Rész

 1 1   |          fiáker áll a kapu előtt. Fuss el onnan. Az már csak „volt”.~
 2 1   |         libapecsenye az étlapon), mind el voltak már koptatva, mikor
 3 1   |            válláig és semmit se ejtett el útközben.~Valami üde szellõcske
 4 1   |           szakácsnéra, hogy az követte el a hibát, aztán hirtelenében
 5 1   |             beleharapni.~- Ott hagytuk el, hogy miért jár ide a burgzsandár? -
 6 1   |       hallottam.~- Manusek Vince veszi el Globa Franciskát, - olvasta
 7 1   |           ügyvéd. - Hiszen nem vehette el az éneklõ kanonok.~Egyik
 8 1   |             szépség lett. Nem mehetett el anélkül az emberek közt,
 9 1   |         fejcsóválások között oldalgott el a „Félhold” felé, még kezet
10 1   |         szólott önmagához -, ne feledd el, hogy ki vagy”, s ezzel
11 1   |            ágaskodtak.~A rémület fogta el. Meglehet, belsõ furdalást
12 1   |                látott, hogy soha többé el ne feledje a sajnálatos
13 1   |                nincs szíve. Tégedet is el fog adni. Hidd meg, hogy
14 1   |               fog adni. Hidd meg, hogy el fog adni, én tudom azt.~
15 1   |            kiáltja. - Hát mégse viszed el a cókmókodat? No, megállj!
16 1   |              azzal az üzenettel küldte el a direktorhoz, hogy holnap
17 1   | takarékpénztárból és csak súgva mondta el a bizalmas embereinek, de
18 1   |           Jahodovska személyesen hozta el neki a rántott harcsát,
19 1   |                 hogy kapzsiságot árult el szavaival.) - És hadd mulasson
20 1   |                kályhacsövet vezetnének el keze fölött, és ez annyira
21 1   |               egyetlenegy! És attól is el kell válni. Természet rendje.
22 1   |                édes érzés lankasztotta el, szólni is akart, de sajátságos
23 1   |                 mint a futótûz terjedt el a vendégek közt.~- Sapristi -
24 1   |            embernek az utolsó garasát (el is nevezték Vizikátor úrnak
25 1   |            doktor -, hogy azóta maradt el, mióta sipsirica Krakkóban
26 1   |               úr, rendesen úgy vesznek el, hogy az ember nem tudja,
27 1   |                hova és mi okból tûntek el.~ ~
28 2   |               zöld selyemszövet terült el a buja rét, ezer színes
29 2   |                házikó mellett kocogtak el. A fuvaros hátraszólt:~-
30 2   |          Druzsba Tivadar.)~- Nem vinne el bennünket? Szerencsétlenül
31 2   |               de azt sohasem mondhatta el teljesen, mert elbeszélés
32 2   |            vagy a pióca pusztult volna el, vagy a pénztárnok, Võneki
33 2   |                ember.~- Sohase ejtette el a liberálizmus zászlóját! -
34 2   |        asztalnál arról beszéltek, hogy el kellene bánni a zsidókkal,
35 2   |               magyarok gonoszul bántak el a kun királlyal.~Alighogy
36 2   |             csekélység, mert a kastély el volt hanyagolva, baglyok
37 2   |                embernek a szíve szorul el ilyen pazarlás láttára.~
38 2   |         Druzsba úr s borzadva gondolta el, mennyi növény latin elnevezése
39 2   |             latin elnevezése pusztulna el, ha az õ fejét levágnák.~-
40 2   |            Persze, Dorozsmán.~Így telt el az este, körömig égtek a
41 2   |               a víz pocsogása ne fogja el a hangokat.~- Én tudom,
42 2   |        lepkéket fogdostam a környéken, el is aludtam egy fa alatt,
43 2   |             nem jött. Sok-sok idõ telt el, mire végre haza indultam
44 2   |               érek, mit látok, képzeld el Micike, no, képzeld el...~-
45 2   |         képzeld el Micike, no, képzeld el...~- Nem tudom - felelte
46 2   |             tartott a kezében, képzeld el, no, képzeld el...~- Nem
47 2   |                képzeld el, no, képzeld el...~- Nem tudom, Rózsika,
48 2   |         látszott a szemeivel.~- Oda is el kell mennem - jegyzé meg
49 2   |          szomorúan.~- Az lehetetlen.~- El fogok menni - mondá eltökélten,
50 2   |           bogyóival, meg a boróka lepi el, az is a fekete bogyóival.~
51 2   |                 a professzor szalasztá el valami pirosló növényért,
52 2   |            magukra maradtak - vezessen el engem most a kastélyba.~
53 2   |             hát a föld alatt. Vezessen el engem a föld alatti úton.~
54 2   |               senki sem látja, eressze el.~- És aztán? - csodálkozék
55 2   |               és tintát kért:~- Vezesd el a bácsit az írószobába,
56 2   |                ön kocsira és hajtasson el Besztercebányára még az
57 2   |                iránt és akkor... vigye el azt az írást, amit adok,
58 2   |                a végrendeletem. Mondja el barátaimnak, hogy Druzsba
59 2   |                halott sápadtság borítá el.~Ez már sok volt idegzetének.
60 2   |          maradt. Azaz a macska se ment el, leguggolt egy verbénabokor
61 2   |             magas gyertyánfalak fedték el a kilátást, balról érdekes
62 2   |          boldogabb napok derûje ömlött el.~- De el is felejtettem
63 2   |           napok derûje ömlött el.~- De el is felejtettem mondani,
64 2   |              és olyan felhõféle suhant el arcán, mint mikor a rózsabimbóra
65 2   |               gyalázatos asszony adott el neki... (Szemeibõl a gyûlölet
66 2   |              játszik!... Ugye, õ adott el?~Sipsirica hallgatott.~Druzsba
67 2   |              még akkor se mennék innen el, ha mehetnék, mert én itt
68 2   |                 keresztapa, ne hagyjon el így!~De Druzsba úr úgy tett,
69 Epil|           leányát az öreg grófnak adta el. A legnemesebb rúgó, az
70 Epil|            meritumába, de hetek múltak el és semmi se történt, mindössze
71 Epil|             alatt.~Ezzel aztán végképp el is aludt volna a „zsámi
72 Epil|          csöndes májusi este volt, hát el is mentek, és lett nagy