Fejezet
1 1 | pedig szerelmes, az rendesen el van keseredve, tehát iszik,
2 1 | tiszta munka. Rozika ugyanis el volt ígérve Kozsehuba Tivadarnak,
3 1 | vagy semmit.~A hadnagy el volt érzékenyülve, majdnem
4 1 | elfogadhatatlannak, ne fogadd el.~- Eszembe sincs.~S ezzel
5 1 | kilenc báb összeomlása kelt, el ne felejtené minden baját,
6 1 | hogy ha a nyakam vágod el, sem bírom megközelíteni.~-
7 1 | szálltak be, onnan küldték el a bérszolgát, keresse fel
8 1 | magaviselet volt, de csak el kellett azt nyelni jó képpel,
9 1 | ezen aztán sírni kezdett, el nem felejtvén, amennyi nedvet
10 1 | elõbb talán a Szózatot is el fogja énekelni.«~Erõsködött,
11 1 | galóca nélkül nem eresztheti el a város kedves vendégeit,
12 2 | életének. Gyermektelenül halván el, bolondos végrendeletet
13 2 | nem repedsz ki.~Így múlt el vagy húsz év. Sok idő egy
14 2 | bizonyosan, de legalább el se zárja és hitelt fakaszt
15 2 | Kopereczky a legidősebb, el is vitte a nyáron személyesen
16 2 | hamar utolérte, mert még el sem foglalta elnöki székét
17 2 | csinálok rendet. Mindent el fogok követni hogy az önök
18 3 | hadnagy. - Úgy látszik, el kell vesznem. Tizenkét órakor
19 3 | csillant meg s sietve osont el egy mellékutcába, míg az
20 3 | egy várost zálogosított el ennyi pénzért.~- Ne beszélj
21 3 | No, akkor aztán vigyen el az ördög - tört ki a komoly
22 3 | lassú reszketegség fogta el, szemei elhomályosultak,
23 3 | megyeházából Kubicza fõispán, aki el van ragadtatva, hogy régi
24 3 | büszkeségével magyarázza el a Fõtéren útközben az egyes
25 3 | dolgot eligazítani.~- Már el van igazítva.~- Ne tréfálj,
26 3 | erõs a jóakarata, akkor el lehet talán végképp simítani
27 3 | köhécsel, hogy azért hagyta el a katonai pályát, majd meg
28 3 | szépen a vendéglõdbe és jöjj el este; addig én megpróbálom
29 3 | Ejnye Kopereczky! Eresszen el! Maga szemtelen!~- Oh Vilma,
30 4 | a talaját, hát nem gurul el.~- Van benne valami - hagyta
31 4 | megígértem neki.~- Ejh mit! Ejtsd el!~- De nagyon megharagszik…~-
32 4 | a terembõl. Sietve tûnt el a folyosón, eldobva cigarettáját,
33 4 | megjegyzést mégse hallgatja el: »Ámbár most nekem is sok
34 4 | volna. De addig is kísérj el a szabóhoz, díszmagyart
35 4 | arcán széles mosoly terült el.~- Óh, hogyne! Nagyon is
36 4 | minél gyorsabban foglaljam el a székemet. Sokat vár tõlem -
37 4 | szól. Az ágytól még csak el lehet válni, de a jó asztaltól
38 4 | elmerült, akkor a szõnyegét is el lehetett volna lopni a lába
39 4 | Hát akkor ne vállald el.~- De nem bírok neki ellentállni.~-
40 4 | mire aztán a fõispán mondja el a beszédét, stb.~A program
41 4 | fõispán ígéret gyanánt mondaná el ugyanazokat a szóvirágokat,
42 4 | Isten egyenletesen osztotta el teremtményei közt a tehetségeket.
43 4 | övé, ha megázik, se szakad el. Hát a pók, amice? A pók!
44 5 | téved. Hejh, hogy mindennek el kell múlni, ami volt! Hanem
45 5 | makacs kálvinista ember, akit el akarok csapni, mert nem
46 5 | az új zsindely csúfította el, mellyel itt-ott befoldozták
47 5 | regényolvasásra akvirálod el szegénytõl?… Igazán Noszty-vér
48 5 | megjuhászodva lábujjhegyen tipegett el a kis bölcsõ mellett szobájába,
49 5 | jó lesz visszaharapni, el ne felejtsd. Szóval, úgy
50 5 | Nini. Maga itt van? Ejnye, el is feledkeztem. Micsoda
51 5 | nyakamra kezd nõni. Már õt is el kell csapni. Szaladj el
52 5 | el kell csapni. Szaladj el érte hamar! Maga pedig,
53 5 | kiszáradt tó helye terült el papsajttal, beléndekkel
54 5 | Nagyon fogom nélkülözni, ha el kell csapnom. Pedig körülbelül
55 5 | falusi úri háztartásban. El kell magát látnia az embernek.
