Fejezet

 1 5 |         néha csak egy-egy macska jut az egyablakos szobákra,
 2 8 |         képeznek s idegen ritkán jut be ide. Az asszonyaik majdnem
 3 9 |     egyelőre kevés érdekes anyag jut. Noha az igények felette
 4 9 |          elõtt hálátlan. De most jut eszembe…~Hirtelen a karzatra
 5 9 |          csizma helyett papucsba jut. Hát ott voltál-e a közgyûlési
 6 10|    lebzselõ fecsegõktõl, sokszor jut majd eszébe, hogy van valahol
 7 11|        vagy hogy még csak ezután jut oda, de már szeretnénk látni.~
 8 11| ajánlatát, pedig ha Gyurinak nem jut eszébe, magamnak kellett
 9 12|         maga is a szekérre s így jut el odáig, anélkül, hogy
10 13|         mégis szemtelenség. Hogy jut ahhoz Brozik uram, hogy
11 15|    szemeket, hogy ennyi és annyi jut egy-egy emberi nyelv számára,
12 16|          legtermészetesebb módon jut be a Mariék házához is!
13 17|      urambátyámnak ez nem mindig jut eszébe, mert úgy látom,
14 17|     lelkem, mit is mondtam? Most jut eszembe, hogy voltaképpen
15 19|         nekem és vendégeimnek is jut.~Még pedig elég vendég fordult
16 19|     Marinak természetesen eszébe jut eközben:~- Ejnye, lássa,
17 22|          aki egy garmada pénzhez jut, ezt jó lesz most mindjárt
18 23|         elõbb-utóbb köztudomásra jut a kosár. S az a szégyen,
19 24|   órásnak adta ki magát? De hogy jut ilyesmi az eszébe?~- Tudtam,