1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1866
Rész
1 1 | Első rész~A „Fehér Páva” és alakjai~
2 1 | Páva” és alakjai~Budát és a budai polgárokat egy darab
3 1 | léhaság, mert igaz, hogy a pesti rész a gazdag, a pompás,
4 1 | igaz, hogy a pesti rész a gazdag, a pompás, de a budai
5 1 | hogy a pesti rész a gazdag, a pompás, de a budai rész
6 1 | rész a gazdag, a pompás, de a budai rész a kedves. Pestnek
7 1 | pompás, de a budai rész a kedves. Pestnek jövője van,
8 1 | Budának múltja. S minthogy a jövő is mindenesetre múlt
9 1 | mindenesetre múlt lesz egy napon, a dolog hát egyre megy. Budán
10 1 | Pesten, sőt Pesten is Buda a legszebb látnivaló. Olyan
11 1 | üzletember, Buda jobban megfelel a nemzeti közszükségletnek.
12 1 | közszükségletnek. Ami pedig a lakosságot illeti, respektíve
13 1 | lakosságot illeti, respektíve a fajt, a legénykedési virtusokat,
14 1 | illeti, respektíve a fajt, a legénykedési virtusokat,
15 1 | legénykedési virtusokat, a budaiak már egyszer (az
16 1 | Lajos pap vezérlete alatt a római pápát is, holott a
17 1 | a római pápát is, holott a pestiek sohase tettek még
18 1 | alapköveket, rábízván aztán a többit a tótokra, hogy építsenek
19 1 | rábízván aztán a többit a tótokra, hogy építsenek
20 1 | palotákat.~De maradjunk a budai korcsmák mellett,
21 1 | mellett, melyek páratlanok a maguk nemében - de csak
22 1 | nemében - de csak addig, míg a pestiek föl nem fedezték.
23 1 | pestiek föl nem fedezték. Ha a pesti közönség ráveti magát
24 1 | valamelyikre, legott beleüt a civilizáció istennyila.
25 1 | ahol már öt-hat fiáker áll a kapu előtt. Fuss el onnan.
26 1 | onnan. Az már csak „volt”.~A „Diófa” a „Márvány-menyasszony”,
27 1 | már csak „volt”.~A „Diófa” a „Márvány-menyasszony”, a „
28 1 | a „Márvány-menyasszony”, a „Politischer greizler” vagy
29 1 | Politischer greizler” vagy a „Libanon” (azért hívták
30 1 | voltak már koptatva, mikor a „Fehér Páva” bukkant elő.~
31 1 | Fehér Páva” bukkant elő.~A megboldogult Balázs Sándor
32 1 | második Dickensnek neveztek a maga idejében, de inkább
33 1 | Megfoghatatlan az, miért jobbak a rostélyosok a Duna másik
34 1 | miért jobbak a rostélyosok a Duna másik partján? Ki fejti
35 1 | epikuri problémákon törte a fejét.)~- Az onnan van -
36 1 | onnan van - feleltem -, mert a túlsó parton öreg teheneket
37 1 | parton öreg teheneket ölnek a mészárosok, s a rostélyos
38 1 | teheneket ölnek a mészárosok, s a rostélyos csak az öreg tehenek
39 1 | át bennünket nehányunkat a „Pává”-ba. Alacsony, hosszú
40 1 | Alacsony, hosszú házikó volt a Rácváros egyik kis utcájában,
41 1 | öreg fa tartott árnyékot, a fák alatt pirosra terített
42 1 | terített asztalok mosolyogtak a bejövõre.~Kívülrõl semmi
43 1 | Kívülrõl semmi se mutatta a korcsmát, csak egy piszkos
44 1 | csak egy piszkos pléhtábla a házikó homlokán, ahol a
45 1 | a házikó homlokán, ahol a fehér páva pompázott rettenetes
46 1 | nagy farkával, alatta ez a felirat: „Oltsó ételek,
47 1 | pettyegtetett* kiszolgálat.”~A házikó bizonyos Jahodovska
48 1 | tisztviselõtõl örökölte, s a csekély nyugdíj mellé korcsmát
49 1 | Nyájas, elõzékeny volt a törzsvendégekhez és egész
50 1 | megkívánják az ilyesmit. Bár már a délutánban járt szépségével (
51 1 | szépségével (felül lehetett a negyvenen), még mindig fürge
52 1 | mindig fürge volt, mint a karika, és éppen nem kellett
53 1 | azt lehetne mondani, hogy a szem rajta tapadt, mint
54 1 | szem rajta tapadt, mint a darázs a csöpögõ mézen.~
55 1 | rajta tapadt, mint a darázs a csöpögõ mézen.~De hát ez
56 1 | üzletével törõdött, meg a lányával.~Õ maga szolgálta
57 1 | lányával.~Õ maga szolgálta fel a vendégeit, bent a konyhában
58 1 | szolgálta fel a vendégeit, bent a konyhában két magyar parasztasszonyt
59 1 | kicsit nehéz is volt már a Hebe szerepéhez (nyomhatott
60 1 | de azért pompásan ment a dolog (és legalább soványító
61 1 | Hatalmas karjain rengett a hús, a fehér kötényéhez
62 1 | Hatalmas karjain rengett a hús, a fehér kötényéhez kapcsolt
63 1 | kellett lennie, mert eltalálta a nagy üzleti titkot. Numerus
64 1 | dolgozott, de nem úgy, mint a fiskálisok szeretnék. Éppen
65 1 | van. Azért dédelgette csak a stammgastot. A betévedõ
66 1 | dédelgette csak a stammgastot. A betévedõ idegen iránt hideg
67 1 | akart tovább terjeszkedni. A terjeszkedés befektetéseket
68 1 | befektetéseket igényel. A befektetések kockázatok,
69 1 | kockázatok, melyek meghozzák a bizonytalanságot. Jahodovska
70 1 | számon tartotta õket, mint a jó pásztor a juhait, és
71 1 | õket, mint a jó pásztor a juhait, és csak ha elhullt
72 1 | be helyette egy másikat a „póttartalékból”, az idegenek
73 1 | nincs semmi hely.~- Hja, a törzsvendégek az elsõk -
74 1 | mindennap itt lát bennünket.~- A többiek már évek óta ide
75 1 | Hiszen mióta várunk már. De a vendégei sehogy se akarnak
76 1 | lehetett ez. Pöffeszkedés-e a koszt jóságával és zsírosságával,
77 1 | Hovatovább jobban megszoktuk a „Pává”-t s lassankint megismertük
78 1 | megismertük összes személyeit, a törzsvendégeket és a „sipsiricát”
79 1 | személyeit, a törzsvendégeket és a „sipsiricát” is.~Hej a sipsirica!
