Fejezet

1001 23 |               személyesíteni élõképekben s a közönség tódult és fizetett -
1002 23 |                  a kosztümök elkészülnek s én akkor mindannyiszor eljövök,
1003 23 |              való gyöngédségnek képzelte s ez igen jólesett neki.~Volt
1004 23 |                 hogy Bubenyikkel sikerül s mégis megtagadod a pénzbeli
1005 23 |                  Gyík befagyott az éjjel s ez mindent elrontana.~-
1006 23 |             Férjemnek gazdatisztje volt, s most, hogy Krapecet bérbe
1007 23 |             gyémánttû csillogott a fákon s vakító fehér bunda alatt
1008 23 |               fut el egyenesen Voglányig s csak Voglányon túl kanyarodik
1009 23 |               zúgással nyargalt medrében s hatalmas jégtáblákat vitt
1010 23 |              birtokocska elment bérletbe s bérlõ engemet nem akarta,
1011 23 |               azonban ismét összerakatja s egy pár új pallódeszkát
1012 23 |                sántikált, de bot mellett s erõsen bízott, hogy a jótékonysági
1013 23 |                 elõ nem jött a csontokra s rettenetesen kezdte ugatni
1014 23 |               szemkarikái megnedvesedtek s azontúl beállott a kínos
1015 23 |            élénkség, betoppant Homlódyné s vele üde levegõ csapott
1016 23 |                  este tartjuk a fõpróbát s utána egy kis vacsora van
1017 23 |                 Holdvilág lesz az éjjel. S én úgyse tudok aludni, ébren
1018 23 |             kezében tartván a festményt, s összehasonlítva az elébe
1019 23 |         élõképpel, a feleségéhez szaladt s egy csókot nyomott a szájára. »
1020 23 |                 másolat hiteléül«, mondá s ezzel konstatálva volt a
1021 23 |      tekintetével fürkészte az embereket s Vilma elsuhanván Malinka
1022 23 |           villamosáramszerût érzett Mari s látta elhomályosuló szemekkel,
1023 23 |           érinthetné«, inkább õ kelt fel s ment Ferihez.~- Fogass be! -
1024 23 |                mondá halkan.~Feri eltûnt s kis idõ múlva jelentették,
1025 23 |              bõrvedrek lógtak a falakról s zúzmarás bajuszú fegyveres
1026 23 |              járt egyhangú léptekkel fel s alá. A hölgyek helyet foglaltak
1027 23 |                  inasa felugrott a bakra s ezzel megindult a kocsi,
1028 23 |                     kiáltá most Bubenyik s még az istállóba kellett
1029 23 |            kocsisának, hirtelen leugrott s egy iramodással úgyszólván
1030 23 |                 hordom a kis kulacsomat.~S ezzel kihúzott egy kis befonott
1031 23 |                    nyögött fel Homlódyné s egész teste vonaglani látszott -,
1032 23 |              csak jajgatott, nyöszörgött s rövid lélegzeteket szedett.~-
1033 23 |                  Mari megfogta a karjait s erõszakosan elrántotta.~-
1034 23 |             garde-dame nélküli leányokra s törõdik-e azzal, mi illik,
1035 23 |                 Mari:~- Nézzen csak oda!~S önkénytelenül közelebb húzódott
1036 23 |                  Mária! - sikoltott Mari s kis erszénykéjét kezdte
1037 23 |                 kocsihoz jött fáklyákkal s immár nem oldalt, de elöl
1038 23 |           kocsiról, megvizsgálta a hidat s beszélt a fáklyásokkal,
1039 23 |          világnak - fakadt ki akaratosan s kászmálódni kezdett, az
1040 23 |                 úgyse sok van már belõle s reggelre megcsinálják a
1041 23 |                Feje a mellére hanyatlott s egy percig arra gondolt,
1042 23 |             hátha õ ugrana le a kocsiról s elindulna úgy a világnak,
1043 23 |             bagoly a Feri fejének szállt s horzsolva szétterjesztett
1044 24 |                 fa mindjárt tüzet fogott s csakhamar elkezdett pattogni,
1045 24 |                 végre erőt vettek rajtok s ropogva, diadalmas zúgással
1046 24 |                  felelte Feri egyszerûen s aztán elmentek.~Mari még
1047 24 |              megoldotta felsõ szoknyáját s kilépett belõle, kikapcsolta
1048 24 |        nyomogatta össze a míderkapcsokat s lehullt a páncél, mint mikor
1049 24 |                  A cipellõket is lehúzta s egyenként leejtette a padlóra.
