Rész

 1 1   |        a „sipsiricát” is.~Hej a sipsirica! De kedves gyerek volt a
 2 1   |         De kedves gyerek volt a sipsirica.~Már ti. leánygyerek. Mert
 3 1   |         ti. leánygyerek. Mert a sipsirica süldõ leányt, bakfist jelent
 4 1   |     végre mi is így neveztük.~A sipsirica nem tartozott szorosan a „
 5 1   |  muskátlis ablakon:~- Gyere ki, sipsirica! Segíts a mamának, szívecském.~
 6 1   |     vígan szökdelve ugrott ki a sipsirica. Nyúlánk, magas fiatal leány,
 7 1   |  kiskacsa mindjárt tud úszni, a sipsirica is mindjárt pompásan tudta
 8 1   |        megnõtt a mi leányunk, a sipsirica, s hogy megszépült megint.”
 9 1   |          Nekem is egy fröccsöt, sipsirica! Hej, kis sipsirica, ide
10 1   |   fröccsöt, sipsirica! Hej, kis sipsirica, ide is!~Az öregebb vendégek,
11 1   |         Hányadik osztályba jár, sipsirica?~- Az utolsó évben vagyok.~-
12 1   |    udvarló is kell, ugye? Mi?~A sipsirica buta pofácskát vágott s
13 1   |        nem tanultuk - felelte a sipsirica, röstelkedve, hogy nem tudja.~-
14 1   |        kétpúpú teve? Bravó, kis sipsirica! Hallja, Jahodovska, hány
15 1   |    Jahodovska, hány éves most a sipsirica?~- Johanka pünkösdkor múlt
16 1   |       Ti. a cseresznye és nem a sipsirica. Maga elvonja õt az élvezetektõl.
17 1   |            Különfélék - felelte sipsirica.~- Éspedig? Sorold fel õket!~
18 1   |       Éspedig? Sorold fel õket!~Sipsirica lesütötte a fejét és nem
19 1   |   legnagyobb élvezet? - kérdé a sipsirica önmagától, hangosan, egy
20 1   |         küldte rá Jahodovska. A sipsirica rámosolygott és addig-addig
21 1   |        õ is visszamosolygott és sipsirica kedvéért megette a két combot.~
22 1   |      mulattatták az özvegy és a sipsirica. Egy nagy csomag Kugler-cukorkát
23 1   |     Azazhogy ma senki se fizet. Sipsirica, szívecském, hozz fel egynehányat
24 1   |   aranykorát. Mert másrészrõl a sipsirica szórt rá fényt, aki megtelt
25 1   |      vénasszonyoknak tûnt fel a sipsirica, sápadt kamasz diákok kezdtek
26 1   |   feltalálók pátoszával. - Ez a sipsirica lesz, a keresztlányom. Hej,
27 1   |         fog adni, én tudom azt.~Sipsirica behúzta fejét és haragosan
28 1   |       mosolyával ajkai körül. A sipsirica a zongora billentyûit nyaggatta
29 1   |  megfigyelést.~- Furcsa, hogy a sipsirica mindig akkor öltözik fel
30 1   |     hogy azóta maradt el, mióta sipsirica Krakkóban van.~- Oh, te
31 2   |      ijedelemmel vegyes öröm.~- Sipsirica! Lehetséges-e? Te vagy?~-
32 2   |    hangokat hallottam mögöttem.~Sipsirica elnevette magát.~- Persze,
33 2   |   lássalak jól minden oldalról.~Sipsirica nem rest, mint egy megperdített
34 2   | hercegkisasszonyhoz? - kérdezte Sipsirica, szép álmatag szemeit keresztapjára
35 2   |      berendezték? Mert tudod-e, Sipsirica, hogy ez a mi kastélyunk?~-
36 2   |           Ehhez? - nevetett fel Sipsirica. - Ehhez a hercegnõhöz,
37 2   |         keresztapám - fakadt ki Sipsirica -, hát nem látta az imént,
38 2   |     milyen címen uraskodol itt?~Sipsirica lesütötte szemeit, gondolkozott
39 2   |        ide a fülét, keresztapa.~Sipsirica belesúgta a nevet s még
40 2   |    egész - fejezte be a gyónást Sipsirica. - Ennek az öreg úrnak vagyok
41 2   |   játszik!... Ugye, õ adott el?~Sipsirica hallgatott.~Druzsba úr megragadta
42 2   |  Mondhatom, szép mákvirág vagy, Sipsirica. Hát nem tudtál ellenszegülni?
43 2   |      mutatkoztál? Felelj nekem!~Sipsirica hallgatott.~- Nem védekezel?
44 2   |         okos kisgyermek voltál, Sipsirica. Te bizonyosan jó vagy,
45 2   |       leány mellett lépegetett.~Sipsirica bizonyos áhitatos félelemmel
46 2   |     keresztül? - súgta Druzsba.~Sipsirica elpirult.~- No, mit szólsz
47 2   |    punktum.~- Utolsó szavad ez, Sipsirica?~- Ne haragudjék keresztapuska,
48 2   |       elsietvén a kastély felé.~Sipsirica utána kiáltott rekedten:~-
49 Epil|         százfelé nem szakadt. A sipsirica is segített. Nagyon csinos
50 Epil|        csinálta nélküle... Hej, sipsirica, lelkecském, hozza nekem