80 1 | és a „sipsiricát” is.~Hej a sipsirica! De kedves gyerek
81 1 | sipsirica! De kedves gyerek volt a sipsirica.~Már ti. leánygyerek.
82 1 | Már ti. leánygyerek. Mert a sipsirica süldõ leányt,
83 1 | bakfist jelent lengyelül. A krakkói rokonok, akikbõl
84 1 | sipsiricának szólították a kis Johankát, míg végre
85 1 | végre mi is így neveztük.~A sipsirica nem tartozott
86 1 | sipsirica nem tartozott szorosan a „Páva” világához. Õ bent
87 1 | kötögetett, leckéjét tanulta vagy a klavirt verte. Ez volt a „
88 1 | a klavirt verte. Ez volt a „Fehér Páva” egyetlen kellemetlensége.
89 1 | egyetlen kellemetlensége. A „Szeretnék szántani”. Százszor
90 1 | Százszor egymás után ez a nóta. Úgy tetszik, a mama
91 1 | ez a nóta. Úgy tetszik, a mama szándékosan tartotta
92 1 | szándékosan tartotta õt a szobában, óvta a vendégektõl.~-
93 1 | tartotta õt a szobában, óvta a vendégektõl.~- Sok olyan
94 1 | amit jobb nem hallani a sipsiricának.~- Pedig határozottan
95 1 | Pedig határozottan ékesítené a helyiséget - vélte fõtisztelendõ
96 1 | unokanõvére az illetõ, azt csak a rossz emberek találták ki.)~-
97 1 | emberek találták ki.)~- A gyermek csupa ártatlanság -
98 1 | oly fehér lelkû, mint a galamb. Nem akarom, hogy
99 1 | akarom, hogy tudjon még a világról. A vendégek nem
100 1 | hogy tudjon még a világról. A vendégek nem mind egyformák.
101 1 | asszonyok, nem volt állhatatos a maga elveiben, s ha sok
102 1 | estefelé, hogy nagyon elfáradt a kiszolgálásukban, egyszerre
103 1 | kiszolgálásukban, egyszerre vége lett a principiumnak s bekiáltott
104 1 | principiumnak s bekiáltott a szobába a nyitott muskátlis
105 1 | principiumnak s bekiáltott a szobába a nyitott muskátlis ablakon:~-
106 1 | Gyere ki, sipsirica! Segíts a mamának, szívecském.~Mintha
107 1 | Mintha madarat bocsátanak ki a kalitkából, vígan szökdelve
108 1 | vígan szökdelve ugrott ki a sipsirica. Nyúlánk, magas
109 1 | akin már nem is festett jól a kurta szoknya és a kislányosan
110 1 | festett jól a kurta szoknya és a kislányosan leeresztett
111 1 | megbûvölte, de volt valami. A homloka szûk volt, az ajka
112 1 | ajka egy kicsit vastag, és a fejét kissé féloldalt tartotta,
113 1 | különös módon komponálja össze a nõi arcokat, odalehel valamit
114 1 | odalehel valamit és ez a rálehelés teszi meg.~Mint
115 1 | rálehelés teszi meg.~Mint ahogy a kiskacsa mindjárt tud úszni,
116 1 | kiskacsa mindjárt tud úszni, a sipsirica is mindjárt pompásan
117 1 | pompásan tudta kiszolgálni a vendégeket. Megszedte magát
118 1 | poharakkal, tányérokkal végig a karján, föl a válláig és
119 1 | tányérokkal végig a karján, föl a válláig és semmit se ejtett
120 1 | perkálszoknyáiban, ami jólesett a forró nyári estéken. Szinte
121 1 | felvillanyozta jelenléte a törzsvendégeket. „Ni, hogy
122 1 | törzsvendégeket. „Ni, hogy megnõtt a mi leányunk, a sipsirica,
123 1 | hogy megnõtt a mi leányunk, a sipsirica, s hogy megszépült
124 1 | csakugyan sûrûn hangzottak a felkiáltások:~- Nekem is
125 1 | hosszú ruhát?~- Azt mondta a mama, hogy jövõ karácsonykor.~-
126 1 | udvarló is kell, ugye? Mi?~A sipsirica buta pofácskát
127 1 | buta pofácskát vágott s a leánydeákok bizonytalanságával
128 1 | bizonytalanságával keresgélte a választ.~- Hohó ni, úgy
129 1 | választ.~- Hohó ni, úgy tesz a kis selyma, mintha nem is
130 1 | eddig nem tanultuk - felelte a sipsirica, röstelkedve,
131 1 | Micsoda? - álmélkodott a törzsvendég és hirtelen
132 1 | törzsvendég és hirtelen a szeme közé nézett. - Hát
133 1 | kacag elõbb, aztán átkiáltja a többi asztalokhoz, a többi
134 1 | átkiáltja a többi asztalokhoz, a többi törzsvendégeknek:~-
135 1 | Bizisten nem rossz. Ki hinné a XIX.-ik században? Ebben
136 1 | XIX.-ik században? Ebben a Szodoma-Gomorrában. Kérdezem
137 1 | azt kérdeztem volna, mi a kétpúpú teve? Bravó, kis
138 1 | Jahodovska, hány éves most a sipsirica?~- Johanka pünkösdkor
139 1 | Jahodovska.~Felpattant erre a szomszéd asztalnál Druzsba
140 1 | asztalnál Druzsba tanár, a megboldogult Jahodovsky
141 1 | komája.~- Maga nem jól neveli a leánykát, Jahodovska komámasszony,
142 1 | komámasszony, szándékosan a véka alatt tartja õt. Májusban
143 1 | évadok nyújtanak. Ez volna a célszerû életfelosztás.