56 5 | vállat vont.~- Nem tört el benne a keze - mondá félvállról.~-
57 5 | Kopereczky Balázs kincseket ásott el valahol a kastély kertjében
58 5 | Nem, nem, Bubenyik. Múljék el tõlem ez a keserû pohár.
59 6 | kalpagforgóján pusztult el. Elvitték a törökök s a
60 6 | ő életük fonala fogynék el előbb, mint a gyöngyök,
61 6 | lakó kapitány özvegye tűnt el a Grácban lakó nővéréhez.
62 6 | magától eláll a tervtől.~Ám ha el nem állna, ott van a másik
63 6 | kapitányné. Az bezzeg nem ájul el, nem sír, nem könyörög,
64 6 | javíthatatlan tékozló, és áruld el fontszámra! Mit akarsz tõlem?
65 6 | nyomorult kulcsárnéét. Vedd el a feleségedet, ahogy tudod,
66 6 | Kopereczky, azért hozta el a fúrómestert. Azt is kombinálta
67 6 | köszönését.~- Isten hozta. Hagyja el csak. (Bubenyik ti. keze
68 6 | fájdalmas sóhaj röppent el a melléből, de ez is csak
69 6 | maguk körtéjét - szólta el magát lázas türelmetlenséggel
70 6 | szederjes színt váltott. - Magát el akarják távolítani! Mert
71 6 | hozta, és magát azért küldik el a pusztára.~Bubenyik a fejére
72 6 | az õ szelleme, az árulta el nekünk, hogy mi fog történni.
73 6 | egyszer megkötöm magamat, el nem mozdulok onnan, ott
74 6 | rajta éjjel-nappal, míg csak el nem takarodik innen a cinkosa,
75 6 | dolgokhoz. Képzelje csak el a mi helyzetünket, galambocskám
76 6 | Marcelka asszony!~- Jaj, eressz el, Izrael, jaj minden csontomat
77 6 | bentégett, abban pusztulván el, hogy a mértéktelen ivás
78 6 | a zsarátnokot paráholta el, mikor az ura szólította.~-
79 6 | Azon gondolkozom, hogy el ne csapjalak-e? Félni kezdek
80 7 | bagázsiáról, de hát nagyon el van gyengülve. Mit gondol,
81 7 | éjszakába. Mérhetetlen düh fogta el, szeretné megfojtani azt
82 7 | megfordította a párnáját, hogy el tudjon aludni. Pedig nem
83 7 | így (fitymálón görbítette el duzzadt piros ajkát) õ is
84 7 | egy komor palást takarta el édes termetét, úgy hogy
85 7 | Különben nem beszélhette volna el, hogy látománya volt.~-
86 7 | állványra.«~Szepegve képzelte el a kifejlõdõ jelenetet: A
87 7 | boldogságunkat… Kergesd el rögtön a nyomorultat…«~Valami
88 7 | Halotti sápadtság borította el Malinka arcát, nem mert
89 7 | vagy ismerõséhez. Gondolja el már most, hogy mikor õ a
90 7 | örömében s boldogan indult el egy félóra múlva Bubenyikkal
91 7 | csókolom.~- De nem ásatom el, nem hiszek a doktornak.~-
92 7 | ideküldi és anélkül ne induljak el.~- Legokosabb, ha reggel
93 7 | aludni, hanem azért ne hagyja el magát.~- Óvatos leszek.~-
94 7 | vastag nadrágot húz, nos hát el ne felejtsd, hogy te vagy
95 7 | csak felületesen olvasott el s íme, megtalálta az egyikben,
96 7 | Üljön le most és mesélje el, hogy és mint állnak a dolgok?~-
97 7 | reggel, csak úgy vállalta el, hogy királyi tanácsosságot
98 7 | hogy aljas csínyt követtek el, megvesztegették a kalauzt,
99 8 | klerikális gróf Topsichot ütötte el hitük szerint a főispáni
100 8 | egy finom hártya választja el egymástól. Minden egyes
101 8 | bontóvári völgybe, a mozsarak el fognak pukkanni a Dengely-hegyen
102 8 | de a polgár nem fogadta el a párbajt, okul hozván fel,
103 8 | ajtó. Ezzel a meghívóval el van fogadva dámának.~Hjah,
104 8 | mint Poltáry, de mégis el kell rá készülni, mert sokan
105 8 | jövõ ellenséggel õ bánjon el. Findzsa asszony ment a
106 8 | hadonászva. - Hadd válasszam el a fejétõl.~- Hozzá ne nyúlj! -
107 8 | bizonyosan ott vesztettem el, ahol te verekedtél. Nyilván
108 8 | halvány arcát a vér futotta el erre s felrakta a kezeit
109 8 | Rágányoséknál esett ki? Ne menjek el oda is, ha az úton nem találom?~-
110 9 | akik gőgösen terpeszkednek el a hátulsó kocsiülésen s
111 9 | ezt a Csóva Jancsit mégis el kellene csapni, utálatos
112 9 | Nem tehetem, nem csaphatom el, az átkozott receptje miatt«.
