3-borra | borul-elrob | elroh-fogyn | fogyo-hogyh | hogyi-kerul | keser-lecke | lecsa-menny | ment--ottho | ovato-sos | sot-templ | tenne-vesse | vessz-zurza
Rész
1001 Epil| hogy tanácsosabbnak vélte elrohanni és lármát csapni lefelé
1002 1 | mondhatnám, de mégis furcsa.~Elrohant, nem is köszönt; a pap csodálkozva
1003 1 | vendégek nem mind egyformák. Elrontják az ilyen bárányokat.~Hanem,
1004 2 | úton.~A fiatal Wildungen elsápadt.~- Ön álmodik - mondá zavartan,
1005 2 | tubákszínû kabátja alá, elsietett, s mint egy hõs, ki rendkívüli
1006 2 | otthagyta, szilárd léptekkel elsietvén a kastély felé.~Sipsirica
1007 1 | Első rész~A „Fehér Páva” és alakjai~
1008 1 | Hja, a törzsvendégek az elsõk - mondá vállat vonva.~-
1009 2 | magammal, mert úgyse merném elsütni, megyek azzal a tiszta szándékkal,
1010 2 | Mily spektákulum! A dog elszabadult a kisasszony kezébõl s most
1011 2 | elkergette a macskát. - Én majd elszaladok egy pohár borért.~Druzsba
1012 2 | úr.~- Nos, hát a galamb elszáll a kastélyba, ott a major
1013 2 | vette a kiaknázott és az elszállított szénmennyiséget. Ifjabb
1014 1 | kártyát.~De ki az ördög gyõzné elszámlálni az összes törzsvendégeket.
1015 2 | rózsabimbóra valami keshedt, elszáradt falevél, melyet a szél visz,
1016 2 | mint a sír.~Druzsba úr elszomorodott.~- Az én utasításom pedig
1017 2 | szarvakhoz, Kutorai.~Kutorai elszontyolodott e szavakra s oly mély töprengésbe
1018 1 | másik kakas csínyjeivel eltakarni. Maradjunk csak az elsõ
1019 1 | okosnak kellett lennie, mert eltalálta a nagy üzleti titkot. Numerus
1020 1 | anyának kellett gyõznie. Eltávolítottam õt, mert nincs jogom boldognak
1021 2 | kedves Bihács úr.~Bihács úr eltávozott, a füle mellett lúdpennával,
1022 1 | Pává”-nak. A „Páva” most élte aranykorát. Mert másrészrõl
1023 2 | Csak a méhek és a darazsak éltek, döngtek, keringtek, játszottak
1024 Epil| mely irányában követtetett. Eltekintve az orvosi megfigyelésekrõl
1025 2 | dalocskát, miközben úgy eltelt az idõ, hogy egyszerre csak
1026 1 | Ezzel biccentett fejével és eltipegett kocsijához.~E jelentéktelen
1027 2 | elkövetésére van elkészülve, eltökélt lépésekkel egyenest egy
1028 2 | El fogok menni - mondá eltökélten, s ajka zord és keserû volt.~
1029 Epil| ragyogtak, arca elvörösödött és eltorzult, szemei vérbe borultak,
1030 2 | megvillan, de csakhamar eltûnik ismét.~A dog eközben azon
1031 1 | Jahodovska?~De ezt még csak mind eltûrte volna Mliniczky úr (bár
1032 2 | magamnak; mi mind a ketten élünk, ha mondom - és egy világért
1033 2 | Ennyi szivárgott ki. Aztán elutazott és csak néha, igen ritkán
1034 2 | tiszta szándékkal, hogy amit elvállaltam, a hagyaték részletes megtekintését,
1035 2 | zordonsággal:~- Most pedig elválunk, Kutorai. Ön itt marad,
1036 2 | felé...~Míg a fehér galamb elvégzi a dolgát, addig Druzsba
1037 1 | nem volt állhatatos a maga elveiben, s ha sok vendég jött estefelé,
1038 1 | bottal se bírt volna minket elverni. Hovatovább jobban megszoktuk
1039 1 | egy októberi vasárnapon elvetõdött a templomba s éppen javában
1040 1 | homlokát -, vannak-e örömeid, élvezeteid és mulatságaid?~- Igenis
1041 1 | sipsirica. Maga elvonja õt az élvezetektõl. Igaz-e vagy nem? Lássuk
1042 1 | idõ szerint a legnagyobb élvezetnek?~- Hogy mi a legnagyobb
1043 1 | októberben szõlõt. Át kell élvezni az örömöket, melyeket az
1044 2 | belülrõl, a teljes immunitást élvezte, ami borzasztón kihozta
1045 1 | hátravan az õszi verõfénybõl, élvezzük ki, kart karba fonva; az
1046 2 | hiszen a növény magától is elvirágzott volna már éppen ma.~- De
1047 1 | nekem virítson? És hogy elvirítson? Hiszen nem azért mondom.
1048 Epil| dicssugarak ragyogtak, arca elvörösödött és eltorzult, szemei vérbe
1049 1 | és nem a sipsirica. Maga elvonja õt az élvezetektõl. Igaz-e
1050 2 | egy komoly szavam - szólt, elvonszolva õt a gyertyánfalak között,
1051 2 | a birtokról, különben is elvonta figyelmét egy érdekes hír.
