Rész

 1 2|     kérdezte menet közben.~- A báró Wildungen Pálé - felelte ez.~- És
 2 2|       bemutatta magát és kísérõjét, Wildungen úr viszont bemutatta két
 3 2|            vendégét és délceg fiát, Wildungen György bányamérnököt (ilyen
 4 2|             tanulókorából, a fiatal Wildungen mulatságosan tudta produkálni
 5 2|     általában pompás fiú volt a kis Wildungen), Võneki pedig nagyokat
 6 2|  koccintgattak is eleget, sõt idõsb Wildungen úr egy tósztot is mondott
 7 2|      könnyeit! - mennydörögte idõsb Wildungen.~Druzsba úr, meghatva a
 8 2| juhlegelõnek alkalmas - szólt idõsb Wildungen -, egy kis zab, egy kis
 9 2|             dolog - felelte az öreg Wildungen, szemöldjeit felhúzva. -
10 2|        gimnáziumnak, - tréfálkozott Wildungen -, a diákok verseket írnának
11 2|            gondolatait az idõsebbik Wildungen -, mert rosszabb már úgyse
12 2|      Szilágyi? - szólt közbe ifjabb Wildungen.~- Sok téglája van, de nem
13 2|            építeni - vágja le idõsb Wildungen.~Võneki félálomban morogja:~-
14 2|            alatt az ambituson a két Wildungen leányka reggelizett. Druzsba
15 2|         fekvõséget - szólt a fiatal Wildungen udvariasan.~- Köszönöm,
16 2|            tinta.~Kiértek a mezõre. Wildungen megmutatta a Kopál-tagját,
17 2|          föld alatti úton.~A fiatal Wildungen elsápadt.~- Ön álmodik -
18 2|        felelte Druzsba síri hangon.~Wildungen arcán a halványságot égõ
19 2|             szénmennyiséget. Ifjabb Wildungen egyszerûen kiküldte a hivatalnokot.~-
20 2|         mellett lúdpennával, ifjabb Wildungen pedig körülnézett, hogy
21 2|             hiába tartóztatta idõsb Wildungen gúnyolódva, hogy úgyis hiábavaló
22 2|    megvillant eszében, hogy az öreg Wildungen hat kis komornát emlegetett,