Fejezet

 1 1 |       fodraiból, amire nagyokat kacagott az öreg Noszty, de Vilmának
 2 3 | Kopereczkyhez.~Kopereczky olyat kacagott erre, hogy a falak is rengeni
 3 14|       maradtunk.~Ezen aztán úgy kacagott Trencsén érdemes polgármestere,
 4 15|      vetett magára, csak Tóthné kacagott fel jókedvûen.~- No, az
 5 17|        apád képét viseled fiú - kacagott fel az öreg úr kedélyesen,
 6 17|   tegyem.« A fõherceg édesdeden kacagott fel: »Das ist gut - kiáltott
 7 17|      gelungen« - és megint csak kacagott, hogy a ház is rengett és
 8 17|        gyomruk van.~- Hahaha! - kacagott a kis báró. - Maga ma bal
 9 18|        tudok olvasni.~Édesdeden kacagott hozzá; erre aztán Noszty
10 18|  csináljunk?~S ezen aztán olyat kacagott, hogy a csipkefüggönyök
11 23|       pár udvari dáma édesdeden kacagott valamit, az egyik egy cukorkát
12 24|     küzdelme.~- Szép szerelem - kacagott fel a leány keserûen.~-