1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1866
Rész
501 1 | verseket, de tanulnának. A kötelesség hív, és én nem
502 1 | és én nem fogok kitérni a kötelesség elõl. A kötelesség
503 1 | kitérni a kötelesség elõl. A kötelesség hív, és én megyek.
504 1 | és én megyek. Félrelököm a kevélységet és megteszem,
505 1 | kevélységet és megteszem, õértük, a tanítványokért. Itt vagyok,
506 1 | Druzsba úr ereiben fölpezsdült a vér, nem adta egy vak lóért,
507 1 | lóért, hogy ürügyet talált a „Pává”-ba mehetni s hogy
508 1 | ba mehetni s hogy ennek a szívbeli gyengeségnek a
509 1 | a szívbeli gyengeségnek a neve férfias kötelesség.
510 1 | ebéd után és magához vévén a versezeteket, megindult
511 1 | versezeteket, megindult a Mályva utca felé.~Útközben
512 1 | utca felé.~Útközben betért a „Wrabe et Comp.” ékszerkereskedésbe,
513 1 | kiengesztelésül, részint, hogy a mamának is vigyen valamit.
514 1 | Re bene gesta poroszkált a selyempapírba takargatott
515 1 | aki csibukját lóbázva, a sarkon levõ „Félhold” kávéházba
516 1 | igyekezett Tibuly fiskálissal, a rendes délutáni feketére.~
517 1 | megy erre, Druzsba, ahol a madár se járja?~- Találják
518 1 | maga vallotta be, hogy a „Pává”-ba megy.~- Ilyenkor? -
519 1 | Ilyenkor? - csodálkozott a fiskális.~- Szándékosan
520 1 | megyek ilyenkor, mikor még a „Pává”-ban senki sincs.
521 1 | minõségben.~S elmesélte a történteket, hogy a diákok
522 1 | elmesélte a történteket, hogy a diákok odajárnak s verseket
523 1 | odajárnak s verseket írnak a sipsiricához.~- Jó téma
524 1 | is beillenék - licitált a fiskális. - Sokszor bosszankodom
525 1 | öltözteti? Isten se szebben a plántáit, a tulipánokat
526 1 | Isten se szebben a plántáit, a tulipánokat és violákat.
527 1 | sülve-fõve egész héten, a csütörtököt kivéve, amikor
528 1 | amikor napibiztos vagyok a takarékpénztárnál.~- Bah,
529 1 | Igen, igen, csütörtökön. És a múlt héten is... lássuk
530 1 | esõ esett. Úgy van, úgy, a múlt héten is csütörtökön
531 1 | maga elõl bujkálják azok a selyemszoknyák. Hogy mindig
532 1 | jut eszembe? (Mliniczky a homlokára ütött.) Hm, hm.
533 1 | fejcsóválások között oldalgott el a „Félhold” felé, még kezet
534 1 | ügyvédtõl, egyenest befordult a kacskaringós Mályva utcába.~
535 1 | kacskaringós Mályva utcába.~A „Három angyalhoz” címzett
536 1 | benne az asszony, nehogy a szerelem által összetört
537 1 | összetört lélek puhaságát tegye a „Pává”-ban közszemlére. „
538 1 | lehorgasztott fejjel lépegetett a nevezetes helyszín felé.
539 1 | Mikoron pedig felütötte a fejét, meghökkenve látta
540 1 | meghökkenve látta messzirõl, hogy a „Páva” elõtt nagy népcsõdület
541 1 | kíváncsian nézegetnek be a kapurácson.~Meggyorsítá
542 1 | még talán futott volna is. A népek egy része széledni
543 1 | köszönt is.~- Dicsértessék a Jézus Krisztus, tanár úr!~-
544 1 | bogárszemû asszonyka vált ki a sorból, megnyálazta ujjait
545 1 | bizony nagy parádé történik. A Páváné kihajigálja az urát
546 1 | utcára.~Druzsba úr megdermedt a csodálatos hír hallatára.~-
547 1 | Hát mi van abban? Az övé a ház, meg az üzlet. Asszony
548 1 | meg az üzlet. Asszony az a talpán.~A tudós férfiúnak
549 1 | üzlet. Asszony az a talpán.~A tudós férfiúnak úgy tetszett,
550 1 | kackiásan ringatva magát a csípõin, melyek rugókra
551 1 | juttatták Druzsba úrnak a Lermer tanár cvikkerjét,
552 1 | Köszönöm, asszonyság, a felvilágosításokat, melyek
553 1 | bizonyára közel érintik a valódi tényálladék határait...
