Fejezet
1 3 | fenyvesmadár a madaruk, nem mint nekünk a Turul. És azt megeszik
2 3 | jutott eszembe, hogy van nekünk egy határozatunk mely szerint
3 4 | végszükségünkben úgy tetszik, egyenesen nekünk hozta, mint a sült galambot
4 5 | ítélem meg a helyzetet, hogy nekünk is tenni kell valamit, egy
5 5 | csodálkozott a báró. - Nincsen nekünk jégvermünk.~- Van, kérem
6 5 | bolond, Bubenyik, ha nem nekünk engedné megtalálni, mert
7 6 | megcsókolja.) Mi jót hozott nekünk?~Mialatt Bubenyik előadta
8 6 | előkeresem és beszéljen nekünk valamit.~- Nem igen érek
9 6 | kapitányné -, arról beszéljen nekünk inkább: kicsoda, micsoda
10 6 | õ szelleme, az árulta el nekünk, hogy mi fog történni. Igaz-e,
11 6 | báróné, a hamis gyöngyök nekünk tulajdonképpen csak annyit
12 7 | Noszty képviselõ úr is, aki nekünk elhiszi a fatális elmaradás
13 10| uraknál megfordul a dolog, nekünk az asszony hozza a pénzt
14 11| elméskedett Gyuri -, de sajnos, nekünk minden óránk az a te órád
15 14| Szombathelyre.~- Hát ez is csak nekünk szerencse - örvendezett
16 15| hazaviszed Marit Rekettyésre, nekünk pedig útilaput kötsz a talpunkra.~-
17 16| ásítozó Noszty Pált.~- Hm. Ez nekünk szól. Ne válaszoljunk rá?~-
18 17| fájdalmát enyhíteni, de nekünk nincs, elfogytak.~Palojtay
19 18| illusztrációnak tûnt fel, pl. »Van nekünk egy tehenünk, ekkora szarvai
20 22| leányának birtokot. Vagy adja át nekünk Rekettyést, õ pedig szerezzen
21 23| Mari, Mari, hát így kell nekünk szemben állni, ilyen hidegen…~-
22 26| Noszty Ferenc. Ez volna nekünk az elégtétel, meg a Marinak.
|