144 1 | életfelosztás. De mit akar maga a sipsiricával? Lássuk csak!
145 1 | akarja, hogy júliusban jusson a cseresznyéhez. Mikor már
146 1 | rothadt vagy férges. Ti. a cseresznye és nem a sipsirica.
147 1 | Ti. a cseresznye és nem a sipsirica. Maga elvonja
148 1 | kérdezzelek ki.~Johanka odament a keresztapjához és meghajtotta
149 1 | Jahodovska mosolyogva állt meg a háttérben s az anya kevélysége
150 1 | anya kevélysége csillogott a szemeiben.~- Mondd meg nekem -
151 1 | Mondd meg nekem - szólt a tanügyi bácsi, a szokásos
152 1 | szólt a tanügyi bácsi, a szokásos professzori redõkbe
153 1 | õket!~Sipsirica lesütötte a fejét és nem felelt.~- Hát
154 1 | Mit tartasz ez idõ szerint a legnagyobb élvezetnek?~-
155 1 | legnagyobb élvezetnek?~- Hogy mi a legnagyobb élvezet? - kérdé
156 1 | legnagyobb élvezet? - kérdé a sipsirica önmagától, hangosan,
157 1 | fölnézve az eperfára. - A legnagyobb élvezet - felelte
158 1 | gyermekes nevetéssel -, ha a hátam viszket és a mama
159 1 | ha a hátam viszket és a mama megvakarja.~Hát erre
160 1 | Hát erre megint kitört a hahota a törzsvendégek közt,
161 1 | erre megint kitört a hahota a törzsvendégek közt, s még
162 1 | törzsvendégek közt, s még a frivol fiskális, Tibuly
163 1 | ehhez fogható kis buta nincs a világon; akármelyik oltárra
164 1 | Fesztelen, családias hang honolt a „Pává”-ban. A törzsvendégek
165 1 | hang honolt a „Pává”-ban. A törzsvendégek mintegy hozzátartoztak
166 1 | törzsvendégek mintegy hozzátartoztak a családhoz és beleszóltak
167 1 | családhoz és beleszóltak a házi ügyekbe is. Szinte
168 1 | is. Szinte érezték, hogy a sipsiricát férjhez kell
169 1 | Különben nem valami nagy volt a gárda. Mindössze húsz-huszonkét
170 1 | ült, Kovik István doktor, a Vízivárosból, unalmas fráter,
171 1 | nem ehet rostélyost. Mert a rostélyoshoz fokhagyma kell,
172 1 | rostélyoshoz fokhagyma kell, a fokhagymához ellenben teljes
173 1 | grófné hívathatja, aki elájul a fokhagymaszagtól. Ebben
174 1 | valami grófné hívatta volna. A harmadik perszóna az asztalnál
175 1 | asztalnál Mliniczky Pál volt, a társaság generálisa, a „
176 1 | a társaság generálisa, a „tongeber”, egy tót földesúr,
177 1 | effajta kis helyekre, hogy itt a nábobot és az oligarchát
178 1 | nagyon imponált mindenkinek.~A másik eperfa alatt a nevezett
179 1 | mindenkinek.~A másik eperfa alatt a nevezett Tibuly Gáspár üldögélt
180 1 | éneklõ kanonok, és az volt a különös, hogyha a többiek,
181 1 | az volt a különös, hogyha a többiek, jó kedvük szottyanván,
182 1 | ilyen éneklõ kanonokot.~A harmadik asztalnál környékbeli
183 1 | tanyáztak, fölemlegetve a régi jó idõket, mikor ezekbõl
184 1 | lehetett pénzelni, mint a nagy házakból beljebb. Ez
185 1 | persze még 48 elõtt volt, a régi becsületes rablók és
186 1 | és gyilkosok idejében. Az a statutum volt ugyanis, hogy
187 1 | budai háziúr jótállt érte. A háziurak kétszáz, háromszáz
188 1 | egy-egy háziúr, mert nagy volt a kereslet. Ha aztán a vádlott
189 1 | volt a kereslet. Ha aztán a vádlott megszökött, elkótyavetyélték
190 1 | megszökött, elkótyavetyélték a házat a jótállás fejében,
191 1 | elkótyavetyélték a házat a jótállás fejében, s a licitáción
192 1 | házat a jótállás fejében, s a licitáción újra megvette
193 1 | licitáción újra megvette a volt tulajdonos potom áron
194 1 | áron és folytatta tovább a jótállásokat.~A negyedik
195 1 | folytatta tovább a jótállásokat.~A negyedik asztalt kisebb
196 1 | és preferáncot játszottak a vacsoráig, egyugyanazon
197 1 | politizáltak s többnyire a minisztereket szidták, türelmetlenül
198 1 | csinálják megfordítva. Mert a képviselõk inkább tûrik
199 1 | képviselõk inkább tûrik a rossz minisztereket, de
200 1 | gyakrabban változtatják a kártyát.~De ki az ördög
201 1 | történt volna, minthogy a szeletek néha jobbak, néha
202 1 | rosszabbak voltak. Hanem a nyár másik felében két különös
203 1 | Egy piperkõc öregúr, aki a haját festette, kockás,
204 1 | egészen tönkretette vele a konyhából kipárolgó pecsenyeszagokat.