554 1 | bizonyára.~Biccentett a fejével, egy-két lépést
555 1 | Nem. Semmi esetre sem. A családi élet szentélyébe
556 1 | szabad behatolni. Ezt még a riporterek is hangoztatják,
557 1 | ilyet. Tehát nem megy be a „Pává”-ba. Mármost aztán
558 1 | visszafordul, vagy beáll a bámészkodók közé. Kétségtelen,
559 1 | egy igazi gentleman elõtt a visszavonulás eszméje a
560 1 | a visszavonulás eszméje a rokonszenvesebb, és így
561 1 | rokonszenvesebb Druzsba úr elõtt is, a csõcselékhez való csatlakozás
562 1 | nagy léleknyugalommal, de a Mályva utca errõl a részérõl
563 1 | de a Mályva utca errõl a részérõl is kellemetlen,
564 1 | villaszarvak ágaskodtak.~A rémület fogta el. Meglehet,
565 1 | furdalást érzett gyöngéd lelke a szegény oktalan állatokkal
566 1 | lépegetett át, hogy ha elmegy a „Páva” elõtt, a szájtátó
567 1 | ha elmegy a „Páva” elõtt, a szájtátó tömeget, mely a
568 1 | a szájtátó tömeget, mely a botrányon mulatott, lehetõleg
569 1 | úgyhogy mégis hallott a csoportosulóktól némely
570 1 | Milyen patália! Azért a kis békáért, a kis szolgálóért.~-
571 1 | patália! Azért a kis békáért, a kis szolgálóért.~- Pénzen
572 1 | Az Isten tudja. Nyilván a kis szolgáló okozta, mert
573 1 | szolgáló okozta, mert ott bõg a baromfiólnál. Azaz a zsandár
574 1 | bõg a baromfiólnál. Azaz a zsandár okozta.~- Azazhogy
575 1 | fölfordult odabent az udvaron a borítókosár, s a hizlalásban
576 1 | udvaron a borítókosár, s a hizlalásban levõ baromfiak,
577 1 | levõ baromfiak, átbújván a kerítés lécei közt, elindultak
578 1 | elindultak világot próbálni.~A zsandár úr foga is csirkére
579 1 | csirkére vásott.~- Csinos a fruska.~- Maradt volna a
580 1 | a fruska.~- Maradt volna a párja mellett. Úgy kell
581 1 | Látták, hogy vágta képéhez a jegygyûrût?~Füleit be nem
582 1 | dughatta Druzsba úr, de a szemére se tehetett ellenzõket,
583 1 | okosan vannak kigondolva a lovak kantárjaira. Önkénytelenül
584 1 | Önkénytelenül áttévedt tekintete a sorompós kerítésen a „Páva”
585 1 | tekintete a sorompós kerítésen a „Páva” udvarára és éppen
586 1 | soha többé el ne feledje a sajnálatos spektákulumot.~
587 1 | hordva az udvaron, mögöttük a Herkules, ki barikádokat
588 1 | lármázott és alkudozott. A két szakácsné, az egyik
589 1 | szakácsné, az egyik piszkafával, a másik egy meszelõrúddal
590 1 | meg-megmutatkozott az ajtóban a Páváné alakja, kosztros
591 1 | néhány pipaszárat.~- Nesze a cafatod, te cudar! - rikácsolá. -
592 1 | rikácsolá. - Mars ki a házamból, mars ki az udvaromból!
593 1 | ki az udvaromból! Üssétek a kutyát, ahol éritek! Márta,
594 1 | Márta, Zsuzska!~Biztatta a két harcias szakácsnét,
595 1 | kik oda-odaugrottak, de a Herkules egy széket forgatott
596 1 | beszaladt, meg elõre rohant.~A künn lévõ szájtátók röhögtek.~-
597 1 | lévõ szájtátók röhögtek.~- A zsandár tudja a csíziót.
598 1 | röhögtek.~- A zsandár tudja a csíziót. Estig kér halasztást.
599 1 | minden asszony békülékeny. A kígyó is megszûnik mozogni
600 1 | naplemente után.~Druzsba úr lábai a földbe gyökereztek, szeretett
601 1 | nemcsak az egész udvar, a künn álló népség, de még
602 1 | künn álló népség, de még a szomszéd házak is, melyeknek
603 1 | egyikén ácsok csinálták a zsindelytetõt. De azért
604 1 | Látta sipsiricát is, ki a muskátlis udvari ablakon
605 1 | ablakon kihajolva nézte a nagy és mulatságos „jelenetet”.~
606 1 | mulatságos „jelenetet”.~A zsandár is észrevette sipsiricát.~-
607 1 | még csak ez kellett ehhez a nagy káoszhoz.)~- Hogy affektál
608 1 | káoszhoz.)~- Hogy affektál a kisasszony - szóltak odakünn
609 1 | gúnyosan.~Eközben újra kirohant a korcsmárosné, még egy mellényt
610 1 | valahol, azt hajította ki a küszöbrõl, úgy röpült a
611 1 | a küszöbrõl, úgy röpült a levegõben, mint valami denevér.~-
612 1 | kiáltja. - Hát mégse viszed el a cókmókodat? No, megállj!
613 1 | ennek fele se tréfa. Az ács a szomszédház fedelérõl leszólt
614 1 | Domokos!~Zsuzsa beszaladt a lúgért, Manusek Vince tekintete
615 1 | tekintete pedig végre mégis a kapuajtót kezdte keresni.~-
616 1 | megkeserülöd.~Kár, hogy éppen ebben a pillanatban ért a „Pává”-
617 1 | ebben a pillanatban ért a „Pává”-hoz az ökörcsorda,
618 1 | Pává”-hoz az ökörcsorda, és a publikum, anélkül, hogy
619 1 | publikum, anélkül, hogy a végjelenetet látta volna,
620 1 | elõle (nincs teljes élvezet a világon) - maga Druzsba
621 1 | ugyancsak szaporán szedve a lábait, míg csak a Boróka
622 1 | szedve a lábait, míg csak a Boróka utcába be nem hajlott.
