Fejezet

 1 2 |         vagy annak a hagyománynak a gróf Nádasdyaknál, hogy minden
 2 4 |          volt nálam megyédbõl, mely gróf Topsichot kívánja fõispánnak.
 3 4 |    kegyelmes úr -, hogy már Topsich gróf is volt nálam tegnap és
 4 5 |          azok, akik a megyében lakó gróf Topsich Jánost óhajtották
 5 8 |            azért, mert a klerikális gróf Topsichot ütötte el hitük
 6 8 |   fiskálisnál volt nagy estély és a gróf Topsich tiszttartójánál
 7 9 |             érkezik. Íme, a Topsich gróf négy feketéje, de jó volna
 8 11|          éppen arra gondolt, hogy a gróf Plechnitz-családhoz fordul
 9 11|       élményeit, egész addig, míg a gróf baja Ischlben mintegy hat
10 11|            nagyon megpelyhesedtél a gróf mellett - vélte a hadnagy.~-
11 13|           ez akkor azt mérlegeli, a gróf tõkéjén nõtt-e az vagy egy
12 15|         hadnagy, de lehetne álruhás gróf is.~- Látnád az enyimnek
13 17|             dévaj öregúr, Podwolski gróf is, csizmáján hetykén recsegett
14 17| gavallérosan pengett a sarkantyú. A gróf csupa vidámság, csupa derû
15 17|           rikkantott bele Podwolski gróf - Hohohó Noszty! Melyik
16 17|            kutya a világon.~Az öreg gróf roppant örömet tudott mutatni,
17 17|         pedig rá se hederít az öreg gróf csacsogásaira, cinikus hírbe
18 17|         kész szolgabíró fia volna a gróf úrnak.~- Csakhogy ahhoz
19 22|         hirtelen megvette a Topsich gróf négy fekete lovát s azon
20 22|           egy Zemplén megyében lakó gróf feloszlatta a versenyistállóját,
21 25|         átment a bálingi kastélyba, gróf Topsichhoz. Ott éppen vendégek
22 25|         Palojtay és a víg Podwolski gróf.~Topsich gróf nagyra nézte
23 25|             Podwolski gróf.~Topsich gróf nagyra nézte Tóth Mihályt,
24 25|              vágott közbe Podwolski gróf rögtön, in medias res akarván
25 25|                No, ugyan? - kérdé a gróf várakozó kíváncsisággal. -
26 25|            elsül.~- Nem félek tõle, gróf úr, higgye meg - mentegetõzött
27 25|         volt már.~- Igazán?~Topsich gróf közbeszólt:~- Ej persze.
28 25|            hagytuk el? - folytatá a gróf. - Igen, tudom már. Azt
29 25|           Föltétlenül - bizonyítá a gróf.~- Ej, ej, méltóságos uram,
30 25|             reparációnak nevezed, a gróf úr pedig mentésnek mondta (
31 25|       kinevet is engem a méltóságos gróf úr. Reparáció! Gyönyörû
32 25|             garnitúrát, ha-ha-ha.~A gróf nyugodtan tette le csibukját.~-
33 25|            le most már rá Podwolski gróf. - Mit akarsz te? Ámbár