Fejezet
1 I | kérdést.~- Az asszonyoknak - szólt az udvarbíróhoz - van valami
2 II | avatkozni.~- Értem fölségedet - szólt a nagyasszony kevély gúnnyal,
3 II | Miféle asszonyok is? - szólt a király nevetve.~Hárma-négyen
4 II | kellene kifejteni.~- Persze - szólt a király -, de díszruháink
5 III | kis Vuca állát, aztán így szólt volna õsz bajszát sodorgatva:~-
6 IV | a mai nagy bevételt, így szólt a fiához:~- Tudod-e, János
7 VI | senki altató dalt.~- Elég - szólt a király jóságos hangon. -
8 VI | a haján, fölséges uram - szólt közbe a közelálló Rostó
9 VI | vonásait. Drumont lovag így szólt hozzá: »Én többször láttam
10 VI | odaugratott a haldoklóhoz, az így szólt a körülállókhoz: »Nyissátok
11 VI | palotából.~- Az ördögbe is - szólt egy másik ama vakmerõ lakájok
12 VI | nagyorrú legényke és így szólt halkan:~- Hagyd el, barátom.
13 VI | nézegette.~- Az a baj - szólt aztán -, hogy a király haragra
14 VI | megösmerném.~- Vajon? - szólt kétkedõ tekintettel. - Nos,
15 VI | megcsipkedõk.~- Igaz, ni - szólt közben élénken Vojkffy (
16 VII | melyitek érti a dolgot?~Drágffy szólt elõször:~- Az arany kancsó
17 VII | fordulaton, mely Báthorynak szólt, akinek az anyja tudvalevõleg
18 VII | nagy szükségem van.« Így szólt és a tokaji bort átöntötte
19 VIII| beállott csöndben ekképpen szólt:~- Kedvelt híveink! Mielõtt
20 VIII| esik szóbeszédjük, s ígyen szólt egyenesen a királyhoz:~-
21 VIII| gyönge, alig hallgató hangon szólt, mintha csak egy méh döngése
22 VIII| a kis cirkumspektus! - szólt közbe egy selyma hang valahonnan
23 IX | többiekkel.~- Ha már így van - szólt Mátyás -, és nem akarnak
24 X | Ez utóbbi verzió mellett szólt az a körülmény, hogy õfelsége
25 X | egy beteg medve, aztán így szólt:~- Az onnan van, fölség,
26 XI | jó lesz-e?~- Oh uram - szólt a menyecske ravasz mosolygással -,
27 XI | fekete sátorból beszélne, így szólt:~- Kezdje meg fölséged mindjárt.
28 XII | Pásztorok epedõ furulyája szólt errõl, nagyurak hamis gondolata
|