113 9 | pillanatnyi szükségben vette el.~- Úgy? És honnan csöppent
114 9 | féljen méltóságod, gondolja el, hogy csupa káposztafejeknek
115 9 | érthetetlenségbe veszett el, mint a kígyósziszegés.
116 9 | Talán az esküt hadarja el - találgatták némelyek.
117 9 | halotti sápadtság borítá el, míg homlokáról hideg verejtéket
118 9 | emlékezett már arra, de õ maga el tudta szóról szóra fújni
119 9 | Noszty Feri keserítette el még jobban holmi sületlen
120 9 | pohánkakása ízû hang - mosolyodott el Klementy szerkesztõ úr,
121 9 | Kopereczkyt és nem ejtette el többé. Egy elképzelt jótulajdonság (
122 9 | bemártanám, hogy kétszer mondok el egy beszédet. Legjobb tehát,
123 9 | Maga az öreg Noszty is el van ragadtatva.~- Most már
124 9 | Természetesen nem hitték el. Már hogy is csinálhatta
125 9 | megjegyezvén: »Bizony, higgyék el, sohase hittem volna, hogy
126 9 | levélkulcsnak keresztelné el a miniszter a számfejtõ
127 9 | üdítõ változatosság, hidd el. A láb is akkor érzi magát
128 9 | melyet a viceispán úr mondott el elõbb s mely úgy hasonlított
129 9 | Bubenyik, no ne pirulj el, hiába titkoltad, régen
130 9 | mert ha méltóságod mondja el elõbb a beszédet, akkor
131 9 | helyesli?~- Hogy helyeslem-e? El vagyok ragadtatva. Hisz
132 9 | nézd, homloka hogyan borul el s valami ónszínû réteg vonódik
133 9 | esetben más ember nem hogy el nem szomorodik, de el se
134 9 | hogy el nem szomorodik, de el se bírja titkolni az örömét.
135 9 | annak a halála szomorította el, mert hiszen ellenségek
136 10 | mit?~- És azt se titkolom el, hogy rokonszenvezem az
137 10 | diadalmas diktátor bánt el a megpuhított embereivel.~-
138 10 | csintalan mosolygást, járjuk el a mártogatóst, meg a kopogóst,
139 10 | egész. Tudod mit, gyere el vasárnap hozzánk Voglányba,
140 10 | mellett ülõ hajdú magyarázta el, midõn a következõ vasárnap
141 10 | siet; hímes pázsit terült el a Kapornok partján, füzesek,
142 10 | cigarettám füstjét nyeltem el.~- Nono. Hát ami a leányt
143 10 | kitanulmányozhatatlanok. Az, aki el van bûvölve, maga sem tudja,
144 10 | diák. Õ meglehet, nem pirul el, nem árulja el magát, mert
145 10 | nem pirul el, nem árulja el magát, mert a mi fajtánk
146 10 | a rámát tehát megtartja, el nem dobja, de a képeket
147 10 | falakhoz tapadva húzódik el, így elhajlik, úgy elhajlik,
148 10 | megfenyegette az ujjaival.~- De el ne hirtelenkedj semmit.
