzor lenne
 733 17 |              minden orrt és minden arcot s fehérre meszelt minden bajuszt,
 734 17 |          odaállítják a partra a cigányt, s a zene hangjainál foly a
 735 17 |                 is ment az új szolgabíró s meglepte, elkápráztatta
 736 17 |                  mondá a nõcske gépiesen s csak akkor nézett lovagjára,
 737 17 |                már fölkelt. Összerezzent s egyszerre kék lett az arca.
 738 17 |                még ki sem mondta egészen s a leány még nem ért rá felelni,
 739 17 |               megoldódott a korcsolyája.~S abban a pillanatban már
 740 17 |             lovagok viselik ezt a nevet. S maga ez a Noszty Ferenc,
 741 17 |                  torlódtak össze fejében s szívébe nyilallott ez a
 742 17 |                  tarkabarka úri nép közt s tekintetével nem merte kutatni,
 743 17 |                ül a meleg kályha mellett s azt mondotta, hogy semmi
 744 17 |               áldozatokat kívánsz tõlem!~S ezzel felkelt, Artúr pedig
 745 17 |               pedig megfogta a karszéket s mint valami pelyhet, hajtotta
 746 17 |                pedig belefogódzott hátul s mint a szánkót szokás, csúsztatta
 747 17 |              öregnek, de tele adóssággal s az is haszonbérbe van adva
 748 17 |                  a zöld szemû szörnyeteg s szemet szemért, ha a férjemuram
 749 17 |                  a jelképes udvarlásokra s uccu neki, egy bolond százat
 750 17 |           szemébe csapódott a hógalacsin s tele lett még az inggallérja
 751 17 |                lecsatolta a korcsolyáját s elvegyült a csintalankodók
 752 17 |             sehogy sem akartak elmaradni s ha egy kicsit odább mentek
 753 17 |                   Ámor ma letette tegzét s más szerszámhoz nyúlt. Innen-onnan
 754 17 |              kezét a nyakán lógó muffból s lehajolt, hogy golyóbist
 755 17 |              kövér Rajcsányiné háta mögé s onnan, védett helyrõl követi
 756 17 |           csakugyan elhajította labdáját s rémülten pillantott oda,
 757 17 |                 melegít, pusztán világít s azt is csak kedvetlenül.~
 758 17 |                 besereglettek a szobákba s mint ahogy a teremtéskor
 759 17 |                  elsõrendû játékos volt. S most jutott élete legérdekfeszítõbb
 760 17 |         helyzeten, ha visszatartja magát s nem közeledik szembeszökõ
 761 17 |        csikorgósra varratta még most is, s gavallérosan pengett a sarkantyú.
 762 17 |                 arca piros, mint a rózsa s a beszéde csintalan, hetykélkedõ,
 763 17 |                  nyíló virágok valamikor s komámuram se volt fogatlan
 764 17 |            fiatalember vitalitiumba adta s azóta mint vendég vagy utas
 765 17 |       Napóleonját, egyformán fütyürészve s félrecsapott kalappal ballagván
 766 17 |            érezte a helyzet kínos voltát s szorongva, elsápadva várták
 767 17 |            sápadtság borította el arcát, s hogy remegõ kezeinek munkát
 768 17 |              fölszisszent meglepetésében s bosszúsan csóválta a fejét. »
 769 17 |                  fiam volna ez a fattyú.~S édes szeretettel, szinte
 770 17 |                  világosabb lett a szoba s üdébb a levegõje; mintha
 771 17 |                lehet, hisz téli este van s az ablaktáblák be vannak
 772 17 |               voltaképpen semmije se fáj s az orvos azt mondja: »maga
 773 17 |                 korában itta meg a békát s az ott nõtt meg a gyomrában;
 774 17 |                  egeret fogatott valahol s úgy tett, mintha belõle
 775 17 |           követelni a megütött helyekrõl s erre magam is vállalkoznám…~
 776 17 |               engedelmesen a vállai közé s látván, hogy Tóth Mari fut