1052 Epil| akit a kastélyban hermetice elzárva tart, még hat hasonló szépségû
1053 2 | oktalan állat van felül az emberben és a tudós alul.~A major
1054 1 | súgva mondta el a bizalmas embereinek, de azért mégis elterjedt.~-
1055 2 | útra, elbúcsúzván a „Páva” embereitől illő módon, és meghagyván
1056 2 | disputáló volt, aki mindig friss embereket akart a viaskodáshoz, másrészt,
1057 Epil| megöl, nem árt annyit az emberiségnek.~Szerette volna tettleg
1058 2 | teljes egészében elveszett az emberiségre és a tudományra. A pénztárnok
1059 Epil| felvidéki utazásából hazatért, emberkerülő lett és minden szokását
1060 1 | asszony! Mit akarja azzal az emberrel? Szemlátomást nagyobb porciókat
1061 2 | fontot nyom. Kutorai bámulta, emelgette. Minél ócskább lett a kalap,
1062 Epil| egyik lábát a másik után emelgetve, lépcsõrõl lépcsõre fölfelé
1063 2 | összegyûrt tollazata, s gyorsan emelkedett föl, föl a magasba, ott
1064 1 | vissza. Az effajta dolgok emelték õt a „Pává”-ban mindannyiok
1065 2 | matróz, aki gondozta, sokszor emlegethette a whiskyt, a zöld amazon
1066 2 | Megnézzük, Kutorai. Lesz mit emlegetnie egész életében.~Reggel arra
1067 2 | tanártársaim válasszanak egy-egy emléket, aranyórámat, pecsétnyomó
1068 1 | takarékpénztárnál.~- Bah, ha jól emlékszem, éppen csütörtökön volt
1069 2 | vagyok.~- Ej, a vén kos is emlékszik a sóra, kivált ha maga is
1070 2 | Csinos kis terem ez is. Ez az empire-berendezés. Olyan kedélyes itt minden.
1071 1 | szottyanván, egyszer-másszor énekeltek is, õ sohasem. No, köszönöm
1072 1 | volt).~Lelkiismeretes és energikus volt, aki ha egyszer valamit
1073 1 | tanár urat keresik, vagy az engedelmébõl mennek oda, tudva azt, hogy
1074 2 | annak a jeléül, hogy kész engedelmeskedni ebben a kényszerhelyzetben.~-
1075 2 | Radvánszky-kastély elõtt s engedelmet kértek megtekinteni a csodavirágot,
1076 1 | megszólítá a plébánost odakünn.~- Engedje meg a fõtisztelendõ úr,
1077 1 | Ma én fizetek, barátaim, engedjétek meg. Azazhogy ma senki se
1078 1 | Szökik a szegények elõl. Engemet látnának, mikor az utcán
1079 2 | volna, aki fülig pirult ennél a témánál.~- Én már nem
1080 2 | kedvéért erõlteti meg magát ennyire, hát mégsem okos lény. Nos,
1081 2 | fehér virágfürtjei borultak, enyhe félhomállyá tompítva a nap
1082 1 | rendet akarok és tisztességet enyim pénzemért, nem kedvezményt.
1083 1 | volna Mliniczky úr (bár az epe már forrt benne), ha elõ
1084 1 | levelek kezdtek lehullni az eperfákról és a beállott csípõs idõk
1085 1 | egy kakast vett észre az eperfán, amely az érettebb eprek
1086 1 | egy kicsit, fölnézve az eperfára. - A legnagyobb élvezet -
1087 1 | nekem meg?~(Mindig az ilyen epikuri problémákon törte a fejét.)~-
1088 Epil| Epilóg,~melyben a szerző részint
1089 2 | fel, Druzsba pedig tovább építé a bohókás dalocskát, miközben
1090 2 | téglája van, de nem tud házat építeni - vágja le idõsb Wildungen.~
1091 1 | Herkules, ki barikádokat épített belõlük, s azok mögül, mint
1092 1 | ismerte Budát, mintha ő építette volna.~Egy napon így szólt
1093 1 | a többit a tótokra, hogy építsenek föléjük palotákat.~De maradjunk
1094 1 | kocsijához.~E jelentéktelen epizódon kívül minden a régiben maradt,
1095 1 | eperfán, amely az érettebb eprek közt dúskálódott.~- Hess
1096 Epil| olyan nemzeteknél, ahol az épségben megmaradt művek nem remekek.~
1097 2 | folyosóra és fussunk át az épület másik szárnyán, ott is csak
1098 2 | telepnek a legcsinosabb épületéhez vezetett. A direktor vidám
1099 2 | kastélyba, mutassák meg neki az épületet és a kertet.”~- Megvan.~
1100 2 | asszony tudja. Engem nem érdekel.~- Ön tehát nem szereti
1101 2 | csak ez a mozzanat kezdte érdekelni s váltig kérdezgették: „
1102 Epil| olvasván az õ zsámi jelentését, érdeklõdik a további részletek iránt,
1103 1 | ilyesmit láttam. Már elevenen érdemelne gloriolát övé feje körül.~
1104 1 | sorba öntögette kancsóból az érdemesek poharába. De iszen illedelmes,
1105 2 | Messze a fák között, az erdõ szélén megjelent egy-egy
1106 2 | mendegéltek egész délután gyönyörû erdõk közt, csörgõ patakok mentén,
1107 Epil| Gellért-hegyen, vagy a budai erdőkben. Gyakran beszélgetett magában,
1108 Epil| zúgás keletkezett, aminõ az erdõkben van. S valóban, az ablakon
1109 Epil| kastélyt, az elõttem fekvõ eredeti szerzõdés szerint, néhai
1110 2 | meg van szelídülve. Bligi, eredj be a odúba! (Bligi morogva
1111 Epil| szorította; izzadt a homloka, erei kidagadtak, egész arca kínlódást,
1112 2 | virág nélkül s amint az útra érek, mit látok, képzeld el Micike,
1113 2 | ér, ahol senki sem látja, eressze el.~- És aztán? - csodálkozék
1114 2 | méltó meghajlással elöl ereszté vendégét.~Druzsba úr rátette
1115 2 | éjjelre szoktuk szabadon ereszteni. Tessék, kérem, felsétálni.
1116 2 | Semmi kétség, hogy önt se eresztik be. Képzelheti, hogy akadtak
1117 1 | teszi, olyanná, mint az érett barack. Druzsba úr szeretett
1118 1 | észre az eperfán, amely az érettebb eprek közt dúskálódott.~-
1119 1 | Eleinte némi hidegség volt érezhetõ a „Páva” új gazdája iránt,
1120 Epil| Az ilyen fiatalka jobban érezi dolgokat. Hogyne, hogyne?
1121 Epil| megindult. Robogott, robogott, érezni lehetett, amint befordul
1122 1 | házi ügyekbe is. Szinte érezték, hogy a sipsiricát férjhez
1123 2 | a kalapján.~- Mégis, mit érhet?~- Nem ér az fenét se.~No,
1124 2 | azonfelül, hogy kellemetlenül érintette Druzsba úr idegeit, kivel
1125 Epil| alakját is kellemetlenül érintették, egy megtébolyodott tanár,
1126 Epil| szemben tanúsított eljárást érinti. (Halljuk, halljuk!) Úgy
1127 1 | melyek bizonyára közel érintik a valódi tényálladék határait...