149 10 | íróknak a chef d’oeuvre-jök. El ne rontsd, azt mondom, mert
150 11 | nadrágjaikat varrta, gondolta el magában, hogy az ő kötelessége
151 11 | Néha sehol se volt. Talán el is veszett már! Majd ismét
152 11 | Dehogy is maradt volna el valamelyik elõadásról, kivált
153 11 | prókátorénál, mert ezt nem illik el nem hinni.~Egymás iránti
154 11 | hogy Velkovics koma döntse el, mi legyen a gyerekbõl.~
155 11 | életben, ha valahogy útközben el nem veri a ragya. Éles esze
156 11 | helyzet szerint helyezkedik el a világban.~- Stromm úr -
157 11 | nagy elõszeretettel tanulta el az ilyen diák kiszólásokat.)~-
158 11 | bánja a szösz, ronts hát el egy darab tajtékot, ha már
159 11 | keresményemet. Mindenképpen el kell végezned az egyetemet.~
160 11 | tandíjat Gyuriért, õ látta el apró kiadásait panasz nélkül,
161 11 | elszakadni. Nem is szakadok én el soha, csak egy kicsit elmegyek
162 11 | gróffal minden hangversenyre el kellett mennie, a zene csillapítólag
163 11 | miatt, s íme, ahelyett, hogy el volna ragadtatva, mindent
164 11 | Bécsben már a gyûrûmet adtam el, hogy a hajóköltséget fizethessem.~-
165 11 | csodálatos szomjúság fogta el.~- Mihálykám, fiacskám,
166 11 | fogért, órát óráért, fogadd el tõlem, kérlek, ajándékba.~
167 11 | A gyilkost se ítélik el kihallgatás nélkül.~- Én
168 11 | úgy segéljen, nem megyek el onnan élve, míg ki nem jössz
169 11 | csontomat összetöröd. Eressz el, kérlek. Én csak fiákerezni
170 11 | már most ülj le és beszéld el a dolgokat.~- Most már egy
171 11 | a következõkben beszélte el szerencséjét:~- Június elsõ
172 11 | Kétségbeesve töltöttem el az éjt a »Pelikán«-ban,
173 11 | bankjegycsomagot.~- No, csak tedd el és ne hozz kísértetbe, mert
174 11 | hozz kísértetbe, mert még el találom venni.~- Hiszen
175 11 | tõled, de nem fogadhatom el, nem nekem hagyta azt a
176 11 | Hát illik az tõled? Tedd el hamar azt a pénzt, ha mondom,
177 11 | elhiszi neked. Azért hát tedd el… no, szépen kérlek…~Összetette
178 11 | megeshetik a te puskaporod fogy el elõbb s akkor egy szép napon
179 11 | bekopogtatsz hozzám és te hozod el az üres tarisznyát megtöltés
180 11 | is, hogy én kísérleteztem el a fele vagyonodat. S ez
181 11 | milyen formában helyezhetné el teljes biztonságban olyan
182 11 | sokat akar. Csak menjen el egyedül, senki sem fogja
183 11 | Krisztinát hozomány nélkül is el lehetne venni.~A párizsi
184 11 | utat nem ejtették azért el, csakhogy most már nászút
185 11 | remekeit a kirakatba helyezve el, gondolta, tódulni fognak
186 11 | Somlyó-hegyen.~Tóth Miska megint el akart menni, de Velkovicsék
187 11 | Kire bízzam, kire?~- Add el - javasolta Velkovics.~Azokkal
188 11 | visszatérek, hogy sohase menjek el innen többé.~Krisztina a
189 12 | nevelt, mely nem szokott el tõle, egész nap vígan barangolt
190 12 | mégis Tóth uram találja el leginkább a szüretelési
191 12 | a Hanzi dönti már most el a terminust, ami Pápa városában
192 12 | ki s futótûzként terjed el.~- A Hanzi nem ugat többé.~
193 12 | Nem tehetem meg, hogy el ne menjünk, mert az egyik
194 12 | is a szekérre s így jut el odáig, anélkül, hogy útközben
195 12 | egy keskeny út választotta el a Hipélyi-féle szõlõtõl,
196 12 | miképp fog ez megtörténni, el sem bírta gondolni egyelõre,
197 12 | pikáns arcocskáján! Feri el volt bájolva, szinte felszisszent
198 12 | generációbelieket, még kevésbé veheti el élettársul a kegyes életû
199 12 | másodpercig kedvetleníté el a fölfedezés. Jobban átgondolva
200 12 | Feri köszönettel fogadta el a meghívást s késznek ajánlkozott,
201 13 | Szép ember jön, engem ugyan el nem kápráztat, hiszen Kata
202 13 | rám sem nézett.~- Nagyon el voltam álmosodva.~- Meg
203 13 | emészt a fák alatt, némelyek el is aludtak a gyepen és mélyen
