Rész

 1 1|       meghalnak. És mondhatom (de ezt sajátságos gõggel tette
 2 1|  szégyenli magát a Jahodovska?~De ezt még csak mind eltûrte volna
 3 1|            Hát ez már égbekiáltó, ezt már nem hagyhatta annyiba;
 4 1|           hõsies gesztussal tette ezt, mint egy római triumphator,
 5 1|     bolondság! - kiálta fel. - És ezt beszélnék a városban?~-
 6 1|           beszélnék a városban?~- Ezt - szörnyülködék Druzsba
 7 1|        vagyok. Meg kellett hoznom ezt az áldozatot a Johankáért.
 8 1| szentélyébe nem szabad behatolni. Ezt még a riporterek is hangoztatják,
 9 1|     itthon?~Manusekné talán éppen ezt várta; nem akart a dologból
10 1|     vágott részeit a szája felé. (Ezt az utat ismeri az ember
11 2|           szereti a növényeket?~- Ezt az egyet - szólt a korcsmáros,
12 2|          pipájában. - A király is ezt szereti. Õ abból él, én
13 2|        egy üres bricska volt. No, ezt egyenesen az Isten hajította
14 2|      Druzsba leült s az ifjú báró ezt diktálta:~- „Egy úr érkezik
15 2|       kapnak soha postán levelet. Ezt a galambok teljesítik.~-
16 2|        megkárosítva.~- Persze, de ezt most ne feszegessük. Elég
17 2|         kötötte le.~- Ki festette ezt? - kérdé.~- Ohó! - szólt
18 2|        benyíló, a toilette-szoba. Ezt tessék aztán megnézni.~Egy
19 2|        nézte Druzsbát. Idegei már ezt se tûrték, lassan-lassan
20 2|        máshoz, mint ehhez, akinek ezt a kastélyt berendezték?