Fejezet
1 I | félbe a tolmácsolást.~- Oh, no! Ej, no. Hát persze. (És
2 I | tolmácsolást.~- Oh, no! Ej, no. Hát persze. (És megint
3 I | õket Sándor Benedek uram. - No, lássuk csak, hány lélek
4 II | lélegzenek föl a kisnemesek: »No, hála istennek«, s napokig,
5 II | közt a nagy eseményt.~- Ej, no, a kis Mátyás! Ki hitte
6 II | s a kormányzó megígérte. No, ez valami kapitális bohóság
7 II | közönségeseknek.~A király nevetett.~- No, azt végezzétek el Bánffyval,
8 II | tanúságot a szépségükrõl…~- No, azt csak mégse mondta -
9 II | voltak ragadtatva az urak.~- No, bolond - szólítá meg a
10 III | Gondolta Rostó uram: - No, csakugyan. Elmegyek a palatinushoz.
11 III | a padkán és hegedült.~- No, hova szálljunk, kis csirkék?~-
12 III | Kelempász madár«-ban.~- Oh, no, oh no, csakugyan… Jaj,
13 III | madár«-ban.~- Oh, no, oh no, csakugyan… Jaj, lelkecskéim,
14 IV | leszállította az árakat. No, ez meg éppen ártalmas volt.
15 IV | édesanyja ki nem találta.~- Ej, no, fiam. Hát az bizony a muzsika
16 IV | Egyszerre megmozdult egész Buda. No, már azokat meg kell nézni
17 IV | elmondhassa a gazdáinak:~- No, szépen megcsinálták a pecsenyét
18 IV | Megijedtek erre Korjákék: »No, ez megint rossz vért szül
19 IV | özvegyasszony. Szólj már, no, láttál te valaha ilyen
20 IV | voltam, mikor vetkõzött. No, ugye értesz már? Elpirulsz?
21 IV | szájaikat, mintha mondanák: »No, nézd, ez a mamlasz szebbnek
22 IV | Szemeivel Vucát kereste.~- No, szólj hát, édes mákom!
23 IV | mint valami szilaj csikó.~- No, azt szeretném én látni! -
24 IV | csitítgatta szép szavakkal:~- No, ne okoskodjál… ne kunkogj,
25 V | fejét egy-egy mogyoróvessző. No, ez megint valami. Hátha
26 V | nézett a környezetére.~- No, mit mondtam, ebugatta?~
27 V | kitárult hívogatón.~Gyi, no! A lovacskák közömbösen
28 VI | úgyszintén az asszonyok. Ej no, szinte kár. Állva sokkal
29 VI | meg kellene õt csalnom.~- No, bizony. Talán nem csalják
30 VI | nagyorrú meggyõzõdéssel.~- Ej no, hát talán én beszélek bolondokat? -
31 VI | temettessék el elevenen.« No persze, hogy aztán összeszedték
32 VII | szívesen szította õket.~- No, hát melyitek érti a dolgot?~
33 VII | döfködni és nógatni, hogy »No, hozd elõ már!«~De mindenik
34 VII | kevesebb lesz a praetendens.~- No, az igaz. Hát akkor mégse
35 VII | gyanúsan nevetsz, öreg, no, iszen, én se vagyok a kalocsai
36 VIII| szavait, és felszólítá:~- No, fiam, válassz magadnak
37 IX | visszafelé Jobbaházy Benedek.~- No, mi az? - kérdé Mátyás,
38 X | csillagok is leszaladnak. No, ugyan szépen fog festeni
39 X | pihenjen meg itt a tábor. No iszen, szép pihenés volt.
40 X | nagyobb orra?~- A gulyásnak.~- No, akkor az volt a király!~
41 X | Várpalotai Korják uram.~- No, no, nemzetes vitézlõ uram -
42 X | Várpalotai Korják uram.~- No, no, nemzetes vitézlõ uram -
43 X | Mária hallgatott.~- Valld be no, hogy különb király volt,
44 X | fõpincemesteremmé nevezem ki. No, mit szólsz hozzá, Schramm
45 X | kurták, nektek is lesz.«~»No, no, majd meglássuk, jön-e
46 X | kurták, nektek is lesz.«~»No, no, majd meglássuk, jön-e a
47 X | hunyorgattak egymásra. Hm, no, mit akarunk még tudni?
48 XI | inkább ide, szépasszonyka, no, ülj le hát, ha parancsolom,
49 XI | valamit érted is? Gyere, no, ülj le hát még egyszer
50 XI | kiáltott föl Mátyás. - No, most már tégy valamit a
51 XI | kiáltott föl ijedten.~- No, csak ne okoskodj. Hiszen
52 XI | Igenis, fölséges uram.~- No, hát adok én neked - biztatá
53 XII | Hiszen akadt dolga elég.) No, semmi az, majd eljön máskor!
54 XII | ugyancsak garázdálkodtak. No, no, nem Szelistyét akarom
55 XII | ugyancsak garázdálkodtak. No, no, nem Szelistyét akarom elõhozni (
|