205 1 | havannaszivart szítt, gyûrûset, ami a „Pává”-ban feltûnõ dolog
206 1 | meglehetõsen feltüzelte a fantáziákat.~- Nagy úr lehet -
207 1 | Nagy úr lehet - mondogatták a törzsvendégek. - Az ördögbe
208 1 | Az ördögbe is, míg itt a messzely borát iszogatja,
209 1 | addig két forint árát áll a kocsi odakünn; azért a Nemzeti
210 1 | áll a kocsi odakünn; azért a Nemzeti Kaszinóban is meguzsonnálhatna.~
211 1 | Jahodovska, mert dacára a nagy testének, tudott kedves
212 1 | ember lehet - gondolták a törzsvendégek.~Csak Mliniczky
213 1 | Mliniczky Pál kifogásolta a dolgot, nyilván, mert elhomályosítani
214 1 | ember, aki így kijátssza a szegényeket. Hát úr az ilyen?
215 1 | Hát úr az ilyen? Szökik a szegények elõl. Engemet
216 1 | az utcán megyek. Elõlem a szegények szöknek, mert
217 1 | mert már elnáspángoltam a botommal néhány efféle csavargókat.~
218 1 | köztünk ennek az elõkelõ úrnak a csütörtöki megjelenése.
219 1 | akar? Miért jön ide? Talán a borocska ízlik neki? Ej,
220 1 | vitethetne belõle haza is.~Ehhez a rejtélyhez (mert az események
221 1 | érdekes alaknak elõnyomulása a „Pává”-ban. Ez egy daliás,
222 1 | helyet szorítva ki magának a hét eperfa világában.~Jómódú
223 1 | alig gyõzte neki hordani a fröccsöket, végre pedig
224 1 | Jahodovska szívesen vitte neki a fröccsöket, mert mindig
225 1 | amit az özvegy rendesen a keblére tûzött, a sipsiricának
226 1 | rendesen a keblére tûzött, a sipsiricának is hozott ajándékba
227 1 | egy papagájt. Örült neki a leány és mi is örültünk,
228 1 | kijönni az udvarra, hogy a papagájával játszhassék.~
229 1 | játszhassék.~Így aztán hamar lett a törzsvendégek lajstromába
230 1 | törzsvendégek lajstromába beiktatva a Herkules. Már ti. a háziak
231 1 | beiktatva a Herkules. Már ti. a háziak részérõl. Mert a
232 1 | a háziak részérõl. Mert a törzsvendégeket (a törzsvendég
233 1 | Mert a törzsvendégeket (a törzsvendég mind arisztokrata
234 1 | érzésû) némileg nyugtalanítá a parvenü dédelgetése.~Minthogy
235 1 | egyszer jött egy héten, míg a „Herkules” (ahogy elneveztük)
236 1 | elneveztük) mindennap ott volt a szemünk elõtt, a figyelem
237 1 | ott volt a szemünk elõtt, a figyelem elfordult a rejtélyes
238 1 | elõtt, a figyelem elfordult a rejtélyes öregrõl s mindenki
239 1 | öregrõl s mindenki csak a gyûrûs kezûrõl beszélt.~
240 1 | Mliniczky úr, aki mint a legnagyobb igényû „stamm”,
241 1 | hízeleg Jahodovskának és a sipsiricának. A jó szó nem
242 1 | Jahodovskának és a sipsiricának. A jó szó nem kerül pénzbe,
243 1 | jó szó nem kerül pénzbe, a rózsa, szegfû se kerül pénzbe,
244 1 | szegfû se kerül pénzbe, a papagáj... hm, a papagáj,
245 1 | pénzbe, a papagáj... hm, a papagáj, az már szamárság,
246 1 | szívesen és sokat beszélget a Herkulessel, de Mliniczky
247 1 | valót. - Jahodovska hálás a papagájért, hálás a rózsákért,
248 1 | hálás a papagájért, hálás a rózsákért, mert Jahodovska
249 1 | észrevette, hogy Jahodovska a legszebb húsokat a Herkulesnek
250 1 | Jahodovska a legszebb húsokat a Herkulesnek süti meg, egyszerre
251 1 | visz neki, mint nekünk. Az a Góliát mindent föleszik
252 1 | amivel többet ad neki, azt a mi szeleteinkbõl gazdálkodja
253 1 | gazdálkodja ki.~Egyre szaporodtak a gravamenek. A „Herkules”
254 1 | szaporodtak a gravamenek. A „Herkules” mindennap tiszta
255 1 | asztalkendõt kapott az ételekhez, a többi törzsvendégek nem,
256 1 | törzsvendégek nem, este a nagy, fényesen világító
257 1 | csak kerti lámpák jutottak. A Herkules fröccsét rendesen
258 1 | egy darabka jég úszkált a tetején, csillogott-ragyogott,
259 1 | csillogott-ragyogott, mint a lady Dudley nagy gyémántja.~
260 1 | Hogy nem szégyenli magát a Jahodovska?~De ezt még csak
261 1 | ha elõ nem adja magát az a szerencsétlen eset, hogy
262 1 | látja sasszemekkel, hogy a szomszédos asztalnál hasonlóan
263 1 | egy fél csirkét majszol a Herkules s már a második
264 1 | majszol a Herkules s már a második mellsarkantyút töri
265 1 | mellsarkantyút töri szét a kis sipsiricával, hogy:
266 1 | csendítette meg késével a poharat.~Minden szem odanézett.
