Fejezet

 1 1 |    ízben már kért Kozsehubától száz forintot és azt pontosan
 2 1 |        Egyszer már adtam neked száz forintot kölcsön. Emlékszel?~-
 3 1 |        tíz.~Míg messze az idõ, száz terv, megannyi száz vigasztaló
 4 1 |       idõ, száz terv, megannyi száz vigasztaló barát enyhíti,
 5 6 |      tudom, nem tenné a fejére száz forintért sem, ha tudna
 6 9 | látszata) többet ér néha, mint száz meglevõ erény. Az éljenzés,
 7 9 |    beszélhetek veled. Nem adom száz forintért, hogy a nyelvem »
 8 10| megmaradt neki tisztán egy pár száz hold és a csinos kis váracs,
 9 11|     termett, és leszúrt néhány száz forintot a költemények kinyomatására.
10 11|  kikereste Klemitzer, az éppen száz forint volt.~- Tehát hétszáz
11 11|       odahelyezte Miska elé.~- Száz darab ezres, ez a fele,
12 14|   Velkovicsék szüretre mentek. Száz irigy sóhaj röppen el. Ah,
13 16| akképpen okoskodott: Ezek most száz forint adományra számítanak
14 16|       pokoli háborgás tört ki, száz fenyegetõ, tiltakozó vagy
15 16|   megtelt »Kaby« kiáltásokkal. Száz és száz Kaby zúgott, hömpölygött
16 16|    Kaby« kiáltásokkal. Száz és száz Kaby zúgott, hömpölygött
17 17|      tuskók voltak, egy bérese száz és két tavaszt számlált (
18 18|        Te! Ha az a te hangodat száz közül megismerte, holott
19 19|    kellene aztán megnézni vagy száz év múlva Magyarországot.
20 21|  homlokát.~Az erdõ alig néhány száz lépésnyire volt innen; a
21 22|      akiknek csak éppen egypár száz forintra volna szükségük,
22 25|     feleket mondjuk száznak. A száz után jönnek a kilencvenkilencek