204 13 | alaposan kell eloltani. El is alszik aztán a terjedõ
205 13 | ugyan nem virtus; ott fogja el, úgy fogja el, ahogy akarja,
206 13 | ott fogja el, úgy fogja el, ahogy akarja, mint a pihegõ
207 13 | második ostobaság. Azt értem el vele, hogy most itt hagyott
208 13 | a voltaképpeni cél mégis el van érve. Egy legénynek
209 13 | kedves, szelíd mosoly osont el ajkain.~Aztán nem is az
210 13 | kezeit hátra téve. Így ment el Mari mellett is, lassan,
211 13 | ezúttal rémülten ejté el hegedûjét, valóságos halálordítást
212 13 | szemtelenkedett velök, ezt nem viheti el szárazon, meg kell a flótást
213 13 | hogy most lasnakolják-e el a flótást, vagy csak a szüreti
214 13 | fiatalságot s így jutott el Nosztyhoz is, megszólítván
215 13 | mint a futótûz terjedt el a hír, hogy négyes készül,
216 13 | lelkiismeretfurdalással mélyedtek el múltjukban elõforduló olyan
217 13 | arcát halaványság lepte el. Az, akivel Tóth Mari beszélgetett,
218 13 | de legalább mégsem romlik el minden, mert egyet-mást
219 14 | Száz irigy sóhaj röppen el. Ah, boldog emberek! Csert
220 14 | erõsködött Krisztina asszony s el sem hitte addig, gyanúsan
221 14 | Tóth sógor.~- Ugyan, hadd el kérlek. Éppen azért nem
222 14 | édes mézében csöppentette el.~- Egyébiránt - tette hozzá -,
223 14 | pici, kedves fejecskéje még el volt bódulva a mulatság
224 14 | Halotti sápadtság borítá el vékony arcocskáját s úgy
225 14 | bizonyos hûvös áram suhant el. Egy darabig némán néztek
226 14 | mozdulatot tett, mintha el akarna bújni elõle, majd
227 14 | is könnyebben párolgott el. Sõt miután látta, hogy
228 14 | fránya Kolotnoki csattantott el egy ostoba élcet a különbözõ
229 14 | felismeri, uccu hát, vesd el magad, elinalt tarisznya,
230 14 | magyarázat, tehát ezt hitték el. Villámként terjed el a
231 14 | hitték el. Villámként terjed el a hír, hogy Patkó volt,
232 14 | mert se a lovát nem hozta el a négy patkóval, se az ezüstre
233 14 | lassú reszketegség fogta el, szemei kitágultak és elhomályosodtak
234 14 | az elmúlt este olvasott el egy angol novellát, melynek
235 14 | mulatságos történeteket mondott el útközben, hogy Marit szórakoztassa
236 14 | szórakozottságáról mesélt el egy új adatot. No, ez okvetlenül
237 14 | bizony ezen se mosolyodott el, némán ment velök, mint
238 15 | Velkovicsné sikoltása foglalta el a főfigyelmet, melynek kapcsán
239 15 | fejezte ki magát -, ha ide el nem látogatna.~Némi bátorság
240 15 | transzcendentális ködbe burkolva beszélt el a reggelinél. Ugyanis a
241 15 | mert a pisztoly nem sült el (persze, nedves is lehetett
242 15 | Hogyan? Hát nem fogták el? Soha ilyen gyámoltalanságot! -
243 15 | Patkó. Akarva, nem akarva, el kellett tehát mondania mindent,
244 15 | figyelne, pedig mohón nyelt el minden szót, a szent igét
245 15 | s egyszerûen ezért marad el. De itt az volt az eset,
246 15 | akarod, hát bevallom, de el ne mondd, kérlek, senkinek.~-
247 15 | megijedt valamely látománytól s el kellene búcsúra vinni Szent-Malárdra,
248 16 | némi bosszúsággal tölté el), pedig voltaképpen háromszáz
249 16 | mérve (s itt a gõg önté el vonásait), de nem vagyok
250 16 | országban, aki az én írásomat el tudná olvasni. A szedõk
251 16 | négyszáz! Hisz akkor én el volnék veszve. No, hát mondja
252 16 | követelnek, de én nem vegyülhetek el mindenféle emberek közé,
253 16 | megállj csak! No, ne menj hát el, hiszen nem haraptam le
254 16 | piócától, ha lehet. Képzeld el, egy himpellér uzsorás négyszáz
255 16 | megcsapatnám, ha százszor el van is törülve a botbüntetés.
256 16 | egy kicsit visszájára sült el a törekvése, mert a fennforgó
257 16 | írnok volt, mert hát azt el kell valahogy találni. Már
258 16 | kamrájában, de ne vegye el más ember elõl a kenyeret.
259 16 | öreg fiú, aki azért úszott el, mert mindenkiért jótállt.
