1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2458
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
501 III | hogy miképpen viselkedjék a király házában, az õ színe
502 III | végre eléje loccsantotta a követendõ magatartást.~-
503 III | ha kérdeznek, és minthogy a nagyurak mindenben az ellenkezõjét
504 III | ellenkezõjét teszik annak, amit a közönséges okos emberek,
505 III | és egy fõzõ asszonnyal. A társzekéren volt sátor,
506 III | ágynemûek, ott ütötték fel a vendéglõt a mezõkön, ahol
507 III | ütötték fel a vendéglõt a mezõkön, ahol nekik tetszett,
508 III | portékák voltak, meg kell adni; a végén is kisütötte Rostó
509 III | Rostó uram, hogy nem annyira a Budára való érkezést várják
510 III | reggelre kelve fölbontják a nagy ládát, mely a társzekér
511 III | fölbontják a nagy ládát, mely a társzekér alján piroslott
512 III | külsejével. Abban voltak a szemvakító nagy kincsek.
513 III | valóságos bögölyszemekké híztak a gyönyörûségtõl. Schramm
514 III(5) | A bécsi udvari gyűjteményben
515 III | ugyancsak olyan csat volt a cipõcskéin is. Az aranyos
516 III | lenyúlt az alsó fodraival.~A kis Vuca ellenben fölvette
517 III | kis Vuca ellenben fölvette a földkerekség legcsinosabb
518 III | pestimánt csavart. Ehhez járult a szép filigrán bocskorka,
519 III | karmazsin bõrbõl, melynek a szíjai egész a térdéig kígyóztak
520 III | melynek a szíjai egész a térdéig kígyóztak a formás
521 III | egész a térdéig kígyóztak a formás lábikráin. Meg lehetett
522 III | lábikráin. Meg lehetett abba a találgatásba bolondulni,
523 III | bolondulni, hogy melyik a különb közülök.~Hát még
524 III | suhogó kötényében, melynek a fele fel volt hajtva, kackiásan,
525 III | szattyáncsizma illett ehhez, a fejére pedig fátyolos ortont
526 III | mi volt az orton. Azok a szép asszonyok, akik abban
527 III | növény alakjában, s megint ad a természet a tetejökbe rózsát,
528 III | s megint ad a természet a tetejökbe rózsát, virágpártát,
529 III | valami színes csecsebecsét a zöld egyéniségük fölékesítésére.
530 III | eltemetve, itt õgyeleg, de csak a negyedik rend asszonyainak
531 III | negyedik rend asszonyainak a fején, ahol sokkal mélyebben
532 III | volt más voltaképpen, mint a fejkendõ, melyet ma is használnak
533 III | melyet ma is használnak a mesterasszonyok és parasztnõk,
534 III | parasztnõk, de valamint a turbán is csak fejkendõ,
535 III | turbán is csak fejkendõ, míg a megkötés módja nem teszi
536 III | nem teszi turbánná, úgy a fejkendõ is ortonná vált,
537 III | is ortonná vált, ha már a fej benne volt. Mátyás idejében
538 III | ortont viselt minden asszony, a királyné, a grófné, a kántorné
539 III | minden asszony, a királyné, a grófné, a kántorné és a
540 III | asszony, a királyné, a grófné, a kántorné és a parasztasszony.
541 III | a grófné, a kántorné és a parasztasszony. Csak a megkötés
542 III | és a parasztasszony. Csak a megkötés változott.~Ah,
543 III | minden ruhadarabok közt a legfecsegõbb. A renaissance
544 III | ruhadarabok közt a legfecsegõbb. A renaissance minden poézise
545 III | kendõcske, mely fölszíttad a haj illatát, és elárultál
546 III | elárultál némelyeket, amiket a mostani kalap eltitkol.
547 III | mindig jelentett valamit, a koron és hangulaton kívül
548 III | hiszen kort és hangulatot a mai nõi öltözék is kifejez.
549 III | Másképp kötötte az ortont a matróna (elöl lógott a kendõ
550 III | ortont a matróna (elöl lógott a kendõ két csücske), másképp
551 III | csücske), másképp kötötte a bánatos özvegy (körülcsavarta
552 III | körülcsavarta széleivel a nyakát), és másképp a csintalan
553 III | széleivel a nyakát), és másképp a csintalan menyecske (hátul
554 III | csintalan menyecske (hátul volt a bog a kontyon s hátul lógtak
555 III | menyecske (hátul volt a bog a kontyon s hátul lógtak le
556 III | kontyon s hátul lógtak le a kendõ szélei). Egyebet jelentett,
557 III | jelentett, ha az orton lejött a homlokra (ez a lemondás:
558 III | orton lejött a homlokra (ez a lemondás: nem vagyok látható),
559 III | nem vagyok látható), ha a homlok szabadon maradt,
560 III | homlok szabadon maradt, az a tetszeni vágyás, ha az orton
