3-borra | borul-elrob | elroh-fogyn | fogyo-hogyh | hogyi-kerul | keser-lecke | lecsa-menny | ment--ottho | ovato-sos | sot-templ | tenne-vesse | vessz-zurza
Rész
5504 Epil| kiáltozá. - Ördög õ, nem anya. Vesszen a papírra vetett árnyéka
5505 Epil| semmi köze, hacsak azt nem vesszük, hogy egyszer-kétszer, de
5506 2 | megborzongott.~Most már két veszedelmes titkot tud. Az egyiket Kutorai
5507 1 | tagadnám? De a leányom jövõje veszélyeztetve van. Mindent elhordott,
5508 1 | következõ reggel aztán magamhoz veszem a cvikkert és megmutatom
5509 1 | doktor úr, rendesen úgy vesznek el, hogy az ember nem tudja,
5510 1 | s meglátván a Mliniczky vésztjósló arcát, a szokásos „üzleti”
5511 Epil| Győző műve volt, aki kedvét vesztve, ezután soha többé nem festett
5512 2 | itt-ott egy tábla satnya vetemény, bokáig érõ rozs, másutt
5513 2 | lombokkal, hûs árnyékot vetettek az alattuk levõ fonott székre,
5514 1 | csak le kellene elõbb vetkõztetni.~Fesztelen, családias hang
5515 1 | Anjou-korban) letették Lajos pap vezérlete alatt a római pápát is,
5516 2 | tollat és tintát kért:~- Vezesd el a bácsit az írószobába,
5517 2 | tapétaajtó egy intim szobához vezet, de oda nem szabad belépni,
5518 2 | fogdossa. Mért nem maguk vezetik a kutyát? Menjenek legalább,
5519 1 | mintha izzó kályhacsövet vezetnének el keze fölött, és ez annyira
5520 2 | vakon, gépileg követte vezetõjét még egy csomó szobán keresztül.
5521 Epil| a fejét és hagyta magát vezettetni, ment, ment, egyik lábát
5522 Epil| jött le, köpcös hölgyet vezetve karon. Senki se ösmerte,
5523 2 | kastély kis úrnõjét, szép, vézna, harmatgyenge teremtést,
5524 2 | belõle a keserûség, mint a Vezúvból a láva:~- Mondhatom, szép
5525 2 | friss embereket akart a viaskodáshoz, másrészt, mert a vendégeket
5526 2 | magyar szövegbe, kínosan viaskodék a rímekkel és caesurákkal,
5527 2 | letépjék, s rettentõ morgással vicsorították fogaikat az idegenre.~-
5528 2 | nem él meg.~Kietlen, kopár vidék következett most. Itt a
5529 2 | útjokat csinos, vadregényes vidéken, ami pompás dolog volt,
5530 2 | egy hófehér galambot, mely vidoran mereszté apró, serétszerû
5531 1 | helyiséget - vélte fõtisztelendõ Vidovics János úr, aki éneklõ kanonok
5532 1 | bocsátanak ki a kalitkából, vígan szökdelve ugrott ki a sipsirica.
5533 2 | nem tudjuk, de egyszer vigyázatlanságból excellenciás úrnak szólította
5534 2 | hogy innen kieresszenek, vigyáznak rám, éjjel és nappal, az
5535 1 | dühbe jött, még kevésbé vigyázott a magyar grammatikára).