1128 2 | hóna alatt, annak a karját érintve rút fejével, a nyitott ablakhoz
1129 1 | Üssétek a kutyát, ahol éritek! Márta, Zsuzska!~Biztatta
1130 2 | rátette.~Azután a másik érkezett meg és a pad alá helyezte
1131 2 | ezt diktálta:~- „Egy úr érkezik ma a kastélyba, mutassák
1132 2 | jó, ha pedig már késõn érkeznek (s most megint egy könnycsepp
1133 2 | nimfákat látna, mihelyt az érkezõ „piszkafa” megszólalt hamisítatlan
1134 Epil| A legnemesebb rúgó, az erkölcsi felháborodás dolgozott a
1135 2 | mindenféle jármûveket, hintót, ernyõs kocsit, bársonybélésû talyigát.
1136 2 | az árnyék - felelték az ernyõvivõk.~- Én vagyok a kényelem -
1137 2 | satnya vetemény, bokáig érõ rozs, másutt már rég arattak,
1138 1 | megfordult. Fanyar mosolyt erõltetett és a fele útra visszatért
1139 2 | csinos nõi pofácska kedvéért erõlteti meg magát ennyire, hát mégsem
1140 2 | domus, rettentõ komoly arcot erõltetve.~- Egy villamáram ütött
1141 1 | mint valami bevehetetlen erõsségbõl, hadonászott, lármázott
1142 Epil| kábultnak érzi magát, de az erõszakos úriember mindenben sarokba
1143 2 | tehát él még?~Druzsba úr erõtlenül, bágyadtan roskadt a pedellus
1144 Epil| állapotáról. Velünk igen szépen és értelmesen elbeszélgetett. A kényes
1145 1 | csoportosulóktól némely értelmetlen és különös megjegyzéseket.~-
1146 2 | mikor a gimnázium azt az értesítést vette a Zólyom megyei törvényszéktől,
1147 Epil| úgyhogy a tanár urak is értesültek a festmény szomorú sorsáról
1148 Epil| világított, ötölt-hatolt, érthetetlen félszavakat morgott, végre
1149 1 | elkacagta magát, mint aki érti a tréfát, s aztán, hogy
1150 1 | gyalog járhassak.~- Hogy értsem azt? - kérdezte pajkosan
1151 1 | lelkiismereti furdalást érzek. Mert ha én odajárnék, akkor
1152 1 | meghatványozódtak volna halló és látó érzékei. Látta sipsiricát is, ki
1153 2 | egyszerre így szólt, nem minden érzékenység nélkül, ünnepélyes zordonsággal:~-
1154 1 | gondolatukkal, de Mliniczky érzelmei kitörtek a napvilágra.~-
1155 1 | valami megdicsõülésszerû édes érzés lankasztotta el, szólni
1156 1 | törzsvendég mind arisztokrata érzésû) némileg nyugtalanítá a
1157 1 | Meglehet, belsõ furdalást érzett gyöngéd lelke a szegény
1158 Epil| nagyon gyengének és kábultnak érzi magát, de az erõszakos úriember
1159 1 | magaslatáról nézte ezentúl az eseményeket. De vannak is ilyen helyen
1160 2 | a feje.~Végre fölemelte esernyõje nyelét, mely egy réz kacsafejben
1161 1 | ilyenkor megjelenni. Nem. Semmi esetre sem. A családi élet szentélyébe
1162 1 | napon így szólt hozzánk:~- Esküdjetek meg, hogy senkinek se szóltok.
1163 Epil| zsivajból:~- Meg mernék rá esküdni, hogy egy szóig igaz, amit
1164 1 | Gáspár is mennyre-földre esküdözött, hogy ehhez fogható kis
1165 Epil| ki berlini attasé korából esmerõse. (Nyugtalanság balról.)
1166 1 | nem volt otthon, pénteken esõ esett. Úgy van, úgy, a múlt
1167 1 | népek elõtt. Elmegyek az est sötétjében, Franciska, szépszerivel.
1168 1 | gavallér és pazar, mint egy Esterházy, valamint szolgálatkész,
1169 1 | élhetünk együtt, de várd meg az estét, Franciska!~- Egy percig
1170 2 | óráig mentek a kísérteties esthomályban. Egy kis szellõ fújt, a
1171 Epil| Druzsba úr gyámoltalanságba esve és minden ellenszegülést
1172 1 | kormos fedelû házak fölé, északra.~- Ott van már Johanka -
1173 2 | Emellett az is megvillant eszében, hogy az öreg Wildungen
1174 1 | csütörtökön. De mi az ördög jut eszembe? (Mliniczky a homlokára
1175 1 | idejár, megfizeti, amit eszik, iszik, és olyan vendégem,
1176 1 | ami felette hízelgett az eszme elsõ megpendítõjének, Mliniczky
1177 1 | gentleman elõtt a visszavonulás eszméje a rokonszenvesebb, és így
1178 2 | a haza sorsára vonatkozó eszmék, Druzsba úr átvitte a beszélgetést
1179 1 | Azazhogy az asszony okozta, aki észrevett valamit.~- Hah, nini, csirkék
1180 2 | Druzsba úr, megszeppenve észrevevén, hogy olyasmit mondott,
1181 1 | hangosan és felugrott, de észrevévén, hogy templomban van, visszaült
1182 Epil| szegény Druzsba tanár olyan jó eszû, mint akárki, de igazat
1183 1 | Útközben betért a „Wrabe et Comp.” ékszerkereskedésbe,
1184 1 | vagy hajszálat talált az ételben.~- Jaj, tekintetes úr, tekintetes
1185 1 | alatta ez a felirat: „Oltsó ételek, ittalok és pettyegtetett*
1186 1 | tiszta asztalkendõt kapott az ételekhez, a többi törzsvendégek nem,
1187 1 | ide-oda az asztalokhoz, most étellel, most késért, most villáért,
1188 1 | maga hozta ki magának az ételt vagy a fröccsöt, némelykor
1189 2 | valami szamárságot csinált.~Etetés után befogott a fuvaros,
1190 2 | valami Klinec nevû faluban etettek a korcsmában, ahol rántottát
1191 1 | hogy oda tetszik járni étkezni.~- Ah, Kutorai, Kutorai -
1192 1 | vándoroltak be az úgynevezett étkezõbe, mely nyáron üres volt.
