Fejezet
1 3 | Ösmerem ezeket a mestereket.~- Biz azok éppen olyan bizonytalanok,
2 4 | Nincs, édes úrfim, nincs biz az - felelte a jóképû anyóka -
3 6 | kapitányné. - Egyedül jött?~- Nem biz az. Valami kupcihért hozott
4 6 | volt kinyitva. Kék szobának biz ezt csak azért nevezték,
5 8 | kritikaképpen: »Nagy svihák biz’ ő, de jól szaval.«~Meg
6 9 | helyeslõleg bólintgattak.~- Biz Isten igaz. Õméltósága jól
7 9 | fiatalembert énelõttem bántod, biz Isten, menten hallani fogod
8 10| állása, magánál a leánynál.~- Biz az nem valami biztató -
9 11| még följebb is menni! De biz az lejjebbre vette az útját.
10 11| tartottak ma a doktorok.~De biz ezzel se fegyverezte le
11 11| pillantást vetett barátjára, de biz az kiállta minden szemöldökrezgés
12 11| hogy megsértettelek.~- Meg biz a macskát. Adok is én a
13 13| a mázsán pénzed nélkül…~Biz ez így volt egészen s Tóth
14 13| gyönyörûség a tenyérnek, mert hát biz az becsúszik ilyenkor tilos
15 14| KELETKEZÉSE ÉS SZÉTFOSZLÁSA~Biz az pedig valóságosan Velkovics
16 15| Természetesen elfogták?~- Nem biz azt, elment reggel, elutazott.~-
17 15| kíváncsiságod nagyobb a tengernél és biz azon hajók is járhatnának.«~
18 16| a fõispán sajnálkozón.~- Biz az rögtön levon húsz százalékot,
19 16| elhagyta a közgyûlés termét. De biz azt észre se vették, mert
20 17| hogy holnap kell jönni.~Hm, biz az finánc is lehet. Be kell
21 17| Csakugyan, tartsunk arra!~Biz ott csata volt. A Palojtayék
22 17| oda, hogy mi történt. Hát biz az szerencsésen a Noszty
23 17| jönni!« Hát tudtam volna biz én, sõt maga Noszty ajánlotta
24 18| fel határozottan. Lehet biz az, hogy a vadász.«~»Igaz
25 18| hova lett a kamélia, kérdi? Biz azt elvették tõlem zálogba.
26 21| kakasnak a sarkantyú.~- Igaz biz az, el is feledtem, hogy
27 21| kutya van a faluban.~- Nem biz az - felelte Tóth Mihály
28 23| kereskedik.~Kereskedett volna biz õ, de nemigen lehetett,
29 25| szomszéd, ne zavartassa…~- Hát biz én azért jöttem, méltóságos
|