Fejezet

 1 14|       Rozika, keresd meg!~- Azonnal mama, csak a kalapomat teszem
 2 14| pénzügyigazgatónál õ és a papája, a mama szegény betegen feküdt akkoriban (
 3 15|            szívecském?~- Megijedtem mama, hogy egy csont akadt meg
 4 17|      ebédlõben az asztalon, Fruzina mama pedig a befõttes üvegek
 5 17|         Vendég jött - mondá Fruzina mama.~- Mégpedig idegen - jegyezte
 6 17|      törvényt pofonütötték?~Fruzina mama közbelépett, eltaszította
 7 17|  megmozdulnak. Holnap van a Fruzina mama születésnapja, ezt aztán
 8 17|            el.~Vacsora után Fruzina mama mindjárt lefeküdt, bocsánatot
 9 17|      parancsszó, uralgott a Fruzina mama hangja; sertést forráztak,
10 17|           ezektõl kapott ma Fruzina mama, jó, hogy át nem lyukadt
11 17|        Csakhogy mikor aztán Fruzina mama nyájas szólamára: »tessék,
12 17|       zavarral.~- A mamát? Hiszen a mama bent ül a meleg kályha mellett
13 17|       tartva szemüggyel.~- Kelj fel mama, add ide a székedet - mondá
14 17|            a szárazföldtõl, Fruzina mama is külön kergette az ifjúságot
15 17|             nem is kellett, Fruzina mama mondta helyette:~- Palinak,
16 17|            ráncaiból, igazítsa meg, mama. De van-e gombostûje?~-
17 17|          hanem cérnát.~- Nem tudom, mama.~- No, nem tesz semmit.
18 17|             bele Tóthné.~- Elestem, mama.~- Oh, te szerencsétlen
19 17|       Istenem, Istenem.~- Sehol se, mama! Nem fáj semmim.~De Tóthné
20 17|           jó - jegyezte meg Fruzina mama -, de mi köze ennek a Mari
21 17|       hirtelen lecsapott rá Fruzina mama.~- Ejnye, Pista! Mikor nõ
22 18|        mereven bámult rá.~- Talán a mama kíván vissza? - kérdé tétovázón,
23 18|           zengett, úgy hogy Fruzina mama alig gyõzött koccintani
24 18|          asztalt az elnöklõ Fruzina mama. Bontana is, ha a locsi-fecsi
25 18|        felõle, de nem mert. Fruzina mama bizonyosan tudja, mert õtõle
26 18|             Isten ments meg Fruzina mama elõtt szóba hozni, gyík
27 18|        aranyat pakfonnal vegyíteni, mama.~- Neked ma valami bajod
28 18|           veszi észre az ember.~- A mama küldött, apuska, hogy már
29 18|            gondolsz?~- Vidd vissza, mama.~Tóthné szorosan a falak
30 20|            mert Palojtayné, Fruzina mama, akivel szintén jóban voltak
31 21|             meglepetést.~- Tudja, a mama nincsen otthon, éppen átment
32 23|           föltéve, hogy még akkor a mama nem lesz talpon.~Miután
33 26|          eleibe Feri:~- Hova ment a mama?~Tóth Mihály rápillantott,