1193 1 | mindig volt libapecsenye az étlapon), mind el voltak már koptatva,
1194 2 | gyerekhúst. De jó is. (És étvágygerjesztõen csettentett a szájával.)~-
1195 2 | nyilván angol hajón jött Európába s a matróz, aki gondozta,
1196 2 | órában elõvegyék. Valami nagy európai cselszövény készül és a
1197 Epil| kép, mely lefőzte volna Európát, ha egy őrületes kéznek
1198 2 | növényrõl valamit. Ez a tussiens eutada, a köhögõ sás.~És haragudott
1199 1 | az örömöket, melyeket az évadok nyújtanak. Ez volna a célszerû
1200 Epil| excellenciást fiatalabb éveiben kaszinói zsargonban félig
1201 1 | bennünket.~- A többiek már évek óta ide járnak.~- Tehát
1202 2 | A haszonbéri szerzõdés évekre szól s mindössze egypár
1203 2 | módon, hogy azok jövedelme évenként a tanárok között osztassék
1204 2 | mindössze egypár száz forint évente, szóval csekélység, mert
1205 2 | fával burkolva s azokon evésre-ivásra vonatkozó elmés német versecskék
1206 2 | Mindössze három embert evett meg valamikor, de most már
1207 2 | renováltatta nagy pompával, fél évig dolgoztak a kõmûvesek, díszítõk,
1208 Epil| úrhölgy bérelte ki több évre, ki is rendes személyzetével
1209 Epil| kaszinóban, ahol az öreg excellenciást fiatalabb éveiben kaszinói
1210 2 | elõbbi undorból a legnagyobb extázisba esett.~- Valami remek! -
1211 1 | került.~Druzsba professzor úr ezekben az idõkben csodálatos járványt
1212 1 | a régi jó idõket, mikor ezekbõl az alacsony viskókból jobban
1213 1 | könnyekig elérzékenyült ezekre a kijelentésekre s meghatott
1214 2 | Szinte várta, hogy fog ezen elmosolyodni a keresztapa.
1215 2 | szempillákkal, édesdeden, mint egy ezeregyéjszakai mesét.~- Ahogy minden együtt
1216 2 | megtakarított pénzemet, ezerhétszáz forintokat hagyom Jahodovsky
1217 1 | szakácsok közül csak minden ezredik tud jól fõzni.~Errõl folyt
1218 1 | aki ezért az útjáért egy ezüsthatost kapott Manusektõl és egy
1219 2 | elõtte a tó, mint egy nagy ezüstkarika. Jobbról a versailles-i
1220 2 | tokaji bort hozva egy kis ezüsttálcán és ropogtatva a tökmagokat.~-
1221 1 | elhatározta magában, hogy egy nagy ezüsttálcát vesz neki a lakodalomra.
1222 Epil| volt, aki kedvét vesztve, ezután soha többé nem festett semmit.
1223 1 | Az nem kell nekem. Száz fácányt rendelek, ha nekem tetszik....~
1224 2 | huszárféle alak jött elõ, egy fadeszkán húshulladékokat hozva. A
1225 2 | mély töprengésbe merült a fához támaszkodva, mint akinek
1226 2 | ajtókilincsre, mire egy fájdalmas szisszenéssel hátraugrott.~-
1227 2 | ínyhúsra. Võneki elalélt a nagy fájdalomban és egy hirtelen támadt köhögési
1228 2 | szemben. S ez nekem nagyon fájna. De menjünk tovább. Most
1229 1 | lakosságot illeti, respektíve a fajt, a legénykedési virtusokat,
1230 2 | Hát te is csak olyan álnok fajzat vagy, mint õ? Tettetés,
1231 2 | szekrények, gót stílû székek, a falak kemény fával burkolva s
1232 2 | fésülködik. A szoba egyik falán le voltak szedve a golyók,
1233 2 | helyettesíteni ezeket a falánk fenevadakat, vagy két kaktusz.
1234 2 | csak megszólal, mintha a falból jönne, egy síri hang:~„Ne
1235 2 | valami keshedt, elszáradt falevél, melyet a szél visz, röptében
1236 2 | gondterhelten tért vissza a faluba a direktorhoz, ahol még
1237 2 | utasaink. Éppen ott dõzsölt a falusi elöljáróság is, élén a bíróval,
1238 2 | meghalt volna magától.~- De a famíliája most is élne.~- Persze,
1239 1 | törzsvendégekhez és egész familiáris lábra helyezkedett velök.
