Rész

  1 1   |             bolondság, de azt tartja Druzsba, hogy az ivási kedvet is
  2 1   |            erre a szomszéd asztalnál Druzsba tanár, a megboldogult Jahodovsky
  3 1   |            kívül. Az egyik asztalnál Druzsba ült, Kovik István doktor,
  4 1   |          Egyszer arra figyelmeztette Druzsba tanár, hogy Jahodovska nagyon
  5 1   |            többi a neve szerint volt Druzsba úr, Kovik úr, Tibuly úr.~
  6 1   |    burgzsandár.~- Csak? - jegyzé meg Druzsba úr. - No, ez nem sok.~-
  7 1   |           újságolta tovább a doktor.~Druzsba úr felfortyant:~- Ez szemtelenség!
  8 1   |         képtelenség - tûnõdött rajta Druzsba.~- Ki tudja? - veté ellen
  9 1   |             és csak a derekáig okos.~Druzsba szemlátomást nyugtalan lett,
 10 1   |             az égbõl nézné a dolgot, Druzsba tanár úr mindennap azzal
 11 1   |           Herkules nem volt még ott, Druzsba úr odaintette Jahodovskát
 12 1   |     Jahodovska, hagyja - szólt közbe Druzsba úr komolyan, némi árnyalatával
 13 1   |       olyanná, mint az érett barack. Druzsba úr szeretett volna beleharapni.~-
 14 1   |              burgzsandár? - folytatá Druzsba úr.~- No, hát miért jár? -
 15 1   |      városban?~- Ezt - szörnyülködék Druzsba úr.~- Csak hadd beszéljék,
 16 1   |         homlokán! Hogy gondolja azt, Druzsba úr? Az isten szerelméért,
 17 1   |          ahova leül. Én anya vagyok, Druzsba úr, semmi egyéb, és anya
 18 1   |        használnám, mondja csak, édes Druzsba komámuram, mondja csak?...~
 19 1   | aranycsillámok szúrták meg a szemet.~Druzsba szinte a könnyekig elérzékenyült
 20 1   |         eperfák vonzereje megszûnik.~Druzsba tanár úr egy októberi vasárnapon
 21 1   |               Lehetséges az? - kérdé Druzsba úr elképedve.~- A legtisztább
 22 1   |       szerdán délelõtt voltak nálam.~Druzsba urat a szédülés környékezte.~-
 23 1   |             hanem annál inkább szólt Druzsba úr azoknak, akikkel a törzsvendégek
 24 1   |              volt az egész had. Csak Druzsba úr hiányzott. Kati, a kis
 25 1   |          ilyen is volt) mondta, hogy Druzsba úr elment arra délután kétszer
 26 1   |            az eperfák alatt, kivévén Druzsba tanárt. Hiszen csak éppen
 27 1   |               amibe a fröccs került.~Druzsba professzor úr ezekben az
 28 1   |              bele nem gyömöszölhetõ.~Druzsba tanár úr több ilyen verset
 29 1   |           ördögbe is! - kiáltott fel Druzsba úr, a nagy feltalálók pátoszával. -
 30 1   |              mondja, hogy nem tudja.~Druzsba tanár úr a fejét rázta.~-
 31 1   |     meditálok fölötte - nyugtatá meg Druzsba úr jószívûen -, de most
 32 1   |               Kutorai - kiáltott fel Druzsba úr bánatos fuvolahangon. -
 33 1   |          tanítványokért. Itt vagyok, Druzsba vagyok. S egy Druzsba nem
 34 1   |        vagyok, Druzsba vagyok. S egy Druzsba nem tehet másként... Elmehet,
 35 1   |             Elmehet, kedves Kutorai!~Druzsba úr ereiben fölpezsdült a
 36 1   |            úr megállította. - Hollá, Druzsba! Hova megy erre, Druzsba,
 37 1   |             Druzsba! Hova megy erre, Druzsba, ahol a madár se járja?~-
 38 1   |                 Találják ki! - szólt Druzsba rejtélyesen, de miután látta,
 39 1   |              közszemlére. „Méltóság, Druzsba - így szólott önmagához -,
 40 1   |       lépteit, sõt ha nem lett volna Druzsba, még talán futott volna
 41 1   |       kihajigálja az urát az utcára.~Druzsba úr megdermedt a csodálatos
 42 1   |            járni és eszébe juttatták Druzsba úrnak a Lermer tanár cvikkerjét,
 43 1   |               bár megcselekszik. Egy Druzsba azonban nem tehet ilyet.
