Fejezet
1 I | fordult volt az ablak felé, mintha a vidéket nézné, de a kormányzó
2 I | szemöldjeit a homlokára, mintha mélyen gondolkoznék, aztán
3 II | mondott, az végre is annyi, mintha a király mondta volna.~Lõn
4 II | mondom neked, úgy cselekszel, mintha a seregély a rigótól kérdezné:
5 III | nézte valaki, úgy látszott, mintha sajátságos kék zománca lenne,
6 III | sokkal mélyebben van elásva, mintha öt század feledékenysége
7 III | meglepte a három szépség, mintha csak a gráciák állnának
8 IV | elbiggyesztve a szájaikat, mintha mondanák: »No, nézd, ez
9 IV | miközben behunyta a szemeit, mintha egyszerre kiolvadtak volna.~-
10 V | ambícióval főzte meg az ebédet, mintha három királynét várnának
11 V | ebugatta?~Ugyanabban a percben, mintha valamely láthatatlan kéz
12 V | lekapta a maga kalapját, mintha nem is a szebeni gróf képiben
13 V | nézett se jobbra, se balra, mintha már otthon is látott volna
14 V | Mindegy, szállj, szállj azért, mintha igaz volnál, és szídd ki
15 VI | tisztelgésre; olyan volt az, mintha az ég négy sarkán egyszerre
16 VI | Asszonyt elcsúfít a térdelés. Mintha a tulipán éppen a harangjában
17 VI | tiszteletteljesen álltak egy csoportban, mintha templomban volnának. Ne
18 VI | úgy tûnt föl messzirõl, mintha parancsokat osztogatna az
19 VI | pompás ez a kis szabadság! Mintha szárnya volna az a ruha.~-
20 VIII| alig hallgató hangon szólt, mintha csak egy méh döngése lenne:~-
21 VIII| a fejével, ajka mozgott, mintha szavakat keresne; a választottra
22 VIII| veszedelme fenyegeti, úgy tett, mintha nem hallotta volna a kocsis
23 IX | Rostó uram a fejéhez kapott, mintha golyó érte volna. »Jaj,
24 IX | milyen történetek ezek! Mintha nem is valóság volnának,
25 X | bíró, csúfot ûzött velük, mintha õk nem tudnák megfõzni azt
26 X | Vétek az Isten ellen. Mintha sáfránnyal etetné valaki
27 XI | Felelj õszintén, szabadon. Mintha csak parasztlegény volnék,
28 XI | elöl-hátul, aztán így eltakarva, mintha valami fekete sátorból beszélne,
|