1240 1 | Mert némelykor nehéz a fának a saját gyümölcse is, ha
1241 1 | Krakkóban van.~- Oh, te bolond fantaszta - förmedt rá Druzsba úr,
1242 Epil| túlfeszített mûködésének fantasztikus szüleménye. (Úgy van, úgy!
1243 1 | meglehetõsen feltüzelte a fantáziákat.~- Nagy úr lehet - mondogatták
1244 1 | megtapogatta zsebeit és megfordult. Fanyar mosolyt erõltetett és a
1245 2 | kilátást, balról érdekes faóriások mintegy apró csoportokra
1246 2 | gúnyolódva, hogy úgyis hiábavaló fáradság, csak az ördögnek tartozik
1247 1 | asztallal, bestekkel és ennyi fáradsággal hány vendéget bír ellátni
1248 2 | szó, sajnálta, hogy hiába fáradtak, aztán hozzátette:~- Egyébiránt
1249 2 | szemmel nézegeti, valahányszor faragok vele.”~Egy könnycsepp esett
1250 2 | Láttam. Nagyon szép: farka is van.~- Fölfelé kunkorodik,
1251 1 | pompázott rettenetes nagy farkával, alatta ez a felirat: „Oltsó
1252 1 | karácsonykor.~- Teringette faszekere! Hisz ahhoz aztán udvarló
1253 2 | stílû székek, a falak kemény fával burkolva s azokon evésre-ivásra
1254 1 | csak, Zsuzsa és hozz ki egy fazék forró lúgot!~De már ennek
1255 2 | tudnia.~- Úgy? No, jó - fecsegett tovább a major domus -,
1256 2 | és alkalmasint ki fogja fecsegni; már ezért is leüthetik
1257 2 | napfényben a kastély veres fedele, meg a tornyocska pléh orma.~-
1258 1 | tréfa. Az ács a szomszédház fedelérõl leszólt barátságosan:~-
1259 1 | karjával magasan a kormos fedelû házak fölé, északra.~- Ott
1260 1 | idõkben csodálatos járványt fedezett fel a nebulók közt éppen
1261 1 | addig, míg a pestiek föl nem fedezték. Ha a pesti közönség ráveti
1262 2 | nyesett magas gyertyánfalak fedték el a kilátást, balról érdekes
1263 2 | tudja, mi vár rám, Kutorai. Fegyvert nem viszek magammal, mert
1264 2 | csurgott homlokáról.~- Gyönyörû fehércselédke, kár, hogy õ maga nincs
1265 2 | smaragdzöld, amott közbül a hét fehérnek egy sárga (gondolom, mandolaolaj),
1266 2 | volt. Szakasztott abban a fehérvirágos, cimetszínû batisztruhában,
1267 1 | morgott Mliniczky úr.~Nagy fejcsóválások között oldalgott el a „Félhold”
1268 1 | kezdtek a pillák, minden vér a fejébe tódult, valami megdicsõülésszerû
1269 2 | egypár virgonc, kopoltyús fejecske künn is megvillan, de csakhamar
1270 2 | hogy olyan volt, mint a te fejed, sohase láttál te olyat,
1271 1 | hevenyészett gyûjtõíven, mely fejedelmi bõkezûség, mint a futótûz
1272 2 | komplikáció lehetne, s még a fejéért sem állnék jót...~- Az én
1273 1 | Olvasta, olvasta s egyszerre fejéhez kapott. Hm, hm, ez mégis
1274 1 | rendetlenül jöttek, nagy fejeiket megszegve, melyeken rettentõ
1275 2 | sem állnék jót...~- Az én fejemért? - szeppent meg Druzsba
1276 2 | leszorítva, a kackiás fõkötõ a fején, éppen ahogy vasárnap volt.~
1277 2 | részvénytársaságnak számította fel, fejenként jóval drágábban, mint amennyibe
1278 Epil| kínlódást, gondolkozást fejezett ki. Izgatottan csavarta
1279 1 | gondolatokba merülve, lehorgasztott fejjel lépegetett a nevezetes helyszín
1280 1 | a Duna másik partján? Ki fejti azt nekem meg?~(Mindig az
1281 2 | kis bátorságot ivott, de a feketekávát már nem várta be, intett
1282 1 | fiskálissal, a rendes délutáni feketére.~Mliniczky úr megállította. -
1283 1 | pillanatra s karját hanyagul úgy fektette végig az asztalon, hogy
1284 Epil| oldalára fordul aludni.~Így feküdt a zsámi ügy a másik oldalán
1285 2 | elhalálozván, Zsám faluban fekvő ingatlanait a gimnáziumra
1286 2 | megmutogassam a Kopál-féle fekvõséget - szólt a fiatal Wildungen
1287 Epil| hogylétérõl. Kik is eleget tévén e feladatnak, megnyugtató híreket hoztak:~-
1288 Epil| éneklõ kanonok úr.~Nem lehet feladatunk kiszínezni az ülést, egyszerûen
1289 Epil| helyeslés.)~A Ház a választ felállással tudomásul vette.~Mikor az
1290 2 | tanári kar megengedi!”~Aztán felállt és viszonzásul a ház urára
1291 2 | idõsb Wildungen.~Võneki félálomban morogja:~- Nem kellett volna
1292 Epil| mivelhogy füstölt, azután megint felcsavarta, mert nem eléggé világított,
1293 1 | voltak. Hanem a nyár másik felében két különös alak kezdett
1294 1 | szólott önmagához -, ne feledd el, hogy ki vagy”, s ezzel
1295 1 | látott, hogy soha többé el ne feledje a sajnálatos spektákulumot.~
1296 1 | Méltóságos uram, itt tetszett felejteni a zsebkendõjét.~Az összerezzent,
1297 1 | volt. Egyszer az öregúr ott felejtette az asztalon zsebkendõjét,
1298 2 | derûje ömlött el.~- De el is felejtettem mondani, szívecském, milyen
1299 Epil| volna az ördög, ha azok a felek mind szerencsétlenséget
1300 2 | kastély tornyáról kürtszó felel, s akkor megnyílik dübörögve
1301 Epil| dühöngõ ember szemei oly félelemgerjesztõen forogtak üregeikben, hogy
1302 2 | Sipsirica bizonyos áhitatos félelemmel és tisztelettel nézett fel
1303 1 | mi az udvarló? S õ azt feleli, hogy még eddig nem tanulták.
1304 2 | báránykának mutatkoztál? Felelj nekem!~Sipsirica hallgatott.~-
1305 2 | Mi vagyunk az árnyék - felelték az ernyõvivõk.~- Én vagyok
1306 1 | fejét.)~- Az onnan van - feleltem -, mert a túlsó parton öreg
1307 1 | Ilyenkor a törzsvendégek is felére fogynak, mert az eperfák
1308 1 | nem mehet tovább így. A feleség elnézte volna, mert én szerettem
1309 1 | nálunk Lermer tanár úr? A feleségem rám támad: hogy mit keresne
1310 2 | tánclépésben, szoknyáját féloldalt felfogva, szép karcsú derekát negédesen
1311 1 | tovább a doktor.~Druzsba úr felfortyant:~- Ez szemtelenség! Ki kellene
1312 1 | alakja, kosztros hajjal, felgyûrt ujjakkal, fúriaszerûen,
1313 Epil| legnemesebb rúgó, az erkölcsi felháborodás dolgozott a kollégában.~-
1314 2 | látszott a tavon túlra és olyan felhõféle suhant el arcán, mint mikor
1315 2 | A csibukok füstje kék felhõkbe burkolta a társaságot, e
1316 2 | adatokkal nem boldogul, inkább a felhõkre fordítá a szót:~- Nem ázunk
1317 2 | virágfürtjei borultak, enyhe félhomállyá tompítva a nap szemvakító
1318 2 | reggel pont nyolckor kell felhúzni; ha késik, meg kell egypárszor
1319 2 | öreg Wildungen, szemöldjeit felhúzva. - Egy gyermekasszony vagy
1320 1 | nagy farkával, alatta ez a felirat: „Oltsó ételek, ittalok
1321 2 | kérem, felsétálni. Ez a feljárat. Másutt két kõoroszlán szokta
1322 2 | mindenben alkalmazkodni akart feljebbvalójához -, elkezdett hangosan sírni.
