Rész

 1 1   |      visszatért a kendõért.~- Ösmer ön engem? - kérdé a doktortól
 2 1   |         köszönöm a figyelmeztetést. Ön tehát nem ösmer engem? Mindjárt
 3 1   |             Kutorai, nem tapasztalt ön az utóbbi idõben valami
 4 1   | fuvolahangon. - Mily tévedésben van ön! Én nem járok a „Pává”-ba
 5 1   |         pedellus.~- Persze, persze, ön nem tehet magának szemrehányást.
 6 1   |        lásson egy kis világot, mert ön is mondta, Druzsba komámuram,
 7 1   |        tányérjai. Nemde, igenis? De ön összetört valamit... valamit
 8 2   |         tudja. Engem nem érdekel.~- Ön tehát nem szereti a növényeket?~-
 9 2   |        fiatal Wildungen elsápadt.~- Ön álmodik - mondá zavartan,
10 2   |         kapni szokta. Délután aztán ön odamegy és õ minden megmutogat.~-
11 2   |            pedig elválunk, Kutorai. Ön itt marad, én pedig tovább
12 2   |           Kutorai, de a kötelesség. Ön itten megvár egy-két óráig,
13 2   |            már baj van. Akkor üljön ön kocsira és hajtasson el
14 2   | szükségesnek tartok, én mondom meg. Ön mindent megnézhet, de semmit
15 2   |      meggyötrött lelke vonaglott.~- Ön szólt? - kérdé bárgyún,
16 2   |               Én? Dehogy.~- Hogyan, ön nem hallotta?~- Természetesen
17 2   |          major domus csodálkozva -, ön hallucinál, uram, nincs
18 2   |       belépni, reménylem, meg fogja ön érteni...~- Ah, igen, értem,
19 2   |          csettentett a szájával.)~- Ön tréfál - mondá Druzsba úr
20 2   |           urunk ideküld, a többi az ön dolga. Menjünk, uram!~A
21 2   |              mi történt önnel? Hisz ön egészen megfiatalodott.
22 Epil|      lehúzva. - Reménylem, meg lesz ön elégedve.~Druzsba úr megfordult
23 Epil|         isten szerelmeért, mit tesz ön? Tudja-e, hogy ez több mint
24 Epil|             Az idegen mosolygott.~- Ön áldott jó ember, Druzsba
25 Epil|           mondá az idegen úr. - Ah, ön elaludt?~- Nem, csak elgondolkoztam -