Rész

 1 1|          dörmögte Mliniczky -, mire nézi a király a civillistáját,
 2 1|   volna nekem a férj? Mikor és mire használnám, mondja csak,
 3 1| megmutatom Lermer tanár úrnak, mire Lermer tanár úr felkiált: „
 4 1|        köhögési roham jött rá, mire akaratlan kapkodással belefogódzott
 5 1|   Druzsbával, aztán sört kért, mire fölkelt az asszony és a
 6 2|     kellene bánni a zsidókkal, mire megszólalt a bankár, aki
 7 2|    sípot fúj meg a kapu elõtt, mire a kastély tornyáról kürtszó
 8 2|     jött. Sok-sok idõ telt el, mire végre haza indultam a virág
 9 2|      szárnyát, megrázta magát, mire rögtön helyreigazodék fölborzolt,
10 2|       térne, holtomig kínozna, mire értette délelõtt, hogy nagy
11 2|  kivert izmos tölgyfa kapuját, mire az legott csikorogni kezdett,
12 2|        kezét az ajtókilincsre, mire egy fájdalmas szisszenéssel
13 2|       incselkedett a majommal, mire az megkergette a borotvával,
14 2|  repkedtek.~Édesen mosolygott, mire még szebb lett és leült