1323 1 | Meghallgatom önt.~- Másnap feljövök a gimnáziumba, és hallom
1324 1 | professzor úr.~Jahodovska felkacagott, egész lénye nevetni látszott,
1325 2 | keresztapám!~Druzsba úr hirtelen felkapta fejét az ismerõs hangra,
1326 2 | mégis Druzsba úr engedett, felkelt s odább támolygott, abban
1327 1 | úrnak, mire Lermer tanár úr felkiált: „Nini, az én cvikkerem!”
1328 1 | csakugyan sûrûn hangzottak a felkiáltások:~- Nekem is egy fröccsöt,
1329 2 | hátra.~- No, no, ne tessék félni - szólalt meg, de nem a
1330 2 | rezgett a levegõben. A kastély felõl egy öreg huszárféle alak
1331 2 | hatodik kis fruska, nyilván a felolvasónõ, fitos orrú, pikáns arcú,
1332 Epil| Druzsba úr nem jelent meg) felolvasták, nagyon vegyesen nyilvánultak
1333 1 | unalmas fráter, aki mindennap felpanaszolta, hogy boldogtalan, mivel
1334 1 | éves - felelte Jahodovska.~Felpattant erre a szomszéd asztalnál
1335 2 | vezetõ szellem, aki ebbõl felrázza.~- Hát Szilágyi? - szólt
1336 Epil| kocsi kátyúba zökkent vagy félredõlt valamely kiálló kövön, az
1337 1 | kötelesség hív, és én megyek. Félrelököm a kevélységet és megteszem,
1338 2 | borotválkozott.~A majom felriadt az idegen láttára és a villogó
1339 1 | volt ez? - kérdé, ijedten felriadva, a szomszédjától, egy krisztinavárosi
1340 Epil| borultak, odarohant a képhez, felrúgta azt s cipõje sarkával beszakítá,
1341 2 | ereszteni. Tessék, kérem, felsétálni. Ez a feljárat. Másutt két
1342 2 | maradt fekete szemfogát felsõ állkapcsán, miközben mélyen
1343 2 | kicsikével, mint valami felsõbb lénnyel. Ennyi szivárgott
1344 Epil| ötölt-hatolt, érthetetlen félszavakat morgott, végre nagy szorultságában
1345 2 | tárgyak után jött az eleven felszerelés. Orosz trapperek, póni lovak,
1346 2 | haltestek jelennek meg közel a felszínhez és egypár virgonc, kopoltyús
1347 2 | síromat, ha az általában feltalálható lészen, s személyesen tegyen
1348 1 | kiáltott fel Druzsba úr, a nagy feltalálók pátoszával. - Ez a sipsirica
1349 1 | legnagyobb igényû „stamm”, féltékeny szemmel nézte az új alakulásokat,
1350 Epil| ember, Druzsba úr, de ne féltse õexcellenciáját, mert régen
1351 1 | feltûnõ dolog s meglehetõsen feltüzelte a fantáziákat.~- Nagy úr
1352 Epil| híreket hoztak:~- A kolléga feltûnõen mélabús ugyan, de aggodalomra
1353 2 | a természete.~Kutorainak feltûnt, hogy nagyon sápadt volt
1354 2 | kifizette a kárvallottat, aztán felült a pedellussal a pompás bõrülésre
1355 1 | helyszín felé. Mikoron pedig felütötte a fejét, meghökkenve látta
1356 2 | valamely más úton, egy félig felvágott könyvvel hadonászva nagy
1357 1 | borocskáját lassan szürcsölgette, felváltva mulattatták az özvegy és
1358 2 | mozdulattal.~- Egye meg a felvilágosítását! - fortyant fel Druzsba
1359 1 | Köszönöm, asszonyság, a felvilágosításokat, melyek bizonyára közel
1360 1 | forró nyári estéken. Szinte felvillanyozta jelenléte a törzsvendégeket. „
1361 2 | kõfallal körülvéve; valaha felvonó hídja is volt.~Végigmentek
1362 2 | mit érhet?~- Nem ér az fenét se.~No, szépen vagyunk,
1363 2 | helyettesíteni ezeket a falánk fenevadakat, vagy két kaktusz. De õk
1364 Epil| jelentésektõl, melyek elmekór fennforgását plauzibilissé teszik maga
1365 Epil| progressiva tüneteit látta fennforogni a búskomorságban és az apathiában,
1366 2 | csodálkozék Druzsba úr fennhangon), megnevezte két kis lánykáját,
1367 2 | emberi hitványság kihívó fennhéjázása költötte fel benne a dacot,
1368 1 | kevélyen emelte fel fejét s fennhéjázó mosoly jelent meg ajkán.~-
1369 2 | meríti a reményt jövendõ fennmaradásunkra nézve, mivel - úgymond -
1370 2 | Ah, igen, értem, a fenség hálószobája.~- Mi? Hogy?