267 1 | odanézett. Jahodovska kiszaladt a konyhából s meglátván a
268 1 | a konyhából s meglátván a Mliniczky vésztjósló arcát,
269 1 | Mliniczky vésztjósló arcát, a szokásos „üzleti” ijedelemmel
270 1 | ijedelemmel és sietséggel perdült a Mliniczkyék asztalához,
271 1 | Mliniczkyék asztalához, azzal a rettenetes elõérzettel,
272 1 | Mliniczkyt hívták tekintetesnek, a többi a neve szerint volt
273 1 | hívták tekintetesnek, a többi a neve szerint volt Druzsba
274 1 | Mliniczkynek szikráztak a szemei, a homloka kivörösödött,
275 1 | Mliniczkynek szikráztak a szemei, a homloka kivörösödött, mint
276 1 | homloka kivörösödött, mint a tégla és a szalvétájával
277 1 | kivörösödött, mint a tégla és a szalvétájával haragosan
278 1 | jött, még kevésbé vigyázott a magyar grammatikára). Haragszok
279 1 | grammatikára). Haragszok egy kicsit a kétfejû sasra is, de aztat
280 1 | múzeumba az én barátocskámnak, a Pulszkynak, hanem adja nekem
281 1 | elpirult, kibeszélte magát a szakácsnéra, hogy az követte
282 1 | szakácsnéra, hogy az követte el a hibát, aztán hirtelenében
283 1 | aztán hirtelenében beszaladt a konyhába és kihozott békítõül
284 1 | szinte sistergett rajtok a zsír.~Mliniczky dühösen
285 1 | Mliniczky dühösen lökte félre a tányért.~- Nem kell, egye
286 1 | effajta dolgok emelték õt a „Pává”-ban mindannyiok fölé.~-
287 1 | rikácsolta.~Erre aztán a sipsiricát küldte rá Jahodovska.
288 1 | sipsiricát küldte rá Jahodovska. A sipsirica rámosolygott és
289 1 | sipsirica kedvéért megette a két combot.~Hanem most már
290 1 | két combot.~Hanem most már a gyanú fel volt költve, és
291 1 | általános gyûlölet tört ki a Herkules ellen.~Ki lehet
292 1 | Most már két rejtély volt a „Pává”-ban. Két aktuális
293 1 | ban. Két aktuális téma a borocska mellé.~Nemsokára
294 1 | Megtudta valahol, hogy a Herkules senki más, mint
295 1 | dörmögte Mliniczky -, mire nézi a király a civillistáját,
296 1 | Mliniczky -, mire nézi a király a civillistáját, hogy ilyen
297 1 | Jahodovskát - újságolta tovább a doktor.~Druzsba úr felfortyant:~-
298 1 | Ki tudja? - veté ellen a doktor. - Minden asszony
299 1 | asszony egyforma és csak a derekáig okos.~Druzsba szemlátomást
300 1 | nyugtalan lett, bántotta a dolog, izgatottan dobolt
301 1 | ilyen valami kóválygott, a feje legtitkosabb fiókjában.
302 1 | fiókjában. Megvárni, míg a leány férjhez megy és míg
303 1 | Jahodovsky az égbõl nézné a dolgot, Druzsba tanár úr
304 1 | tanár úr mindennap azzal a gondolattal nézegette a
305 1 | a gondolattal nézegette a vérbélû, hatalmas idomú,
306 1 | százszor is nem. Ennek a végére kell járni.~Minthogy
307 1 | végére kell járni.~Minthogy a Herkules nem volt még ott,
308 1 | komámasszony, mit beszélnek a városban?~- Ugyan mit? -
309 1 | híreket hallani.~- Hogy ez a burgzsandár miért jár ide...~
310 1 | te cudar! - kiálta rá s a kezében levõ asztalkendõt
311 1 | be magát?~- Hagyja csak a kakast, Jahodovska, hagyja -
312 1 | komolyan, némi árnyalatával a tréfának és a szemrehányásnak. -
313 1 | árnyalatával a tréfának és a szemrehányásnak. - Az egyik
314 1 | kakas csínyjeit nem lehet a másik kakas csínyjeivel
315 1 | Maradjunk csak az elsõ kakasnál, a burgzsandárnál, azaz beszéljünk
316 1 | burgzsandárnál, azaz beszéljünk a tyúkról, Jahodovska lelkecském.~-
317 1 | vidám tekintettel.~Kissé a világosság felé fordult.