5536 1 | kicsoda?~- Bizony én nem vigyáztam meg.~- Misztifikáció! -
5537 2 | festegesse Jahodovskát és vigyázzon a homlokra... különösen
5538 2 | tanári kar iránt és akkor... vigye el azt az írást, amit adok,
5539 1 | részint, hogy a mamának is vigyen valamit. Re bene gesta poroszkált
5540 2 | valamit én is csak magammal vihetek a másvilágra... No, nézze
5541 2 | válasszal, úgy lehet.~- Nem vihetne magával?~- Lehetetlen. Hanem
5542 1 | ki magának a hét eperfa világában.~Jómódú ember lehetett,
5543 1 | tartozott szorosan a „Páva” világához. Õ bent üldögélt az utcára
5544 2 | Ne beszélj, kérlek, a világba! Ne légy olyan szeles, „
5545 2 | élünk, ha mondom - és egy világért sem folytatja tovább.~Éppen
5546 2 | nem bánnám, ha valami nagy világfelfordulás történnék - szõtte odébb
5547 Epil| gyertyának a fénye tojáson át világítana. A kocsi ment-ment, Druzsba
5548 1 | nem, este a nagy, fényesen világító petróleumlámpát megint Herkules
5549 Epil| felcsavarta, mert nem eléggé világított, ötölt-hatolt, érthetetlen
5550 1 | volt, kék szemei szelíden világították meg girbe-gurba arcocskáját.
5551 2 | végmaradványa lebegett. A föld tehát világosabb volt, mint az ég, ami mindig
5552 1 | vidám tekintettel.~Kissé a világosság felé fordult. Látni lehetett
5553 Epil| minden excellenciás úr fehér. Világosságnál azonban másképp is lehet.~
5554 2 | kopasz mezõkön az alkonyat világosszürkeségének végmaradványa lebegett.
5555 1 | akarom, hogy tudjon még a világról. A vendégek nem mind egyformák.
5556 1 | étellel, most késért, most villáért, nekimelegedve nagy pihegéssel,
5557 Epil| Õexcellenciája nyaraló villája - felelte az idegen.~A lépcsõzetnél
5558 1 | csak úgy találomra szállítá villájával a harcsa kockákra vágott
5559 2 | komoly arcot erõltetve.~- Egy villamáram ütött meg - dadogta Druzsba.~-
5560 1 | megszegve, melyeken rettentõ villaszarvak ágaskodtak.~A rémület fogta
5561 1 | vörnyeges szakállára, letette a villát a jobb kezébõl és ujjaival
5562 2 | felriadt az idegen láttára és a villogó borotvával ide-oda hadonászva,
5563 2 | szemeibõl mefisztói gúny villogott ki.~- A szobát dicsértem,
5564 Epil| kaszinótagok, fõrendek (csak úgy villogtak a monoklik), a „Páva” törzsvendégeibõl
5565 2 | nem állhatta, hogy elõ ne villogtasson egy szarvasagancsot.~- Nini,
5566 2 | Druzsba Tivadar.)~- Nem vinne el bennünket? Szerencsétlenül
5567 2 | harkály kalapácsol. Az ördög vinné, mit zavarja az embert -
5568 2 | követi hát bokron, kaktuszon, violaágyon keresztül, hosszú szöszke
5569 1 | plántáit, a tulipánokat és violákat. Hiszen olyan selyemruhában
5570 2 | túlsó végérõl lóbázta a virágát.~- Báró úr - szólt Druzsba,
5571 Epil| a mézanyagot szedi ki a virágból, a lapok is csak a pikáns
5572 2 | bignonia húsos levelei és fehér virágfürtjei borultak, enyhe félhomállyá
5573 2 | új illatot lehelnének a virágok, pedig csak egy leány közeleg,
5574 2 | levelei nem mozdultak, a virágoknak, melyekkel tele volt az
5575 1 | vacsorálni. Pestnek fényes, virágzó üzletei vannak, Budának
5576 2 | közel a felszínhez és egypár virgonc, kopoltyús fejecske künn
5577 1 | Minek van itt? Hogy nekem virítson? És hogy elvirítson? Hiszen
5578 2 | hogy volt, nincs, hétfõn virradóra ellopták a zsámi bányamunkások,
5579 1 | respektíve a fajt, a legénykedési virtusokat, a budaiak már egyszer (
5580 2 | testület minden ténye magán viseli a logika alapismérveit.