561 III | orton hanyagul lecsúszva a hajból is látni engedett
562 III | vagyok, olvadok«. Aztán jött a színek szerinti beszéd:
563 III | csipkével volt körülszegve. A vagyoni állapotot ellenben
564 III | vagyoni állapotot ellenben a kelme határozta: a gyolcs,
565 III | ellenben a kelme határozta: a gyolcs, a tafota vagy a
566 III | kelme határozta: a gyolcs, a tafota vagy a fátyolselyem,
567 III | a gyolcs, a tafota vagy a fátyolselyem, mely utóbbi
568 III | fátyolselyem, mely utóbbi csak a fõúri asszonyoknak dukált,
569 III | alkalmával az orton vagy a csepesz fölé még kalapot
570 III | fölé még kalapot is tettek a fejükre.~Hanem ez egyszer
571 III | egyszer hiába öltöztek ki a mi asszonyaink. Öreg Budavárban (
572 III | már akkor is öreg volt) a fõkapunál útjokat állták
573 III | fõkapunál útjokat állták a lándzsás õrök:~- Mi járatban
574 III | uram felelt helyettük:~- A király elé megyünk.~- Nincs
575 III | megyünk.~- Nincs itthon a király.~- Hát hol van?~-
576 III | menni.~Rostó uram megvakarta a fejét, s dohogott valami
577 III | valami olyanfélét, hogy a királynak mindig Budán kellene
578 III | kellene lennie, mint ahogy a vizes korsó, amibõl az ember
579 III | vizes korsó, amibõl az ember a szomjúság ellen iszik, mindig
580 III | iszik, mindig egy helyen áll a pitvarbeli padkán.~- Ejnye,
581 III | milyen szemtelenek ezek a városi urak!~- Mit hoz,
582 III | hoz, bátya?~- Azt már csak a királynak mondanám meg -
583 III | nincsen idehaza.~- Itthon van a helyettese, a palatinus.~
584 III | Itthon van a helyettese, a palatinus.~Gondolta Rostó
585 III | No, csakugyan. Elmegyek a palatinushoz. Ha nem használ,
586 III | Nem könnyû volt bejutni a palatinushoz. Irdatlan nagy
587 III | hosszat vártak, míg végre a janitor kinyitotta az ajtót,
588 III | ajtót, hogy bemehetnek.~A palatinust, görnyedt, õsz
589 III | urat, láthatólag meglepte a három szépség, mintha csak
590 III | három szépség, mintha csak a gráciák állnának elõtte
591 III | orációba kezdett, de mindjárt a harmadik szóba belesült.~-
592 III | kínlódjék kend - szakítá félbe a nádorispán, majd nyájasan
593 III | nádorispán, majd nyájasan fordult a nõkhöz: - Miféle küldöttség
594 III | Mustra? - csodálkozott a palatinus. - Meg van kend
595 III | tényállást elejétõl végig, hogy õ a szebeni gróf prefektusa,
596 III | gróf prefektusa, s minthogy a király mustrát kívánt a
597 III | a király mustrát kívánt a szelistyei asszonyokból,
598 III | asszonyokból, ím, itt küldi a szebeni gróf mutatónak az
599 III | mellékelt vászonnépséget annak a bizonyságául, hogy csinosak,
600 III | bizonyságául, hogy csinosak, és a többi meg a többi. De mivel
601 III | csinosak, és a többi meg a többi. De mivel a király
602 III | többi meg a többi. De mivel a király õfelsége nincsen
603 III | Budán, hát azért jöttek el a király helyetteséhez.~A
604 III | a király helyetteséhez.~A palatinus elmosolyodott.
605 III | palatinus elmosolyodott. A hagyomány szerint megcsipkedte
606 III | hagyomány szerint megcsipkedte a szép kis Vuca állát, aztán
607 III | lelkem, hiszen igaz, hogy a király helyettese vagyok,
608 III | kegyelmes uram?~- Várják be a királyt, míg megjön.~Aminthogy
609 III | jól ismervén itt Budán a dörgést, minthogy fiatalabb
610 III | Baumkirchner Andrásnál, a mostani pozsonyi grófnál,
611 III | komornyik. Tudta, merre van a két vendégfogadó, a »Kelempász
612 III | van a két vendégfogadó, a »Kelempász madár« és a »
613 III | a »Kelempász madár« és a »Fekete bivaly«. Hát biz
614 III | szemben álltak egymással azon a helyen, ahol a mostani pénzügyminisztérium
615 III | egymással azon a helyen, ahol a mostani pénzügyminisztérium
616 III | pénzügyminisztérium van, de még a Mátyás-templom telkének
617 III | Mátyás-templom telkének is egy része a »Kelempász madár«-hoz tartozott.~
618 III | Odaérvén, habozva álltak meg a két egyforma kinézésû alház
619 III | egyforma kinézésû alház elõtt.~A »Fekete bivaly« környékén
620 III | elevenség mutatkozott. A kinyitott ablakon át nagy
621 III | láthatók emberfejek, míg a »Kelempász madár« csöndesnek,
622 III | az imént harangozták el a delet a Boldogasszony-templom
623 III | imént harangozták el a delet a Boldogasszony-templom tornyában),