260 16 | volt nekik Kufsteinban, el is vitték oda vagy három
261 16 | illirizmus,~Saxonizmus,~Vesszetek el!~Heidinger, Leidinger, Windischgrätz,~
262 16 | Wimmer, Prückner,~Vesszetek el!~Szóval elég szépen volt
263 16 | szerkesztő, Klementy pártolt el az utolsó napokban. Egy
264 16 | az iskola útján érhetjük el legjobban a szõnyegen forgó
265 16 | ez -, csak eredj, vegyülj el köztük és gondolj ki valami
266 16 | valami okos fortélyt, csábíts el egy pár embert villásreggelizni,
267 16 | királyok tótul nevezték el a vármegyéket, »Novi grad«-
268 16 | Némelyek félénken húzódtak el, hogy hátha megveszett és
269 16 | tartotta s hogy akkor adósodtak el.~- És hát igaz volna az?~-
270 16 | statutumot. Alig jutott el öt-hat körmondatig, már
271 16 | csinnadrattabummja riasztja el innen, midõn a teremajtóknál
272 16 | elhallgatnak.« De nem hallgattak el. A nagyobb kaliberû szónokok
273 16 | határozatot, hogy egyhangúlag el van fogadva.~Mint hogyha
274 16 | a padolatra, egyik üvege el is tört. Noszty a fejét
275 16 | most se jött zavarba, se el nem vörösödött, mint a hazugságon
276 16 | Valóságos diadalmámor fogta el a magyarokat, tobzódtak
277 16 | moccanj ezentúl. A fûmag el van vetve, várd meg nyugodtan,
278 16 | hogy minek pusztították el a szobájában levõ pókhálót
279 16 | hajdúval együtt, csak valahogy el ne áruld a hajdú elõtt vagy
280 16 | érte. Hanem azért ne bízd el magad túlságosan az atyafiságos
281 16 | akartalak inteni, hogy ne bízd el magadat az érzelmemben,
282 17 | után annak anyját vette el, hogy együtt sirathassák
283 17 | magát, hogy haragszik, és el is kezdte legottan indokolni.~-
284 17 | táncolást már úgy látom, el akarod sinkófázni.~- Hiszen
285 17 | öregemen, hogy ilyenkor menj el a házból.~- Hát persze,
286 17 | Bontóvárról. Most küldtem el értük két béres-szekeret
287 17 | idõzését s azzal búcsúzott el, hogy megint eljön hozzám,
288 17 | az én gyengémet találtad el.~Vacsora után Fruzina mama
289 17 | vakarni.) Hogy az ördög vigye el az anyádat, még utoljára
290 17 | a pincébe. Nem találtam el, mi? Nix, nix, fráter. Neked
291 17 | ez a fickó valamit addig el ne lopjon. Te pedig, Slajmi (
292 17 | találhatsz magadnak!~Hát el is ment az új szolgabíró
293 17 | korcsolyaszíj, azért estem el.~- Megengedi, hogy megigazítsam.
294 17 | ilyen megszökésnél esett el az imént - a két »zsandár«
295 17 | csináljon.~Lopva indította el szemeit megkeresni a fiatal
296 17 | onnan, védett helyrõl követi el a rettenetes merényletet.~
297 17 | mi volna benne? A golyó el is tévedhetett. Érhette
298 17 | regulája vezette. Az egyik el nem árulni tudni az arccal,
299 17 | Findzsa asszony nevezte el így, minthogy a háziasszony
300 17 | öcsém, mért nem hordod el innen az irhádat? - zsörtölõdött
301 17 | halotti sápadtság borította el arcát, s hogy remegõ kezeinek
302 17 | látván, hogy Tóth Mari fut el onnan, mint az elriasztott
303 18 | hangra (tudta már, kié), el se bámult, mikor meglátta,
304 18 | Asszony anyácskám, ne hagyj el! Bal kezével egy öreg karszék
305 18 | szerecsenfejét fogta meg, hogy el ne essék, mert szédült,
306 18 | Ideges nyugtalanság fogta el, de nem a kellemetlen, lehangoló
307 18 | gyûszûjét zálogba szedték el s miután már az se futotta,
308 18 | kiváló értelmet árultak el, csak az esetlen mozdulatain
309 18 | punktum. Csak egyet ismerj el, brúderkám, hogy huncut
310 18 | az olvasást mímelve megy el az ember mellett.~Többé-kevésbé
311 18 | akarom lépni.~- Hát kergesd el! Mondjad neki, hogy »csiba
312 18 | ajtajához.~- Nos, nem vesztette el a csontjaimat?~- Megvannak.
313 18 | Hát ki kezdje?~- Kezdje el a kisasszony.~- Jól van,
314 18 | gyûrûmet is.~- Ki vette el?~- Egy fiatalember. És ez
315 18 | és mégis a szédület fogta el, mikor most, mint kétségbevonhatlan
316 18 | mellette.~Lázas öröm töltötte el a leány vonásait, szemeibe
317 18 | legyezõ, mellyel mindezt el lehet takarni. Asszonyfegyver
318 18 | karját, mint mikor a madár el akar szállni, vagy mint
319 18 | elõtte, köd utána, mindjárt el is vesztettem s nem hiszem,
320 18 | én azt?~- Csak nem venné el feleségül?~- Ki tudja!~-
321 18 | homlokán egy árnyék suhant el, az elégedetlenség, hogy
322 18 | van.~- És nem hitte volna el?~- Nem hát. Mert nemcsak
323 18 | mert hogyan juthatott volna el a kisasszony egy közönséges
324 18 | Dehogy veszítette volna el a fonalat:~- Megvannak még
325 18 | újságlapok?~- Megvannak.~- Hozza el nekem egyszer! Elhozza?~-
326 18 | Amikor parancsolja!~- Hozza el holnap.~- Az nem lehet.