623 1 | nem hajlott. Onnan aztán a Szeleczky-féle park kerítése
624 1 | üvegeket melegíttetett a lábára, a hasára pedig egy
625 1 | melegíttetett a lábára, a hasára pedig egy forró pléhfödõt
626 1 | rakott. Arról panaszkodott a gazdasszonyának, hogy beteg,
627 1 | azzal az üzenettel küldte el a direktorhoz, hogy holnap
628 1 | csöppet se változtatott se a világ forgásán, sem pedig
629 1 | világ forgásán, sem pedig a város képén. Csak minden
630 1 | ezentúl is, mint máskor. A nap sütött és a Mályva utca
631 1 | máskor. A nap sütött és a Mályva utca akácfái csak
632 1 | illatoztak, mint tegnap, a verebek csiripeltek az ágak
633 1 | csiripeltek az ágak közt, a „Páva” asztalai rendben
634 1 | asztalai rendben állottak a helyükön, a konyhából pompás
635 1 | rendben állottak a helyükön, a konyhából pompás pecsenyeszag
636 1 | pecsenyeszag párolgott ki, s a pajkos szél ingerkedve vitte
637 1 | szél ingerkedve vitte fel a zsindelyezõ ácsok orrához.~
638 1 | zsindelyezõ ácsok orrához.~A szokott idõben beszállingóztak
639 1 | szokott idõben beszállingóztak a törzsvendégek, Páváné vidáman
640 1 | körülöttük ropogós szoknyáiban, a szokott mosolyával ajkai
641 1 | mosolyával ajkai körül. A sipsirica a zongora billentyûit
642 1 | ajkai körül. A sipsirica a zongora billentyûit nyaggatta
643 1 | és semmi jel se mutatta a kora délutáni háborút. Csak
644 1 | kora délutáni háborút. Csak a papagáj kalitkája állt üresen.
645 1 | ilyen háborúkról, akkor a mostani így szólna: „Egy
646 1 | sebesült és egy halott.” A sebesült Druzsba Tivadar
647 1 | Druzsba Tivadar úr volt, a halott a papagáj. Manusekné
648 1 | Tivadar úr volt, a halott a papagáj. Manusekné a csata
649 1 | halott a papagáj. Manusekné a csata ádáz hevében megfogta
650 1 | csata ádáz hevében megfogta a papagájt, kicsavarta a nyakát
651 1 | megfogta a papagájt, kicsavarta a nyakát és utána dobta az
652 1 | utcai gyerekek megtalálták a házassági viszálykodás áldozatát,
653 1 | tollait, fölékesítvén velök a kalapjaikat.~A vendégek
654 1 | fölékesítvén velök a kalapjaikat.~A vendégek nagyrészt már tudták
655 1 | vendégek nagyrészt már tudták a történteket s bizalmas suttogással
656 1 | suttogással sajnálkoztak a Manusek sorsán. Egyik-másik
657 1 | éppen ezt várta; nem akart a dologból titkot csinálni.~-
658 1 | Nincs, nincs - pergett a nyelve -, elpályázott.~Közelebb
659 1 | rakta kezeit és folytatá a bizalmas közléseket:~- Kiadtam
660 1 | ember. Hadd menjen, amerre a két szeme lát.~A „törzsek”
661 1 | amerre a két szeme lát.~A „törzsek” mohón nyelték
662 1 | szegény ember - vette föl a szót az asszony. - Hiszen
663 1 | minden lüktetése az övé, a sipsiricáé. Engem boldoggá
664 1 | Manusek, mit tagadnám? De a leányom jövõje veszélyeztetve
665 1 | szalmaszálat nem tett keresztbe. Az a csöpp hozomány, amit a leányomnak
666 1 | Az a csöpp hozomány, amit a leányomnak összekuporgattam,
667 1 | összekuporgattam, fogyott, olvadt, mint a vaj a királyi lakájok tenyerén.
668 1 | fogyott, olvadt, mint a vaj a királyi lakájok tenyerén.
669 1 | tenyerén. Egy ingyenélõ a háznál, egy pusztító moly.
670 1 | ez nem mehet tovább így. A feleség elnézte volna, mert
671 1 | jogom boldognak lenni, ha az a leányom jövõjébe kerülne.
672 1 | Keresztbe tette mellén a kezeit, s egypár könnycsepp
673 1 | könnytömlõibõl és végigfolyt arcán.~A törzsvendégek látható részvéttel
674 1 | Mliniczky érzelmei kitörtek a napvilágra.~- Ah, milyen
675 1 | körül.~S pengetni kezdte a tervet, hogy egy ilyen gloriolával
676 1 | ilyen gloriolával szeretné a saját költségén lefestetni
677 1 | saját költségén lefestetni s a nevenapjára ajándékba neki
678 1 | kéznél, nem nézték meg, és a szép ajándékozási terv megint
679 1 | ajándékozási tervei, melyek azonban a maguk helyén így elméletben
680 1 | úr nemsokára visszatért a „Pává”-ba, de nem a tavalyi
681 1 | visszatért a „Pává”-ba, de nem a tavalyi szemével. Jahodovska
682 1 | csinos volt és takaros, de a poétikus zománc lehámlott
683 1 | Manusek Vince bõrében azon a végzetes délutánon.~Egy
684 1 | senki sem tudja, ha tanulja. A hentesekrõl van szó, akik
685 1 | mindenki tud. Ugyanez áll a fõzésre. Minden parasztasszony
686 1 | pompásan fõz, ha akar, de a szakácsok közül csak minden
687 1 | tud jól fõzni.~Errõl folyt a disputa napokig; az éneklõ
688 1 | megfigyelést.~- Furcsa, hogy a sipsirica mindig akkor öltözik
689 1 | hogy összefüggés legyen a dolgok között?~A Péter-Pál
690 1 | legyen a dolgok között?~A Péter-Pál napját követõ
691 1 | Gáspár nagy hírt hozott a takarékpénztárból és csak
692 1 | és csak súgva mondta el a bizalmas embereinek, de
693 1 | mégis elterjedt.~- Utcunqe a Páva. Finom madár a páva.
