Fejezet

 1 II  |         pünkösd péntekén kijött Mujkó nevû bolondjával, a pajtások
 2 II  | udvarnál is - hát még Mujkónál!~Mujkó nem volt egyéb, mint egy
 3 II  |       nagyon óvatos stiliszták, Mujkó barátom. Azt találná felelni
 4 II  |       minden föl lesz fordítva: Mujkó lesz a király, lakájok lesznek
 5 V   |        a helyét a díszteremben »Mujkó őfelsége« körül, a harmadik
 6 VI  |                     VI. FEJEZET~MUJKÓ KIRÁLY ÉS UDVARA~A folyosóról
 7 VI  |          Egészen jól csináltad, Mujkó. Mindig mondom én, hogy
 8 VI  |       az ajándékok?~- Hát igen, Mujkó. Ez már vele jár a királysággal.
 9 VI  |   méregtõl, mint a mai napon I. Mujkó király õfelsége - majd minden
10 VI  |        Attól tartok, urak, hogy Mujkó király csak felül csinálja
11 VII |       asztal alatt megkeresse a Mujkó sárga csizmás lábait, melyek
12 VII |         átkarolja, megcsókolja. Mujkó király, úgy tudom, megengedi
13 VII |   pofont, amit ezért kaphattok, Mujkó király le nem veszi a képetekrõl.
14 VII |         ideje már visszatérni a Mujkó király birodalmába. Menjünk.~
15 VIII|      ASSZONYOK VÁLASZTANAK~Maga Mujkó is érezte már a fellegek
16 VIII|  szokott viselni.~- Én? - kérdé Mujkó kacagva, ujjával a saját
17 VIII|          Hosszú haj, rövid ész.~Mujkó király azonban ezzel sem
18 VIII| fõszakácsát.~- Emlékül? - kérdé Mujkó király megzavarodva.~Mindenre
19 VIII|        Mujkónak, hogy adja oda.~Mujkó király fennhangon jelenté
20 VIII|     csak a közelülõk hallották.~Mujkó király figyelmen kívül hagyá
21 VIII|        kis Vucát szólította föl Mujkó választásra.~Vuca némán
22 VIII|  asztalhoz iramodott és megállt Mujkó elõtt. Ravasz, pajkos mosoly
23 VIII|  értette, mit akar, de mindegy; Mujkó király ráhagyta kegyteljesen:~-
24 VIII|     hajrá, utána, fölkerekedett Mujkó király és az egész udvari
25 VIII|       eszeveszett, a kapu felé.~Mujkó király semmit sem vett észre
26 VIII|         ahogy én nem vagyok az.~Mujkó látván, hogy a fölfedezés
27 IX  |      hát a hermelin-köpönyeget, Mujkó, és eredj a pokolba! Ti
28 X   |    apród hozta számára párnán a Mujkó csörgõ-sapkáját, egy másik
29 X   |        az ember a világra jött!~Mujkó ennek dacára is megmaradt
30 X   |      indoklásul.~- Hát jól van, Mujkó, meglesz az is, de mármost
31 X   |   pajkos mosoly játszott, mikor Mujkó eltávozott. Gondolta magában: »
32 X   |  akkorra ott állt, sorját várva Mujkó is Schramm Máriával.~A fõurak