Fejezet

 1 1 |      lován látja, neki is ugrál a szíve örömében. Mégis csak szebb
 2 1 |           néz rá, hogy attól az õ szíve is megolvad. »Szó, ami szó -
 3 1 |           megdobban otthon az apa szíve. Mikor indul a legközelebbi
 4 6 |      valójában, mert alapjában jó szíve van és magától eláll a tervtől.~
 5 6 |  kulcsárné várják a nagyteremben.~Szíve nagyot dobbant. Szepegve,
 6 7 |          fejét, mikor egyszerre a szíve elkezdett sebesen verni,
 7 7 |           eltalálta a valóságot s szíve körül jótékony meleg áradt:~-
 8 9 |           Bizony Isten olyan puha szíve lehet, hogy kenyérre lehetne
 9 11|         megszínesedett apránkint, szíve hangosan dobogott az örömtõl,
10 12|    lépeget a barázdán az út felé. Szíve nagyot dobbant. Felismerte
11 13|       kipihente már magát?~A Mari szíve elkezdett hevesebben dobogni,
12 13|    látszik, megesett a táncosnéja szíve, önkéntelenül hozzásimult,
13 14|         borzalmas közlés, mikor a szíve csordultig tele volt nyugtalan
14 15|           székén s úgy dobogott a szíve, mint a kis madáré, ha a
15 17|         merényletet.~Feje zúgott, szíve hangosan dobogott, amíg
16 17|        mellét érte, talán éppen a szíve táján. Ki hitte volna, hogy
17 18|         elhomályosodtak a szemei, szíve hangosan dobogott, és olyan
18 18|         fal és úgy érezte, hogy a szíve hevesen ver, míg a torkát,
19 18|           nekimelegedett a Noszty szíve, hogy a jóság harmatját
20 19|          ön ekkor egy kis meleget szíve táján? Vallja meg õszintén.~-
21 19| kéményseprõmesternek pedig fájt a szíve a kürtõkért, melyeket õ
22 20|           nemcsak hasa van, hanem szíve is. Tekintetbe kellene venned,
23 20|    jegyezte meg a báróné -, de jó szíve van, és én meg vagyok gyõzõdve,
24 21|          is, vagyis az orvosnak a szíve két vezetéken húz a pénzhez.~
25 21|           hajának illatát, a Mari szíve hangosan vert - de persze
26 23|           úgy fájt, de úgy fájt a szíve, hogy azt ki sem lehet mondani.~
27 24|        többé. Úgy elfacsarodott a szíve, hogy sírva borult az ágyra
28 24|     csöngettyû a bárányén.~Noszty szíve hangosan vert. Hallotta
29 24|          ítéljen el, ha van hozzá szíve, ítéljen el, amiért olyan
30 26|          vissza. Értette. És az õ szíve is elfacsarodott a gondolatra,