694 1 | Utcunqe a Páva. Finom madár a páva. Aranyat tojik. Jahodovska
695 1 | forintot tett be tegnapelõtt a mi takarékpénztárunknál
696 1 | meghallotta és motoszkált is a fejében egy-két nap a könyvecske.
697 1 | is a fejében egy-két nap a könyvecske. Lopva meg-megnézegette
698 1 | megutálta, kárhoztatta, de a homloka... teringette a
699 1 | a homloka... teringette a homloka...~Azelõtt fel se
700 1 | Azelõtt fel se tûnt neki ez a pont, a haja, a dióbarna
701 1 | se tûnt neki ez a pont, a haja, a dióbarna szeme tetszett,
702 1 | neki ez a pont, a haja, a dióbarna szeme tetszett,
703 1 | dióbarna szeme tetszett, a pihés hervatag arcbõre,
704 1 | arcbõre, de ez már mind a burgzsandáré volt. Hanem
705 1 | burgzsandáré volt. Hanem a homlokot, azt nem vette
706 1 | homlokot, azt nem vette észre a burgzsandár, hogy miért
707 1 | megelégedett vele és úgy tekintette a homlokot, mint a saját fölfedezését;
708 1 | tekintette a homlokot, mint a saját fölfedezését; mikor
709 1 | saját fölfedezését; mikor a rózsához tapadt bogár lecsúszik
710 1 | rózsához tapadt bogár lecsúszik a sziromról és egy másik szirmon
711 1 | szirmon akad fel, azt hiszi a bolond, hogy ez egy másik
712 1 | négy-öt nap óta nem látták a sipsiricát és Jahodovska
713 1 | személyesen hozta el neki a rántott harcsát, akaratlanul
714 1 | gondolatát.~- Ejnye no, hol van a kis Johanka, hogy nem látjuk?
715 1 | át, fürkészõn mélyeszté a Druzsba úr szelíd, szinte
716 1 | hanyagul, lustán mutatott a kiterjesztett karjával magasan
717 1 | kiterjesztett karjával magasan a kormos fedelû házak fölé,
718 1 | megrezgõ ajkain. - Elvitte a nénije Krakkóba... Az én
719 1 | szavaival.) - És hadd mulasson a gyermek - folytatá -, hadd
720 1 | komámuram, hogy tavasszal kell a cseresznyét megízlelni,
721 1 | Mikor még nem látja benne a pondrót - ismétlé és egyszersmind
722 1 | Druzsba úr, miközben behunyta a szürke szemeit és csak úgy
723 1 | találomra szállítá villájával a harcsa kockákra vágott részeit
724 1 | kockákra vágott részeit a szája felé. (Ezt az utat
725 1 | végig az asztalon, hogy a Druzsba úr bal karja alatta
726 1 | volt, mégis melegítette a Jahodovska karja, mintha
727 1 | sõt inkább kéjes, hogy a professzor úr belebágyadt,
728 1 | vörnyeges szakállára, letette a villát a jobb kezébõl és
729 1 | szakállára, letette a villát a jobb kezébõl és ujjaival
730 1 | zûrzavarosan -, ilyenkor kell a leányt piacra vinni, mikor
731 1 | leányt piacra vinni, mikor a legfrissebb, legértékesebb,
732 1 | mintha le akarnám rázni a nyakamról, ezért vagy amazért.
733 1 | van. Mert némelykor nehéz a fának a saját gyümölcse
734 1 | némelykor nehéz a fának a saját gyümölcse is, ha sok
735 1 | hogy így van és megelõzi a végzetet, elõbb tépi le
736 1 | tudja megválasztani számára a kellõ pillanatot, mint a
737 1 | a kellõ pillanatot, mint a sors. (Jahodovska szemei
738 1 | szemei könnybe lábadtak.) A fán a gyümölcs ott marad,
739 1 | könnybe lábadtak.) A fán a gyümölcs ott marad, míg
740 1 | le nem szakítja, vagy míg a csutkája elfonnyad és magától
741 1 | elfonnyad és magától esik le, a fa semmivel se járul ehhez,
742 1 | eddig, de megteszem, beadom a derekamat, azaz én magam
743 1 | azaz én magam gyûjtök arra a képre, melyet Mliniczky
744 1 | festetjük le, mi törzsvendégei, a nevenapjára... gloriolával,
745 1 | elkacagta magát, mint aki érti a tréfát, s aztán, hogy a
746 1 | a tréfát, s aztán, hogy a selymaságot egy kis csintalansággal
747 1 | látszassék visszatorolni, ráütött a Druzsba úr kezére.~- Ej,
748 1 | akarna még velem?~De azért a legselymesebb tekintetével
749 1 | tekintetével simogatta meg a Druzsba úr arcát, kinek
750 1 | Jahodovska és megszorítá a Druzsba úr megütött kezét. -
751 1 | már szemérmesen lesütötte a szemeit), ha belém látna...~
752 1 | szemei fölött rezegni kezdtek a pillák, minden vér a fejébe
753 1 | kezdtek a pillák, minden vér a fejébe tódult, valami megdicsõülésszerû
754 1 | lerántotta az abrosszal együtt a tányért is, mely csörömpölve
755 1 | mely csörömpölve tört össze a kavicsokon.~- Kuc, kuc -
756 1 | maga szeles, összetörte a tányéromat!~- Ah! Jahodovska -
757 1 | éppen most. Kezet fogott a szalmaözveggyel és Druzsbával,
758 1 | mire fölkelt az asszony és a dolgai után látott. Druzsba
759 1 | Druzsba úr visszakapcsolta a malacot a láncra, szóval
760 1 | visszakapcsolta a malacot a láncra, szóval az egész
761 1 | cserepekben, éppen mint a tányér és mint az a bizonyos
762 1 | mint a tányér és mint az a bizonyos összetört valami,
763 1 | volt meg. Eh, semmi az! A gondviselés leleményes.