327 18 | egy hét kell.~- Hozza hát el egy hét múlva.~- Hol lakik?~-
328 18 | az elmúlt óra alatt telt el a hetedik év… De talán nem
329 19 | A kórházat nem nevezte el ispotálynak, hanem Szent
330 19 | borzasztó, inkább pusztuljon el az illetõ a garádban, a
331 19 | kétszáztíz beteget bocsátottunk el meggyógyulva? Nem érez ön
332 19 | betegszik meg és nyomorodik el évenként, a szeszgyárban
333 19 | Rekettyésre. Nem is jött el, csak harmadnapra, amikor
334 19 | természetesen nem hitték el Pázmár elõadását, hanem
335 19 | ebben is mesés sikereket ért el, mert nem a sablonos gazdálkodást
336 19 | öreg napjaikra, ezzel érem el, hogy jól viselik magukat
337 19 | tiszttartó-házat foglalta el. »Még ez is túlságosan bõ
338 19 | ráakadt, éldelegve olvasta el a következõ kishirdetést:~
339 19 | oly érdes többé, nem bújt el elõlük, nem szeszélyeskedett,
340 19 | portéka óriási áron keljen el. És Tóthné tényleg a származás
341 19 | tekintették (Gyengõ hozta el magával néhanapján), hanem
342 19 | éppen sok Vente pusztult el így - kivált a megyei restaurációkon.~
343 20 | õrá figyelt és kurtán bánt el a többiekkel, ha hozzája
344 20 | mikor meggyógyult, sem jött el többé Rekettyésre.~- Mit
345 20 | Mindamellett gyorsan suhant el a tél. Valaki mindig jött,
346 20 | is. Mert ilyen kifogást el nem fogadhatok.~Tóth úr
347 20 | akit a kapunál csípett el Malinka. Igen jó kis ebéd
348 20 | eszébe jutni, hanem azt el nem felejti, hogy az asszonyok
349 20 | szemvakító karbunkulus, hogy el fogja venni Tóth Marit.
350 20 | fiatalemberrel. Több apró jel árulta el, hogy rokonszenvezik vele
351 21 | doktorné temetésére mentek el, időközben azonban rettenetes
352 21 | poloskával. A borzalom fog el, ha hivatalos ügyben ott
353 21 | egész évben, csak vigye el az egyik kulcsot.~S ezzel
354 21 | sarkantyú.~- Igaz biz az, el is feledtem, hogy azelõtt
355 21 | megelõzték.~De azért nem kerülte el figyelmét a Noszty zavara
356 21 | mai beszélgetés mégse múlt el egészen nyom nélkül.~Tóth
357 21 | Jóravaló ember semmit se fogad el látatlanban. De most ne
358 21 | meg a vereshajúval rontasz el mindent.~- Becsületemre
359 21 | Bánja a szösz - határozta el magát hirtelen -, hanem
360 21 | amint odább sem ereszté el a tekintete az erecskét,
361 21 | Képzelje csak. Hisz akkor én el vagyok veszve. Már talán
362 21 | féloldalra hajtva, mintha el volna törve -, inkább leszek,
363 22 | elkérte tõlem mára.~- Mit kért el Vilma, nem értettem?~- Malinkát.
364 22 | mi volt?~- Hja, ha én azt el tudnám mondani! De ha el
365 22 | el tudnám mondani! De ha el tudnám, se mondanám el.
366 22 | ha el tudnám, se mondanám el. Tudod, van abban valami
367 22 | fölkérjelek, légy szíves vállald el a kérõi tisztet.~- Parancsolj
368 22 | gyere át Vilmához és mondd el neki az eset poétikus részét…
369 22 | akkorra egy csinos összeget el is vesztett a menye hozományából.
370 22 | mert még tegnap utazott el Trencsénbe, sürgönyt kapott,
371 22 | Istennek, akkor hát nem romlott el semmi.~- Sõt minden a lehetõ
372 22 | asszonyok elõtt nem titkolta el, mi járatban van, mire õk
373 22 | férjeik a forradalomban estek el, jöttek a jótékony egyletek,
374 22 | mehetett, legalább Pimpósi vitt el egy bokrétát, lóháton üzenetet
375 22 | még talán annyi se telt el, már felöltözött s szaladt
376 23 | ez. Szerencse, hogy még el lehetett egy darabig titkolni.
