Rész

  1 1   |              rész a gazdag, a pompás, de a budai rész a kedves. Pestnek
  2 1   |              még sohasem volt Pesten, de olyan pesti öregembert sohase
  3 1   |          építsenek föléjük palotákat.~De maradjunk a budai korcsmák
  4 1   |          páratlanok a maguk nemében - de csak addig, míg a pestiek
  5 1   |             neveztek a maga idejében, de inkább nevezhették volna „
  6 1   |               darázs a csöpögõ mézen.~De hát ez mind nem ért semmit,
  7 1   |     nyomhatott vagy kilencven kilót), de azért pompásan ment a dolog (
  8 1   |         Numerus clausussal dolgozott, de nem úgy, mint a fiskálisok
  9 1   |              Hiszen mióta várunk már. De a vendégei sehogy se akarnak
 10 1   |              meghalnak. És mondhatom (de ezt sajátságos gõggel tette
 11 1   |      sipsiricát” is.~Hej a sipsirica! De kedves gyerek volt a sipsirica.~
 12 1   |           éneklõ kanonok volt Vácott, de minden héten két napot töltött
 13 1   |             ami az embert megbûvölte, de volt valami. A homloka szûk
 14 1   |                 Bolondság, bolondság, de azt tartja Druzsba, hogy
 15 1   |               célszerû életfelosztás. De mit akar maga a sipsiricával?
 16 1   |          tûrik a rossz minisztereket, de gyakrabban változtatják
 17 1   |               változtatják a kártyát.~De ki az ördög gyõzné elszámlálni
 18 1   |      tisztelettel kezdett vele bánni, de elõttünk csodálatos módon
 19 1   |           szamárság, az pénzbe kerül. De mindegy, Jahodovska megérdemli,
 20 1   |              beszélget a Herkulessel, de Mliniczky ebben se talált
 21 1   |          téren mozgott az ismeretség, de amint késõbb észrevette,
 22 1   |         szégyenli magát a Jahodovska?~De ezt még csak mind eltûrte
 23 1   |            kicsit a kétfejû sasra is, de aztat mégis hiszek, hogy
 24 1   |               már, én is öreg vagyok, de az ördög bennünk még fiatal.
 25 1   |        örömmel fogja nézni az égbõl.” De addig is, míg Jahodovsky
 26 1   |        közömbös hangon kérdezõsködni, de bizonyos reszketegségtõl
 27 1   |               igaz, hogy meg se kért, de ha megkért volna is, ha
 28 1   |            mondja csak?...~Édesdeden, de hamiskásan nevetett, miközben
 29 1   |           végig egy kis fokhagymát... de csak leheletszerûen, Jahodovska!~
 30 1   |      Kugler-cukorkát hozott ilyenkor, de az mindig a kocsin maradt,
 31 1   |            magát. Pusztán egy morzsa; de a „Páva” verebeinek az is
 32 1   |     professzor hangosan és felugrott, de észrevévén, hogy templomban
 33 1   |                  azaz nem mondhatnám, de mégis furcsa.~Elrohant,
 34 1   |              lelkemnek, se testemnek. De hogy legyen ez a gyámoltalan
 35 1   |            hogy elhervadjon gonoszul. De hát én nem mozdulhatok az
 36 1   |              néhányan ki is maradtak; de a szerencsés Manusek csakhamar
 37 1   |      kancsóból az érdemesek poharába. De iszen illedelmes, szeretetre
 38 1   |           citronyos bort adjék kend!” De igazán is bort ide, Franciska,
 39 1   |             kénytelen is vagyok vele. De mi hasznom is lenne belõle,
 40 1   |           megtelt vállban egy kicsit, de amellett nyúlánk és harmatos
 41 1   |           eleven szarvast végigmenni.~De nemcsak a vénasszonyoknak
 42 1   |              önt megbotránkoztatja.~- De igenis, tanár úr.~- És mi
 43 1   |              rázta.~- Nem ez, nem ez, de azért csak folytassa, kedves
