Fejezet

 1 1 |          Szó, ami szó - gondolja magában -, ha leány volnék, én is
 2 1 |        boltomban vagy - gondolta magában Kozsehuba.)~S valóban, estefelé
 3 3 |          dagadjon meg - gondolta magában a hadnagy elszomorodva.~
 4 3 |   renoválta a kastélyt. Gondolta magában, utat egyenget Vilmának,
 5 4 |  fütyörészve távozott, gondolván magában: ezeket én most összehoztam,
 6 6 |        megörül? Feltette eközben magában, hogy történjék bármi, uralkodni
 7 6 |       principálisa, dühöngött is magában ezért (hanem iszen visszafizethetem
 8 9 |          nimbusza? Ejh, gondolta magában, vágjunk neki! Elmondom
 9 9 |          megnyugodott, gondolván magában: A fõispán most nagy dicsõséget
10 10|       valami ilyesfélét foglalna magában a hirdetés.~- Ugyan, ugyan,
11 11| nadrágjaikat varrta, gondolta el magában, hogy az ő kötelessége illő
12 12|             morogta, fölfedezvén magában e nevetséges érzelmet. De
13 12|        hova mennek? - töprengett magában s messzirõl követte õket,
14 16|     okosok is akarnának s ez már magában is nagy baj. Azért aztán
15 17|      helyére. Erõsen elhatározta magában, hogy az új hivatallal õ
16 17|  dobogott, amíg egyre hajtogatta magában: »A macska fél, de én nem
17 18| csakugyan a vadász volna - mondá magában -, csak nem lenne olyan
18 21|          ugrottam át« - gondolta magában, mialatt a hölgyek átöltözködtek
19 21|           nesztelenül - gondolta magában Noszty -, holott odább már
20 21|          vegye, szidván Pimpósit magában, hogy még mindig nincs itt
21 26|        észre Igali, s találgatja magában, mi lehet. Mindeneket meghányván,