 44 1   |               és így rokonszenvesebb Druzsba úr elõtt is, a csõcselékhez
 45 1   |       csatlakozás ellenben undorító. Druzsba úr visszafordult nagy léleknyugalommal,
 46 1   |               Füleit be nem dughatta Druzsba úr, de a szemére se tehetett
 47 1   |             mozogni naplemente után.~Druzsba úr lábai a földbe gyökereztek,
 48 1   |            élvezet a világon) - maga Druzsba úr is elinalt, mégpedig
 49 1   |              egy halott.” A sebesült Druzsba Tivadar úr volt, a halott
 50 1   |         elegendõ hatást csináltak.~*~Druzsba tanár úr nemsokára visszatért
 51 1   |             eladott valamit, de mit?~Druzsba úr is meghallotta és motoszkált
 52 1   |           kézzel fogható bizonyítéka Druzsba úrnak, önkényes föltevésen
 53 1   |             hogy ez egy másik rózsa.~Druzsba úr majdnem azt kezdte hinni,
 54 1   |            át, fürkészõn mélyeszté a Druzsba úr szelíd, szinte szomorú
 55 1   |          világot, mert ön is mondta, Druzsba komámuram, hogy tavasszal
 56 1   |            és egyszersmind kiigazítá Druzsba úr, miközben behunyta a
 57 1   |          ismeri az ember legjobban.)~Druzsba úr mellett egy üres szék
 58 1   |            végig az asztalon, hogy a Druzsba úr bal karja alatta maradt
 59 1   |  szerencsemalaccal....~- Mert lássa, Druzsba úr, kedves komámuram - folytatta
 60 1   |         mindenre gondol - jegyzé meg Druzsba úr, kikapcsolva az ezüstmalacot
 61 1   |            Semmit se mondott, lelkem Druzsba úr.~- Hát igenis, igenis
 62 1   |             visszatorolni, ráütött a Druzsba úr kezére.~- Ej, menjen!
 63 1   |         tekintetével simogatta meg a Druzsba úr arcát, kinek szíve hangosan
 64 1   |           Jahodovska és megszorítá a Druzsba úr megütött kezét. - Nem,
 65 1   |           szívvel voltam maga iránt, Druzsba úr. Oh, ha belém látna Druzsba
 66 1   |       Druzsba úr. Oh, ha belém látna Druzsba úr (és most már szemérmesen
 67 1   |          szemeit), ha belém látna...~Druzsba úr elérzékenyült, jóságos
 68 1   |             Jahodovska - nyöszörögte Druzsba halkan, szaggatottan, amint
 69 1   |             és a dolgai után látott. Druzsba úr visszakapcsolta a malacot
 70 1   |       bizonyos összetört valami, ami Druzsba szerint csak egy példányban
 71 1   |        szõttek-fontak a Párkák, mert Druzsba úr e naptól kezdve lázas
 72 1   |              összeg, de mégis gyûlt, Druzsba úr kihúzta az embernek az
 73 1   |             függött a ráma szépsége. Druzsba úr átjárogatott Pestre és
 74 1   |           doktor már csúfolni kezdte Druzsba urat.~- No, te hólyaghúzó
 75 1   |             megneszelte - mondogatta Druzsba úr, a vadász bosszúságával,
 76 1   |        bolond fantaszta - förmedt rá Druzsba úr, de azért láthatólag
 77 2   |                         Második rész~Druzsba úr jelentéséből kivett hiteles
 78 2   |          elhatározták, hogy leküldik Druzsba urat közköltségen, miszerint
 79 2   |               Miért küldték ki éppen Druzsba urat?~Felelet: Mivelhogy
 80 2   |              pompás dolog volt, mert Druzsba úr itt-ott kiszállhatott
 81 2   |        Victoria regia - kiáltott fel Druzsba úr élénken. - Hallja, Kutorai?