624 III | ott egy vendég se, mert a korcsmáros maga is künn
625 III | korcsmáros maga is künn ült a padkán és hegedült.~- No,
626 III | szálljunk, kis csirkék?~- Szebb a kelempász, mint a bivaly -
627 III | Szebb a kelempász, mint a bivaly - mondá Gergely Anna,
628 III | mondá Gergely Anna, aki a vendéglõ ajtaja fölötti
629 III | mókust nézegette, vagyis a kelempász madarat, mert
630 III | nevezték azelõtt mókus urat a kalimpáló taglejtései miatt.~-
631 III | felelte Rostó uram -, de a bivaly erõsebb.~- A Kelempász
632 III | de a bivaly erõsebb.~- A Kelempász csendesebb hely -
633 III | csendesebb hely - vélte a szende Schramm Mária.~-
634 III | felelte Rostó uram -, de a Bivalyban bizonyosan jobb
635 III | különben nem tódulna oda a sok vendég.~- Ah, istenem,
636 III | gyönyörû muzsika! - kiáltá a kis Vuca, a Rostó kedvence,
637 III | muzsika! - kiáltá a kis Vuca, a Rostó kedvence, elragadtatva -
638 III | bírt ellentállni Rostó, és a »Kelempász madár«-ba szálltak
639 III | amin fölötte csodálkozék a korcsmáros, egyszerre abbahagyva
640 III | korcsmáros, egyszerre abbahagyva a hegedülést.~- Kit keresnek? -
641 III | kvártélyt - felelte Rostó -, a lovaknak pedig istállót
642 III | Kapunk-e vagy nem?~Mire lekapta a sapkáját és bekiáltott lelkendezve:~-
643 III | Vendégek vannak! - Aztán a jöttek felé fordult: - Mindjárt
644 III | tessék beljebb kerülni.~A korcsmáros kiáltására egy
645 III | papucsokban, csörömpölõ kulcsokkal a fehér köténye mellé szúrva.
646 III | kijött személyesen megnézni a csodát, hogy vendégek vannak
647 III | csodát, hogy vendégek vannak a »Kelempász madár«-ban.~-
648 III | figyelmesen nézegette meg a gyönyörû jövevényeket.)
649 III | gyönyörû jövevényeket.) Még a helyet is megfúvom, ahová
650 III | ezzel térült, fordult, mint a karika, egy-két vén szolgáló
651 III | lett negyedóra múlva, hogy a Szentgyörgyiék és Garáék
652 III | Garáék kutyái mind odagyûltek a konyhaablak mellé, a finom
653 III | odagyûltek a konyhaablak mellé, a finom illatokat szagolni.~ ~
654 IV | IV. FEJEZET~A KELEMPÁSZ VERSENGÉSE A BIVALLYAL~
655 IV | FEJEZET~A KELEMPÁSZ VERSENGÉSE A BIVALLYAL~A vendéglőnek
656 IV | KELEMPÁSZ VERSENGÉSE A BIVALLYAL~A vendéglőnek különben nem
657 IV | nem sok értelme volt ebben a régi világban, mikor minden
658 IV | mikor minden ház megnyílt a vendég előtt, még Budán
659 IV | is, ahol pedig sok volt a betelepített német. A korcsma
660 IV | volt a betelepített német. A korcsma nem is annyira az
661 IV | kellett, mint inkább magoknak a burgereknek, mert mit csináljanak
662 IV | vendégük nincs? Azonfelül a polgári kimenő és a feleségtelen
663 IV | Azonfelül a polgári kimenő és a feleségtelen állapot, ha
664 IV | terjedő is, jólesett ezekben a sötét századokban is.~Aztán
665 IV | voltak, éppen nem hasonlóak a maiakhoz. Még nem fogyott
666 IV | maiakhoz. Még nem fogyott el a virtus kenyere, amelyből
667 IV | emlékezetekben és hagyományokban a nagy revolúció híre, amikor
668 IV | nagy revolúció híre, amikor a pápát ünnepélyesen letették
669 IV | letették Szent Péter trónjáról a budai polgárok Lajos pap
670 IV | Lajos pap vezérlete alatt.8~A pápa ugyan nem engedelmeskedett
671 IV | nem engedelmeskedett ennek a határozatnak, de ez már
672 IV | az ő privát dolga, arról a budai polgárok nem tehetnek;
673 IV | nem tehetnek; azért, hogy a pápa makacs, nekik mégis
674 IV | makacs, nekik mégis kijár a dicsőség.~Élvezték is. Élvezni
675 IV | kis lármát csaphat. Szóval a vendéglő magoknak a polgároknak
676 IV | Szóval a vendéglő magoknak a polgároknak kellett.~De
677 IV | úgyszólván örök háború dúlt a »Kelempász madár« és a »
678 IV | dúlt a »Kelempász madár« és a »Fekete bivaly« közt. Ezúttal
679 IV | Fekete bivaly« közt. Ezúttal a Bivaly kerekedett felül,
680 IV | felül, de nagyon. Annak a korcsmárosa volt a »három
681 IV | Annak a korcsmárosa volt a »három szemű« Wolfgang,
682 IV | három szemű« Wolfgang, aki a Hunyadi László lefejeztetésekor
683 IV | lefejeztetésekor ott állott a bámész csőcselék között,
684 IV | csőcselék között, s mikor a hóhér negyedszer is suhintott
685 IV | negyedszer is suhintott a pallosával, odarohant hozzá
