Fejezet
1 1 | Kozsehuba közömbösen.~- Az ördög idehozott. Add ide azt a
2 3 | akkor aztán vigyen el az ördög - tört ki a komoly honatya
3 3 | élénken Kozsehuba.~- Ezer ördög! - pattant fel az ezredes. -
4 4 | melyrõl bajos elhatározni, az ördög súgta-e, vagy egy kis íjas
5 6 | éppenséggel nem termett!«~- Az ördög vigye a maguk körtéjét -
6 6 | halandók, hátha elviszi az ördög - ellenveté a kapitányné -,
7 8 | vonogatták. Bánják is ők már. Az ördög áll itt glédában bizonytalanra.
8 9 | megy a fejembe.~- Mi az ördög lehet az, vén alamuszi?~-
9 10| AHOVÁ MAGA NEM MEHET AZ ÖRDÖG, ASSZONNYAL HELYETTESÍTI
10 11| lúdlábad, nem vagy-e maga az ördög? Mutasd csak ide azt a pipát!~
11 11| Kristóf, hiszen tudod. Ejh, az ördög emlékezne minden rongy faragványra!
12 12| kastélyba akar elszerzõdni. Az ördög ismeri ki magát ebben a
13 12| mágnások is sokan vannak. Az ördög gondolná, hogy annyi sokan
14 12| közbeavatkozik. Vagy az Isten vagy az ördög.~Az Isten jó a jókhoz, segíti
15 12| át, segíti állandóan: az ördög jó cimbora, õ is segíti
16 12| Hiszen azért volt közel az ördög.~- Bligi! - szólt most Tóth
17 12| csúsztatott kezébe a sors vagy az ördög, hogy egész végére járjon.~
18 13| közönséges társaság. Az ördög súg neki egy gondolatot.
19 13| neki egy gondolatot. Az ördög jó cimborája a tépelõdõknek.
20 13| cimborája a tépelõdõknek. Az ördög hozzáoson és körülbelül
21 13| kipányvázva a gyepen, az ördög se törõdött már vele - hát
22 13| elrontsa mindazt, amit az ördög épített?~De hátha mégsem
23 14| emberek! Csert je panom! (Ördög bajuk az uraknak.) Hát ez
24 14| Könnyű Velkovicséknak! Az ördög köpi azoknak a pénzt. Így
25 16| Érzés dolga az ilyen.~- Az ördög szántsa meg az effajta sületlen
26 16| Napóleonon se kereste az ördög sem, miként lett elsõ konzul.
27 17| kezdte vakarni.) Hogy az ördög vigye el az anyádat, még
28 17| vagyok az új hivatalommal.~- Ördög kell neked, nem hivatal.
29 18| milliomos leány, én szegény ördög s oly messze volna tõlem,
30 19| pajkos volt, mint egy kis ördög, nem lehetett vele bírni,
31 23| mondta: »Micsoda könnyelmû ördög bújt ma magába?« Malinka
32 24| arca, megint meglökte az ördög: hát mindezt itt hagyja
|