377 23 | hiszen az ő pénzéből úszott el a legtöbb, mármost aztán
378 23 | Karlsbadba, a sárgaság ellen. El is ment Malinka kíséretében
379 23 | szabályai szerint intéztessenek el.~Leviczky Jánosra, a nagy
380 23 | történik ez a könnyelmûség - el lehetett volna titkolni
381 23 | tatár hercegnõ nem vesztette el a szívét.~- Ejh, hátha még
382 23 | elnevette magát és egy kicsit el is pirult.~- Oh, gonosz,
383 23 | Mihálynak is hosszabb idõre el kell utaznia Trencsénbe,
384 23 | kérdé a fõispánné.~- El kell mennem Voglányba. Hiszen
385 23 | mely Bontóvár alatt fut el egyenesen Voglányig s csak
386 23 | sikerült. Kopereczky legalább el volt ragadtatva, kezében
387 23 | elmondani. A gyertyákat el kellett oltani elõbb. Koromsötétség
388 23 | hûljön. Visszafelé eredj el az orvosért.~Mari éppen
389 23 | én férjem.~De ezzel aztán el is tört a mécses, sírni
390 24 | Noszty Ferenc úr, hozza el a kulcsot is a Tóth úr szobájától,
391 24 | teljesen informálva csoszogott el botosaiban a kocsihoz.~-
392 24 | Reggel majd magam viszem el a mamájának.~Mikor elmentek,
393 24 | be a szemét és forduljon el.~- Ha elfordulok, akkor
394 24 | szememet, minek forduljak el?~- Csak semmi okoskodás.~
395 24 | szerelmét gyökerestül fújja el az elsõ szél, az mégis lehangoló,
396 24 | ezredet, s ezért hagyott el most maga is.~- Nem, én
397 24 | elõttem, de éppen azért mentem el, mert untam a vele való
398 24 | követ hempergetett volna el Noszty a szívérõl s ez most
399 24 | vagyok most és várom, ítéljen el, ha van hozzá szíve, ítéljen
400 24 | van hozzá szíve, ítéljen el, amiért olyan nagyon szerettem,
401 24 | érte.~Mari hevesen fordítá el fejét a falnak, mert azon
402 24 | beszéljünk errõl, váljunk el szépen, én senkinek se fogom
403 24 | olvadozott Noszty. - Hát nem küld el?~- Nem, nem küldöm el. (
404 24 | küld el?~- Nem, nem küldöm el. (Sóhajtva hozzátette.)
405 24 | úgy látszik, most rebegte el azt az imát, amit Noszty
406 24 | azt már a víz se mossa el, a benzin se veszi ki, csak
407 25 | bûneit. Hadd veszett volna el mindenestõl.~Gyorsan, mint
408 25 | Gyíkig, hát uramfia, a híd el van rontva, azt mondják,
409 25 | az éjjel oda szállásolták el a fiatal Nosztyval, befûtöttek
410 25 | Gyíkon a híd természetesen el volt rontva, csodálatos,
411 25 | úr éppen aznap rendelte el a híd megcsinálását (bár
412 25 | érdekesebb.~- Hát mért nem vette el feleségül, hisz elég gazdag?~-
413 25 | jelentékeny állást foglal el, egy idõ óta élénken udvarolt
414 25 | már mindjárt 19-én rendeli el és azt akkor éjjel nyomban
415 25 | emberiség.~- Ugyan hagyd el - csacsogott Podwolski -,
416 25 | eltökélten.~- És miért?~- Mert el akarok errõl a vidékrõl
417 25 | nagyobb dolgok is estek már. El kell õket igazítani, punktum.
418 25 | folyadékokat.~- Hol is hagytuk el? - folytatá a gróf. - Igen,
419 25 | szerinted Palojtay), hogy vigye el a leányt is, meg a hozományát
420 25 | mederbõl, éppen akkor tereled el a figyelmünket, mikor már
421 25 | kizárólag olyan csábítja el, aki másképp meg se kaphatná.
422 25 | félbe Palojtay.~- Képzeljük el, hogy a két nembeli házasulandók
423 25 | Elismerem, nem mindig találom el a legszerencsésebb kifejezést.
424 25 | hogy a Noszty ajánlatát el kell fogadni.~- Lárifári! -
425 26 | boldogtalanság terpeszkedik el, és lenyom, összetapos mindent.~
426 26 | hiszed? Semmit se titkolj el. Úgy beszélj, Mária, mintha
427 26 | jöjjön vissza, vagy maradjon el örökre, ha neked úgy fog
428 26 | szalagokkal megjelölve csomagolt el. A ruháit, wiklereit is
429 26 | az ember, mikor hívják. El ne felejtsétek, amit mondtam.
430 26 | gombjait küldjétek majd el a tiszteletes asszonynak,
431 26 | találta, és sehol se maradt el tõlük, csak a tekintetes
432 26 | talált, amit megkezdett, de el nem küldött, mert talán
433 26 | türelmetlenebb lett. Az óra már el is hagyta a négyes számot,
434 26 | sejtelem nehezedett rá.~El, vissza! Embert, asszonyt,
435 26 | halotti sápadtság borította el arcát:~- Haza akarok menni,
436 Uto| rengetegeit, tehát szükségképpen el kellett tûnniök e kiirtott
437 Uto| bizonyos, hogy útja végére még el nem jutott; még most is
|