 777 17 |             kamélia piroslott, egy bimbó s egy rózsa kandikáltak ki
 778 18 |                  hogy maga megneheztelt. S ezt úgy akarja jóvátenni,
 779 18 |           elmosolyodott. Tehát mégsem õ. S ezzel egyszerre visszatért
 780 18 |                mégis a somlyói vadász õ? S ebben az esetben az elõbbi
 781 18 |                 gondolatában folytonosan s ezer apró dolgot és megfigyelést
 782 18 |             gyûszûjét zálogba szedték el s miután már az se futotta,
 783 18 |                  kis harang a vacsorához s ki-ki szerezvén párt, aminõt
 784 18 |            tósztokban volt nagyobb bõség s ezek nagy része Palojtayné
 785 18 |                elkapta a maga tekintetét s Mari azonfelül elpirult
 786 18 |                  azt szeretném én tudni.~S fenyegetõleg rázta meg az
 787 18 |                 ember volt, fölszisszent s harsányan, fenyegetõn mondá:~-
 788 18 |            általában gyanús természetûek s legott megindul nyomukban
 789 18 |                   Nono - szólt csendesen s igyekezett mindjobban elbújni
 790 18 |             felálltak Klementyn kívül is s odajárultak koccintani a
 791 18 |            kivittek egy köpût Brazíliába s látván, hogy ott örökös
 792 18 |                  tekintetes« titulus jár s ezt is azzal a tudattal
 793 18 |               nem tudnánk kire haragudni s anélkül rég belénk penészedett
 794 18 |                  hord szüntelen zsebében s mikor valaki olyan jön szembe
 795 18 |                és történtek az asztalnál s természetesen sokáig ki
 796 18 |                 vágytak, a tantuszaikhoz s türelmetlenül lesték, mikor
 797 18 |              fölemelkedik a háziasszony, s az a bizonyos suhogás támad,
 798 18 |                 öregurakhoz csatlakozott s leült az egyik tarokkasztalnál
 799 18 |               oda hívták rendet csinálni s ilyenkor, mert az idõ pénz,
 800 18 |                 ember volt, megbecsülték s amikor Tóth uram valami
 801 18 |            rokonszenves gibiccel szemben s csak, ha az jóváhagyólag
 802 18 |                alakoskodik a kamarás úr? S oh, milyen bosszúság, az
 803 18 |             siklósi börtönbõl jó pénzért s aztán mikor Noszty fenyegetõleg
 804 18 |               Légy nyugodt, megbékültök.~S ezzel fölkelt és fölkereste
 805 18 |                 mézesmázos szó elég volt s Tóthné jól fel volt húzva,
 806 18 |                  reminiszcenciák szerint s körülnézett, de csakhamar
 807 18 |              fogát a hátas lova rúgta ki s nem föltehetõ, hogy a ló
 808 18 |     szobalabirintusban a kártyabarlangra s élénken elpirult, mikor
 809 18 |             ultimó, amitõl nem mozdulhat s úgy tett, mintha csak most
 810 18 |                   szoknyái megsziszegtek s azzal szapora léptekkel
 811 18 |                  a karszék alsó rámájára s gondosan, kacéran elrendezte
 812 18 |              miért szomorítja a látásom. S éppen csak errõl az indokról
 813 18 |   elszontyolodott?~Feri mélyen sóhajtott s pillanatnyi csend állt be;
 814 18 |                  ha a muzsika nem szólna s ha vagy tíz pár nem keringõzne
 815 18 |                 melyet csak õk észleltek s csak õket nyomta.~- Inkább
 816 18 |             kelletlenül, szinte vontatva s bizonyos melankóliaszerû
 817 18 |              formája. De már megtörtént, s minthogy úgy állapodtunk
 818 18 |              való.~Tóth Mari vállat vont s hanyagul hátradobta magát
 819 18 |                 a ruhája elõbbi redõzete s más hullámvonalak keletkeztek
 820 18 |                  kissé összeszedte magát s hogy a megindulását palástolja,
 821 18 |               embernek ásítani van kedve s fáradt derekát egyengeti.