 82 2   |             istentelent! - dühöngött Druzsba úr. - Nem került még hurokra?~-
 83 2   |              sonkákat a kéményekbõl.~Druzsba leverten távozott, hogy
 84 2   |              és annál nehezebb lett. Druzsba úr bölcsen elmélkedék errõl:~-
 85 2   |     felvilágosítását! - fortyant fel Druzsba úr bosszúsan magyarul, Kutoraihoz
 86 2   |             ki a tövises iglic alul. Druzsba mind ösmerte, a latin neveiket
 87 2   |             egymásnak: „Ni, itt megy Druzsba Tivadar, a mi barátunk,
 88 2   |              a csukának kellemetlen.~Druzsba úr nem volt ilyen tréfás
 89 2   |            ujja, akkor én nem vagyok Druzsba Tivadar.)~- Nem vinne el
 90 2   |            és összekötözni valahogy.~Druzsba úr kifizette a kárvallottat,
 91 2   |       Zsámban.~- Ohó! - nevetett fel Druzsba úr kedélyesen. - Miféle
 92 2   |             szépen vagyunk, gondolta Druzsba úr, de látván, hogy ilyen
 93 2   |             intelligencia sugárzott.~Druzsba úr bemutatta magát és kísérõjét,
 94 2   |            már végzett - csodálkozék Druzsba úr fennhangon), megnevezte
 95 2   |        mennydörögte idõsb Wildungen.~Druzsba úr, meghatva a tószt által,
 96 2   |               Ki bántotta a bácsit?” Druzsba megbotránkozott és oldalba
 97 2   |             hogy a hazát siratja, de Druzsba úr megint ráförmedt: „Hallgasson,
 98 2   |          kétoldalt... Majd végigment Druzsba úr az összes kormányzati
 99 2   |            sorsára vonatkozó eszmék, Druzsba úr átvitte a beszélgetést
100 2   |                Kevés - sóhajtott fel Druzsba úr csalódottan - szörnyen
101 2   |           vannak benne? - mosolygott Druzsba úr.~- Egy mindenesetre van -
102 2   |             innen a kastély? - kérdé Druzsba úr feszült érdeklõdéssel.~-
103 2   |              egy királyi rezidencia.~Druzsba úr csodálkozott, letette
104 2   |              ilyen pazarlás láttára.~Druzsba úr megelégedetten simogatta
105 2   |         domus, aki csak németül tud.~Druzsba úr szemkarikái kitágultak,
106 2   |      liliomot...~- Érdekes - lihegte Druzsba és a verejték csurgott homlokáról.~-
107 2   |              olyan otthon - nevetett Druzsba úr.~- Nos tehát, az excellenciás
108 2   |               Hogyan? - kiáltott fel Druzsba úr ijedten. - Hiszen akkor
109 2   |            dörömbölésre, mint a sír.~Druzsba úr elszomorodott.~- Az én
110 2   |             fejemért? - szeppent meg Druzsba úr s borzadva gondolta el,
111 2   |         ideje volt lefeküdni, kivált Druzsba úr volt nagyon elfáradva
112 2   |       Wildungen leányka reggelizett. Druzsba úr a következõ párbeszédet
113 2   |            szólt a kicsike gúnyosan.~Druzsba úr figyelmes lett. A gyermekek
114 2   |             Victoria regia, gondolta Druzsba úr.)~- A liliomot odaadta
115 2   |   meggyûrõdött, összetört, elcsapta.~Druzsba úr megborzongott.~Most már
116 2   |               Ott a kastélyuk, uram!~Druzsba úr fölfalni látszott a szemeivel.~-
117 2   |          Végigmentek az egész tagon, Druzsba úr pedáns ember, fölásta
118 2   |           virágát.~- Báró úr - szólt Druzsba, midõn magukra maradtak -
119 2   |              mindent tudok - felelte Druzsba síri hangon.~Wildungen arcán
120 2   |              mindent tudok - ismétlé Druzsba úr csendesen -, és soha
121 2   |            sietve ment le a bányába, Druzsba úr a fák árnyéka alá húzódott,
122 2   |         Addig-addig dudorászta, hogy Druzsba is megtanulta és csupa unalomból