764 1 | összetört tányérokra kigondolta a drótostótokat, az összetört
765 1 | Valami mindenesetre készült a sors titkos mûhelyének kicsiny
766 1 | okvetlenül szõttek-fontak a Párkák, mert Druzsba úr
767 1 | buzgalommal vette kezébe a glóriás arckép-tervet, ami
768 1 | kezdte meg az aláírásokat a hevenyészett gyûjtõíven,
769 1 | fejedelmi bõkezûség, mint a futótûz terjedt el a vendégek
770 1 | mint a futótûz terjedt el a vendégek közt.~- Sapristi -
771 1 | Balázs Sándor -, mit ád akkor a finom illatú öregúr?~Nem
772 1 | illatú öregúr?~Nem ment a dolog könnyen, lassan gyûlt
773 1 | valóságosan vadászott a törzsvendégekre s kileste
774 1 | törzsvendégekre s kileste a kellõ pillanatot, mikor
775 1 | volt egy olyan összeg, hogy a piktorral, valami Topánfalvy
776 1 | szellem lehetett, minthogy a negyedrendû festõknél a
777 1 | a negyedrendû festõknél a megalkuvás és elõleg fölvétele
778 1 | fölvétele után rendesen nem a kép következik, hanem a
779 1 | a kép következik, hanem a megrendelõ bosszúszomjas
780 1 | nem sikerült Druzsbának: a rejtélyes öregurat megcsípni,
781 1 | aki csütörtökönkint járt a „Pává”-ba s akinek a zsebkendõjén
782 1 | járt a „Pává”-ba s akinek a zsebkendõjén Kovik kilencágú
783 1 | Pedig õ volt preliminálva a legnagyobb összeggel és
784 1 | összeggel és tõle függött a ráma szépsége. Druzsba úr
785 1 | átjárogatott Pestre és gusztálta a különbözõ rámákat a Dorottya
786 1 | gusztálta a különbözõ rámákat a Dorottya utcában, nem tudta
787 1 | milyet rendelhet, minden a finom illatú aggastyántól
788 1 | után s õ nem mutatkozott a „Pává”-ban. Kovik doktor
789 1 | mondogatta Druzsba úr, a vadász bosszúságával, aki
790 1 | vadász bosszúságával, aki a medvére les.~- Az a furcsa -
791 1 | aki a medvére les.~- Az a furcsa - jegyzé meg a doktor -,
792 1 | Az a furcsa - jegyzé meg a doktor -, hogy azóta maradt
793 1 | merülve Tibuly ügyvéddel, aki a válópörét vitte; mintha
794 1 | ebbõl, bosszúsan fordítá a fejét errefelé.~A doktor
795 1 | fordítá a fejét errefelé.~A doktor odakiáltott neki (
796 1 | doktor odakiáltott neki (a doktor különben is igen
797 1 | most ide az öregúr, akinek a fiákerje künn ácsorgott
798 1 | felelte:~- Az ördög tudja. A vendégek, a hajtûk és a
799 1 | ördög tudja. A vendégek, a hajtûk és a zsebkendõk,
800 1 | A vendégek, a hajtûk és a zsebkendõk, édes doktor
801 2 | tovább viszi történetét a szerző~Éppen a vizsgák ideje
802 2 | történetét a szerző~Éppen a vizsgák ideje járt és a
803 2 | a vizsgák ideje járt és a vakációnak kellett kezdődnie,
804 2 | kellett kezdődnie, mikor a gimnázium azt az értesítést
805 2 | azt az értesítést vette a Zólyom megyei törvényszéktől,
806 2 | Domokos nevű zólyomi ügyvéd, a gimnázium volt tanítványa,
807 2 | faluban fekvő ingatlanait a gimnáziumra hagyta, - mégpedig
808 2 | azok jövedelme évenként a tanárok között osztassék
809 2 | osztassék fel.~Lett öröm a tanári karban. Ej, no, derék
810 2 | dolog. Van hát mégis hála a világon. Legott egy nagy
811 2 | tartottak, s addig is, míg a hivatalos formalitások lefolynának,
812 2 | miszerint megtekintvén a hagyatékot, arról a tanári
813 2 | megtekintvén a hagyatékot, arról a tanári karnak kimerítő jelentést
814 2 | Felelet: Mivelhogy ő volt a földrajz tanára. És a tanári
815 2 | volt a földrajz tanára. És a tanári testület minden ténye
816 2 | minden ténye magán viseli a logika alapismérveit. A
817 2 | a logika alapismérveit. A gimnázium földeket örökölt,
818 2 | földeket örökölt, tehát a földrajz és természetrajz
819 2 | kötelességtudással vállalta a megtisztelő kiküldetést,
820 2 | hálókkal, pléhszelencékkel a botanizáláshoz, egy júliusi
821 2 | elindult istennek nevében a nagy útra, elbúcsúzván a „
822 2 | a nagy útra, elbúcsúzván a „Páva” embereitől illő módon,
823 2 | illő módon, és meghagyván a piktornak, hogy mialatt