5581 2 | esetben isten önnel, Kutorai, viselje magát jól és legyen tisztelettel
5582 Epil| sorsáról és Druzsba úr abnormis viselkedésérõl. Különbözõk voltak a nézetek. -
5583 1 | liliom.~- Ha selyemviganót viselne, király lányának is beillenék -
5584 1 | eljött s egész otthonosan viselte magát, nemegyszer maga ment
5585 1 | mikor ezekbõl az alacsony viskókból jobban lehetett pénzelni,
5586 1 | fájdalmasan dobbant meg, amint a visszaemlékezés édes mézében megmártogatta.
5587 1 | ba. Mármost aztán vagy visszafordul, vagy beáll a bámészkodók
5588 1 | ellenben undorító. Druzsba úr visszafordult nagy léleknyugalommal, de
5589 1 | szerencsés Manusek csakhamar visszahódítá a szíveket, mikor híre ment,
5590 2 | dobogása, a kocsikerekek robaja visszaijesztette.~Este szürkületkor egy magános
5591 2 | megvár egy-két óráig, ha visszajövök, jó, ha vissza nem jövök
5592 1 | után látott. Druzsba úr visszakapcsolta a malacot a láncra, szóval
5593 2 | hátrakiáltott - alkalmasint a visszamaradottakhoz:~- Hölgyeim és képzelt uraim,
5594 Epil| November elején azonban visszament hazájába s azóta a zsámi
5595 1 | kérlelgette, hogy végre õ is visszamosolygott és sipsirica kedvéért megette
5596 1 | reális ember.”~Apránként visszaszállingóztak a hívek, úgyhogy a következõ
5597 2 | fölvert gyalogúton.~Kutorai visszatartotta.~- Tekintetes tanár úr -
5598 1 | csintalansággal látszassék visszatorolni, ráütött a Druzsba úr kezére.~-
5599 1 | észrevévén, hogy templomban van, visszaült megint, bevárta az istentisztelet
5600 1 | igazi gentleman elõtt a visszavonulás eszméje a rokonszenvesebb,
5601 1 | megtalálták a házassági viszálykodás áldozatát, megkopasztották
5602 1 | kiáltja. - Hát mégse viszed el a cókmókodat? No, megállj!
5603 2 | rám, Kutorai. Fegyvert nem viszek magammal, mert úgyse merném
5604 2 | gondoltam, hogy nekem adja és én viszem a mamának. De ha nekem akarta
5605 2 | hiteles adatok ~nyomán tovább viszi történetét a szerző~Éppen
5606 2 | ábrázolta, akik a hátukon viszik ki férjeiket.~A némileg
5607 1 | nevetéssel -, ha a hátam viszket és a mama megvakarja.~Hát
5608 2 | megengedi!”~Aztán felállt és viszonzásul a ház urára köszöntvén poharát,
5609 1 | egy tót földesúr, aki vitalitiumba adván Turóc megyei birtokát,
5610 1 | neki? Ej, bolondság, hiszen vitethetne belõle haza is.~Ehhez a
5611 2 | reszketõ kezét, mohón, mint a vízbe fúló.~- Rosszul vagyok,
5612 2 | fokozatosan jutottak a kicsi vízbõl egyre tovább, míg végre
5613 2 | hajtotta a kövét, és annak a vize is olyan fekete volt, mint
5614 2 | egy hegyi patakból nyerte vizét, mely kacskaringós pályafutásra
5615 2 | mitológia tündérei gyûlnek ide, vízi nimfák, najádok. Emellett
5616 1 | Kovik István doktor, a Vízivárosból, unalmas fráter, aki mindennap
5617 2 | történetét a szerző~Éppen a vizsgák ideje járt és a vakációnak
5618 2 | behasadt a hegy s egy-egy völgy ékelõdött be, a fák félre
5619 1 | feje lankadtan esett le vörnyeges szakállára, letette a villát