318 1 | fordult. Látni lehetett arcán a finom pelyhet, mely bársonyossá
319 1 | hagytuk el, hogy miért jár ide a burgzsandár? - folytatá
320 1 | akarja venni - bökte ki végre a professzor úr.~Jahodovska
321 1 | lénye nevetni látszott, a kékes szemei szinte ugráltak
322 1 | kékes szemei szinte ugráltak a nevetéstõl.~- Ostobaság,
323 1 | fel. - És ezt beszélnék a városban?~- Ezt - szörnyülködék
324 1 | beszéljék, be nem foghatom a szájukat. Aztán lehet is,
325 1 | belülrõl.~- Kit? Mit?~- A burgzsandárt. Csak azt tudom,
326 1 | és olyan vendégem, mint a többi.~- Hát nem akar hozzá
327 1 | menni? Hát nem igaz? - kérdé a tanár megkönnyebbülve.~Jahodovska
328 1 | volna is, ha csillag lenne a homlokán! Hogy gondolja
329 1 | õérte élek. Õt nevelem. A helyet is megfújom, ahova
330 1 | végleheletemig. Én nem létezem, csak a gyermek. Érte dolgozom reggeltõl
331 1 | dolgozom reggeltõl estig a kimerülésig, hogy olyan
332 1 | fa. Hát minek volna nekem a férj? Mikor és mire használnám,
333 1 | aranycsillámok szúrták meg a szemet.~Druzsba szinte a
334 1 | a szemet.~Druzsba szinte a könnyekig elérzékenyült
335 1 | könnyekig elérzékenyült ezekre a kijelentésekre s meghatott
336 1 | valamiben megsértettem. Igen, a gyermek az elsõ, s ha õt
337 1 | aki teszi, akkor jöhet a többi... Úgy van, a többi...
338 1 | jöhet a többi... Úgy van, a többi... Azazhogy - süttessen
339 1 | leheletszerûen, Jahodovska!~A szállongó pletyka hát mindjárt
340 1 | csírájában megfojtatott, a törzsvendégek közt szájról
341 1 | anyának.~És most már beállott a szélcsend egész õszig. Minden
342 1 | maradt úgy, mint azelõtt, a Herkules mindennap eljött
343 1 | nemegyszer maga ment be a konyhába, hogy a palacsintát
344 1 | ment be a konyhába, hogy a palacsintát sütõ Jahodovska
345 1 | ki magának az ételt vagy a fröccsöt, némelykor labdát
346 1 | némelykor labdát játszott a sipsiricával az udvaron.
347 1 | mulattatták az özvegy és a sipsirica. Egy nagy csomag
348 1 | hozott ilyenkor, de az mindig a kocsin maradt, és csak akkor
349 1 | akkor hozta be az özvegy a köténye alatt, mikor elmenõben
350 1 | Pusztán egy morzsa; de a „Páva” verebeinek az is
351 1 | asztalon zsebkendõjét, mellyel a cvikkerjét törülgette volt;
352 1 | odament és konstatálta rajta a kilencágú koronát, aztán
353 1 | koronát, aztán utánakiáltott a kifelé tipegõ öregúrnak:~-
354 1 | itt tetszett felejteni a zsebkendõjét.~Az összerezzent,
355 1 | Fanyar mosolyt erõltetett és a fele útra visszatért a kendõért.~-
356 1 | és a fele útra visszatért a kendõért.~- Ösmer ön engem? -
357 1 | Ösmer ön engem? - kérdé a doktortól halkan, hosszúkás,
358 1 | gúny nélkül, csupán azzal a nagyúrias nyegleséggel,
359 1 | nagyúrias nyegleséggel, mely a közönséges halandók neveinek
360 1 | Örvendek, uram, és köszönöm a figyelmeztetést. Ön tehát
361 1 | jelentéktelen epizódon kívül minden a régiben maradt, csak a levelek
362 1 | minden a régiben maradt, csak a levelek kezdtek lehullni
363 1 | lehullni az eperfákról és a beállott csípõs idõk miatt
364 1 | nyáron üres volt. Ilyenkor a törzsvendégek is felére
365 1 | októberi vasárnapon elvetõdött a templomba s éppen javában
366 1 | vala, magát félig-meddig a „Pává”-ban álmodván, amikor
367 1 | Pává”-ban álmodván, amikor a szószékrõl, mint egy égi
368 1 | szózat, egyszerre hátba üti a Jahodovska, szül. Globa
369 1 | kérdé, ijedten felriadva, a szomszédjától, egy krisztinavárosi
370 1 | Lehetetlen - dadogta a professzor elhalványulva. -
371 1 | Misztifikáció! - szólt a professzor hangosan és felugrott,
372 1 | istentisztelet végét és megszólítá a plébánost odakünn.~- Engedje
373 1 | plébánost odakünn.~- Engedje meg a fõtisztelendõ úr, hogy kérdést
374 1 | úr, hogy kérdést intézzek a házassági hirdetés iránt;
375 1 | Franciskát, - olvasta le a pap a kezében levõ céduláról.~-
376 1 | Franciskát, - olvasta le a pap a kezében levõ céduláról.~-
377 1 | Druzsba úr elképedve.~- A legtisztább valóság, uram.~-
378 1 | valóság, uram.~- Ki mondta a fõtisztelendõ úrnak?~- Õk
379 1 | voltak nálam.~Druzsba urat a szédülés környékezte.~-
380 1 | gránátos, személyesen ösmerem, a „Fehér Páva” tulajdonosnõje.~-
381 1 | Elrohant, nem is köszönt; a pap csodálkozva bámult utána.