 822 18 |                mindjárt el is vesztettem s nem hiszem, hogy valaha
 823 18 |         megmondani, hol lakik, kinél van s minden keresésem hasztalan
 824 18 |             sopánkodott Mari tréfásan. - S tényleg kereste?~Elemében
 825 18 |                kötekedõ incselkedés volt s azt is hirtelen megszakította
 826 18 |                  menni - jelentette Mari s hófehér homlokán egy árnyék
 827 18 |                  a lelke nem volna jelen s talán annál a másiknál kódorognék.~-
 828 18 |                    Két személyben volnék s ha olyat tennék, ami a királynénak
 829 18 |                 Édesdeden nevetett hozzá s Ferit is láthatólag gyönyörködtette
 830 18 |               adott Bécsben a Hofburgban s a cercle után kikocsizott
 831 18 |          kötéllétrán lépegettek az égbe. S útközben úgy nekimelegedett
 832 18 |                 székrõl, Noszty elé állt s meghimbálván a szoknyája
 833 18 |                 ments - mondá csendesen.~S ez láthatólag lehangolta
 834 18 |                 nem tudtam, hogy hol van s legalább gondolkozhattam
 835 18 |                 tagolta a leány rekedten s feje a vállára billent,
 836 18 |                  leány, én szegény ördög s oly messze volna tõlem,
 837 18 |                   végeztünk - szólt Mari s kevélyen fölemelte a fejét,
 838 18 |                  van egy megjegyzésem.~- S ez?~- Hogy aki mivel tartozik
 839 18 |             eltûnt. Igaz, vagy nem igaz?~S gúnyosan nevetett a szeme
 840 18 |                 van - hagyta rá a leány, s szelíd panaszkodás borulata
 841 18 |           Hivalkodó flört, kecses szemle s nem az érzéseknek mozdulatokban
 842 18 |               fonódik, meg elkapcsolódik s megy tovább, tovább, mintha
 843 18 |                Tóthot mindig megigézte), s aztán azon az elkényeztetett,
 844 18 |                  uralkodott az öregeken, s mely most is a szívükig
 845 18 |           hazamenni? Hát mit csináljunk?~S ezen aztán olyat kacagott,
 846 18 |         félrehúzta Tóthnét egy szögletbe s hamiskás hunyorítással kérdé:~-
 847 18 |                Tóthné nevetett édesdeden s óvatos macskaléptekkel húzódott
 848 18 |              vállak által védett helyen, s a hónok alatt nézett szét,
 849 19 |                   Néha csak beszélgetnek s mindenkinek van egy rögeszméje.
 850 19 |                félbolondnak emlegették), s megalapította Mezernyén (
 851 19 |                 melynek ő lett a védnöke s költségeit jóformán maga
 852 19 |                  valami jó célra szánta. S ez elég jó. Az Isten iránta
 853 19 |             embert roppant ceremóniával (s az is csak valami), de az
 854 19 |          csakhamar fölvirágzott a kórház s tele lett betegekkel és
 855 19 |                híre ment a jó kosztnak), s a nép is belátta a Tóth
 856 19 |               Kevély volt erre a dolgára s lassankint minden javítási
 857 19 |                Nagy Korsó«-nál vacsorált s hallgatta a dr. Pázmár és
 858 19 |           csinálunk a Szent Sebestyénnél s azt jelenthetjük, mint például
 859 19 |                 a szemérõl esni a hályog s egész világításban meg fogja
 860 19 |               Vajon? - szólt Tóth Mihály s kétkedve rázta a fejét.~-
 861 19 |     kihörpintette szó nélkül a whiskyjét s azzal hazament lefeküdni
 862 19 |             adatokat.~Kihozta szobájából s átadta neki.~- A statisztika
 863 19 |                  azzal kezet fogott vele s hazament Rekettyésre. Nem
 864 19 |                 hideget és meleget fújni s bezsebelni az emberek tiszteletét,
 865 19 |                   ránézett, nem tréfál-e s mennyre-földre esküdözött,