686 IV | kiugrott. Azóta népszerű lett a budai nép előtt, és a közvélemény
687 IV | lett a budai nép előtt, és a közvélemény a két szeméhez
688 IV | előtt, és a közvélemény a két szeméhez titulusul odaragasztotta
689 IV | titulusul odaragasztotta a hóhér kiütött szemét, nevezvén
690 IV | háromszemű Wolfgangnak.~A háromszemű Wolfgangnak ez
691 IV | háromszemű Wolfgangnak ez a tette mesés gazdagságot
692 IV | mesés gazdagságot hozott. A polgárság fölkapta a »Fekete
693 IV | hozott. A polgárság fölkapta a »Fekete bivaly«-t, divatba
694 IV | t, divatba hozta, persze a »Kelempász madár« rovására;
695 IV | laboda verte föl azóta.~A Kelempász korcsmárosa, az
696 IV | egész város szerelmes maradt a »Fekete bivaly«-ba.~Akkor
697 IV | elõkelõbb voltát nevelte a Bivalynak.~Megpróbált a
698 IV | a Bivalynak.~Megpróbált a világon mindent, még Kulifintyót,
699 IV | mindent, még Kulifintyót, a százesztendõs besnyõi barátot
700 IV | besnyõi barátot is, akinek a fehér szakálla a térdén
701 IV | akinek a fehér szakálla a térdén alul ért a krónikák
702 IV | szakálla a térdén alul ért a krónikák szerint, s okos
703 IV | Úgy is élt és hízott aztán a besnyõi klastromban, mint
704 IV | Besnyõre.~Elpanaszolván a »Kelempász madár« aláhanyatlását
705 IV | hogy vendéglõmbe járjanak?~A százesztendõs Kulifintyó
706 IV | Kulifintyó megsimogatta a világraszóló nagy szakállát
707 IV | te? Hanem hadd beszéljen a bárány a lóval. Érted-e?
708 IV | hadd beszéljen a bárány a lóval. Érted-e? Mert többet
709 IV | hármat vitt Kulifintyónak a tanácsért, de lórul szó
710 IV | esetben is bolondság - mert a bárányokat már odaadta,
711 IV | odaadta, és ami egyszer a barátok kezébe kerül, azzal
712 IV | Korják útközben hazafelé ebbe a hókusz-pókusz tanácsba,
713 IV | no, fiam. Hát az bizony a muzsika lesz. Mert akkor
714 IV | lesz. Mert akkor beszél a ló a báránnyal, mikor a
715 IV | Mert akkor beszél a ló a báránnyal, mikor a hegedû
716 IV | a ló a báránnyal, mikor a hegedû húrjait a vonóval
717 IV | mikor a hegedû húrjait a vonóval húzogatják.~Bizony
718 IV | húzogatják.~Bizony igaz lehet. A barát a muzsikát értette,
719 IV | Bizony igaz lehet. A barát a muzsikát értette, mert lószõrbõl
720 IV | értette, mert lószõrbõl van a vonó és birkabélbõl a húr.
721 IV | van a vonó és birkabélbõl a húr. Hát mármost ezt meg
722 IV | mármost ezt meg kell fogadni.~A »Kelempász madár« fiatal
723 IV | nevetségessé vált, mert a muzsikaszóra se jött be
724 IV | muzsikaszóra se jött be senki: a hat barna fickó a falaknak
725 IV | senki: a hat barna fickó a falaknak húzta és csak a
726 IV | a falaknak húzta és csak a tücskök hallgatták, akik
727 IV | éjjel, ha valaki hallván a muzsikaszót, benézett az
728 IV | az ablakon s látta, hogy a nagy, üres szobában csak
729 IV | nagy, üres szobában csak a hat cigány csinálja nagy
730 IV | még víziói is támadtak.~- A »Kelempász madár«-ban bált
731 IV | madár«-ban bált tartanak a lelkek, hat cigány muzsikál
732 IV | cigány muzsikál nekik s õk, a kísértetek, fehér lepedõkben
733 IV | fehér lepedõkben járják a csárdást és a palotást,
734 IV | lepedõkben járják a csárdást és a palotást, hogy csak úgy
735 IV | hogy csak úgy csörömpölnek a csontjaik.~Különbözõ borzalmas
736 IV | részletek keringtek errõl a városban. Hogy azt mondják,
737 IV | városban. Hogy azt mondják, a megholt arisztokrácia tartja
738 IV | arisztokrácia tartja ott a báljait, hogy a fejét hóna
739 IV | tartja ott a báljait, hogy a fejét hóna alatt tartva
740 IV | fejét hóna alatt tartva a táncosok közt lejt Hunyadi
741 IV | odaugrik hozzá, kikapja a fejét a hóna alól és lapdázik
742 IV | odaugrik hozzá, kikapja a fejét a hóna alól és lapdázik vele
743 IV | vagy egy órahosszat. Ez a megboldogult szerb vajda,
744 IV | Brankovics lelke, akinek ez a büntetése a halála után,
745 IV | lelke, akinek ez a büntetése a halála után, ama bizonyos
746 IV | leveleért… Beszélték, hogy a megboldogult Szapolyainé
747 IV | kecskén nyargal be ebbe a bálba… De hát mindezeket
748 IV | Luca napján éppen abban a szempillanatban született,
749 IV | esthajnali csillag kibúvik; a többi ember nem lát ott
750 IV | muzsikust.~Egyrészt ezek a kísérteties hírlelések,