382 1 | csodálkozva bámult utána. A Horváth-kert elõtt megállott,
383 1 | Druzsba úr azoknak, akikkel a törzsvendégek közül találkozott.~-
384 1 | hirdették ki Jahodovskát a zsandárral. Ki hitte volna?
385 1 | Megvetem. Sohase megyek többé a „Pává”-ba. Így meggyalázni
386 1 | Pává”-ba. Így meggyalázni a vendégeit. És hogy szabadkozott
387 1 | megállj! Egy zsandárnak adja a kezét. Egy zsandárnak! Azt
388 1 | kezét. Egy zsandárnak! Azt a kezet, amellyel a túrós
389 1 | zsandárnak! Azt a kezet, amellyel a túrós csuszákat gyúrta nekünk!~
390 1 | csuszákat gyúrta nekünk!~A törzsvendégek, akikkel találkozott,
391 1 | kanonok.~Egyik törzsvendég a másiknak adta át a hírt,
392 1 | törzsvendég a másiknak adta át a hírt, úgyhogy estefelé már
393 1 | hírt, úgyhogy estefelé már a pestiek is tudták. Szokatlan
394 1 | össze vacsorára, dacára a pocsék idõnek. Ott volt
395 1 | Druzsba úr hiányzott. Kati, a kis szolgáló (mert egypár
396 1 | délután kétszer is és mind a kétszer kiköpött a ház elõtt.~
397 1 | mind a kétszer kiköpött a ház elõtt.~Természetesen
398 1 | Természetesen minden szem a menyasszonyt kereste, figyelte
399 1 | fürj, és szeretetre méltó a vendégekhez. Mintegy dacolni
400 1 | vendégekhez. Mintegy dacolni akart a gúnyolódó tekintetekkel,
401 1 | asztalokat és maga hozta elõ a kényes tárgyat, mintegy
402 1 | csak gyermekemért teszem, a sipsiricáért. Nekem ugyan
403 1 | sipsiricáért. Nekem ugyan nem kell a házasság, se lelkemnek,
404 1 | testemnek. De hogy legyen ez a gyámoltalan gyermek támasz
405 1 | hoznom ezt az áldozatot a Johankáért. Egy leány, akinek
406 1 | atyja nincsen, olyan mint a gazdátlan mezei virág, mindenki
407 1 | végtelenül szereti õt, a kezén fogja hordozni, és
408 1 | kezén fogja hordozni, és a jó Isten beszámítja nekem
409 1 | jó Isten beszámítja nekem a másvilágon, hogy láncokat
410 1 | láncokat vettem magamra a gyermekemért.~A „Páva” vendégei
411 1 | magamra a gyermekemért.~A „Páva” vendégei valóságosan
412 1 | nagy ezüsttálcát vesz neki a lakodalomra. Hogy fog ez
413 1 | Hogy fog ez majd imponálni a „Pává”-ban).~A lakodalmat
414 1 | imponálni a „Pává”-ban).~A lakodalmat megülték október
415 1 | amikor utoljára termett a budai Sas-hegyen bor (mely
416 1 | némi hidegség volt érezhetõ a „Páva” új gazdája iránt,
417 1 | néhányan ki is maradtak; de a szerencsés Manusek csakhamar
418 1 | Manusek csakhamar visszahódítá a szíveket, mikor híre ment,
419 1 | szíveket, mikor híre ment, hogy a fináncok gálócsi dohányt
420 1 | tett az az újítás is, hogy a „pettyegtetett szolgálat”-
421 1 | szolgálat”-ot kivakartatta a firmáról s „pontos magyaros
422 1 | szolgálatot” tétetett helyébe. A fehér pávát is bemeszeltette,
423 1 | minthogy fehér páva nincs a világon és egy rendes közönséges
424 1 | cserélte fel: „Ohó, hiszen a Manusek reális ember.”~Apránként
425 1 | Apránként visszaszállingóztak a hívek, úgyhogy a következõ
426 1 | visszaszállingóztak a hívek, úgyhogy a következõ nyár együtt találta
427 1 | volt ott, mint azelõtt! Sõt a kiszolgálat még jobb lett,
428 1 | jobb lett, mert Manusek a mézes hónapok után egészen
429 1 | mézes hónapok után egészen a vendégeknek szentelte magát.
430 1 | egyszer napjában körülhordozta a burnótszelencéjét is, melyet
431 1 | burnótszelencéjét is, melyet a király arcképe ékesített,
432 1 | arcképe ékesített, megkínálta a vendégeket, s egy alkalommal
433 1 | ha mi tubákolunk, mintha a király tubákol. Ámbár ha
434 1 | király tubákol. Ámbár ha a király tubákol, mindig mi,
435 1 | alattvalók prüszkölünk.~Ez a mondása szárnyra kelt és
436 1 | megejtette, megmelegítette a hidegeket. Manusek forradalmi
437 1 | Manusek forradalmi lélek, a mi vérünkbõl való vér. Aznap
438 1 | fel egynehányat azokból a homokba ásott palackokból!~
439 1 | dínomdánomba s egyszer még a cigányt is odahozatta az „
440 1 | odahozatta az „Arany Szarvas”-ból a kis szolgáló, Kati által,
441 1 | egy pofont az asszonytól, a „Manusovká”-tól.~- Húzz
442 1 | ide, Franciska, bort ide a barátaimnak!~- Ne okoskodj,
443 1 | éjjel, Vince!~- Míg tele a pince, fénylik a Vince -
444 1 | Míg tele a pince, fénylik a Vince - kurjantá Manusek,
445 1 | kurjantá Manusek, megfordítván a gazdák szokásos példabeszédét. -
446 1 | és felette sajnálom, hogy a természetünk nem egyezik.