 866 19 |                  komolyan vette a dolgot s attól a naptól kezdve a
 867 19 |                   Hirtelen elhatározású, s amit egyszer eltökélt, amellett
 868 19 |          melyeket õ söpörtetett azelõtt, s a be nem hegedt sebet nem
 869 19 |               válságos helyzetbe jutott, s még Pesten járt küldöttei
 870 19 |         összetalálkoztak Tóth Mihállyal, s elpanaszolván neki a bajukat,
 871 19 |            gyõzték bámulni szerencséjét, s dicsérni csodálatos szakértelmét,
 872 19 |                 hogy ezt tudom magamról, s olyanokra bízom a dolgaimat,
 873 19 |               bére fokozatosan emelkedik s nyugdíj van kikötve öreg
 874 19 |           gazdatisztjeimmel pertu vagyok s ha valamit mondani akarok
 875 19 |               balul ítéltek meg némelyek s csúfolták érte háta mögött
 876 19 |              hibátlan tigrisbõr a padlón s halvány zseníliaszõnyeg
 877 19 |              drága majolika cserepekben. S így megy ez végig. A Tóthné
 878 19 |         lesipuskás, potyakedvelõ baromfi s azt nagyon szereti a nemzetes
 879 19 |         háborgatni. Most templom a szoba s lakója az Istennek áldozik,
 880 19 |               láttam, mindjárt itt lesz.~S ezzel maga rohant, hogy
 881 19 |            kopogás hallatszott az ajtón, s az új szolgabíró, Noszty
 882 19 |                 gibicem - kiáltá vidáman s megrázta a jöttnek mind
 883 19 |                  minden asszony asszony, s egyik se szereti, ha a hibáit
 884 19 |                  világért se kér semmit, s hogy megakadályozza, mert
 885 19 |            Emlékszem - felelte félénken, s a fekete kabátkája alá csúsztatta
 886 19 |              héten eljön egy egész napra s hogy azután is mindig ideszáll,
 887 19 |                    Jöjjön no, nézze meg!~S ezzel visszainti az elõszobába,
 888 19 |            viszontlátásig, Miska bátyám.~S ezzel aztán elgurult a szolgabíró
 889 19 |            rózsával a hajában jelent meg s magát Klárának nevezte,
 890 19 |             bocsátotta le a lapot ölébe, s merengett, álmodozott, bekalandozta
 891 19 |             tükör elõtt, nézegette magát s egy-két szertartásos piruettet
 892 19 |                 szürkéje le van foglalva s ha meg nem kapja Mari kisasszonyt
 893 19 |             számot tartott a Mari kezére s úgy tekintette, hogy egy
 894 19 |                esetben udvarlók támadtak s így szaporodott a Mari udvara.
 895 19 |                új benyomások keletkeztek s Tóthné aszerint módosította
 896 19 |         mindnyájan meg voltak már ijedve s õ maga is megrettent, hogy
 897 20 |                 Palásthy gõgjét sértette s ürügyet keresett, hogy belekössön
 898 20 |           történt, néma csönd lett utána s vontatottan ment azután
 899 20 |                 apránkint elvonult a tél s megérkezett a tavasz lila
 900 20 |            legalább mindig várt valakit. S ez is mulatság.~Többnyire
 901 20 |           áthajtatott délután Mezernyére s ott volt késõ estig a szanatóriumban;
 902 20 |             Mihály, mint egy pénzeszsák, s nem mint egy keresztény
 903 20 |                 Neki férjhez kell mennie s ezt irányítani kell.~- Az
 904 20 |          elborították az arcát a könnyek s nagy méltatlankodással elrohant,
 905 20 |                  örökké éber gondviselés s pótolja újjal, ha egy kátyú
 906 20 |             nosza legott Rekettyésen van s behányatja, ha egy becsületes
 907 20 |              mezernyei Szent Sebestyént, s ez alkalommal jó szívvel
 908 20 |                 szemrõl leessék a hályog s tisztán láthassa Noszty
 909 20 |                 hogy rokonszenvezik vele s közeledik hozzá.~
 910 21 |                 tyúkok, madarak elbújtak s az utolsó fűszál is félénken