1050 24 |               hogy sírva borult az ágyra s addig sírdogált, míg elaludt.~
1051 24 |            nyakába kanyarította táskáját s gyalog lépegettek a homlokzathoz,
1052 24 |             ócska köpenyeget terített rá s tetejébe vállára akasztotta,
1053 24 |              Szent Sebestyén bejáratához s meghúzta az ajtófélfán lógó
1054 24 |              kulcs nyikorgott az ajtóban s egy köpcös asszony dugta
1055 24 |                  az asszony szigorú arca s most már valamivel nagyobb
1056 24 |                 ismerte itt már a járást s arra kérte az ápolónõt,
1057 24 |            nyöszörgését közelrõl hallaná s egyenest a csigalépcsõ melletti
1058 24 |          szögletben.~Az ápolónõ ráhagyta s miután az új beteg kijelentette,
1059 24 |           valamit, de aligha orvosságot, s lassan-lassan bóbiskolni
1060 24 |            madzagon lógna le a nyakáról, s valami játszi szellõ ingatná
1061 24 |                   hogy zörejt ne okozzon s most már csak egy lépés -
1062 24 |              rabolni. Egyet lépett elõre s a lépte neszétõl megrémült.
1063 24 |     lélegzetvételnél mozogtak, alakultak s mozogni látszott velök egy
1064 24 |            Hallotta a mélységes csöndben s ez olyan bántó volt, mintha
1065 24 |                  azokra a formás cipõkre s az álmában gyöngéden kipirult
1066 24 |                az ágy melletti szõnyegre s gyöngéden megérinté a párnán
1067 24 |                   álmában látja Nosztyt. S ez jólesett neki.~- Itt
1068 24 |          ismételgette Noszty hangosabban s kezébe vette a kezét.~Mint
1069 24 |           elhárítólag emelte fel karjait s egy velõtrázó sikoltással
1070 24 |                kiáltá váratlanul, élesen s almavirágszín karját végighúzva
1071 24 |                  a gyertya utolsó lángja s egy szörcsenéssel kialudt,
1072 24 |         átvetette magát az ágy deszkáján s egy iramodással az ablakpárkányon
1073 24 |                  megyek. Leugrom innen - s ezzel csavarni kezdte az
1074 24 |               jól van, beszéljen - mondá s egykedvûen lógázta a lábait
1075 24 |           mindenfelé, ábrándoztam felõle s íme sorsunk összehoz, kisül,
1076 24 |               vonulni, de ön bátorított, s végül, hiszen tudja, ebben
1077 24 |            kellett elhagynom az ezredet, s ezért hagyott el most maga
1078 24 |              fejét, házasságot ígér neki s ugyanekkor egy más vidéken
1079 24 |                    Apja nemeslelkû ember s a hibámat színezte ki, ha
1080 24 |               szeretni csak egyet tudtam s az maga, Mari. Mikor a somlyói
1081 24 |               volna el Noszty a szívérõl s ez most meglágyult, hej,
1082 24 |                 vagyok?« vádolta önmagát s holmi hõsies, lázadozó érzések
1083 24 |                 ereszkedtek be a szobába s a bútorok és apró tárgyak
1084 24 |                  gyalázat - tört ki Mari s hangjában a harag és fölháborodás
1085 24 |                 táskájából a revolverét) s csak az a kérésem van, ha
1086 24 |          visszatartani, hangosan fölsírt s a jóságnak ez a szent zsolozsmája
1087 24 |         játszadoztak a rostélyajtó elõtt s ki is ugráltak a pajkosabbak
1088 24 |                 ült, a lábait melengetve s olyan csinosnak látszott
1089 24 |              mert nem aludtam Voglányban s ez úton elterjed, mint a
1090 24 |                 van a Szent Sebestyénben s arra számít, hogy majd megreparálom.~
1091 24 |                  hogy majd megreparálom.~S ezen aztán vidáman nevetgéltek
1092 24 |                elszontyolodtak egyszerre s jéggé fagyott a vér, kivált
1093 24 |               borzalmas shocking láttára s elájult. Pázmár doktor fogta
1094 24 |                  No, ez szép história. - S nagy zavarában a saját feje
1095 24 |               rendült meg egész lelkében s olyan keshedt fakó lett
1096 24 |               halotté. Odament az ágyhoz s úgyszólván felordított,
1097 25 |                  szétszedik, összerakják s ki-ki a saját fantáziája
1098 25 |                  Hát várta Tóthné otthon s miután nem jött a leány,
1099 25 |                Átkelnek a zajló folyamon s egyenest Voglányba tartanak
1100 25 |               persze két eleje van ennek s két vége, mint a kiflinek,
1101 25 |         valamikor. Onnan is kezdõdhetik (s úgy is adják elõ némelyek),