 44 1   |               Druzsba úr jószívûen -, de most egyelõre a tanulókról
 45 1   |            teszem azt a „Pává”-hoz?~- De bizony éppen csak oda járnak -
 46 1   |          tehet magának szemrehányást. De én ad personam élénk lelkiismereti
 47 1   |           akkor nem írnának verseket, de tanulnának. A kötelesség
 48 1   |            szólt Druzsba rejtélyesen, de miután látta, hogy nem találgatják,
 49 1   |              mindig csak csütörtökön. De mi az ördög jut eszembe? (
 50 1   |             rózsavízzel locsolgatnák, de azért meg volt lepetve.~-
 51 1   |       mindenfélét kiabálnak egymásra, de az igazi oka csak az lehet,
 52 1   |  visszafordult nagy léleknyugalommal, de a Mályva utca errõl a részérõl
 53 1   |              nem dughatta Druzsba úr, de a szemére se tehetett ellenzõket,
 54 1   |      szakácsnét, kik oda-odaugrottak, de a Herkules egy széket forgatott
 55 1   |                Ígérem, hogy elmegyek, de nem most szégyenszemre,
 56 1   |             hogy nem élhetünk együtt, de várd meg az estét, Franciska!~-
 57 1   |          szeretett volna továbbmenni, de nem lehetett, mintha bénulás
 58 1   |            udvar, a künn álló népség, de még a szomszéd házak is,
 59 1   |            csinálták a zsindelytetõt. De azért mindent látott, mindent
 60 1   |             ki egy fazék forró lúgot!~De már ennek fele se tréfa.
 61 1   |          sárkány - hörgé -, elmegyek, de megkeserülöd.~Kár, hogy
 62 1   |               is fáj, tessék elhinni. De én anya vagyok. Mindenekfölött
 63 1   |           tett Manusek, mit tagadnám? De a leányom jövõje veszélyeztetve
 64 1   |       lesütötte szelíd tüzû szemeit), de az anya föllázadt. És semmi
 65 1   |        mondhatnak, ami nekik tetszik, de Isten javamra fogja följegyezni.~
 66 1   |     foglalkoztak saját gondolatukkal, de Mliniczky érzelmei kitörtek
 67 1   |               visszatért a „Pává”-ba, de nem a tavalyi szemével.
 68 1   |               csinos volt és takaros, de a poétikus zománc lehámlott
 69 1   |               ezentúl az eseményeket. De vannak is ilyen helyen események?
 70 1   | parasztasszony pompásan fõz, ha akar, de a szakácsok közül csak minden
 71 1   |          napokon csinos budai fruska, de csütörtökön mindig vakító
 72 1   |             el a bizalmas embereinek, de azért mégis elterjedt.~-
 73 1   |          volna. Vagy örökölt valahol, de kitõl? Vagy eladott valamit,
 74 1   |          kitõl? Vagy eladott valamit, de mit?~Druzsba úr is meghallotta
 75 1   |               megutálta, kárhoztatta, de a homloka... teringette
 76 1   |               pihés hervatag arcbõre, de ez már mind a burgzsandáré
 77 1   |          önkényes föltevésen alapult, de õ megelégedett vele és úgy
 78 1   |             másik Jahodovskát talált, de azért tartózkodó maradt,
 79 1   |             bizalmasan, meleg hangon, de kissé zûrzavarosan -, ilyenkor
 80 1   |           Sokszor le is törik alatta. De mikor csak egy van! Oh,
 81 1   |             ölébe. Igazán rettenetes! De az anya belátja, hogy így
 82 1   |             ehhez, mert nincsen esze, de egy anyának van esze...~-
 83 1   |                igenis haboztam eddig, de megteszem, beadom a derekamat,
 84 1   |         menjen! Mit akarna még velem?~De azért a legselymesebb tekintetével
 85 1   |     lankasztotta el, szólni is akart, de sajátságos görcsös köhögési
 86 1   |             tányérjai. Nemde, igenis? De ön összetört valamit...