 911 21 |               vigye el az egyik kulcsot.~S ezzel kihúzott az asztalfiókból
 912 21 |                elõbbi egyszerû szamárság s csak a katonaságnál veszi
 913 21 |                figyelmét a Noszty zavara s Ferit is bosszantotta, hogy
 914 21 |               ott liba is feles számmal.~S aztán egyszerre megint ráugrott
 915 21 |          varrására voltak eddig szegezve s ijedten kérdé:~- Nincs magának
 916 21 |                 akkor lesz belõle pénz - s ez már csak afféle ráadás,
 917 21 |                   megtapintja az ütõeret s mikor végre kiürül az elõszoba
 918 21 |                 végre kiürül az elõszoba s fáradtan kimerülve dõl karszékébe,
 919 21 |               mióta az uborkafára kapott s könnyen meg tudta tölteni
 920 21 |                 színkör volt Bontóvárott s egy vándortársulat mûködött
 921 21 |               maga elé idézte a fõispán, s jól megmosta a fejét apja,
 922 21 |                és nagyúr lehetsz örökre. S mikor éppen ezt a lépést
 923 21 |             Keskeny ajka remegni kezdett s könnyek szivárogtak szemeibõl.~
 924 21 |             vannak - dörmögte Kopereczky s valami közvetítõ formulán
 925 21 |            formát keresek a látogatásnak s holnap áthajtok Rekettyésre,
 926 21 |              szükség hozta, meguzsonnált s mikor elbúcsúzott, összecsókolózott
 927 21 |               szeress legalább bennünket s ne engedd, hogy úgy állítsunk
 928 21 |              szerelemrõl zúgtak az erdõk s ugyanerrõl fecsegett a kacskaringós
 929 21 |                  a nap még erõsen tûzött s Pázmár a napernyõ alatt
 930 21 |              falu végére kellett jönniök s ott a mezei gyalogútra térni,
 931 21 |                  lelkesedett a doktor.~- S a maga betegei mégis itt
 932 21 |                  távollétemben betegeket s képes õket ellátni legalább
 933 21 |              tudnak ezek az öreg anyókák s mi mindent kitalált a nép
 934 21 |               essék, mint a felsõ teste, s egy éj alatt a sérv magától
 935 21 |             Szerencsére elérték az erdõt s a szolgabíró furfangosan
 936 21 |                pedig leült egy fatörzsre s hallgatta a madarak csicsergését.
 937 21 |               egyenesen neki dalolnának. S mennyire megtöltötte szívét
 938 21 |                 hogy megy neki egy kõnek s hogy hull vissza gyöngyözve,
 939 21 |                   mint egy ezüst abrosz… S amint odább sem ereszté
 940 21 |              róka mászott ki egy lyukból s óvatosan szétnézvén, száját
 941 21 |                száját a patakba mártotta s csakhamar felszürcsölte
 942 21 |               emelte fel a lompos farkát s úgy látszik, ezt a jelbeszédet
 943 21 |               egyszerre megszûnt a játék s mint valami vezényszóra,
 944 21 |       megvizsgálta a tájékot mindenfelõl s miután a közbiztonságot
 945 21 |                 vadász úrnak a puskáját.~S pajzán mosoly játszott az
 946 21 |              tuszkolta be õket az anyjok s õ maga elment valahová,
 947 21 |                  zászlaját felkunkorítva s egy téglaszín tollazatú
 948 21 |            kínosan vergõdött szárnyaival s kétségbeesve csipogott,
 949 21 |               uzsonnáért járt a majorban s most a lyukhoz érve, valami
 950 21 |             megint kiugrottak a rókafiak s látván anyjuk szájában a
 951 21 |                 egyik sarkantyús lábával s üti-veri szárnyaival az
 952 21 |       gyerkõcöket.~Kijöttek engedelmesen s megálltak sorba, mint valami
 953 21 |               farkát, kétszer lehajtotta s egy félkört írt le vele
 954 21 |             gyepen. Aztán a középre állt s elkezdõdött az elõadás.