1102 25 |                hiszi egyébiránt a piszi) s éppen Voglány közelében
1103 25 |          véletlenül nem volt semmi baja) s az útbiztos föl is szedette
1104 25 |             aztán kezében volt a madárka s vitte Mezernyére, mint a
1105 25 |                  lapja sem hallgathatott s megjelent a »Csavaros ésszel
1106 25 |                  is, írván, hogy hírlik (s õ csak fenntartással közli),
1107 25 |                mindig történtek effélék, s mint ilyen esetben többnyire,
1108 25 |             találkozott vele a sörházban s egy bikacsekkel úgy elverte
1109 25 |              hordágyon kellett hazavinni s két lesütött szemû apáca
1110 25 |      koholmánynak nevezi azt a hírlelést s csatolja a hó 19-ikérõl
1111 25 |         ünneplõje volt rajta, befogatott s átment a bálingi kastélyba,
1112 25 |               Palojtay idegesen járt fel s alá -, az eset kétségkívül
1113 25 |                 Nekem is vannak leányaim s az ember nem tudja, milyen
1114 25 |             valóságos atyja és jótevõje. S pénzt még talán kapnék valahol,
1115 25 |                le, akkor engem becsuknak s ez megint csak az én családomnak
1116 25 |                egy széken himbálta magát s egyre hunyorgatott a másik
1117 25 |                 becsöppenés már megvan. (S ezzel egy levelet húzott
1118 25 |                   melyben bocsánatot kér s újból megkéri leányom kezét.~-
1119 25 |               gyermekünknek a becsületét s akkor utána kell futnunk (
1120 25 |                 elpocsékolja, mert lump, s mikor semmije sincs, szépsége
1121 25 |                van egy gyenge oldala is. S azt mondja az angol, minden
1122 25 |             hallatszott még egy sikoltás s aztán csendes lett minden.~-
1123 25 |                 egyenlõ házasság esetén, s valóban mi szülõk a Hatvanat
1124 25 |             Hatvanat vártuk a Hatvanhoz. S íme közbejön a Tíz (ennyire
1125 25 |            udvarolni egy módos leánynak, s ez volt az a blatt, amin
1126 25 |                  fortyant fel Podwolski, s tekintetével a másik grófhoz
1127 25 |                szerényen lehajtva fejét, s csak úgy dõlt a gõg minden
1128 26 |                 az ambituson mutatkozik. S ehhez a hangulathoz talál
1129 26 |         Jégcsapok lógnak le az ereszrõl, s ha megenyhül az idõ, elkezdenek
1130 26 |             elbeszélt somlyói jelenetet, s nézelõdne benne a saját
1131 26 |             Valahára - sóhajtott Tóthné, s Mari arcát gyönge pír vonta
1132 26 |             Közelebb húzta székét hozzá, s hosszan kifejtette nézeteit.
1133 26 |               Felölelte az egész kérdést s megvilágította. Mari még
1134 26 |           okadatolta, valószínûvé tette, s mikor már azt hitte, hogy
1135 26 |               jártas a világ folyásában, s azt mondta: »Vadmacska harapását
1136 26 |           embered, becsületes, hû lélek, s õ is azt vallja: Fedél alá
1137 26 |                 megázott portékát tenni, s a fedél - a fõkötõ. Az mindent
1138 26 |              vagy nyílásnak kell lennie, s ehhez jutva a beszélgetési
1139 26 |           beszélgetési anyag, szétömlik, s egy mellékvonalon elfoly.~-
1140 26 |                ezekben az asszonyokban), s hozzásimult, vállára tette
1141 26 |           emberek vagy hisznek a lapnak, s ha hisznek, õtõlük függ,
1142 26 |                egy napon a mi kúriánkra, s lássák végigvonulni a falukon
1143 26 |               elé vagy a kis kertjeikbe, s mondogassák egymásnak: Hova
1144 26 |             pumpolná a szegény asszonyt, s halálunk után elszedné mindenét.
1145 26 |         tisztítaná, mentené minduntalan, s vitetnék feltartóztathatatlanul,
1146 26 |                tudott már megint sírni), s a könny alatt valahol ott
1147 26 |              neki, ha a szolgaszemélyzet s esetleg más beavatottak
1148 26 |                 esküvõt virágvasárnapra, s ezzel ennek is elvetették
1149 26 |              légy, mikor tüdeje nincsen! S a kevély családok készséggel
1150 26 |         fõispánné magyar díszbe öltözik, s pillangós fõkötõjén állítólag
1151 26 |                varrónõje munkába fogott, s dolgozni fognak addig, míg
1152 26 |               takarékpénztári tõkéjébõl, s mikor a pénztárnok azt kérdezte,
1153 26 |          kétségkívül Marira leselkedett, s nyomon követte õt, mikor
1154 26 |       kulcslyukon akartam bekukucskálni, s íme bent vagyok a szobában.