 87 1   |          valamit Jahodovska. Egyszer, de nem mondom meg, mikor, nem
 88 1   |               nem mondom meg, miképp, de összetört valamit... És
 89 1   |               lassan gyûlt az összeg, de mégis gyûlt, Druzsba úr
 90 1   |          illatú aggastyántól függött, de csütörtök múlt csütörtök
 91 1   |                förmedt rá Druzsba úr, de azért láthatólag gondolatokba
 92 2   |              Ösmeri a határát?~- Nem, de hogy az apamályi aklon túl
 93 2   |          megtekinteni a csodavirágot, de a kertész bosszúsan mondá,
 94 2   |     elvirágzott volna már éppen ma.~- De legalább láttuk volna.~-
 95 2   |              láthatta a ritka irupét, de legalább megtudta, hogy
 96 2   |              arra - felelte a bíró -, de túl van az apamályi aklon -
 97 2   |               fõzik ott vacsorájukat.~De a sors nem sokáig kínozta
 98 2   |                  Hiszen bárónak báró, de nem folytatja.~- Hát mit
 99 2   |         látnák); otthon is van kettõ, de azok még csak palánták,
100 2   |         vagyunk, gondolta Druzsba úr, de látván, hogy ilyen adatokkal
101 2   |            története volt a piócáról, de azt sohasem mondhatta el
102 2   |               folytatta a báróságot), de szép, vékony arcáról intelligencia
103 2   |               pattant fel Salitius.~- De sokszor használta arra,
104 2   |  mentegetõzött, hogy a hazát siratja, de Druzsba úr megint ráförmedt: „
105 2   |            Egyszóval, sietni kellene, de a kormány velök tart. Hisz
106 2   |                szörnyen kevés.~- Úgy, de van a hagyatékhoz egy szép
107 2   |             van - bizonyítá a báró -, de éppen nem ijesztõ, ugye,
108 2   |            Hogy ki lehet, nem tudjuk, de egyszer vigyázatlanságból
109 2   |       próbáltak beállítani vendégnek, de nem lehet; a kastély néma
110 2   |          jutnom.~- Hiszen én belátom, de ha nem lehet, hát nem lehet.
111 2   |               Csak ostrommal lehetne, de katonasága, úgy látom, nincs.~-
112 2   |       kisasszony, vagy isten tudja... de valami ilyenféle. Ide dugják,
113 2   |                Locsog a szabadságról, de azt se tudja, mi fán terem.
114 2   |         Wildungen.~- Sok téglája van, de nem tud házat építeni -
115 2   |              meghalt volna magától.~- De a famíliája most is élne.~-
116 2   |               és én viszem a mamának. De ha nekem akarta adni, akkor
117 2   |          mesélt a törökök idejébõl.~- De hátha az más ilyen virág
118 2   |       amelyikért szintén leüthetik... De minthogy csak egy feje van,
119 2   |                 Atyám a bányába ment, de rám bízta, hogy önnek megmutogassam
120 2   |        gyomrában?~- Fúrtam, kerestem, de nincs ott már semmi, csak
121 2   |             álmodik - mondá zavartan, de mégis csillogó és mélyreható
122 2   |          szellemi foglalkozás közben!~De Kutorai meg nem állhatta,
123 2   |              a galambok teljesítik.~- De hisz ezzel az állam van
124 2   |               megkárosítva.~- Persze, de ezt most ne feszegessük.
125 2   |             úr még mindig habozott.~- De hátha a galamb ahelyett,
126 2   |          járni? - faggatta a gyermek.~De már erre Druzsba úr se tudott
127 2   |             elpiszkítá az egyik szót, de Druzsba úr már meg sem nézte,
128 2   |             egy kis bátorságot ivott, de a feketekávát már nem várta
129 2   |            kíváncsiság visz, Kutorai, de a kötelesség. Ön itten megvár
130 2   |            Druzsba tanár úr zavartan, de mégis szigorúan nézett rá:~-
131 2   |           tessék félni - szólalt meg, de nem a medve, hanem egy oldalt
132 2   |           embert evett meg valamikor, de most már öreg, nincsenek
133 2   |        fenevadakat, vagy két kaktusz. De õk szebbek, nem igaz? Nézze
134 2   |             egy túlvilági kísértetre, de olyan jóízû bonhomia ült
135 2   |            meg. Ön mindent megnézhet, de semmit se kérdezhet. Mert
136 2   |              S ez nekem nagyon fájna. De menjünk tovább. Most egy
137 2   |           Nincsenek önnek tyúkszemei? De igaz, nekem se szabad kérdezõsködni.