1371 2 | A szobát dicsértem, hogy fenséges - javította ki magát Druzsba
1372 2 | rángatóztak, szemgolyóiban téveteg fény szaladgált.~
1373 1 | Vince!~- Míg tele a pince, fénylik a Vince - kurjantá Manusek,
1374 2 | feszült érdeklõdéssel.~- Egy fenyõerdõcske közepén vagy négy kilométernyire
1375 2 | partécédula, csak messze, egy fenyõerdõfolt közepén csillogott ki kedvesen
1376 2 | alakjában elterjedt egész a fenyõerdõig, ahol a kastély állt, magas,
1377 2 | pokol.~Eközben megkerülték a fenyõerdõt és egy nagy ívet járván
1378 1 | másrészrõl a sipsirica szórt rá fényt, aki megtelt vállban egy
1379 2 | Közeledvén a kastélyhoz, a fenyves szélén egyszerre így szólt,
1380 1 | népcsõdület van; asszonyok, férfiak és suhancok verõdtek össze,
1381 1 | szívbeli gyengeségnek a neve férfias kötelesség. Megborotválkozott,
1382 1 | Asszony az a talpán.~A tudós férfiúnak úgy tetszett, mintha rózsavízzel
1383 1 | Mikor már rothadt vagy férges. Ti. a cseresznye és nem
1384 1 | Hát minek volna nekem a férj? Mikor és mire használnám,
1385 2 | természetû asszonyé lehetett, aki férje ellen oktatta kedvencét,
1386 2 | akik a hátukon viszik ki férjeiket.~A némileg magához tért
1387 1 | lengyel asszonyé volt, ki azt férjétõl, Jahodovsky József vasúti
1388 2 | foglak, tehát neked ebbõl a fertõbõl ki kell jönnöd.~- Lehetetlen -
1389 2 | lesz, addig is szorgalmasan festegesse Jahodovskát és vigyázzon
1390 1 | szent anyát gloriolával festetjük le, mi törzsvendégei, a
1391 Epil| Topánfalvy Gyõzõ fiatal festõ, a szokásos hosszú hajjal,
1392 1 | minthogy a negyedrendû festõknél a megalkuvás és elõleg fölvétele
1393 Epil| Tyúkketrec”-ben, a fiatal festőóriások tanyáján, még ma is tartja
1394 2 | képzelni azt is, aki itt fésülködik. A szoba egyik falán le
1395 2 | kertész, egy kürtös, egy fésülõ frájla, egy kocsis, egy
1396 2 | hajában megerõsítve hátul a fésût. - Azt tartja a közmondás,
1397 2 | Persze, de ezt most ne feszegessük. Elég az, hogy így van.~
1398 2 | meg a szobákat. Csinos kis fészek, ugyebár? És kedélyes. Teringette,
1399 2 | hogy õ Druzsba.~Elméjének feszereje mellett tesz azonban tanúságot
1400 2 | egy idegen ember. Nosza, feszíti a kötelet s ugatni kezd
1401 Epil| a szélsõbal nyugtalanul fészkelõdött, különösen annál a passzusnál,
1402 1 | kellene elõbb vetkõztetni.~Fesztelen, családias hang honolt a „
1403 2 | kastély? - kérdé Druzsba úr feszült érdeklõdéssel.~- Egy fenyõerdõcske
1404 2 | és szerelemtõl részegen fetrengtek a rózsák kelyheiben.~Druzsba
1405 2 | bolondulva?~- Magam gondoltam, fiacskám, mert olyanfélék történtek
1406 1 | kérdezte tõle, miért jár mindig fiákeren.~- Nem vagyok elég gazdag -
1407 1 | ide az öregúr, akinek a fiákerje künn ácsorgott csütörtöki
1408 2 | engem most a kastélyba.~A fiatalember elmosolyodott.~- Hát azt
1409 Epil| csomó képviselõ, kivált a fiatalja, összebeszélt, hogy a „Pává”-
1410 Epil| pletyka miatt. Az ilyen fiatalka jobban érezi dolgokat. Hogyne,
1411 2 | azért volt olyan ruganyos és fiatalos.~Méltóságteljes mozdulattal
1412 1 | ki lehet, pedig az öreg ficsúr gyakran beszélgetett vele.~
1413 2 | vörös agyag, lerajzolta a figuráját, megjelölte az árkokat és
1414 1 | volt a szemünk elõtt, a figyelem elfordult a rejtélyes öregrõl
1415 1 | kísérte az öreget.~Egyetlen figyelemre méltó mozzanat adta elõ
1416 2 | birtokról, különben is elvonta figyelmét egy érdekes hír. Amint az
1417 2 | gyereket.~- Nini, egy gyermek - figyelmezteté a major domust. - Istenem,
1418 1 | Örvendek, uram, és köszönöm a figyelmeztetést. Ön tehát nem ösmer engem?
1419 1 | végzetes délutánon.~Egy filozóf magaslatáról nézte ezentúl
1420 1 | mikor híre ment, hogy a fináncok gálócsi dohányt találtak
1421 1 | kóválygott, a feje legtitkosabb fiókjában. Megvárni, míg a leány férjhez
1422 1 | szolgálat”-ot kivakartatta a firmáról s „pontos magyaros szolgálatot”
1423 2 | kavicsokat lökdöste szerte.~- Ne firtassa, hogy miért, de én maradok,
1424 1 | dolgozott, de nem úgy, mint a fiskálisok szeretnék. Éppen megfordítva.
1425 1 | kávéházba igyekezett Tibuly fiskálissal, a rendes délutáni feketére.~
1426 2 | tulajdon házából hány neki fittyet a fiú.~Talán így volt, talán
1427 2 | apamályi aklon - tette hozzá fitymáló mozdulattal.~- Egye meg
1428 2 | Mellette a pitykés mellényû fiúcska poroszkált, egy pohár tokaji
1429 1 | meg. Azazhogy ma senki se fizet. Sipsirica, szívecském,
1430 1 | szolgálatkész, mint egy Mungo. Ma én fizetek, barátaim, engedjétek meg.