824 2 | Jahodovskát és vigyázzon a homlokra... különösen a
825 2 | a homlokra... különösen a homlokra.~Nem utazhatván
826 2 | botanizálni.~Tótpelsőcön megháltak a „New York városához” címzett
827 2 | városához” címzett vendéglőben, a hajdani „Arany bogár”-ban,
828 2 | Arany bogár”-ban, s ott a vendéglőst faggatta kérdéseivel:~-
829 2 | apamályi aklon.~- Ösmeri a határát?~- Nem, de hogy
830 2 | határozottan mondhatok.~No, az a semminél is kevesebb, gondolta
831 2 | nem kérdezõsködött tovább a birtokról, különben is elvonta
832 2 | ivószoba egyik asztalán, a korcsmáros figyelmeztette,
833 2 | korcsmáros figyelmeztette, hogy a Radvánszkyak útbaesõ egyik
834 2 | egyszer szottyan kedve ehhez a mulatsághoz, az egész környék
835 2 | mulatsághoz, az egész környék jár a nézésére.~- Talán agávé,
836 2 | vagy aloé?~- Nem - mondta a korcsmáros -, másképp hívják.
837 2 | Ön tehát nem szereti a növényeket?~- Ezt az egyet -
838 2 | Ezt az egyet - szólt a korcsmáros, megnyomkodva
839 2 | korcsmáros, megnyomkodva a dohányt pipájában. - A király
840 2 | megnyomkodva a dohányt pipájában. - A király is ezt szereti. Õ
841 2 | annak élek.~Nemsokára bejött a korcsmárosné és megmondta,
842 2 | korcsmárosné és megmondta, hogy a különös virágot irupé-nek
843 2 | Hallja, Kutorai? Ez aztán a szerencse! Megnézzük, Kutorai.
844 2 | menet csakugyan megálltak a Radvánszky-kastély elõtt
845 2 | engedelmet kértek megtekinteni a csodavirágot, de a kertész
846 2 | megtekinteni a csodavirágot, de a kertész bosszúsan mondá,
847 2 | hétfõn virradóra ellopták a zsámi bányamunkások, akik
848 2 | Nem is üldöztük, hiszen a növény magától is elvirágzott
849 2 | Lehet is azt látni? - szólt a kertész. - Ma sárgás fehér,
850 2 | nincs abba semmi komolyság.~A földesúr is elõjött eközben
851 2 | lélekemelõ az, uraim, hogy a munkások immár virágot lopnak
852 2 | Érdemes volna megírni. A jólét jele ez, uraim. Tisza
853 2 | oldalszalonnákat loptak a munkások és füstölt sonkákat
854 2 | munkások és füstölt sonkákat a kéményekbõl.~Druzsba leverten
855 2 | távozott, hogy nem láthatta a ritka irupét, de legalább
856 2 | Klinec nevû faluban etettek a korcsmában, ahol rántottát
857 2 | utasaink. Éppen ott dõzsölt a falusi elöljáróság is, élén
858 2 | falusi elöljáróság is, élén a bíróval, ki azzal dicsekedett,
859 2 | azzal dicsekedett, hogy a kalapja húsz fontot nyom.
860 2 | emelgette. Minél ócskább lett a kalap, annál több zsír és
861 2 | errõl:~- Lássa, Kutorai, a közéletet példázza ennek
862 2 | közéletet példázza ennek a tótnak a kalapja. Ösmerek
863 2 | példázza ennek a tótnak a kalapja. Ösmerek nevezetes
864 2 | politikusokat, akik szintén a piszoktól lesznek egyre
865 2 | raritásokká válnak, mint a klineci bíró kalapja.~Késõbb
866 2 | kalapja.~Késõbb szóba állt a bíróval, tudakolta Zsám
867 2 | Nem jártam arra - felelte a bíró -, de túl van az apamályi
868 2 | mozdulattal.~- Egye meg a felvilágosítását! - fortyant
869 2 | magyarul, Kutoraihoz intézve a szót. - Hát már éppen semmit
870 2 | semmit sem tudhatok meg errõl a birtokról. Pedig égek a
871 2 | a birtokról. Pedig égek a kíváncsiságtól. Az ördögbe
872 2 | ezek! (Bosszúsan fordult a bíróhoz.) Hát mit jelent
873 2 | No, hogyne - felelte a klineci bíró, hosszú hajában
874 2 | hajában megerõsítve hátul a fésût. - Azt tartja a közmondás,
875 2 | hátul a fésût. - Azt tartja a közmondás, hogy az apamályi
876 2 | aklon túl nem él meg többé a csuka és a mágnás.~- Hát
877 2 | él meg többé a csuka és a mágnás.~- Hát az meg mit
878 2 | ahol pisztráng van, és a föld nem terem úgy, hogy
879 2 | föld nem terem úgy, hogy a mágnás ott meg tudjon maradni.~-
880 2 | csinált.~Etetés után befogott a fuvaros, mentek, mendegéltek
881 2 | szegélyeztek, szederinda fonta be a magyal- és kökénybokrokat.