447 1 | innám, én fizetném meg neked a bor árát, ha te innál, te
448 1 | innál, te fizetnéd meg nekem a bor árát és így mindig nyugodt
449 1 | így mindig nyugodt lenne a lelkiismeretünk, hogy csak
450 1 | és népszerûséget hozott a „Pává”-nak. A „Páva” most
451 1 | népszerûséget hozott a „Pává”-nak. A „Páva” most élte aranykorát.
452 1 | aranykorát. Mert másrészrõl a sipsirica szórt rá fényt,
453 1 | Lássa meg az ember, mi lesz a kis gubóból! Egy-két vonáson
454 1 | nagy piktor az idõ -, s a kecses, takaros leánykából
455 1 | egy szarvas menne végig a Mályva utcán” - mondták
456 1 | Mályva utcán” - mondták a szomszédasszonyok, akik
457 1 | pedig talán sohasem láttak a Mályva utcán eleven szarvast
458 1 | szarvast végigmenni.~De nemcsak a vénasszonyoknak tûnt fel
459 1 | vénasszonyoknak tûnt fel a sipsirica, sápadt kamasz
460 1 | sápadt kamasz diákok kezdtek a „Pává”-nál mutatkozni. Nem
461 1 | nem híztak, hanem inkább a szemeiket hizlalták, azért
462 1 | szemeiket hizlalták, azért a néhány krajcárért, amibe
463 1 | néhány krajcárért, amibe a fröccs került.~Druzsba professzor
464 1 | csodálatos járványt fedezett fel a nebulók közt éppen a nyolcadik
465 1 | fel a nebulók közt éppen a nyolcadik osztályban. Az
466 1 | egész klasszison kiütött a versírási düh, minden betegség
467 1 | düh, minden betegség közt a legrettenetesebb. A szív,
468 1 | közt a legrettenetesebb. A szív, mint a megdagadt folyam,
469 1 | legrettenetesebb. A szív, mint a megdagadt folyam, kiárad
470 1 | folyam, kiárad és elönti a fejet rímekkel. A fej annyira
471 1 | elönti a fejet rímekkel. A fej annyira tele lesz velök,
472 1 | hát semmi az, mosolygott a tanár úr szomorúan. Az vessen
473 1 | ludas. Hiszen õ is vágyott a „tepedt szõlõ” után. (Hm,
474 1 | tepedt szõlõ” után. (Hm, a darázs is azt szereti.)
475 1 | fájdalmasan dobbant meg, amint a visszaemlékezés édes mézében
476 1 | kiáltott fel Druzsba úr, a nagy feltalálók pátoszával. -
477 1 | feltalálók pátoszával. - Ez a sipsirica lesz, a keresztlányom.
478 1 | Ez a sipsirica lesz, a keresztlányom. Hej, pedellus,
479 1 | Hej, pedellus, pedellus! (A pedellus belépett.) Mondja
480 1 | emberke, nagy ádámcsutkával a gégéjén.~- Valami olyan
481 1 | megmondjam-e? - habozott a pedellus.~- Kötelessége,
482 1 | Egy cvikkert találtam a minap otthon a lakásomon
483 1 | találtam a minap otthon a lakásomon az éjjeliszekrényen.
484 1 | éjjeliszekrényen. Kérdezem a feleségemtõl, kié a cvikker?
485 1 | Kérdezem a feleségemtõl, kié a cvikker? Azt mondja, hogy
486 1 | tudja.~Druzsba tanár úr a fejét rázta.~- Nem ez, nem
487 1 | Meghallgatom önt.~- Másnap feljövök a gimnáziumba, és hallom Lermer
488 1 | panaszkodni, hogy elhagyta valahol a cvikkerjét. Hazamegyek délre
489 1 | Hazamegyek délre és kérdezem a feleségemtõl, nem járt-e
490 1 | nálunk Lermer tanár úr? A feleségem rám támad: hogy
491 1 | nálunk Lermer tanár úr? A következõ reggel aztán magamhoz
492 1 | reggel aztán magamhoz veszem a cvikkert és megmutatom Lermer
493 1 | jószívûen -, de most egyelõre a tanulókról van szó. Nem
494 1 | van szó. Nem járnak ezek a paniperdák valami korcsmába,
495 1 | valami korcsmába, teszem azt a „Pává”-hoz?~- De bizony
496 1 | csak oda járnak - felelte a pedellus. - Láttam egyiket-másikat
497 1 | Mert azt gondoltam, hogy a tanár urat keresik, vagy
498 1 | tévedésben van ön! Én nem járok a „Pává”-ba többé.~- Én azt
499 1 | tudhattam - mentegetõzik a kis pedellus.~- Persze,
500 1 | Mert ha én odajárnék, akkor a tanulók nem mernének odajárni.
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1866 |