123 2   |            valami rébuszt adtak fel, Druzsba pedig tovább építé a bohókás
124 2   |       nyomtatáshoz hasonló betûkkel.~Druzsba leült s az ifjú báró ezt
125 2   |              apró, serétszerû szemét Druzsba úrra. A báró rákötötte keskeny
126 2   |              És aztán? - csodálkozék Druzsba úr.~- Nos, hát a galamb
127 2   |               Elég az, hogy így van.~Druzsba úr még mindig habozott.~-
128 2   |              galambja - segítette ki Druzsba úr.~Azzal átvette a madarat,
129 2   |              elvégzi a dolgát, addig Druzsba úr is végezni akart. Komoran,
130 2   |         írószobába, Micike!~Útközben Druzsba úr lecsatolta óraláncáról
131 2   |              egy pacsit adott érte a Druzsba úr nagy tenyerére.~- Nem
132 2   |         aranyoskám, nem tud - mondta Druzsba úr jóságosan.~- Hát mit
133 2   |      faggatta a gyermek.~De már erre Druzsba úr se tudott megfelelni
134 2   | szegfûvirágot. Ez végakaratom. Amen.~Druzsba Tivadar~Ui. Növényeimet
135 2   |         elpiszkítá az egyik szót, de Druzsba úr már meg sem nézte, melyiket,
136 2   |           egy könnycsepp gurult le a Druzsba arcán) akkor, akkor... ebben
137 2   |          Mondja el barátaimnak, hogy Druzsba Tivadar ember volt a talpán,
138 2   |         szerencsém van a szarvakhoz?~Druzsba tanár úr zavartan, de mégis
139 2   |            valaki belülrõl, németül.~Druzsba úr belépett, szíve hangosan
140 2   |       parolázni nyújtaná az egyiket.~Druzsba úr rémülten tántorodott
141 2   |            tartású öregúr, kit eddig Druzsba úr nem vett észre.~- Bligi
142 2   |               Köszönöm - nyöszörögte Druzsba úr, még mindig zsibbadtan
143 2   |      fetrengtek a rózsák kelyheiben.~Druzsba urat végigvezette a kert
144 2   |           szólt az öregúr, nevetve a Druzsba úr megrökönyödésén -, csak
145 2   |            Két lihegõ virág, hahaha!~Druzsba úr, kikerülendõ az egyik
146 2   |               Köhögnek a növényeink.~Druzsba úr csodálkozva nézett a
147 2   |             Ah, igen! - kiáltott fel Druzsba úr és a homlokára ütött. -
148 2   |               A némileg magához tért Druzsba urat a kép kötötte le.~-
149 2   |  meghajlással elöl ereszté vendégét.~Druzsba úr rátette kezét az ajtókilincsre,
150 2   |       villamáram ütött meg - dadogta Druzsba.~- Bohóság, bohóság, képzelõdés.~
151 2   |          versecskék voltak fölvésve. Druzsba megállapodott egy percig
152 2   |        tovább, ha az életed kedves!”~Druzsba összerezzent, úgy rémlett
153 2   |     hallucinál, uram, nincs másképp.~Druzsba úr nem felelt, vakon, gépileg
154 2   |     borotvával ide-oda hadonászva, a Druzsba úr hóna alatt, annak a karját
155 2   |            rohant és azon ugrott ki.~Druzsba úr idegességéhez most az
156 2   |  változtatott bõrével volna behúzva.~Druzsba úr az elõbbi undorból a
157 2   |        fenséges - javította ki magát Druzsba úr, megszeppenve észrevevén,
158 2   |              kellemetlenül érintette Druzsba úr idegeit, kivel immár
159 2   |              volt, de bizonyos, hogy Druzsba úr a megkonfundált fejével,
160 2   |          domus.~- Mi végbõl? - kérdé Druzsba sajátszerû komorsággal.~-
161 2   |       szájával.)~- Ön tréfál - mondá Druzsba úr csendesen, de amellett
162 2   |       Parancsol talán egy karambolt?~Druzsba úr balsejtelmekkel, bizonytalan
163 2   |         elszaladok egy pohár borért.~Druzsba úr lankadtan roskadt a székbe.
