Fejezet
1 I | a szebeni ispán az öreg Dóczy Mihály, a Hunyadi János
2 I | birtokom - jegyzé meg a fiatal Dóczy György, az újonnan kinevezett
3 I | hallgatjuk meg őket, hogy a Dóczy öcsénk jobbágyai.~Vagy tíz-tizenkét
4 I | Ne bújj el! Adj hangot, Dóczy!~Dóczy röstelkezve fordult
5 I | bújj el! Adj hangot, Dóczy!~Dóczy röstelkezve fordult volt
6 II | elutazván a szebeni grófhoz, Dóczy Györgyhöz, tudja meg apróra
7 II | egyik teremben találkozik Dóczy Györggyel, a szebeni ispánnal.~-
8 II | ispánnal.~- Ah, te is itt vagy, Dóczy? Hát mi újság Erdélyben,
9 II | várják az ígéretet - felelte Dóczy mosolyogva.~A király elgondolkozott
10 II | föl mustrának Szelistyérõl Dóczy György.~- Ne beszélj!~-
11 III | nép el is nevezte »éhes Dóczy«-nak. Egy denár haszonért
12 III | két test, de egy lélek.~Dóczy tehát nem volt rest, kiadta
13 III | isten nyugosztalja meg, Dóczy is jól járt, mert megvolt
14 III | termet, mint a szarvasé. Dóczy házat és három telket ajándékozott
15 III | megvolt a legszebb szõke, Dóczy azt parancsolá a prefektusának,
16 III | uram kísérte õket Budára. Dóczy nem is látta õket, mert
17 IV | Hallgass, béka! Te a Dóczy György jobbágya vagy, és
18 IV | hajnalban csakugyan megindult a Dóczy uram híres, fölpántlikázott
19 IV | bakon, pörge kalapban, a Dóczy libériájában, s szólítgatta
20 VI | üdvözletünket kedvelt hívünknek, Dóczy Györgynek, a szebeni grófnak,
21 VI | a hallottakat. Hm, tehát Dóczy György uram be akarta csapni
22 VIII| modorában kérdé:~- Ugyebár Dóczy György uram õnagysága kegyelmed? (
23 IX | csapatoddal Nagyszebenbe, Dóczy György szebeni grófhoz,
24 IX | megtisztítjátok, kiöltöztetitek õket Dóczy György költségén, ezek után
25 IX | Hungarorum Rex etc.~Bonum mane Dóczy!~Ibi te viros admitto; feminae
26 IX | capitis perderis.~Jó reggelt, Dóczy!~Itt küldöm a férfiakat;
27 X | Bolondóczy. (Ezt legalább Dóczy is célzásnak veheti, ha
28 XII | is történt. A megszeppent Dóczy tisztességesen felöltöztette
29 XII | király esztendõre se jött el. Dóczy külön is meghítta egy alkalommal. »
30 XII | kivetõdött valahol, s hírét vette Dóczy, most már a virtus okáért
|