751 IV | kísérteties hírlelések, másrészt a nagy költség arra bírták
752 IV | Korják Jánost, hogy ezzel a végsõ kísérlettel is fölhagyjon -
753 IV | fölhagyjon - melybõl csak az a haszna volt, hogy unalmában
754 IV | hegedülni.~Elbocsátotta hát a bandát, s éppen azt forgatta
755 IV | midõn az öreg Rostó jött a szelistyei asszonyokkal.~
756 IV | szelistyei asszonyokkal.~A legszebb szobáit nyitotta
757 IV | aztán megterített, majd a konyhában az ebédfõzésnél
758 IV | étkezõterembõl. Rohan ki, hogy talán a kutya döntött fel valamit,
759 IV | tiszt kopogtatja az asztalt a pecsétes gyûrûjével, kiáltozván: »
760 IV | vendéglõs! vendéglõs!« A sarkantyúik pengnek, a kardjaik
761 IV | A sarkantyúik pengnek, a kardjaik csörömpölnek, valami
762 IV | csörömpölnek, valami gyönyörû ez a fülnek.~- Mi tetszik? -
763 IV | Mi tetszik? - hebegte a szegény Korják ijedten:
764 IV | fogságra hurcolják.~- Hát bort a javából, egy, kettõ, három!~
765 IV | kettõ, három!~Meghozta a bort és csodálkozva törülgeti
766 IV | csodálkozva törülgeti szemeit, a két nyalka tisztbõl vagy
767 IV | azóta.~Azok is bort kérnek. A két elõbbi tiszt elkezdi
768 IV | Igaz-e, hogy ide szálltak a szelistyei asszonyok?~-
769 IV | bolond ember Korják, tudja õ a módját megadni.~Míg a hadnagyokkal
770 IV | õ a módját megadni.~Míg a hadnagyokkal beszélt, egyre
771 IV | nyílt az ajtó, csikorgott a sarkában, nem volt annak
772 IV | folyton-folyvást özönlöttek be a vendégek, egy-egy fõúri
773 IV | polgár, pajkos, vidám apródok a palotából, vén piperkõcök,
774 IV | kövér, nagy tokájú háziurak a Tabánból, köztük nem egy
775 IV | Tabánból, köztük nem egy a »Fekete bivaly« törzsvendége.
776 IV | se gyõzte volna hordani a borokat, s még amellett
777 IV | kend, vagy mi?~És mindenki a beszállott vendégek felõl
778 IV | Aha! Kezdte már megérteni. A szép parasztnõk hozzák a
779 IV | A szép parasztnõk hozzák a sok vendéget.~- Jövök, jövök -
780 IV | bukkant ki izzadó üstökével, a pincébe szaladt le nagy
781 IV | szaladt le nagy robogással a grádicsokon, az egyik vén
782 IV | egyik vén szolgálót befogta a vendégek kiszolgálására,
783 IV | vendégek kiszolgálására, a másikat pedig elszalasztá
784 IV | másikat pedig elszalasztá a Fazekas utcába a testvérbátyjáért,
785 IV | elszalasztá a Fazekas utcába a testvérbátyjáért, aki ott
786 IV | háznépével segíteni, mert a »Kelempász madar«-at valóságosan
787 IV | valóságosan ostromolják a vendégek.~Mire a szelistyeiek
788 IV | ostromolják a vendégek.~Mire a szelistyeiek bejöttek, hogy
789 IV | hogy alig maradt annyi hely a vendégek közt, amin az öreg
790 IV | öreg Korjákné átjárhatott a tálakkal, melyeken fölséges,
791 IV | készített ételek párologtak.~És a vendégek mégis egyre jöttek.
792 IV | villámként futott végig a városon a hír, hogy megjöttek
793 IV | villámként futott végig a városon a hír, hogy megjöttek a szelistyei
794 IV | városon a hír, hogy megjöttek a szelistyei asszonyok, akikbõl
795 IV | szelistyei asszonyok, akikbõl a király mustrát kért, és
796 IV | király mustrát kért, és hogy a »Kelempász madár«-nál vannak
797 IV | azokat meg kell nézni még a félholtnak is!~Mikor már
798 IV | félholtnak is!~Mikor már nem fért a vendég bent, azok is boldogok
799 IV | akik künn az udvaron vagy a ház elõtt kaptak helyet.
800 IV | meleg délután volt ugyan és a bor se fogyott ki a Korják
801 IV | ugyan és a bor se fogyott ki a Korják pincéjébõl, de már
802 IV | asztalt, széket összehordtak a környékbeli szomszédoktól
803 IV | mégse volt elegendõ.~Hízott a Korják lelke, arca sugárzott
804 IV | pedig hálásan kereste föl a szelistyei nõket. Oh, istenem,
805 IV | istenem, de szépek! Kivált a kis fekete, aki mindig nevetgél.
806 IV | nevetgél. Túlsugározza annak a mosolya a napfényt is.~Az
807 IV | Túlsugározza annak a mosolya a napfényt is.~Az öreg Korják
808 IV | ott totyogott-tityegett a vendégek közt, de az asszony
809 IV | mindig asszony marad, nem a szerencse elsõ mosolyát
810 IV | mosolyát látta és élvezte a nagy vendég-sokadalomban,
811 IV | vendég-sokadalomban, mint a fia, hanem csak az alkalmat,
812 IV | fizessen, hogy visszaadja, amit a megaláztatás kálváriáján