138 2   |               hogy ilyeneket kitalál. De ha meggondoljuk, hogy egy
139 2   |             egy intim szobához vezet, de oda nem szabad belépni,
140 2   |           csak éppen ennyi szoba van, de legkevésbé se érdekesek,
141 2   |            kihozta Brokot a sodrából, de méltán. Mert mégis szemtelenség,
142 2   |             volt, talán másképp volt, de bizonyos, hogy Druzsba úr
143 2   |           szereti a fehér gyerekhúst. De jó is. (És étvágygerjesztõen
144 2   |           mondá Druzsba úr csendesen, de amellett gyanakvó és borzalmat
145 2   |           lassan-lassan magához tért, de hogy a macska ránéz, tûrhetlenül
146 2   |              Druzsba úr nézte, nézte, de félig-meddig azt hitte,
147 2   |              hogy nem tud fölébredni.~De elméje mégis mûködött, habár
148 2   |              kis komornát emlegetett, de abban a rendkívüli lelkiállapotban,
149 2   |               lábacskáit a zsámolyra (de milyen csodálatos parányiak
150 2   |           fejecske künn is megvillan, de csakhamar eltûnik ismét.~
151 2   |                  Én vagyok, ragyogok. De hol veszi itt magát, keresztapám,
152 2   |          madár se jár? No, ez pompás, de milyen pompás! (És tapsolt
153 2   |              mama küldte?~- Nem, nem. De mit is akartam mondani?
154 2   |           fotografiáról van festve.~- De hisz akkor én nem vagyok
155 2   |             napok derûje ömlött el.~- De el is felejtettem mondani,
156 2   |            milyen szép vagy! Istenem, de nagyon szép vagy! Fordulj
157 2   |      tekintetével a földet keresve -, de maga a keresztapám, magának
158 2   |              messze van egy uradalma, de ott a fia lakik; van aztán
159 2   |         uradalma is, más vármegyében, de ott meg a neje lakik. Ösmeri,
160 2   |            Ösmeri, tudom, a nevét is, de nem szabad megmondani. Eh,
161 2   |         lehetett volna a kedvességén.~De Druzsba úr se nem nevetett,
162 2   |              tett a takarékpénztárba. De az semmi. Ami megtörtént,
163 2   |              Ne firtassa, hogy miért, de én maradok, punktum.~- Utolsó
164 2   |             haragudjék keresztapuska, de a legeslegutolsó.~- Úgy? -
165 2   |        keresztapa, ne hagyjon el így!~De Druzsba úr úgy tett, mintha
166 2   |             nyájasan a major domus. - De teringette, mi történt önnel?
167 Epil|         Gyakran beszélgetett magában, de másokkal éppen nem beszélt,
168 Epil|         jelekben nyilvánítá akaratát.~De hát ez fel se tûnt. „Valami
169 Epil|           mondogatta a gazdasszony -, de hiszen azelõtt is mindig
170 Epil|           megakadályozni a rombolást, de nem merte; a dühöngõ ember
171 Epil|               oda van nagy alkotásom!~De miután maga a mûvész látszott
172 Epil|              feltûnõen mélabús ugyan, de aggodalomra nincsen ok.
173 Epil|             nemzet tiszteletét bírja, de isten elõtt alább jön a
174 Epil|             dolgozott a kollégában.~- De lehet-e ilyen tekintélyes,
175 Epil|            baj, ha inter muros marad, de a tanár urak a konferencia
176 Epil|           olvasó spanyolfalaknak néz, de amelyek voltaképpen tükrök,
177 Epil|       bepillantás a dolog meritumába, de hetek múltak el és semmi
178 Epil|              és kábultnak érzi magát, de az erõszakos úriember mindenben
179 Epil|          áldott jó ember, Druzsba úr, de ne féltse õexcellenciáját,
180 Epil|           olyan jó eszû, mint akárki, de igazat mondott, tehát be
181 Epil|             mi szólhatnánk, szólnánk. De ha szólnánk, bolondok volnánk.~
182 Epil|        vesszük, hogy egyszer-kétszer, de tudomásom szerint csak egyszer,
183 Epil|                 Nyugtalanság balról.) De ez nem olyan eset, t. Ház,
184 Epil|          légbõl, sõt nem is a légbõl, de egy lázas, megbomlott szerkezetû
185 Epil|              Nagyon csinos volt, jaj, de megenni való volt a tarka
186 Epil|           próbáltak vele incselkedni, de nem is igen felelt, csak