Fejezet

 1 6 |         beszélj!~- Mit gondol a báróné?~- Azt gondolom, hogy odamegyek
 2 6 |    olyan nagy indulatba, lelkem báróné, mert árt a drága egészségének
 3 6 |    többi kár… Mert ha odamegy a báróné a kastélyba és akármilyen
 4 6 |    Egyszer csak mégis megunja a báróné, mert az embernek gyomra
 5 6 |         Nem. Soha!~- De nézze a báróné, a hamis gyöngyök nekünk
 6 7 | ELŐKÉSZÜLETEK ÉS INTÉZKEDÉSEK~A báróné vacsorára sem jelent meg.~-
 7 7 |         alszik, de a méltóságos báróné már felkelt.~- Mirõl tudja?~-
 8 7 |         a macska van, ott van a báróné is. Mikor a báróné reggel
 9 7 |        van a báróné is. Mikor a báróné reggel fölveszi a pongyoláját
10 7 |         macska is.~- Tehát az a báróné nappali szobája?~- Igen,
11 7 |         milyen balszerencse!… A báróné ott volt ugyan, de háttal
12 7 |      effélékben. És hát végre a báróné is bizony csak asszony.~
13 7 |     voltam; fölhúzattam magam a báróné ablaka irányában az állványra,
14 7 |        a kifejlõdõ jelenetet: A báróné megkérdi: »Hogyan hívják
15 7 |         az?« - kiált majd föl a báróné fölháborodva. »Nem szólt
16 7 |     kíváncsi, hogy a méltóságos báróné mit mondott?~- Hát semmit -
17 17|     túlsó partra, ahol Krackner báróné üldögélt, egy számára kihozott
18 18|          igen jól esett, hogy a báróné bizalmasan félrehívta és
19 20|       egy lapáton. A méltóságos báróné személyesen beejtett a fehér
20 20|     szeles fiú - jegyezte meg a báróné -, de jó szíve van, és én
21 23|     azért is, hogy a méltóságos báróné szegény házukhoz megalázta