813 IV | óta, s legott szalasztá a Verona szolgálóját a »Fekete
814 IV | szalasztá a Verona szolgálóját a »Fekete bivaly«-néhoz, a
815 IV | a »Fekete bivaly«-néhoz, a következõ üzenettel:~- Tisztelteti
816 IV | székeket kölcsön adni, mert a vendégeink már el nem férnek
817 IV | vendégeink már el nem férnek a mieinken.~Bár már a másik
818 IV | férnek a mieinken.~Bár már a másik ifiasszony is a hatvan
819 IV | már a másik ifiasszony is a hatvan felé járt, azért
820 IV | azért nem volt rest erre a szóra rögtön a sarokba rohanni
821 IV | rest erre a szóra rögtön a sarokba rohanni seprõért,
822 IV | vele az üzenethozót, ha a kövér, vérmes háromszemû
823 IV | asztalfiókban, el nem vörösödik a dühtõl ezekre a szavakra,
824 IV | vörösödik a dühtõl ezekre a szavakra, mint a skarlát-posztó,
825 IV | ezekre a szavakra, mint a skarlát-posztó, s azzal
826 IV | üvöltõ kiáltással: »Ezt a szemtelenséget megkeserüli
827 IV | asztal alá.~- Jaj! - kiáltá a Bivalyné szívettépõn és
828 IV | szívettépõn és kiejtette a seprõt. - Jaj, meghalt,
829 IV | Ráborult az urára, megfogta a fejét, a jószívû Verona
830 IV | urára, megfogta a fejét, a jószívû Verona pedig vízért
831 IV | elõhívott Koszta Konstantinus, a budai kilógus, aki hirtelen
832 IV | bizony, egy kis gutaütés érte a háromszemû Wolfgangot.~Verona
833 IV | várta, hogy elmondhassa a gazdáinak:~- No, szépen
834 IV | No, szépen megcsinálták a pecsenyét odaát, a fekete
835 IV | megcsinálták a pecsenyét odaát, a fekete Bivalyt meglegyintette
836 IV | fekete Bivalyt meglegyintette a szél.~Megijedtek erre Korjákék: »
837 IV | ez megint rossz vért szül a közönségben.« De megfordítva
838 IV | történt. Amint kiszivárgott a vendégek közé az eset, általános
839 IV | az eset, általános lett a vélemény: »Úgy kell az irigy
840 IV | az irigy kutyának! Íme, a szegény Korjáknak egyetlen
841 IV | tûrte szelíden, csendesen a sors mostoha kezét. Pedig
842 IV | milyen kapitális bora van, és a helyiség is, isten tudja
843 IV | kellemesebb.« Szóval, inkább a Korják javára dõlt a gutaütés.
844 IV | inkább a Korják javára dõlt a gutaütés. Mert olyan a szerencse,
845 IV | dõlt a gutaütés. Mert olyan a szerencse, hogy ha egyszer
846 IV | pártolni kezd valakit, hát még a hibákból is a védencének
847 IV | valakit, hát még a hibákból is a védencének fon koszorút.~
848 IV | védencének fon koszorút.~A szelistyei asszonyok estefelé
849 IV | estefelé elmentek Rostó urammal a várost megnézni, különösen
850 IV | várost megnézni, különösen a boltokat és bazárokat, ahol
851 IV | mindamellett folyton jöttek a vendégek a »Kelempász madár«-
852 IV | folyton jöttek a vendégek a »Kelempász madár«-ba, mert
853 IV | Egész este tolongott ott a sokaság, nyüzsgött-rezsgett
854 IV | nyüzsgött-rezsgett még a környék is. A vacsoránál
855 IV | nyüzsgött-rezsgett még a környék is. A vacsoránál kevély nagyurak,
856 IV | Rostó urammal, hogy azon a réven beszélgethessenek
857 IV | beszélgethessenek egy kicsit a híres asszonyokkal. Mert
858 IV | kapós ember lesz az holnap a társaságokban, akirõl elmondhatják: »
859 IV | akirõl elmondhatják: »Tegnap a szelistyei asszonyoknál
860 IV | asszonyoknál legyeskedett a lurkó.«~Hiába, a divat!
861 IV | legyeskedett a lurkó.«~Hiába, a divat! Ez a nagy rugó. A
862 IV | lurkó.«~Hiába, a divat! Ez a nagy rugó. A léhák istene.
863 IV | a divat! Ez a nagy rugó. A léhák istene. Az örökkévaló
864 IV | alatt egyformán uralkodó. És a keresztény isten sincs három
865 IV | sincs három személyben - a negyedik a divat.~Bár a
866 IV | személyben - a negyedik a divat.~Bár a szelistyeiek
867 IV | a negyedik a divat.~Bár a szelistyeiek tíz óra táján
868 IV | fáradtan lepihenni, azért a sokaság egész éjfél utánig
869 IV | hajnalán) elcsöndesedett a helyiség, s a vendéglõsné
870 IV | elcsöndesedett a helyiség, s a vendéglõsné reszketõ kezével
871 IV | aranyakban az asztalra a mai nagy bevételt, így szólt
872 IV | nagy bevételt, így szólt a fiához:~- Tudod-e, János
873 IV | fiam, mi hozta nekünk ezt a mai napot?~- A szelistyei
874 IV | nekünk ezt a mai napot?~- A szelistyei nõk.~- A hegedûd -
875 IV | napot?~- A szelistyei nõk.~- A hegedûd - igazítá ki az
876 IV | igazítá ki az anyóka -, ahogy a Kulifintyó barát mondta.~-