1155 26 |              hadvezér köti le a kardját, s még az okuláré üvegén is
1156 26 |             eszük valahol a Holdban jár, s ha ott valami kedveset lát,
1157 26 |           gyakran veszi ezt észre Igali, s találgatja magában, mi lehet.
1158 26 |                 pedig ugyan nincs minek. S ezzel mennek, megkerülve
1159 26 |               nagy pletyka asszony volt, s rendkívül kombináló talentum,
1160 26 |              cseresznyefa és a barackfa, s egyszer csak topp, eléugrott
1161 26 |                  kóválygott az embernek, s úgy rémlett neki, a tömérdek
1162 26 |                 nem egy leány sóhajtott, s elmerengett aztán, hogy
1163 26 |            utcára, kiálltak a kapuk elé, s utánabámultak a nagy porfelhõnek,
1164 26 |            mondják, pék volt Amerikában. S ihol ni, most már méltóságos
1165 26 |                javították meg a levegõt, s bûbájos sercegések hangja
1166 26 |                  körül foglalatoskodott, s egyik ölelõ rokoni karból
1167 26 |          Kopereczky a feleségét kereste, s panaszkodott, hogy a menyasszonyt
1168 26 |                  Igali a fejét csóválja, s elvegyülvén a vendégek között,
1169 26 |                bizonyosan Worthtól való, s ritkított garmonddal lesz
1170 26 |                  se volt, aki megmutassa s akitõl kérdezték, mind azt
1171 26 |                  Váltig kérdezgeti a fel s alá szaladgáló inasoktól,
1172 26 |                 vontak, hogy nem tudják, s olyan ostobán óvatos arcot
1173 26 |             keresd meg Mari kisasszonyt, s gyere jelenteni, mi van
1174 26 |                 Feri azonban tûkön állt, s hetykén szólt oda Kopereczkyhez:~-
1175 26 |                 a nõk intimebb szobáiba, s ebbõl egy kis ablak nyílt
1176 26 |                  a sikátorszerû átjárón, s a Tóthné szobáján megnyomta
1177 26 |           batárba, mire pattan az ostor, s nyomban megindul a batár.~
1178 26 |                  Ez furcsa felelet volt. S kivált a keserû íz, mely
1179 26 |               mondta Noszty Feri tompán, s látszott, milyen nehezére
1180 26 |                   Az nem igaz - hebegte, s olyan vörös lett, mint a
1181 26 |                nyilvánul. Igen sajnálom, s bocsánatot kérek, hogy ide
1182 26 |                reszkettek, melle zihált, s az utolsó szavakat nem is
1183 26 |               hagyjuk annyiban - ordítá, s kitépte magát az õt visszatartó
1184 26 |                  pékmester! Leszámolunk…~S vérbe borult szemei vészjóslóan
1185 26 |                  a könyvtárszoba ajtaja, s egy magas, délceg katona
1186 26 |           hátrahõkölt az ismerõs hangra, s félénken felpillantott,
1187 26 |               karjai lankadtan estek le, s halotti sápadtság borította
1188 26 |               vagy tízperces hézag jött, s csak akkor következtek megint
1189 26 |                  égõ sebét gyógyítgatni. S amint egyre távolodott Rekettyéstõl,
1190 Uto|      tapasztalható. - Ott ül a nézõtéren s látja a darab legelején,
1191 Uto|           egymást szeretõ fiatalok dolga s még csak jobban romlik a
1192 Uto|               kell vetni egy tekintetet, s ha az áll ott, hogy »vígjáték«,
1193 Uto|               mert a közönség még fiatal s nem bánja, ha az történik
1194 Uto|            emberi szenvedélyek mozgatnak s emberi csapások és szerencsék
1195 Uto|                  a mesébõl lett a regény s levetve gyermekcipõit, amint
1196 Uto|               sok a mesterkéltség benne, s a cselekmény szimmetrikus
1197 Uto|                 a történet kompozícióján s anyagán is az író kezét
1198 Uto|   Legközvetlenebb rajzolata a valóságnak s azonfelül szabad és független
1199 Uto|             némely fajtája van szõnyegen s a disputa folyamán az én
1200 Uto|                  fiú esetét Tóth Marival s mikor a történet bizonyító
1201 Uto|                 megfordítva a pegazusra, s a lábnyomokat tekintve,