5620 1 | bólét” csinált szamócából és vörösborból és sorba öntögette kancsóból
5621 1 | homlokára ütött.) Hm, hm. Tu je volacso. (Itt van valami.)~Kritikus
5622 2 | hiszem, hogy teljesen romlott volnál; még abból a korból ösmerlek,
5623 Epil| De ha szólnánk, bolondok volnánk.~Így kujtorgott és settenkedett
5624 Epil| spanyolfalaknak néz, de amelyek voltaképpen tükrök, hogy azokban az
5625 2 | õszinte, okos kisgyermek voltál, Sipsirica. Te bizonyosan
5626 1 | elhomályosítani kezdte úri voltát az idegen.~- Nem gavallér
5627 2 | tekintetében meggyötrött lelke vonaglott.~- Ön szólt? - kérdé bárgyún,
5628 2 | csodaszörnyeknek látszottak, remegve vonaglottak az út szélén. Az égen sötét
5629 1 | lesz a kis gubóból! Egy-két vonáson ide-oda igazított valamit
5630 Epil| zsámi kastély rejtelmeire vonatkozik, a másik, mely a Druzsba
5631 2 | A major domus úgyszólván vonszolta egy oldalajtón a parknak
5632 Epil| járókelõk egyszerûen vállat vontak. A mûvész azonban futkosott
5633 1 | az elsõk - mondá vállat vonva.~- Ej, hisz mi is azok vagyunk,
5634 2 | szellemek, mert semmi se vonz úgy, mint a tilalmas és
5635 1 | fogynak, mert az eperfák vonzereje megszûnik.~Druzsba tanár
5636 Epil| ábrázol. Lermer tanár úr votum separatumot adott, hogy
5637 1 | hegyesre kifent bajuszú, Wesselényi-mellkasú, közepes korú férfi volt,
5638 2 | magát.~- Persze, a bolondos Weszelny kapitány. Az ilyen tréfákban
5639 2 | gyönyörûség Magyarországon, Wildungenéknél még haszon is volt.~A direktornál
5640 2 | talán az se igaz, hogy õ Wildungennel beszélt, és az se, hogy
5641 1 | selyemruhában volt egypárszor, hogy Worth se nem tudja varrni különbet.~-
5642 1 | felé.~Útközben betért a „Wrabe et Comp.” ékszerkereskedésbe,
5643 2 | verandáról egy nagy szalon nyílt XIV. Lajos korabeli selyembútorokkal,
5644 2 | Tótpelsőcön megháltak a „New York városához” címzett vendéglőben,
5645 2 | idõsb Wildungen -, egy kis zab, egy kis pohánka és krumpli
5646 2 | Hogy még nagyobb legyen a zaj és csatara, a majom is ott
5647 2 | vezetett. A direktor vidám zajjal fogadta a jövevényeket.
5648 2 | másodpercig, majd egyszerre zajosan tört ki belõle az ijedelemmel
5649 2 | csak észrevette a kalitkába zárt gyereket.~- Nini, egy gyermek -
5650 2 | ejtette el a liberálizmus zászlóját! - pattant fel Salitius.~-
5651 2 | kalapácsol. Az ördög vinné, mit zavarja az embert - a nézésben.~
5652 2 | haragosan inté le.~- Pszt! Ne zavarjon szellemi foglalkozás közben!~
5653 1 | ötölt-hatolt, láthatólag zavart lett, ha kérdeztük.~Átláthatatlan
5654 Epil| gyel az ajka alatt, bársony zekében, s utána egy hordár hozta
5655 2 | Járásuk, tartásuk mintha zene volna. Valahol messze a
5656 1 | kikeményített szoknyái zizegtek-sustorogtak.~Okos asszony volt. Nagyon
5657 Epil| s ahogy a kocsi kátyúba zökkent vagy félredõlt valamely
5658 2 | Szemeibõl a gyûlölet zöldes lángja csapott ki.) Pedig
5659 1 | kivágott az asztalra egy szép zöldhasú forintost. Hahaha! Kár,
5660 1 | kötényéhez kapcsolt kulcscsomag zörgött-csörömpölt, összecsapódó, kikeményített