877 IV | Hogy-hogy, anyám?~- Beszélgettem a nõkkel, én fektettem le
878 IV | nõkkel, én fektettem le õket. A két nagyobbik özvegyasszony.
879 IV | akartam mondani? Igaz, hogy a harmadik leány, oláh leány.
880 IV | beszélgettem vele. Az aztán a helyes teremtés. Az is,
881 IV | értesz már? Elpirulsz? Nézz a szemembe, te János! Neked
882 IV | János! Neked tetszik az a kis fruska. De mit is akartam
883 IV | kerültek ide és nem amoda, a Bivalyhoz. Hát azt mondja,
884 IV | mondja, hogy az öreg úr, aki a királyhoz hozta õket bemutatni,
885 IV | királyhoz hozta õket bemutatni, a Bivalyba akart menni, de
886 IV | Bivalyba akart menni, de a kis Vuca, mert Vucának híják,
887 IV | Vucának híják, hallotta a te hegedûd hangját; mintegy
888 IV | Látod, mégis csak jó az, ha a bárány a lóval beszél. De
889 IV | csak jó az, ha a bárány a lóval beszél. De mit is
890 IV | édes fiam, hogy most már a ló beszéljen a báránnyal.
891 IV | most már a ló beszéljen a báránnyal. Az a lány szerencsét
892 IV | beszéljen a báránnyal. Az a lány szerencsét hozna ránk,
893 IV | Isten hajította ide. Az a babonás elõérzetem van,
894 IV | hogy reggel, mikor bejöttek a fölöstökömhöz, Korják uram
895 IV | egy-egy rózsát nyújtott a két özvegynek, a Vucának
896 IV | nyújtott a két özvegynek, a Vucának pedig kettõt, egy
897 IV | fehéret és egy pirosat.~A két menyecske összenézett,
898 IV | gúnyosan elbiggyesztve a szájaikat, mintha mondanák: »
899 IV | mondanák: »No, nézd, ez a mamlasz szebbnek találja
900 IV | mamlasz szebbnek találja a fátát nálunknál.«~Rostó
901 IV | kedves cselédkéim közt; az a királynak van föltartva.~
902 IV | mindnyájukat, de Vucát legjobban.~- A király csak a szemével fog
903 IV | legjobban.~- A király csak a szemével fog ítélni, én
904 IV | szemével fog ítélni, én most a szívemmel is látok.~Vuca
905 IV | Vuca arca kigyúlt, mint a fáklya, szemeit lesütötte
906 IV | beste lélek? - fakadt ki a prefektus, szintén oláhul.~-
907 IV | és most ünnepélyessé vált a hangja -, hogy miután férfiakat
908 IV | Adja nekem kegyelmed ezt a kislányt feleségül.~Vuca
909 IV | feleségül.~Vuca fölugrott a székrõl, ki akart szaladni,
910 IV | is lehetett volna hallani a szívecskéje dobbanását,
911 IV | megveszett kend? Hogy én a kollekciómat szétszórjam,
912 IV | fáradságosan gyûjtöttem.~Ámde a szájára csapott, tudatára
913 IV | nem szabad elárulni, hogy a szelistyei asszonyok gyûjtve
914 IV | nem asszonyokat hozni ide. A leány se akarja. Legalább
915 IV | nem. Most az elsõ dolog a királyhoz való eljutás.
916 IV | eljutás. Ad majd nekünk a király különb legényeket.
917 IV | mákom! Lökd neki oda azt a kosarat!~De az »édes mákom«
918 IV | kosarat!~De az »édes mákom« a romlatlan gyermek õszinteségével
919 IV | kacéran mórikálva magát a csípõin, és beletette a
920 IV | a csípõin, és beletette a kis kezét annak a nagy tenyerébe,
921 IV | beletette a kis kezét annak a nagy tenyerébe, miközben
922 IV | tenyerébe, miközben behunyta a szemeit, mintha egyszerre
923 IV | nekem - mondta bátran -, a feleséged leszek… kocsmárosné.~-
924 IV | támad vala, ha éppen abban a percben be nem szakítja
925 IV | be nem szakítja az ajtót a Verona szolgáló egy lelkendezõ
926 IV | lelkendezõ kiáltással:~- Hírnök a királytól!~A nyitott ablakon
927 IV | kiáltással:~- Hírnök a királytól!~A nyitott ablakon át látni
928 IV | az udvaron és egyenesen a szelistyei asszonyok után
929 IV | asszony - felelte félvállról a csatlós.~- Az asszonyok
930 IV | jelenjenek meg kegyelmetek a színe elõtt Várpalotán.~
931 IV | Várpalotán.~Megörült Rostó a parancsnak. Ohó! Hát már
932 IV | parancsnak. Ohó! Hát már tudja a király, hogy itt vagyunk?
933 IV | elgondolta és fölépítette a fogadtatást, aztán, mint
934 IV | fogadtatást, aztán, mint a gyerek, megint összeseperte
935 IV | gyerek, megint összeseperte a színes kavicsait, hogy újból
936 IV | mulatságot szerzett ez neki, ki a hosszú úton annyira beleélte
937 IV | annyira beleélte magát ebbe a kalandba, hogy utoljára
938 IV | asszonynak képzelte.~Hanem ehhez a mulatsághoz egy kis bosszankodás
939 IV | bosszankodás is került napközben. A Vuca és a vendéglõs közti