 955 21 |                 szaladt még egy darabkán s a kölykeit uszította rá…
 956 21 |                    suttogta vissza Mari.~S már ez a suttogás oly ingerlõ,
 957 21 |               van, abba is belenyugszom.~S ezzel elhajítá magától a
 958 21 |                 nyugodván, szinte égette s megbódítá, szemei tétova
 959 21 |                szépvágású ibolyaszemeibe s hirtelen megcsókolta.~Csodálatos,
 960 21 |                 mint azelõtt egyszer sem s elmenekülvén tõle, összeomlott
 961 21 |                való küzdelem mindenütt - s a hibás kombináció. Hát
 962 21 |                 Feri lehajolt a puskáért s csak akkor jutott eszébe,
 963 21 |            Megindultak az erecske mentén s nézték, nézték, hogy nõ,
 964 21 |          szélesedik. A nap már lent járt s bíborvörösre festette a
 965 21 |                 páfrányok húsos leveleit s arany vásznakat teregetett
 966 22 |                 Ezeket ki kell fizetnem. S azután se élhetek apanázsból,
 967 22 |               Feri ebédre Voglányba ment s Máli nénivel szõtték a rózsaszínû
 968 22 |        nagyközönség közé is kiszivárgott s mint az alkorán képletes
 969 22 |                volt a család nyûge eddig s most õ lesz a nábobja, a
 970 22 |                  családban marad a pénz, s mire estefelé megjött Kopereczky,
 971 22 |              mindenki az ablakhoz rohant s nem mint a hajdani jósok
 972 22 |              úttal - folytatá Kopereczky s az arcok még jobban kezdtek
 973 22 |              tudtam betelni a nézésével, s mikor elkezdtem a képzeletemben
 974 22 |                képzeletemben vetkõztetni s egyenkint hullottak le róla
 975 22 |             gyorsan elterjedt a városban s egymást érte a sok gratuláció,
 976 22 |              ajándékozzák meg a világot, s íme, itt van egy vérbeli
 977 22 |            fenyegettek a pesti hitelezõi s kapóra jött a »dinnye«-távirat,
 978 22 |                összeomlik az egész dolog s minden eddigi pénze elúszik.
 979 22 |           Topsich gróf négy fekete lovát s azon hajtatott Rekettyésre,
 980 22 |               hogy elõbb Tóthtal végez - s azután megy a Császárfürdõbe
 981 22 |                  elsõ állomáson kiszállt s a zempléni árverés helyett
 982 22 |              sürgönyt bontotta fel elõbb s bosszúsan a padlóra dobta;
 983 22 |                hamar az elfogadó szobába s vigyél be szivart és konyakot.
 984 22 |                 telt el, már felöltözött s szaladt be Tóth Mihályhoz,
 985 22 |          kordiálisan belecsapva a kezébe s megrázva azt, hogy szinte
 986 22 |                  én akartam önhöz menni. S képzelje, a szamár még ma
 987 22 |                  engem emiatt fölkeresni s különösen kegyeskednék oda
 988 22 |                majd sebesen nyargalt föl s alá a szobában, feldöntve
 989 22 |                   leánya szereti Nosztyt s boldogtalanná teszi ezt
 990 22 |                   A csengettyûhöz rohant s olyat rántott rajta, hogy
 991 22 |              Tóth.~Bubenyik fölszisszent s jajgatni kezdett, míg a
 992 22 |                  kezdett, míg a báró föl s alá szaladgálva fújt, mint
 993 23 |        Kopereczky elõtt személyesen tett s ez az, hogy nem adja a lányát -
 994 23 |             gyûrûket itthon csináltatta, s így a kezdõbetûkbõl a bolond
 995 23 |                köztudomásra jut a kosár. S az a szégyen, az a rettenetes
 996 23 |              adta fel teljesen a reményt s egy ilyen alkalommal odasimult
 997 23 |               noha minden elcsendesedett s az atyafiak napirendre látszottak
 998 23 |                Somlyó-hegyen szüreteltek s csak november elején jöttek
 999 23 |                 a privogyeci kõszénbánya s valami harmincöt munkást
1000 23 |                  fõispánné is bevonatott s elhatározták, hogy egy nagy