5661 2 | Léptek hallatszottak, gallyak zörrentek, emberi beszéd nesze rezgett
5662 1 | és takaros, de a poétikus zománc lehámlott róla. Szepegve
5663 1 | ajkai körül. A sipsirica a zongora billentyûit nyaggatta odabent,
5664 1 | ablakot s azután elkezdett zongorázni: „Szeretnék szántani.” (
5665 2 | mondá eltökélten, s ajka zord és keserû volt.~A falu szélén
5666 2 | érzékenység nélkül, ünnepélyes zordonsággal:~- Most pedig elválunk,
5667 2 | napfény javában besütött a zsalunyílásokon, mikor fölébredt. Sietve
5668 2 | álljon meg! Hová megy?~- Zsámba.~(Kutorai barátom, ha ez
5669 2 | Látjuk - bizonyítá a zsámolyhordozó csípõsen -, mert jön is
5670 2 | vagyok a kényelem - szólt a zsámolyos és meghajtotta magát tréfásan.~-
5671 2 | padon, fölteszi lábacskáit a zsámolyra (de milyen csodálatos parányiak
5672 2 | Követte egy másik leány, ki zsámolyszéket lógatott a kezében.~Utána
5673 2 | és a pad alá helyezte a zsámolyt.~Az ernyõt vivõ leányok
5674 1 | hirdették ki Jahodovskát a zsandárral. Ki hitte volna? Micsoda
5675 Epil| fiatalabb éveiben kaszinói zsargonban félig magyarul, félig németül „
5676 2 | Azt is.~Ezzel kiszedte zsebébõl tárcáját, aranyóráját, a
5677 1 | összerezzent, megtapogatta zsebeit és megfordult. Fanyar mosolyt
5678 1 | járt a „Pává”-ba s akinek a zsebkendõjén Kovik kilencágú koronát
5679 1 | vendégek, a hajtûk és a zsebkendõk, édes doktor úr, rendesen
5680 2 | nyöszörögte Druzsba úr, még mindig zsibbadtan a kiállott izgalomtól.~Fölséges
5681 1 | verõdtek össze, nevetgélnek, zsibongnak és kíváncsian nézegetnek
5682 2 | lakomán jelen volt egy elõkelõ zsidó bankár is s az asztalnál
5683 2 | szoldateszka túlkapásait, a zsidók izmosodását. Mikor Türr
5684 2 | hogy el kellene bánni a zsidókkal, mire megszólalt a bankár,
5685 1 | szél ingerkedve vitte fel a zsindelyezõ ácsok orrához.~A szokott
5686 1 | egyikén ácsok csinálták a zsindelytetõt. De azért mindent látott,
5687 1 | Pöffeszkedés-e a koszt jóságával és zsírosságával, vagy pedig egyszerû elriasztási
5688 Epil| verte ki magát a formátlan zsivajból:~- Meg mernék rá esküdni,
5689 2 | ki. Megborzongott a háta. Zsiványok fõzik ott vacsorájukat.~
5690 Epil| szerdáján válaszolt.~Nagy, zsúfolt karzat jött össze, öreg,
5691 1 | kutyát, ahol éritek! Márta, Zsuzska!~Biztatta a két harcias
5692 2 | Megvan.~Ekkor a báró zubbonya alá nyúlt, kivett onnan
5693 2 | mulatságosan tudta produkálni a zürichi németeket (általában pompás
5694 2 | fel.~- No, ugye kecses kis zug, mi? Megenni való bolondság,
5695 2 | a világ egy elhagyatott zugába, hogy azután alkalmas órában
5696 1 | titkos mûhelyének kicsiny zugában, valamit okvetlenül szõttek-fontak
5697 Epil| tova. Hovatovább rejtélyes zúgás keletkezett, aminõ az erdõkben
5698 2 | mely úgyis kóválygott, zúgott és lüktetett, mintha kalapáccsal
5699 Epil| magyarul, félig németül „Zupajkos”-nak nevezték, megnõtt a
5700 1 | meleg hangon, de kissé zûrzavarosan -, ilyenkor kell a leányt
|