Fejezet

 1 1 |          Azt jelenti, Zsuzsanna lelkem, hogy a papok annak idején
 2 2 |   audienciáján szerzettre.~Uccu lelkem teremtette, most aztán leesett
 3 4 |       nemhogy a rossz hírtõl. A lelkem is reszket, ha ránézek.~-
 4 6 |    jöjjön olyan nagy indulatba, lelkem báróné, mert árt a drága
 5 8 |        telepedett urát:~- Gyuri lelkem, nem akar maga még hazamenni?~
 6 8 |      elõkelõ famíliákban.~Gyuri lelkem szívesen felejtette volna
 7 11| megfosszalak, ahhoz nekem nincs lelkem. Az ilyen ajánlatokkal csak
 8 11|        feleségéhez:~- Krisztina lelkem, sokat gondolkoztam azon,
 9 13|       leüléssel.~- Tessék, édes lelkem, üljön le. - Ez a lelkem
10 13|        lelkem, üljön le. - Ez a lelkem megszólítás is most már
11 13|     véleményem, szomszédasszony lelkem.~Széles jókedvben, ott rezegtette
12 15|          Hiszen csak úgy értem, lelkem sógor - vágott közbe Velkovicsné
13 15|      Csak egyet nem értek, Mari lelkem, miként akadhatott meg a
14 15|         leány ujján volt. (Jaj, lelkem - pirongatta meg Tóth uram
15 16|     tukmáljak! Egyet tanulj meg lelkem, hogy patikából szeretni,
16 17|    tessék beljebb kerülni, édes lelkem«, beléptek a bundaszobából
17 17|      állított. De megállj csak, lelkem, mit is mondtam? Most jut
18 23|         eljövök, elviszem az én lelkem Marimat és vissza is hozom
19 24|       miatyánkot, hogy elszálló lelkem a maga imájába fogóddzék.~
20 25|   pénzem, másodszor, mert nincs lelkem hozzá, hogy elõsegítsem
21 25|   mentegetõzött Tóth.~- Hiszem, lelkem, hanem volt-e már párbaja?~-
22 26|         kezdett.~- Hopp, Julcsa lelkem, tedd le csak hamar azokat
23 26|      itt legyen az egyik lábad!~Lelkem Julcsa is eltûnt, és õ se