164 2   |               ebben az esetben mégis Druzsba úr engedett, felkelt s odább
165 2   |        partján elég pad kínálkozott. Druzsba úr leült az egyikre, elbódult
166 2   |         valami tündérmesében olvasná Druzsba úr. Egyik szebb, mint a
167 2   |            Nem messze a padtól, ahol Druzsba úr ült, egy másik hasonló
168 2   |           német gouvernante képében.~Druzsba úr nézte, nézte, de félig-meddig
169 2   |            beszélt, és az se, hogy õ Druzsba.~Elméjének feszereje mellett
170 2   |       tanúságot az a körülmény, hogy Druzsba úr azonnal letett arról
171 2   |          Pedig, ha már látta a hatot Druzsba úr, a hetediktõl se ijedne
172 2   |              a kötelet s ugatni kezd Druzsba úr felé.~- Az az úr ül amott -
173 2   |         Hiszen az maga, keresztapám!~Druzsba úr hirtelen felkapta fejét
174 2   |       Csakhogy már nem hiszünk neki.~Druzsba úr fölélénkült, arcán a
175 2   |              még szebb lett és leült Druzsba úr mellé.~- Hanem hát, hogy
176 2   |            ide Krakkóból? - folytatá Druzsba úr. - Micsoda új csoda ez
177 2   |            vett rá, hogy ide jöjjek.~Druzsba úr arca kellemetlenül rángatózott
178 2   |             én vagyok, tra-la-la-la.~Druzsba úr szemöldjei egész a homloka
179 2   |        arcomat legyezik a komornáim?~Druzsba úr ijedten és mohón fordítá
180 2   |           várta mindig a kapu elõtt?~Druzsba úr a fejével intett, szepegve,
181 2   |              volna a kedvességén.~De Druzsba úr se nem nevetett, se nem
182 2   |            úrnak vagyok a barátnéja.~Druzsba úr fölszisszent és felugrott,
183 2   |            el?~Sipsirica hallgatott.~Druzsba úr megragadta a kezét.~-
184 2   |            bányán keresztül? - súgta Druzsba.~Sipsirica elpirult.~- No,
185 2   |            mérnökkel? - vágott közbe Druzsba úr indulatosan.~Hátravetette
186 2   |       legeslegutolsó.~- Úgy? - szólt Druzsba úr jéghidegen és élesen. -
187 2   |    keresztapa, ne hagyjon el így!~De Druzsba úr úgy tett, mintha nem
188 2   |          tekintetes úr tehát él még?~Druzsba úr erõtlenül, bágyadtan
189 Epil|              pedig úgy történt, hogy Druzsba Tivadar tanár úron egy idő
190 Epil|     Reménylem, meg lesz ön elégedve.~Druzsba úr megfordult és amint megpillantá
191 Epil|         festmény szomorú sorsáról és Druzsba úr abnormis viselkedésérõl.
192 Epil|             meg, hogy látogassák meg Druzsba urat valamely gyengéd ürügy
193 Epil|          tanári konferencián (melyre Druzsba úr nem jelent meg) felolvasták,
194 Epil|         egyemeletes háza elõtt, ahol Druzsba úr lakott.~Egy finom öltözékû
195 Epil|           fel a lépcsõkön s minthogy Druzsba tanár urat lakásán találta,
196 Epil|         kocsi lent vár a kapu alatt.~Druzsba úr csodálkozott és valami
197 Epil|    mosolygott.~- Ön áldott jó ember, Druzsba úr, de ne féltse õexcellenciáját,
198 Epil|              no, ez igaz - hagyta rá Druzsba úr gyámoltalanságba esve
199 Epil|       világítana. A kocsi ment-ment, Druzsba úr behúzódott a jobb szögletbe
200 Epil|         elgondolkoztam - szólalt meg Druzsba úr, letargiájából fölrázatva.~
201 Epil|               Cudar idõnk van, uram.~Druzsba úr nem felelt semmit, szelíden
202 Epil|            egy megtébolyodott tanár, Druzsba Tivadar megbomlott agyában
203 Epil|            suttogták, hogy a szegény Druzsba tanár olyan jó eszû, mint
204 Epil|          vonatkozik, a másik, mely a Druzsba Tivadar tanárral szemben
205 Epil| interpelláció másik részét illeti, a Druzsba tanárra vonatkozó részt,
206 Epil|            hogy egy szóig igaz, amit Druzsba állít.~Többen fölnéztek
207 Epil|             szent. És annak tartotta Druzsba is. Hanem hát elveszett