882 2 | kökénybokrokat. Gyík leskelõdött ki a tövises iglic alul. Druzsba
883 2 | alul. Druzsba mind ösmerte, a latin neveiket is tudta,
884 2 | sõt úgy rémlett, mintha a füvek, fák õt is ösmernék
885 2 | itt megy Druzsba Tivadar, a mi barátunk, ismerõsünk,
886 2 | mi barátunk, ismerõsünk, a növénytan tanára, köszöntsük,
887 2 | köszöntsük, gyerekek” és a bokrok köszöntötték, az
888 2 | hajladoztak. Néhol behasadt a hegy s egy-egy völgy ékelõdött
889 2 | egy-egy völgy ékelõdött be, a fák félre látszottak szaladni,
890 2 | zöld selyemszövet terült el a buja rét, ezer színes lepke
891 2 | keringõzött rajta. Messze a fák között, az erdõ szélén
892 2 | egy-egy szarvas vagy õz, hogy a pataknál szomját oltsa,
893 2 | pataknál szomját oltsa, hanem a lovacskák dobogása, a kocsikerekek
894 2 | hanem a lovacskák dobogása, a kocsikerekek robaja visszaijesztette.~
895 2 | házikó mellett kocogtak el. A fuvaros hátraszólt:~- Ez
896 2 | akol.~- Kend is tudja hát a közmondást?~- Igenis. Hogy
897 2 | közmondást?~- Igenis. Hogy a csuka és mágnás túl az aklon
898 2 | vidék következett most. Itt a jó útnak is mindjárt vége
899 2 | is mindjárt vége lett, s a kocsi csakhamar nagyot reccsent;
900 2 | lett embernek, lónak baja, a kocsi azonban összetört.~-
901 2 | akol innensõ része nemcsak a csukának kellemetlen.~Druzsba
902 2 | ilyen tréfás hangulatban, a helyzet rosszul festett,
903 2 | helyzet rosszul festett, a kocsi tönkrement, annak
904 2 | gyerekkori mese eszébe jutott: a detvai rablókról, a híres
905 2 | jutott: a detvai rablókról, a híres Jánosik hajmeresztõ
906 2 | cselekedeteirõl. Körös-körül a messzeségben apró tüzek
907 2 | gyúltak ki. Megborzongott a háta. Zsiványok fõzik ott
908 2 | fõzik ott vacsorájukat.~De a sors nem sokáig kínozta
909 2 | jártunk az úton.~- Szívesen.~A kocsis nemcsak elvitte õket,
910 2 | õket, hanem még segített is a tót fuvarosnak kivontatni
911 2 | tót fuvarosnak kivontatni a szekérroncsokat és összekötözni
912 2 | valahogy.~Druzsba úr kifizette a kárvallottat, aztán felült
913 2 | kárvallottat, aztán felült a pedellussal a pompás bõrülésre
914 2 | aztán felült a pedellussal a pompás bõrülésre s a nagy
915 2 | pedellussal a pompás bõrülésre s a nagy ijedelem után olyan
916 2 | mint soha azelõtt.~- Kinek a kocsisa, barátom? - kérdezte
917 2 | kérdezte menet közben.~- A báró Wildungen Pálé - felelte
918 2 | felelte ez.~- És hol lakik a báró úr?~- Zsámban.~- Ohó! -
919 2 | maguk? Hát maguknál már a közmondás se igaz, hogy
920 2 | apamályi aklon túl nem él meg a mágnás?~- Hát nem is él
921 2 | nem is él meg - felelte a kocsis hátrafordulva.~-
922 2 | Hogyhogy? Nem azt mondta, hogy a gazdája báró?~- Hiszen bárónak
923 2 | folytatja.~- Hát mit csinál?~- A kõszénbánya igazgatója.~
924 2 | kõszénbánya igazgatója.~A kocsis dicsekedett, hogy
925 2 | hogy az asszonyát vitte a vasúthoz, aki Pozsonyba
926 2 | vasúthoz, aki Pozsonyba ment a menyecske lányához (az ám
927 2 | menyecske lányához (az ám a szép asszony, ha látnák);
928 2 | hanem iszen nézik is azt a lányok, hogy csak úgy kopog
929 2 | lányok, hogy csak úgy kopog a szívük, mint a telegráfmasina
930 2 | úgy kopog a szívük, mint a telegráfmasina a vasútnál.~
931 2 | szívük, mint a telegráfmasina a vasútnál.~Vagy egy kurta
932 2 | Vagy egy kurta óráig mentek a kísérteties esthomályban.