940 IV | került napközben. A Vuca és a vendéglõs közti szerelem
941 IV | mely két óra alatt kelt ki a földbõl, meglombosodott,
942 IV | Korják be nem érte, hogy a vendéglõje ma is tömérdek
943 IV | szomszédasszonynak kellett segédkezni a fõzésnél), még egyszer felkereste
944 IV | felkereste délután Rostóékat a szobáikban, ezúttal az anyjával
945 IV | együtt és újból megkérte a Vuca kezét.~- Nem adhatom -
946 IV | hozzá is megyek - felelte a leány dacosan.~- Hallgass,
947 IV | dacosan.~- Hallgass, béka! Te a Dóczy György jobbágya vagy,
948 IV | disponálhatna veled. Azonfelül most a királyhoz mégysz, és azt
949 IV | rendelkezni.~- Nem megyek a királyhoz - mondá a leány. -
950 IV | megyek a királyhoz - mondá a leány. - Azért sem megyek!~
951 IV | sem megyek!~S toppantott a lábával, mint valami szilaj
952 IV | szeretném én látni! - dühöngött a prefektus, az ökleit felemelve.~-
953 IV | felemelve.~- Vasaltasson meg a nemzetes úr, akkor elvitethet,
954 IV | nem. Úgy vigyenek, vasban, a király elé, majd megmondom
955 IV | bátorságát - és eltört most már a mécses: sírni kezdett.~Az
956 IV | azután simogatni kezdte azt a holló haját és kérlelgette,
957 IV | kunkogj, szívecském, mert árt a szépségednek, vörösek lesznek
958 IV | szépségednek, vörösek lesznek a szemeid. Legyen eszed, Vucácskám.
959 IV | jut eszedbe az ilyesmi? A te formás bokáidra bilincset
960 IV | engesztelés, minden ígéret, a kis fruska nem tágított,
961 IV | vásárolt Vucának, de annak csak a Korják kellett, nagy durcásan
962 IV | nagy durcásan lehajigálta a földre a sok encse-bencsét.~
963 IV | durcásan lehajigálta a földre a sok encse-bencsét.~A prefektus
964 IV | földre a sok encse-bencsét.~A prefektus kétségbeesetten
965 IV | kétségbeesetten tördelte a kezeit - mit csináljon vele.
966 IV | legem - kiegyezni, hogy a kecske is jóllakjék és a
967 IV | a kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon.
968 IV | megígérte Korjáknak, hogy a leány az övé lesz, ha az
969 IV | minden ellenkezés nélkül a király elé járul és ott
970 IV | nekem?~- Jó - hörögte Rostó, a kezét Korják felé nyújtva.~-
971 IV | elvitte.~Rostó visszavonta a kezét.~- Úgy, ahogy visszakapom.~
972 IV | meg Korják kapta vissza a kezét, s gúnyosan fölkacagott,
973 IV | gúnyosan fölkacagott, és a fogai megcsikordultak:~-
974 IV | Ami belõle megmarad, ugye?~A prefektus vállat vont.~-
975 IV | Ej, hát ki parancsol a királynak?~Erre aztán úgy
976 IV | ki akarta dobni Korjákot a szobából, Korják pedig Rostót
977 IV | szobából, Korják pedig Rostót a vendéglõbõl, az egyik azzal
978 IV | azzal fenyegetõzött, hogy a palatinushoz megy, a másik (
979 IV | hogy a palatinushoz megy, a másik (Korják) azt hajtotta,
980 IV | felé, mikor már eloszlottak a vendégek, köttetett meg
981 IV | vendégek, köttetett meg a végleges béke az anyó közvetítésével (
982 IV | anyó közvetítésével (mert a haragos felek nem szóltak
983 IV | szóltak többé egymáshoz) a következõ pontozatokban:~
984 IV | pontozatokban:~Vuca elmegy a király elé a másik két szelistyei
985 IV | Vuca elmegy a király elé a másik két szelistyei menyecskével (
986 IV | szelistyei menyecskével (hiszen a király derék ember, nem
987 IV | Azonban Korják is velök megy a szekéren kocsis helyett
988 IV | és meg tudja akadályozni a rosszat.)~Így aztán hajnalban
989 IV | hajnalban csakugyan megindult a Dóczy uram híres, fölpántlikázott
990 IV | Veszprém felé. Korják ült a bakon, pörge kalapban, a
991 IV | a bakon, pörge kalapban, a Dóczy libériájában, s szólítgatta
992 IV | szólítgatta gyakran ostorával a lovakat.~A vászonnépek bágyadtan
993 IV | gyakran ostorával a lovakat.~A vászonnépek bágyadtan szundikáltak,
994 IV | zökkenõnél nyíltak ki hol a fekete szemek, hol a kék
995 IV | hol a fekete szemek, hol a kék szemek, de teljesen
996 IV | ébredtek föl, mikor már a tüzes napsugár kezdte csiklandozni
997 IV | tréfálkozott velök Rostó uram, a fülükbe kiáltozva. - Ébredjetek
998 IV | kis csirke!~Kinyitották a szemeiket egy-egy mosollyal,
999 IV | gyönyörû erdõ sötétedett a távolban! Rostó uram magyarázta:
1000 IV | Rostó uram magyarázta: Az a Bakony. Ott laknak a híres
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2458 |