1431 1 | bor árát, ha te innál, te fizetnéd meg nekem a bor árát és
1432 1 | korcsmárosék. Ha én innám, én fizetném meg neked a bor árát, ha
1433 Epil| fel az öreg Tóth Gedeon, a fizika tanára. - Sötétben minden
1434 Epil| hehehe. És végre is, ami fõ, õexcellenciája kívánságának
1435 2 | magát egy medvével, aki fölágaskodott, fölemelte a két elsõ lábát,
1436 2 | csakis addig tartott ez a fölajzott erõ, míg elhagyhatta a helyet,
1437 2 | Druzsba úr pedáns ember, fölásta a talajt és pontosan bejegyezte
1438 2 | mire rögtön helyreigazodék fölborzolt, összegyûrt tollazata, s
1439 1 | után.~Druzsba úr lábai a földbe gyökereztek, szeretett volna
1440 2 | töredezetten, tekintetével a földet keresve -, de maga a keresztapám,
1441 1 | velök, hogy semmi egyéb földi portéka, se latin nyelv,
1442 2 | csillag se volt, míg lent a földön, a kopasz mezõkön az alkonyat
1443 2 | lépésekkel egyenest egy földszakadéknak tartott és leereszkedvén
1444 2 | álomlátóval, hogy nem tud fölébredni.~De elméje mégis mûködött,
1445 2 | a zsalunyílásokon, mikor fölébredt. Sietve kezdett öltözködni,
1446 1 | tótokra, hogy építsenek föléjük palotákat.~De maradjunk
1447 1 | szép zöld és piros tollait, fölékesítvén velök a kalapjaikat.~A vendégek
1448 2 | hiszünk neki.~Druzsba úr fölélénkült, arcán a boldogabb napok
1449 1 | környékbeli háziurak tanyáztak, fölemlegetve a régi jó idõket, mikor
1450 1 | nekünk. Az a Góliát mindent föleszik elõlünk, mert amivel többet
1451 2 | kastélyuk, uram!~Druzsba úr fölfalni látszott a szemeivel.~-
1452 1 | a homlokot, mint a saját fölfedezését; mikor a rózsához tapadt
1453 1 | Dulakodás közben nyilván fölfordult odabent az udvaron a borítókosár,
1454 2 | nem láthatta emberi szem, fölhajította a madarat a levegõbe.~A
1455 1 | de Isten javamra fogja följegyezni.~Keresztbe tette mellén
1456 1 | Druzsbával, aztán sört kért, mire fölkelt az asszony és a dolgai után
1457 1 | tüzû szemeit), de az anya föllázadt. És semmi kétség, hogy az
1458 1 | megállott, gondolkozott, aztán fölnézett az égre, hol éppen akkor
1459 Epil| amit Druzsba állít.~Többen fölnéztek a hang irányában. Egy kifent
1460 1 | elgondolkozott egy kicsit, fölnézve az eperfára. - A legnagyobb
1461 2 | melletti nagyobb tóba, melynek fölöslegét levezették a kastélyt kerítõ
1462 1 | kombinálok és meditálok fölötte - nyugtatá meg Druzsba úr
1463 Epil| lelkiismeretességnek, a megszavazott dolgok fölötti meditálásnak, hogy egy csomó
1464 1 | egy burgzsandár regnáljon fölöttünk, igaz magyarok fölött.~-
1465 1 | Kutorai!~Druzsba úr ereiben fölpezsdült a vér, nem adta egy vak
1466 Epil| Druzsba úr, letargiájából fölrázatva.~Aztán õ is lekászmálódott
1467 2 | pénzük odavesszen.~Võneki fölrezzent bóbiskolásából s keserû
1468 2 | a barátnéja.~Druzsba úr fölszisszent és felugrott, mint akit
1469 Epil| jellemû fõúrról olyasmit föltenni? - szörnyûködött Krug tanár.~-
1470 2 | leül a vánkosra a padon, fölteszi lábacskáit a zsámolyra (
1471 2 | vendéglõsnõjének, azon föltétel alatt, hogy minden évben
1472 1 | Druzsba úrnak, önkényes föltevésen alapult, de õ megelégedett
1473 2 | tessék valahogy a jelentésbe fölvenni, mert ebbõl nagy komplikáció
1474 2 | páfránnyal, cickóróval fölvert gyalogúton.~Kutorai visszatartotta.~-
1475 2 | német versecskék voltak fölvésve. Druzsba megállapodott egy
1476 1 | festõknél a megalkuvás és elõleg fölvétele után rendesen nem a kép
1477 1 | Oh, te bolond fantaszta - förmedt rá Druzsba úr, de azért
1478 1 | Sokszor bosszankodom az anyja fösvénységén, hogy nem öltözteti szebben.~-
1479 1 | világot próbálni.~A zsandár úr foga is csirkére vásott.~- Csinos
1480 2 | csak szerencsétlen. És én fogadalmat tettem a keresztségnél,
1481 Epil| õexcellenciájára, ha engem pénteken fogadna.~Az idegen mosolygott.~-
1482 2 | A direktor vidám zajjal fogadta a jövevényeket. Egy csöppet
1483 2 | morgással vicsorították fogaikat az idegenre.~- Láncon vannak -
1484 2 | harapdálta fehér, rizskása fogaival zavartan.~- Bolondság az
1485 2 | alja teljesen beillett a fogakba. Ide csak a poéta lépjen
1486 2 | üvegfalak jégcsapszerû fogakkal, melyekre százféle színû
1487 Epil| utcára, vagy valamely másik fogatnak kitér. Odakünn piszkos,
1488 2 | s most utána szaladgál, fogdossa. Mért nem maguk vezetik
1489 2 | rá, míg kijön, lepkéket fogdostam a környéken, el is aludtam
1490 2 | A pénztárnok úr ugyanis foghártya-gyulladásban szenvedvén fiatalabb korában,
1491 1 | Csak hadd beszéljék, be nem foghatom a szájukat. Aztán lehet
1492 Epil| grádicsokon:~- Megõrült a tanár, fogják meg; jaj, oda van nagy alkotásom!~
1493 1 | kacsák! Uccu, gyerekek, fogjatok belõlük.~Dulakodás közben
1494 2 | ágyánál, hogy gyámolítani foglak, tehát neked ebbõl a fertõbõl
1495 2 | Pszt! Ne zavarjon szellemi foglalkozás közben!~De Kutorai meg nem
1496 1 | törzsvendégek látható részvéttel foglalkoztak saját gondolatukkal, de
1497 2 | kényszerhelyzetben.~- Meg fogom kísérelni, uram. Várjon
1498 1 | akikkel találkozott, nem fogták föl ilyen tragikusan.~-
1499 1 | volt elég pénzük, keveset fogyasztottak és éppenséggel meg nem híztak,
1500 1 | törzsvendégek is felére fogynak, mert az eperfák vonzereje
|