933 2 | esthomályban. Egy kis szellõ fújt, a fák, melyek csodaszörnyeknek
934 2 | csillag se volt, míg lent a földön, a kopasz mezõkön
935 2 | volt, míg lent a földön, a kopasz mezõkön az alkonyat
936 2 | végmaradványa lebegett. A föld tehát világosabb volt,
937 2 | Hej, barátom, ösmeri a Kopál-féle birtokot?~- Hogyne!~-
938 2 | Hogyne!~- Jó birtok?~- Jó a fene - szólt és megigazgatta
939 2 | szólt és megigazgatta a strucctollat a kalapján.~-
940 2 | megigazgatta a strucctollat a kalapján.~- Mégis, mit érhet?~-
941 2 | adatokkal nem boldogul, inkább a felhõkre fordítá a szót:~-
942 2 | inkább a felhõkre fordítá a szót:~- Nem ázunk meg?~A
943 2 | a szót:~- Nem ázunk meg?~A kocsis megnézte alaposan
944 2 | aztán vállat vont:~- Tudja a fene.~- Van-e a faluban
945 2 | Tudja a fene.~- Van-e a faluban vendéglõ?~A kocsis
946 2 | Van-e a faluban vendéglõ?~A kocsis fejét rázta, hogy
947 2 | Az én uramnál, vagy mi a fene - felelte kevélyen.~
948 2 | fene - felelte kevélyen.~A bányaigazgató szerette a
949 2 | A bányaigazgató szerette a vendéget, egyrészt, mert
950 2 | mindig friss embereket akart a viaskodáshoz, másrészt,
951 2 | viaskodáshoz, másrészt, mert a vendégeket a részvénytársaságnak
952 2 | másrészt, mert a vendégeket a részvénytársaságnak számította
953 2 | amennyibe neki kerültek. A vendég mindenütt gyönyörûség
954 2 | Wildungenéknél még haszon is volt.~A direktornál tehát mindig
955 2 | vendégek, mára is megfogta a helybeli lutheránus papot,
956 2 | papot, Salitius Sámuelt, és a bányatársulat pénztárnokát,
957 2 | egyetlen története volt a piócáról, de azt sohasem
958 2 | közben mindig megneheztelt a társaságra és abbahagyta
959 2 | társaságra és abbahagyta a históriát, mely ennélfogva
960 2 | históriát, mely ennélfogva a maga teljes egészében elveszett
961 2 | elveszett az emberiségre és a tudományra. A pénztárnok
962 2 | emberiségre és a tudományra. A pénztárnok úr ugyanis foghártya-gyulladásban
963 2 | ínyhúsra. Võneki elalélt a nagy fájdalomban és egy
964 2 | folytán elnyelte valahogy a piócát, aki azóta benne
965 2 | dolgokat mível belülrõl, ha a bolondéria rájön... Mikor
966 2 | odáig ér s mondani kezdené a nyughatatlan állat viselt
967 2 | mert annyi év óta vagy a pióca pusztult volna el,
968 2 | pusztult volna el, vagy a pénztárnok, Võneki úr dühbe
969 2 | kikérem magamnak; mi mind a ketten élünk, ha mondom -
970 2 | mikor utasaink behajtattak a nagy, kényelmes udvarba,
971 2 | mely egy egész telepnek a legcsinosabb épületéhez
972 2 | legcsinosabb épületéhez vezetett. A direktor vidám zajjal fogadta
973 2 | direktor vidám zajjal fogadta a jövevényeket. Egy csöppet
974 2 | valószínûleg azért nem folytatta a báróságot), de szép, vékony
975 2 | közül tizenhárom éves volt a nagyobbik és tizenegy éves
976 2 | nagyobbik és tizenegy éves a kisebbik. Aztán egyszerre
977 2 | Katalin, még két terítéket!~A két teríték ott termett,
978 2 | Kutorai azonban szabódott a leülésre nézve.~- Én csak
979 2 | vakondokok vagyunk - mondá a báró kedvesen -, kivévén
980 2 | báró kedvesen -, kivévén a tiszteletes urat, aki ellenkezõleg
981 2 | ellenkezõleg égi vakondok.~A vacsora remek volt, a „Pává”-
982 2 | vakondok.~A vacsora remek volt, a „Pává”-nál sem lehet ilyet
983 2 | nál sem lehet ilyet enni, a hangulat kedélyes, a pap
984 2 | enni, a hangulat kedélyes, a pap vidám anekdotákat beszélt
985 2 | beszélt berlini tanulókorából, a fiatal Wildungen mulatságosan
986 2 | mulatságosan tudta produkálni a zürichi németeket (általában
987 2 | általában pompás fiú volt a kis Wildungen), Võneki pedig
988 2 | pocsolyát csinál az most a piócájának) és egyre biztatgatta
989 2 | piócájának) és egyre biztatgatta a többit is. Hát iszen koccintgattak
990 2 | mondott Zsám új birtokosára, a budai gimnáziumra és annak
991 2 | kifejtvén beszédében, hogy a magyar nem boldog és hogy
992 2 | ember.~- Sohase ejtette el a liberálizmus zászlóját! -
993 2 | Wildungen.~Druzsba úr, meghatva a tószt által, könnyekre fakadt,
994 2 | elkezdett hangosan sírni. A csöppecske kisasszonyokat,
995 2 | bújtak össze, éppen csak ez a mozzanat kezdte érdekelni
996 2 | kérdezgették: „Ki bántotta a bácsit?” Druzsba megbotránkozott
997 2 | valamit, mentegetõzött, hogy a hazát siratja, de Druzsba
998 2 | maga csak akkor sírhat, ha a tanári kar megengedi!”~Aztán
999 2 | Aztán felállt és viszonzásul a ház urára köszöntvén poharát,
1000 2 | szavakban ecsetelte azokat a sebeket, melyekbõl a haza
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1866 |