Fejezet

 1 1  |           Mit mondtál? - kérdé sötét arccal, rekedten.~- Semmit.
 2 4  |        Elviszik õket, mondjuk, sötét kalitkában vasúton, mondjuk
 3 5  |    nekem tíz forintot.~Haragos sötét arca szinte kiengedett,
 4 5  |    finom szálon, azután tompa, sötét hangon egyezett bele mindenbe.~-
 5 6  |      az úr? - ereszkedett be a sötét mélységekbe nagy óvatosan
 6 8  |        ember volt.~- De látod, sötét van, a lámpák már kialudtak,
 7 11 | Százéves hollóhoz«, a kapualja sötét, a lépcsõk hepehupások,
 8 15 |        szerepével és arcával a sötét fátyol, az éj, melyet gyöngén
 9 16 |      kifogásra, míg a magyarok sötét hallgatásba takarództak,
10 17 |   fojtott, tompa hangon. Olyan sötét, nehéz volt minden szava,
11 21 |       süt a nap. Mit akar ez a sötét árnyék? Figyelmeztetni akarja-e
12 23 |      idõ megenyhült. Egy csomó sötét rongy úszott volt imitt-amott
13 23 |  láthatatlan kéz, míg egyetlen sötét fátyollá formálódott.~-
14 23 |     hirtelen elbújt a hold is, sötét lett. Amellett csendes,
15 Uto|       a babona, a miszticizmus sötét rengetegeit, tehát szükségképpen